Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

Mai számunkból MITŐL MUNKÁS A MUNKÁS? (3. old.) ASCOTÁÉK ÁLLJAK A SZAVUKAT (3. old.) "A TOLNA - NEMZETKÖZI BAJNOKSÁGOT NYERT (6. old.) HOBBIKÉRT A DECSI HEGYEN (3. old.) Képünkön: a két fél képviselői a megbeszélések alatt. Az előtérben Giscard d'Estaing francia elnök és Barre mi­niszterelnök, középen Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. (Képtávírónkon érkezett). Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának ülését június 22-rc összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, a tagsági könyvek cseréjének végrehajtásá­ról szóló jelentés, valamint időszerű kulturális kérdések megvitatását javasolja a Központi Bizottságának. (MTI) Varsó, KGST Megnyílt a 31. ülésszak A pihenés joga JÜNIUS van, a munka­helyeken egyre több dolgo­zóról mondják: évi rendes szabadságát tölti. Június­ban szaporodik azoknak a száma is, akik visszatértek az egy-két hetes pihenés­ből. Többségükön hiába keressük a testi és szelle­mi felfrissülés látható je­leit: a legtöbb, hogy vala­mivel barnábbak, mint a végig a munkahelyen dol­gozó társaik. Nem kell szociológusnak lenni, vagy statisztikákat tanulmányozni, hogy meg­állapítsuk: nem tudunk jól pihenni, nem gazdái- ■ kódunk a szabadsággal. Jól ismerjük — legtöb­bünk családjában is ott vannak azokat, akik szé­gyellni való restségnek, pa­zarlásnak tartanák, ha az életből akár csak három napot „ölbe tett kézzel" töltenének. Valami ősi igyekezet hajtja őket. ten­ni, szorgoskodni, pénzt ke­resni. Dolgozni a kertben, a szőlőben, házat építeni, különmunkát vállalni. Mi­ért teszik? Az okok feltá- i rása valóban szociológus- ; nak való feladat. DE MI történik azokkal, akik ismerik és elvárják a pihenés, 'kikapcsolódás jo­gát, akik kiveszik évente a szabadságukat — nem két naponként legfeljebb két részletben — és akik min­den nyaralás után morco­sán, idegesen térnek visz- sza a munkahelyre? Rosszul élnek a pihenés jogával. Azt gondolják, elég, ha a két hét alatt annyit alszanak, ameny- nyit csak tudnak, és azt teszik, ami eszükbe jut. Esetleg elmennek valaho­vá — mondják hanyagul — talán kirándulni is fog­nak. Az így „tervezett” sza­badságoktól aztán néhány nap alatt megcsömörlik él­vezője, és amikor a pihe­nésre szánt napok eltelnek, marad a fogadkozás, hogy jövőre majd másképpen lesz... Mert az ember számot vet azzal, hogy mit kellett, mit lehetett volna tennie ennyi idő alatt. Bizony, fájdalmasan érinti mások okosan, tartalmasán eltöl­tött pihenése is. aminek az emléke besugározza az év többi, munkával töltött, egyszerű hetét is. Utólag pihenésügyben is okosak vagyunk, csak előre nem futja az ésszerűségből... EGYHAMAR nem fog az emberek többsége utazási irodák révén nyaralni jár­ni. Aki kipróbálta, azt ta­nácsolja, nyugodtan ve­gyük kölcsön a nagy cégek­nél bevált módszert, és ne restelljük a fáradságot, hogy előkészítsük a pihe­nés időszakát. A megren­delt turistaház, motelszo­ba, kemping, vagy a levél­ben megbeszélt látogatás, szép tájakon lakó, régen látott rokonunknál, isme­rősünknél, az előre meg­váltott koncert, szabad­téri színpad, vagy akár csak mozijegy, az előkészí­tett könyvek, beütemezett nagy séták segítenek, hogy tartalmasán, üdítően es­sünk túl a^ szabadság ide­jén. -A 'pihenés joga né­hány nap után ne váljon unalmas kötelességgé. V. F. É. Baracs Dénes és Kiss Csa­ba, az MTI tudósítói jelentik: Leonyid Brezsnyev és Gis­card d’Estaing kedd délelőtti tanácskozása szintén bővített keretek között ment végbe: jelen volt a tárgyaláson Barre francia miniszterelnök, valamint a két ország kül­ügyminisztere is. A megbe­szélés két és fél óra hosszat tartott. Brezsnyev bevezetőben a feszültség' enyhítésének kér­déseiről beszélt. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke ezt a témát a helsinki záróok­mány fényében vizsgálta meg. Mindkét fél megállapí­totta, hogy a záróokmány aláírása óta Európában ked­vező folyamatok mutatkoz­tak, de mint Leonyid Brezs­nyev rámutatott, változatla­nul nem következett be az enyhülés katonai téren, hol­ott a politikai folyamatot en­nek kell alátámasztania. Leonyid Brezsnyev szólt a hadászati fegyverrendszerek korlátozásról folyó szovjet— amerikai tárgyalásokról is és megállapította; a Vance amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalások, illetve a diplomáciai szintű megbe­szélések alapján egyelőre nem lehet haladásról beszél­ni. A Szovjetunió elvi állás­pontja értelmében a két or­szág új megállapodásának a vlagyivosztoki megegyezésen kell alapulnia' és tekintetbe kell vennie az egyenlő biz­tonság elvét. Brezsnyev megelégedéssel állapította meg, hogy a fe­szültség enyhítését illetően a Szovjetunió és Franciaország nézetei sok tekintetben egy­beesnek és kifejezte megelé­gedését azzal kapcsolatban is, hogy a két fél megyegye- zett együttes nyilatkozat ki­adásában erről a kérdésről. Ugyanakkor nem titkolta: a szovjet felet aggodalommal tölti el, hogy egyes nagyha­talmak olyan politikát foly­tatnak, amely nem felel meg az enyhülés szellemének és így ellentétes a Helsinkiben elfogadott elvekkel. Az Euró­pa két része közötti feszült­ség kiélezése nem segíti elő a béke megszilárdítását, a további enyhülést — hangoz­tatta Brezsnyev. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke utalt arra, hogy Franciaor­szág részt vesz a NATO tevé­kenységében és az utóbbi időben megerősítette kapcso­latait annak egyes katonai szerveivel is. Giscard d'Es- taing válaszában azt mondot­ta, hogy Franciaország csu­pán a politikai együttműkö­désben vesz részt, politikája független és azt kizárólag az ország érdekei határozzák meg. A két fél rövid eszmecserét folytatott a közel-keleti hely­zetről és megállapította, hogy megítélésük sok vonatkozás­ban azonos. A szovjet kül­döttség szóvivője, Leonyid Zamjatyin erről szólva azt mondotta az újságíróknak, hogy a Szovjetunió felfogá­sa szerint a helyzet most ked­vező a genfi konferencia ösz- szehívására és hogy ezzel francia részről is egyetérte­nek. A konferencia sorsát — hangoztatta a szovjet szóvi­vő — nem szabad az izraeli választásoktól függővé tenni. Giscard d'Estaing francia elnök a nemzetközi kérdése­ket áttekintve h’ét nagyobb témakörrel foglalkozott. Az (Folytatás a 2. oldalon) Barabás János és Fazekas László, az MTI tudósítói je­lentik: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 31. ülés­szaka kedden délelőtt meg­kezdte munkáját a varsói Victoria-szálló konferencia- termében. A tanácskozást megnyitva Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök üdvözölte a tagországok delegációit és azok vezetőit: Alekszej Ko­szigint, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökét, Sztanko Todorovot, a bolgár minisztertanács elnökét, Lu- bomir Strougal csehszlovák miniszterelnököt, Carlos Ra­fael Rodriguez kubai minisz­terelnök-helyettest, Zsambin Batmönhöt, a mongol mi­nisztertanács elnökét, Willi Stophot, az NDK miniszter- tanácsának elnökét, Manea Manescu román miniszterel­nököt és Lázár Györgyöt, a magyar Minisztertanács el­nökét. A KGST tagországainak zászlaival díszített teremben a megnyitáson jelen voltak a tanácskozásra érkezett meg­figyelők — a Vietnami Szo­cialista Köztársaság, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság, Angola és Laosz képviselői. A tanácskozás munkájában Dobroszav Csu­lafics, a szövetségi végrehaj­tó tanács (kormány) alelnöke vezetésével részt vett Jugo­szlávia küldöttsége is. Ügyrendi kérdések után a KGST legfelsőbb szerve az első napirendi pont kereté­ben meghallgatta Piotr Ja­roszewicz beszédét a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatvanadik évforduló­járól és a KGST-tagországok testvéri együttműködéséről. Piotr Jaroszewicz beszédé­ben kiemelte, hogy a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 31. ülésszakára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik év­fordulójának évében kerül sor. Az októberi forradalom jelentőségét méltatva, a len­gyel miniszterelnök rámuta­tott. hogy e forradalom új korszakot nyitott az emberi­ség történetében. — Mintegy harminc évig a Szovjetunió a világ egyet­len szocialista állama volt, és e történelmileg rövid idő alatt végrehajtotta a szocia­lista iparosítást, fejlett me­zőgazdaságot teremtett, föl­emelte a dolgozók életszínvo­nalát, megnyitotta az utat a fejlődés, a Szovjetunió nem­zetei igazságos és testvéri kapcsolatai előtt — mondot­ta a szónok. (Folytatás a 2. oldalon) A Láng Gépgyár dombóvári gyáregységében évek óta rendszeresen részt vesznek a munkabrigádok a szocialista munkaversenyben. Most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját akarják kiváló termelési eredményekkel köszönteni — írja tudósításában Oszlánczi János. Ez­úttal a Május 1. szocialista brigád munkájáról szól a tudósítás. E szerint a forgácsolóműhely nagygépes csoportja, nyolc munkás tartozik a brigádba, tavaly elnyerte a Szocialista brigád címet, idén a zászló megnyerését tűzték célul. Azt vállalták, hogy a veszteségidőt tíz százalék­kal csökkentik, a selejtet pedig a gyáregységi átlag alá szorítják. Az anyag- és szerszámmegtakarítás is szerepel a brigád vállalásában. Első képünkön Nagy Zoltán a Május 1. szocialista brigád tagja olajhűtő vízkamrát esztergál. Második képünkön: Figyasz István daruval helyezi a súlyos kazánalkatrészt a gépre. Párizs Folytatódtak Brezsnyev és Giscard megbeszélései §§ Kiváló. ei^iiá^^j|^^fcBÍterií)óvári gyárában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents