Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-22 / 145. szám
2 ^PÚJSÁG 1977. június 22. Varsóban megnyílt a KGST 31. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A lengyel miniszterelnök rámutatott arra, hogy a fasizmus felett aratott győzelem eredményeként kialakulhatott a szocialista országok közössége. A továbbiakban a szónok méltatta a szocialista országok közösségének növekvő erejét és világméretű tekintélyét, kiemelve, hogy tovább erősödött a testvéri országok ideológiai és politikai egysége, amely a proletár nemzetköziség eszméjén nyugszik, és a szabad nemzetek kapcsolatainak a történelemben eddig ismeretlen formai alkalmazását tette lehetővé. — A proletár szolidaritás nagy eszméje államaink és nemzeteink kapcsolataiban, a szocialista internacionalizmusban, valamennyi ország szuverenitásában, a bel- ügyekbe való be nem avatkozásban és a kölcsönös testvéri segítségnyújtásban talált kifejezést. Az új típusú Lázár György: Felszólalásában Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következőket mondotta: „Kedves elvtársak! Tisztelt Jaroszewicz elvtárs! Tisztelt Koszigin elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében üdvözlöm ünnepi megemlékezésünk valamennyi résztvevőijét. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista pártját, annak lenini központi bizottságát, a Szovjetunió kormányát, a kommunizmust építő szovjet népet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formált. Október szülötte, a Szovjetunió, amely hatvan esztendeje elsőként lépett az osztálynélküli társadalom felépítésének útjára, ma a három földrészre kiterjedő szocialista világrend- szer legtapasztaltabb és leghatalmasabb állama. A Szovjetunió és a szocialista világ- rendszer dinamikus fejlődése korunk meghatározó tényezője, megingathatatlan támasza a békének és a haladásnak. Marxista—leninista pártjaink vezetésével, megbonthatatlan szövetségben a kommunizmust építő Szovjetunióval, országaink hatalmas sikereket értek el a szocialista társadalom építésében. Szoros testvéri összefogással, magabiztosan haladunk azon az úton, amelyet hatvan évvel ezelőtt a nagy október eszméi jelöltek ki. Olyan korban élünk, amikor ezek az eszmék egyre nemzetközi kapcsolatok gyakorlatának egyik legfontosabb formája a kölcsönös gazdasági segítség tagországainak együttműködése, amely a nagy október eszméit megvalósítva, igazságos és kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztást teremtett — mondotta Jaroszewicz. majd méltatta az új típusú munkamegosztást, amelyet a szocialista gazdasági integráció jelent. Piotr Jaroszewicz referátuma után felszólaltak a tanácsülésen részt vevő delegációk vezetői. A testvérpártok központi bizottságai, kormányai és népei nevében melegen üdvözölték a Szovjetunió Kommunista Pártját és annak központi bizottságát, Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. A KGST 31. ülésszakának első napján felszólalt Lázár György, a Minisztertanácselnöke. újabb töpiegeket hódítanak meg, amikor az imperializmus ellen folyó világméretű harcban a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szabadságért küzdő népek biztos támaszra találnak a Szovjetunió, a szocialista országok internacionalista politikájában. Népeink mélyen átérzik, hogy az igazi hazafiság elválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól. Mi, magyarok, saját tapasztalatainkból is meggyőződhettünk róla, hogy milyen pótolhatatlan erőt jelent a testvéri szocialista országok internacionalista összefogása, a megbonthatatlan barátság és a szoros együttműködés. Sikeres előrehaladásunk biztos záloga, hogy erős szálak fűzik hazánkat a Szovjetunióihoz és a többi testvéri szocialista országhoz. Meggyőződésünk, hogy senki sem lehet hazája érdekeinek hű képviselője, ha nem hatja át gondolkodását és cselekvését az internacionalizmus. Ugyanígy nem lehet internacionalista az, aki szovjetellenes, aki alábecsüli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formáló jelentőségét, a szocializmus és kommunizmus építésének hat évtizedes tapasztalatait. Az internacionalizmus, a testvéri szolidaritás és az általánosítható tapasztalatok alkotó alkalmazása azonban nemcsak a mi közösségünk, de a világ valamennyi kommunista- és munkáspártjának erőit megsokszorozza a társadalmi haladásért vívott hardban. A Magyar Szocialista Munkáspárt mélyen átérzi ezt, szolidáris a kapitalista világban dolgozó kommunista pártokkal, és meg van győződve róla, hogy az internacionalizmus a kommunista mozgalom legyőzhetetlen ereje. Kádár János elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára rámutatott: „A proletár internacionalizmus alapvető ismérvének tekintjük a mai viszonyok között: a nemzeti és nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, az egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést, a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív állásfoglalás és cselekvés kialakítását, a testvénpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján.” Valljuk — és gyakorlatunkban az élet igazolta —, hogy a szocializmusért, a társadalmi haladásért folytatott harciban nélkülözhetetlenek a nemzeti sajátosságok figyelembevételével hasznosít tott nemzetközi tapasztalatok. Október szelleme, országaink internacionalista politikája nélkül nem jöhetett volna létre a KGST sem, amely ma élő példája a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok gazdasági összefogásának és együttműködésének. Bizonyítéka annak, hogy az integráció és a nemzeti felemelkedés nem egymással ellentétes folyamatok, hanem gyümölcsözően egymásra ható tényezők. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 25. kongresszusán Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs — aki lankadatlan figyelmet fordít a szocialista országok ga zd a sági eg yü 11 műkő désénék fejlesztésére — teljes joggal mutatott rá: „Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen, közösségünk anyagi alapjainak megerősítéséről.” S valóban, a szocialista világrendszer államai között létrejött új típusú kapcsolatok, a KGST keretében megvalósuló együttműködés, az egyre jobban kiteljesedő szocialista gazdasági intgeráció — közösségünk országai fejlődésének pótolhatatlan forrása. Ugyanakkor a világ népei számára vonzó példa, amely mind magasabb színvonalon valósítja meg az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyökre épülő nemzetközi munkamegosztást. A KGST erősítése útján a szocialista nemzetek is erősödnek, ugyanakkor növekszik befolyásuk és tekintélyük a világban. Tisztelt elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa határozatainak útmutatásait követve, népünk a fejlett szociálisa társadalom felépítésén munkálkodik. Mélyen tudatában vagyunk, hogy a békés alkotó munka legfontosabb nemzetközi feltétele szoros szövetségünk és megbonthatatlan barátságunk a Szovjetunóival és a többi szocialista országgal. Ezért, mint eddig a jövőben is teljes erőnkkel részt vállalunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közös feladataiból. Együttműködésünk országaink fejlődésének pótolhatatlan forrása 1 " <■"! 1T Egész dolgozó népünk arra készül, hogy világtörténelmi jelentőségéhez méltóan ünnepelje meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. A csepeli dolgozók szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére. Kezdeményezésük hazánkban tömegmozgalommá vált, sőt — örömünkre — nemzetközi visszhangra is talált. Népünk alkotó törekvése is a Nagy Október eszméjét fejezi ki. Szívből köszöntjük a Szovjetuniót, a kommunizmust építő szovjet népet, világraszóló nagy történelmi sikereiket. Üdvözöljük a Szovjetunó, új alkotmányának tervezetét, amely híven kifejezi a Szovjetunió hatalmas eredményeit, a kommunizmus építésének ragyogó távlatait. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely magasra emeli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lenini zászlaját. Szívből kívánjuk, hogy erősödjék tovább a testvéri szocialista országok megbonthatatlan egysége és örök barátsága. — mondotta többek között Lázár György. Alekszej Koszigin: Október eszméi mutatták az utat a világ dolgozói számára A KGST 31. ülésszakának keddi ünnepi ülésén felszólalt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke is. Többek között ezeket mondotta: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a szovjet kormány és személy szerint pártunk központi bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Leonyid Iljics Brezsnyev megbízott azzal, hogy szívélyes, elvtársi üdvözletünket tolmácsoljam Önöknek, sikert kívánjak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszakán résztvevő testvéri országok küldöttségeinek, szívből jövő köszönetét mondjak részvételükért ezen, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára emlékező ülésen. Ezekben a napokban, Október 60. évfordulójának előestéjén, mi mindnyájan világosan érezzük a dolgozók nemzetközi szolidaritásának hatalmas erejét. A szovjet néo hálával emlékezik arra, hogy országunkban internacionalista harcosok ezrei — köztük lengyelek, magyarok, románok, csehek, szlovákok, a mai Jugoszlávia népeinek képviselői, bolgárok, németek — vettek részt a szovjet hatalom megteremtéséért vívott harcban. Korunk semmilyen más eseménye nem gyakorolt olyan mélyreható, átalakító hatást a világtörténelem menetére, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A Nagy Október, a marxizmus—leninizmus eszméi mutatták az utat a világ dolgozói, a kizsákmányolt és elnyomott tömegek számára. Október nagysága jelen van az új ember, a sorsát keiébe vevő és irányító ember, az alkotó, a humanista, az internacionalista képében, aki tudatosan fordítja erejét és energiáját a béke, a haladás és a kommunista ideálok megvalósulásának előmozdítására. Október el nem múló nagyságát abban is érezzük, hogy az eszméibe vetett hitet nem tudták megtörni sem a megpróbáltatások, sem a nehézségek. Az idő múlásával ez a hit csak erősödött, új erőt kölcsönzött a népeknek, magabiztosságot a győzelem kivívásához. Az októberi forradalommal vette kezdetét a békés egymás mellett élés elveinek meghonosodása a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatokban, az októberi forradalom rakta le alapjait a béke és a népek közötti barátság eszméinek. A szocializmus országai, karöltve a többi békeszerető erővel, a békés egymás mellett élés elveiből és az új világháború veszélye megakadályozásának szükségességéből kiindulva reális sikereket érhettek el a nemzetközi kapcsolatok átformálásában. Meg kell azonban mondanunk, hogy az újabb sikerek érdekében még további nagy és kitartó erőfeszítésekre van szükség. Október nagysága megmutatkozik a szocialista átalakulások közös tapasztalataiban is. Ennek a tapasztalat-tárháznak kialakításához a maga módján hozzájárult a szocialista úton haladó valamennyi ország. Kommunista pártunk tevékenységében alkotó módon használja fel a testvéri országok szocialista építése során felgyűlt tapasztalatokat, állandóan tanulmányozza és figyelembe veszi a világszocializmus elméleti és gyakorlati vívmányait. A testvéri pártok és országok tapasztalatai visszatükröződnek az új szovjet alkotmány tervezetében is. amelyet nemrégiben hagyott jóvá pártunk központi bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, és amelyet össznépi vitára terjesztettünk elő. Az új alkotmány politikai és jogi tartalma megfelel a szovjet állam fejlődésében elért jelenlegi történelmi szakasznak, kétségkívül gazdagítani fogja a szocializmus kollektív tapasztalatát, pártunk és a szovjet nép új hozzájárulása lesz a haladás és a világbéke közös ügyéhez. .Nincs olyan terület a testvéri országok társadalmi életében, kölcsönös együttműködésükben, ahol nem nyilvánulna meg kollektív tapasztalatunk jótékony hatása. Éppen itt, ennél a pontnál kell szólnunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájáról. A KGST — amint azt Leonyid Iljics Brezsnyev megfogalmazta — egyedülálló tapasztalatot jelent országok nagy csoportjának egyenjogú együttműködésére, a nemzeti és az internacionalista érdekek harmonikus összekapcsolására, a szocialista internacionalizmus elveinek megvalósítására. A szocializmus testvéri országainak együttműködése — a dolgozók millióinak közös ügye. Amikor a „Vörös Csepel” a népi Magyarország vállalatának dolgozói a Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére szocialista munkaversenyt hirdettek a Szovjetunióba irányuló exportszállításaik határidő előtti teljesítésére, olyan nemzetközi kezdeményezést tettek, amelynek hatalmas politikai jelentősége van, és amely támogatásra talált a többi testvéri országban. Országaink már három évtizede együtt haladnak a szocialista átalakítások útján, amelyeknek kezdetét az októberi forradalom jelentette. Egyre szorosabb és sokoldalúbb testvéri együttműködésünk a szocialista országok felvirágzásának, a szocialista országok szuverenitása megszilárdításának fejlődési szintjük kiegyenlítődésének körülményei között fejlődik. Teljes joggal állíthatjuk, hogy országaink gazdaságának jövője, azoknak az alapvető feladatoknak a megoldása, mint amilyenek a termelés minden eszközzel történő növelése, hatékonyságának fokozása és minőségének emelése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a dolgozók jólétének növelése — közvetlenül összefügg a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésével, az integráció komplex programjának következetes megvalósításával. Feladataink megoldásában rendkívül nagy jelentősége van a szocializmus testvéri országai együttműködésének, a KGST tevékenységének, s ebhez a Nagy Októberrel megkezdett közös ügyünk nevében nagy sikereket kívánunk. A KGST ülésszakának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében tartott ünnepi ülése a szocializmus és a kommunizmus eszméinek diadalát a testvéri szocialista országok fokozódó egységét és össze- forrottságát, erejük és nemzetközi tekintélyük növekedését demonstrálta.” A delegációvezetők felszólalásai után a délutáni órákban beszámolókkal folytatódott a plenáris ülés. Az 1981—85. közötti időszakra vonatkozó népgazdasági tervek koordinációjának programját Huszár István miniszterelnök-helyettes, hazánknak a KGST tervezési, együttműködési bizottságában tevékenykedő képviselője ismertette. Folytatódtak Brezsnyev és Giscard megbeszélései (Folytatás az 1. oldalról.) enyhülésiről szólva üdvözölte azt a tényt, hogy a két fél erről közös nyilatkozatot fogadott el és hangsúlyozta: a francia álláspont szerint az európai biztonsági konferencia résztvevői belgrádi tanácskozásának is az enyhülési folyamatot kell szolgálnia, az agresszivitás elkerülésével. A francia államfő kifejtette nézeteit a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról is, rámutatva, hogy szerinte a kérdés nemzeti megoldása nem lehetséges1, meg kell találni a megfelelő kereteket ahhoz, hogy nemzetközi megállapodást dolgozzanak ki. A francia álláspont szerint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása a világbéke fenntartásának igen fontos eleme. Ezzel kapcsolatban örömmel nyugtázta, hogy a két fél erről is közös nyilatkozatot ad ki. A leszerelés kérdéseiről szólva Giscard d’Estaing azt mondotta, hogy Franciaország katonai helyzetét nemzetközi megállapodások nélkül nem lehet a „minimális biztonság” szintje alá szorítani, de kormánya nem zárkózik el az elől, hogy részt vegyen a megfelelően ellenőrzött és általános leszerelés kérdéseinek megvitatásában. Mint mondotta, a leszerelést csak ilyen módon lehet „veszélyek nélkül” megvalósítani. A francia elnök utalt országa és a NATO kapcsolataira, majd ugyancsak röviden foglalkozott a közel-keleti kérdéssel és az afrikai problémákkal is. Az európai kérdésekről Giscard d’Estairíg csak röviden beszélt, ezen belül leszögezte, hogy Nyugat-Berlin kérdésében Franciaország szigorúan ragaszkodik a négyhatalmi megállapodáshoz. Röviden utalt a nyugat-európai integráció kérdéseire is. LAPZÁRTA BELGRAD Kedden Belgrádbah 33 európai ország, valamint Kanada és az Egyesült Államok képviselői folytatták tanácskozásukat az őszi belgrádi találkozó előkészítéséről, napirendjének meghatározásáról. A konstruktív munkalégkörben folyó vita alapját — mint ismeretes — egy szovjet és egy közös angol— amerikai indítvány képezi. GENF Kedden Genfben megtartották a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások soron következő tanácskozását. Az izraeli parlament hétfőn éjjel 63 szavazattal, 53 ellen- szavazat ellenében bizalmat szavazott a Menahem Begin vezette új kabinetnek. Jeruzsálemben megkezdte munkáját az új kormány. Képünkön: Begin miniszterelnök hivatalába lépésének első napján. (Képtávírónkon érkezett).
