Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-21 / 144. szám
1917. június SI. ^PÚJSÁG 3 Tamási hétköznapok A képben, írásban megörökített események bár csak egy-egy közösséget érintenek, Tamásiban mégis sokan tudnak róluk, hisz a helyi „tömegkommunikáció” álján terjednek, valahogy így: „Láttad, mennyien voltak a strandon?”, „Te is voltál véradáson?”, „Hallottad, hogy kismamatalálkozó volt?”. Szöveg: Szarvas Antal Kép: Könye Iván Antii István tamási sporthorgász rekordméretű pontyot fogott a tamási horgásztavon. A ponty súlya: 16.75 kiló. A Tamási Vegyesipari Szövetkezetben régi hagyomány, hogy évről évre megrendezik a kismamatalálkozót. Június 15-én a szövetkezet 95 kismama dolgozója közül hat- vanketten jelentek meg a találkozón, amelyen Kalmár István elnök tájékoztatta a gyesen lévőket a szövetkezet életéről. Véradónapot tartottak Tamásiban a művelődési központban. A helyi Vöröskereszt jó munkáját dicséri, hogy 341 önkéntes véradó egy nap alatt 116 liter vért adott. A véradáson megjelent a Tamási Vegyesipari Szövetkezet autószerviz részlegének Zsiguli szocialista brigádja is. Képünkön Bernát Ferenc, a brigád tagja ad vért. Az úszósport fejlesztése érdekében 33 1/3-os uszoda építésének földmunkáit kezdték meg Tamásiban. A földmunkát a Tamási Állami Gazdaság gépei végzik, ingyen, felajánlásként. Az uszoda építésére építőtábort is szerveztek. Két-két hetes váltásban 50 —50 fiatal dolgozik az építkezésen. A nagyközségi tanács tervezi a létesítmény téliesítését is. Hétvégi üdülőtelepet alakítanak ki Tamásiban a termálfürdő környékén. Az első ütemben huszonhat 240—250 négyzetméter alapterületű parcellát jelölt ki a nagyközségi közös tanács. A területeket elsősorban vidékieknek adják. Indokolja a terület- fejlesztést a termálfürdő iránti megnövekedett érdeklődés. Mint a képen is jól látható, ma már egyre gyakoribb a „telt ház” Tamásiban is. Vezetők és érdekek „Minden közös munka megköveteli az egyes dolgozók erőfeszítéseinek egy harmonikus munkafolyamatba történő összefogását, vagyis minden közvetlenül társadalmi vagy nagyobb méretű közös munkánál többé-kevésbé irányításra van szükség, mely az egyéni tevékenységek összhangját biztosítja, valamint végrehajtja azokat az általános tevékenységeket, amelyek a termelést végző egész szervezet mozgásából — ellentétben az egyes szervek mozgásával — adódnak. A magános hegedűművész önmagát vezényli, a zenekarnak karnagyra van szükséKi lehet azonban vezető? Erre a kérdésre adott választ az MSZMP Politikai Bizottsága 1967. május 9-i határozata, amely a kádermunka és a vezetőposztok betöltésének három követelményét fogalmazza meg: a politikai követelményt, a szakmai követelményt, és a vezetőkészség követelményét. A Politikai Bizottság határozata aláhúzza. hogy a vezető állások betöltésénél e követelmények szoros egységet képeznek, és egymás rovására nem helyezhetők előtérbe. Vegyük sorba e követelményeket, lássuk, melyik mire való. Ami a politikai követelA második, azaz a szakmai követelmény esetében azonban még ennyi alternatívára sincs lehetőség. A vezetőnek magas szakmai tudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy a fent említett terveket és határozatokat a maga területén végrehajtani — végrehajtatni — tudja. Volt időszak a szocializmus fejlődése során, amikor az első és legfontosabb szempont a vezetők kijelölésénél a politikai megbízhatóság volt. De azok a vezetők, akik akkor és attól fogva szakmailag nem képezték magukat, lassan eltűntek posztjukról. Ma már, a mai tudományos-technikai színvonal mellett, elfogadhatatlan a nem hozzáértő vezetés. A követelmények napról napra nőnek. Éppen ezért még csak megállni sem lehet egy bizonyos szakmai színvonalon. A vezetőnek állandóan képeznie. továbbképeznie kell magát. A harmadik, a vezetőkészge” — fejezte ki Marx A tőkében igen frappánsan a vezetői tevékenység lényegét. Miből áll tehát a gazdasági munkában a ..karnagyok” — a vezetők — tevékenysége? Vannak területek, ahol előkészítő funkciókból, (ezen belül a tájékozódást és információszerzést, a tervezést és a szervezést tartalmazzák a feladatok); máshol a végrehajtó vezetői funkciók lépnek előtérbe, (lyenek a döntés, utasítás, és összehangolás); megint máshol az ellenőrző funkciók (az áttekintés, értékelés és minősítés) érvényesülnek. ményt illeti — hogy konkrétak legyünk, a termelésben például — lényege az az igénv, hogy a gazdasági vezető fogadja el a párt gazdaságpolitikáját és segítse elő annak megvalósítását. Saját területükön, saját vezetési módszereik és felelősségük alapján törekedjenek a párt és a kormány politikájának végrehajtására. Hiszen a párt politikája nemcsak a kommunisták, hanem az egész ország ügye. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden gazdasági vezetőnek párttagnak kell lennie, de azt igen, hogy egyetértsen a párt által meghatározott teendőkkel. ség követelménye már nem annyira abszolút fogalom, mint az előzőek. Itt fontos személyiségbeli tulajdonságokról — motívumokról, akaratról, jellemről — van szó. A motívumok meghatározott viszonyt fejeznek ki a célokkal. feladatokkal, és tevékenységekkel kapcsolatban. Az akarat pedig egyik megnyilvánulása a vezetői döntésnek és meghatározza a jellemet, a magatartást. És hiába hű a vezető a párt politikájához, hiába kiváló szakember, ha jellembeli hibái vannak. Ha felfelé nem tud ellentmondani és lefelé nem tűr ellentmondást, ha csak bírál és nem dicsér, vagy ugyanezt fordítva teszi; ha nem egyenlő mértékkel mér;dia az emberi ügyekkel nem toglalkozik; ha minden eredményt magának tulajdonít, és még sorolhatnánk számtalan negatív vezetői tulajdonságot. Mielőtt azonban abba a hibába esnénk, hogy megpróbáljuk felsorolni azokat a tulajdonságokat, amelyek a jó vezetők jellemzői, állapítsuk meg gyorsan, hogy a jó vezető alaptulajdonsága az a vezetői' képesség, amellyel a csoport munkáját folyamatosan, eredményesen tudja irányítani a csoport — s ha tetszik, a „nagyobb csoport” a társadalom — érdekében. Felelősségvállalás Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a vezető meghallgatja a kollektíva véleményét, szükség esetén döntései meghozatalakor figyelembe veszi azt és döntéseit a kollektíva akarata szerint módosítja. Ez a demokratikus centralizmus egyik alapja. A felelősségvállalás azonban mindig az egyszemélyi vezetőé. A kollektív döntés és az egyszemélyi felelősség- vállalás nem állnak egymással ellentmondásban. Dialektikus egységüket az érdekek, a csoport és társadalmi érdekek szavatolják. Hogy mégis miért van szükség az egyszemélyi vezetőkre? Erre Lenin adta meg a választ: „Ahogy a testületi vezetés szükséges a fő kérdések megtárgyalására, ugyanúgy szükséges az egyszemélyi felelősség és személyi intézkedési jog azért, hogy ne legyen aktatologatás. hogy ne lehessen kibújni a felelősség alól.” A vezetők döntését sohasem befolyásolhatják az egyéni célok. De még önmagukban ía szűkebb közösség céljai sem. Minden esetben az ismert össztársadalmi célokhoz kell mérni a döntéseiket. Mert mennyivel különb az a vezető, aki kizárólag a maga üzemét, gyárát. szövetkezetét és annak érdekeit nézi, annál, amelyik kizárólag a saját zsebére gondol? Esetenként mindkettő a nagyobb közösséget, a társadalmat károsítja meg akkor is. ha az előbbi több ezer dolgozónak tesz jót. A népgazdaság ugyanis tíz és fél millió ember életszínvonalának fejlődéséről gondoskodik. Amit persze csak úgy tehet, ha minden gazdasági vehető a maga oosztján az össztársadalmi érdekek figyelembevételével irányítja a dolgozók, a rábízott egység munkáját, valósítja meg a csoport érdekeit. MÉRŐ MIKLÓS Hármas követelmény Képzés, továbbképzés Sertéstenyésztési tanácskozás Pálfán tanácskoztak a sertéstenyésztés szakemberei. A megyében — mint országosan — a szarvasmarhatenyésztés mellett ez az állattenyésztés legfontosabb ágazata. Különösen most, hiszen a fejlesztési tervek az országos állománynövekedés mértékénél gyorsabb, mintegy ötvenszázalékos állományfelfutással, illetve hízósertés-termelés növekedésével számolnak a tervidőszak végéig — mondta bevezetőjében dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. Az 1980-ban induló Szekszárdi Húskombinát ellátását zömmel a megyének kell biztosítania. Ennek tervezett kapacitása viszont nagyobb mint a megye jelenlegi hízósertés-termelése, tehát a sertésállomány növelését erőteljesebbé, dinami- kussabbá kell tenni. Dr. Kovács József a tenyésztői munka jelentőségéről beszélt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az újszerű tenyésztési eljárások bevezetése az ágazatba a problémákat nem oldotta meg. A jelenlegi hibridek közel sem hoztak olyan kiugró eredményeket a sertéstenyésztésben, mint például a kukorica, 1 vagy a tojóhibridek megje- I lenése a termelésben. A keresztezések utódvizsgálatai nem mindig igazolják a várakozást, tehát továbbra is csak a fegyelmezett, átgondolt tenyésztői munka lehet előrevilhető. Kedvező, hogy a tenyésztési programok — termelési rendszerek — az állattenyésztési felügyelőséggel szorosan együttműködve végzik a tenyésztői munkát. A gazdaságokra nagy hatással van a kocák szapora- sága. Vizsgálatok igazolják, hogy a genetikai úton való javítás megnövelheti a malacszámot, természetesen a környezeti tényezők, takarmányozás is hasonlóan befolyásolja a teljesítményt. A baromfitenyésztésből ismert, úgynevezett visszafogott nevelésnek kedvező tapasztalatai vannak, a tenyészsüldők esetében. A gazdaságos sertéshústermelés lehetőségeiről szólt dr. Bajor Ferenc, az ISV igazgatója. Különösen kiemelte a rekonstrukció, a komplettiro- zás jelentőségét. A rek- konstrukció azt jelenti ez esetben, hogy a jelenlegi épületek, telepek férőhelyszáma viszonylag olcsón, kevés ráfordítással és ami szintén fontos, gyorsan növelhető. A férőhelybővítés mellett a termelés nem csökken; szakosított telepen harminc, a régebbi típusú, úgynevezett szerfás épületekben ötven százalékkal lehet bővíteni így a férőhelyeket. Ehhez kínál az ISV-üzemekre alkalmazott rekonstrukciót. A sertéstelepek fejlesztésének, építésének pénzügyi kérdéseiről beszélt dr. Kárpáti Imre, az MNB képviselője. A hitelpolitikai törekvések azt célozzák, hogy minden üzem — amelyik teheti — berendezkedjen arra, hogy a megtermelt takarmányból állati termékeket, húst állítson elő. Leegyszerűsítve a tényeket úgy is lehet mondani, a hús kelendőbb bármelyik piacon, mint a kukorica. A sertéshúsnak hosszú távon is van piáca, s a gazdasági ösztönzők hatására fellendült az ágazatban a tenyésztői kedv, A jelenlegi hitelkonstrukció lehetővé teszi, hogy a sertéstartás fejlesztését tervező üzemek kedvezőbb feltételek mellett tudják megkapni az anyagi eszközöket. A tanácskozás utolsó részében Lázár István a pál- fai Egyetértés Tsz elnökhelyettese ismertette a szövetkezet állattenyésztésének több mint ötezer hízót kibocsátó ágazatát. A tanácskozáson részt vevő szakemberek megnézték az évek óta kiemelkedő eredményeket produkáló szakosított telepet ,is.
