Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

2 ^PÚJSÁG 1977. június 16. Megkezdődtek Kádár János és Nicelae Ceausescu tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt Ceausescu elvtárs! Kedves vendégeink! Pártunk, kormányunk és népünk nagy figyelemmel követi azt a munkát, ame­lyet a szomszédos Románia népei, a Román Kommunista Párt vezetésével folytatnak, a szocialista társadalom építé­sében. Ismerjük és nagyrabe- csüljük eredményeiket, örü­lünk sikereiknek. Meggyőző­désünk, hogy az alkotó mun­ka nyomán a Román Szocia­lista Köztársaság újabb sike­reket ért el az ország iparo­sításában, a mezőgazdasági hozamok növelésében, a nép életszínvonalának emelésé­ben, amit szívből kívánunk Önöknek. Saját helyzetünkről szólva elmondhatom, hogy a Magyar Népköztársaság belső helyze­te szilárd, a magyar nép szo­cialista nemzeti egységbe tö­mörülve, eredményesen dol­gozik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sán elfogadott határozatok, az V. ötéves terv feladatainak végrehajtásán. Népünk saját ünnepeként készül megemlé­kezni a világtörténelmi je­lentőségű Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mének 60. évfordulójáról. A nagy tettet végrehajtó szov­jet nép iránti érzéseit az év­forduló tiszteletére indított széles körű szocialista mun­kaversenyben is kifejezi. Szocialista építőmunkánk közben nem csekély akadá­lyokat is le kell küzdenünk, de minden okunk megvan arra. hogy bizakodva tekint­sünk a jövőbe. Terveink vilá­gosak és reálisak, a dolgozó nép hatalma szilárd, a nép követi a pártot, s megbízható barátaink és szövetségeseink vannak. Kedves elvtársak! Napjainkban bonyolult fo­lyamatoknak vagyunk tanúi a nemzetközi életben. Egyide­jűleg van jelen és hat az eny­hülés történelmet formáló irányzata, és az imperialista körök különböző ellentáma­dásai az enyhülés ellen. Mi továbbra is azt tartjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyok­nak, amelyek az enyhülés tendenciájának alapját képe­zik, hosszó távon meghatáro­zó a szerepük a nemzetközi folyamatok alakulásában. Ez­zel összefüggésben különösen fontos az, hogy még össze- forrottabb és egységesebb le­gyen a szupialista országok közössége, még szélesebb le­gyen az enyhülés híveinek frontja, és még hatékonyabb legyen a harc a katonai eny­hülésért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a le­szerelésért, hogy az enyhü­lés folyamata visszafordítha­tatlanná váljék. A siker zá­loga a szocialista közösség egysége és összefogása min­den haladó és békeszerető erővel. Pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével és tá­mogatásával — folytatja kül­politikai vonalát. Erőfeszíté­seit a Varsói Szerződés tag­államaként, közös állásfog­lalásaink és kezdeményezé­seink szellemében a szocia­lizmus, a haladás, a béke erőinek növelésére összponto­sítja. Szolidáris a nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalom harci osztagaival a demokratikus kibontakozá­sért vívott harcban; támo­gatja a népek nemzeti felsza­badító harcát; a-.különböző társadalmi berendezkedésű államok kölcsönösen előnyös együttműködésének fejleszté­sén fáradozik. Tisztelt Ceausescu elvtárs! Barátaink! Engedje meg kedves Ceau­sescu elvtárs, hogy befejezé­sül kifejezzem azt az őszinte reményemet, hogy mostani találkozónk újabb lendületet, ad a magyar—román kapcso­latok fejlődésének. Biztosít­hatom Önöket, hogy kapcso­lataink^ erősödésében tovább­ra is meghatározó szerepet tulajdonítunk pártjaink szo­ros együttműködésének. Meg­győződésem, hogy kapcsolata­inknak a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus elvei alapján törté­nő erősítésével tesszük a leg­jobb szolgálatokat népeink­nek, a közös szocialista cé­loknak. A kölcsönös bizalom alapján és a közös erőfeszíté­sek nyomán erősödilk népe­Debrccenhen az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságá­nak .székházában szerdán megkezdődtek Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszélései. (Képtávírónkon érkezett). ink testvéri barátsága, és még gyümölcsözőbb szakaszba jut együttműködésünk. Emelem poharamat! — Ceausescu elvtárs és va­lamennyi kedves román ven­dégünk egészségére: — A Román Szocialista Köztársaság felvirágoztatá­sára ; — Országaink együttműkö­désének elmélyítésére; — A szocializmust építő magyar és román nép meg­bonthatatlan barátságára! Nicolae Ceausescu: Megvannak a feltételek együttműködésünk fejlesztéséhez Nicolae Ceausescu válaszá­ban a következőiket mond­ta: Tisztelt Kádár János elvtárs! Kedves magyar elvtársaink . és barátaink! Nagy öröm számomra, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Román Szocialista Köztársa­ság államtanácsa és kormá­nya, valamint a magam ne­vében tolmácsolhatom ön­nek, kedves Kádár elvtárs és kedves magyar barátainknak legszívélyescbb üdvözletün­ket és elvtársi jókívánságain­kat. Szeretném egyben megkö­szönni a vendégszeretetet, amellyel a baráti Magyaror­szág földjén fogadtak, a me­leg fogadtatást, amelyben Debrecen lakossága részesí­tett. A'fogadtatásban népeink egymás iránti tiszteletét és megbecsülését, az országaink és pártjaink közötti jószom­szédi, baráti és együttműkö­dési kapcsolatok megnyilvá­nulását látjuk. Örömmel állapíthatom meg, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti ba­ráti, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés előírásainak szellemé­ben pozitívan fejlődnek gaz­dasági, politikai, műszaki-tu­dományos és kulturális kap­csolataink. A román—magyar árucsereforgalom az 1971 — 1975-ös ötéves tervidőszak­ban 2,2-szeresére nőtt. 1980- ig ez az áruforgalom meg­kétszereződ iik. A ma megkezdett kétna­pos, debreceni és nagyváradi találkozónkon és megbeszélé­seinken minden bizonnyal széles körű véleménycserére lesz alkalmunk a román1— magyar kétoldalú és nemzet­közi kooperáció és együttmű­ködés eszközeiről, és útjairól népeink, a szocializmus és a világbéke érdekében. Valóban minden feltéte­lünk megvan ahhoz, hogy együt t működésünket erőtel­jesen fejlesszük. Országaink szomszédosak, s a szocialista és a kommunista társadalmat építik. Népeink gyors hala­dását a szocializmus útján csakis az együttműködés és a tartós barátság révén biz­tosíthatjuk. Történelmi múl­tunkban valóban sok olyan közös mozzanat van, amikor országaink haladó személyi­ségei, haladó erői erősítették a szolidaritást, közösen har­coltak az elnyomás ellen, a két ország és nép javára. Pártjainkra — a Román Kommunista Pártra és a Ma- ' gyár Szocialista Munkáspárt­ra —, kormányainkra, és ter­mészetesen az első titkárra és a főtitkárra hárul az a fele­lősségteljes feladat, hogy biz­tosítsák a népeink közötti barátság és együttműködés fejlődését. Szeretném kifejezni meg­győződésemet, hogy a né­peink iránti felelősségérzettől áthatva, úgy fogunk csele­kedni. hogy biztosítsuk szá­mukra a szocialista és a kom­munista jövőt, az együttmű­ködést és a barátságot. Ami a román népet illeti, jelenleg minden erejét arra összpontosítja, hogy megvaló­sítsa a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom meg­teremtésének a Román Kom­munista Párt XI. kongresszu­sán kidolgozott programját. Biztosítani akarjuk az or­szág gazdasági-társadalmi fejlesztési programjának megvalósulását, s egyben egész népünk anyagi és szel­lemi életszínvonalának eme­lését. Az egész nép, orszá­gunk minden dolgozója, nem­zetiségre való tekintet nélkül ebben az irányban munkál­kodik. töretlenül megvalósít­ja a Román Kommunista Párt politikáját, amely tel­jes mértékben megfelel lét­érdekeinknek. Tudjuk, hogy az önök or­szágának dolgozói is kiemel­kedő eredményeket érnek el a haza gazdasági-társadalmi fejlesztésében, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusán hozott határo­zatok megvalósításában, ör­vendünk ezeknek a sikerek­nek, s újabb eredményeket kívánunk Önöknek, kedves elvtársák, a szocialista épí­tésben, a nép életszínvonalá­nak emelésében. Abból indulunk ki, hogy a Romániában, akárcsak a Ma­gyarországon és az összes szo­cialista országokban elért si­kerek hozzájárulnak a szo­cializmus világtekintélyének és befolyásának növeléséhez, a haladás és a béke általános ügyéhez. Románia megkülönbözte­tett figyelmet fordít az ösz- szes szocialista országokkal, az új rendszert építő népek­kel való barátság, együtt­működés és szolidaritás erő­sítésére. Ugyanakkor sokol­dalúan fejlesztjük kapcsola­tainkat a fejlődő országokkal, a fiatal független államokkal, az el nem kötelezett orszá­gokkal. Aktívan támogatjuk a népeknek a kolonializmus és a neokolonial izmus felszá­molásáért, a fajüldöző és apartheidpolitika ellen vívott harcát. A békés egymás mel­lett élés szellemében együtt­működési kapcsolatokat tar­tunk fenn társadalmi rend­szerre való tekintet nélkül a világ összes államaival és ak­tívan részt veszünk a nem­zetközi munkamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatain­kat szilárdan a teljes jog- egyenlőségnek, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a bel- ügyekbe való be nem avat­kozásnak, a kölcsönös elő­nyöknek az elvére, az erőszak alkalmazásának és az erő­szakkal való fenyegetőzésnek a mellőzésére alapozzuk. Az európai biztonsá« és együttműködés megvalósítása érdekében azzal az elhatáro­zással veszünk részt a ma kezdődő belgrádi összejövete­len, hogy a munkálatok újabb erőteljes lendületet ad­janak a helsinki dokumentu­mokban foglalt előírások megvalósításának, amelyek egységes egészet jelentenek mind a széles körű és korlát­lan gazdasági, műszaki-tudo­mányos és kulturális együtt­működés fejlesztése tekinte­tében, mind pedig főként az európai katonai készültség- csökkentésre való áttérés te­kintetében, ami nélkül nem lehet szó békéről és bizton­ságról Európában. Általában úgy véljük, hogy határozot­tabban kell tevékenykedni az általános és elsősorban a nuk­leáris leszerelés megvalósítá­sáért. Megkülönböztetett figyel­met fordítunk a gyengén fej­lettség felszámolásáért vívott harcra és arra, hogy meg­honosodjon a teljes egyenlő­ségen és méltányosságon ala­puló új nemzetközi gazdasági rend, amely biztosítja az el­maradott országok gyorsabb fejlődését, megkönnyíti az összes népeknek a modern tudomány és technika vívmá­nyaiban való széles körű ré­szesedését, lehetővé teszi a gyorsabb haladást és a gaz­dasági stabilitást szerte a vi­lágon. Úgy véljük, meg kell te­remteni a feltételeket ahhoz, hogy nagyságra való tekintet nélkül az -összes államok egyenlő jogokkal vegyenek részt a nemzetközi élet komplex problémáinak meg­oldásában. Ilyen értelemben fontos szerep hárul az Egyesült Nemzetek Szerveze­tére és más nemzetközi szer­vekre, amelyek a legmegfele­lőbb szervezeti kerettel ren­delkeznek ahhoz, hogy de­mokratikus megoldásokat hozzanak és hogy az összes államok aktívan részt vegye­nek a nemzetközi problémák megoldásában, a béke bizto­sításában. Tisztelt Kádár elvtárs! Kedves elvtársaink és ba­rátaink! A történelmi körülmények alakulása folytán Magyaror­szágon vannak román nemze­tiségű, Romániában Etedig magyar nemzetiségű állam­polgárok. Minden egyes or­szág problémáinak megoldása természetesen az illető párt­ra és államra hárul. Mi arra .törekszünk, hogy a sokolda­lúan fejlett szocialista társa­dalom építése során nemze­tiségre való tekintet nélkül az összes dolgozóknak a leg­jobb munka- és életkörülmé­nyeket biztosítsuk, lehetővé tegyük számukra személyisé­gűik teljes kibontakoztatását. Abból indulunk ki, hogy az állampolgároknak aktívan részt kell venniük az összes tevékenységi területek veze­tésében, abból, hogy minden­kinek lehetőségé legyen a saját nyelvén hozzájutni a tudomány és a kultúra vív­mányaihoz. Véleményünk szerint annak a körülmény­nek, hogy államaink terüle­tén nemzetiségek vannak, va­lóban pozitív tényezőt kell jelentenie, összekötő hidat — hogy ugyanazokat a szavakat használjam — a pártjaink és népeink közötti tartós együtt­működés fejlődésében a szo­cializmus és a kommunizmus építésének útján. Szeretném kifejezni én is még egyszer az^a meggyőző­désemet, hogy találkozónk és megbeszéléseink új lehetősé­geket nyitnak meg a román —magyar együttműködés fej­lődése előtt. Bár sok mindent megvalósítottunk eddig, úgy vélem, még nagy perspektí­váink vannak — és mindent meg kell tennünk, hogy együttműködésünk és külö­nösen termelési kooperációnk a következő években nagyon erőteljesen fejlődjön. Megbe­széléseink kétségtelenül, ah­hoz is hozzájárulnak, hogy nemzetközi együttműködé­sünket szorosabbá fejlesz- szük. Szolidaritásunknak a többi szocialista országgal és a más haladó, antiimperialis- ta erőkkel való együttműkö­désünknek az erősítésével egyre cselekvőbben fogunk hozzájárulni a biztonság és a béke ügyéhez. Ebben a meggyőződésben emelem poharam az orszá­gaink, pártjaink és népeink közötti barátságra és együtt­működésre; j A baráti magyar nép jólé­tére és boldogságára; Kádár János elvtárs és az ebéden jelen lévő többi ma­gyar elvtárs egészségére; A szocialista országok, az összes haladó és antiimperia­lista erők egységére és együttműködésére; A világ összes népeinek békéjére és 'együttműködésé­re! Délután a megyei pártbi­zottság székházában folyta­tódtak Kádár János és Ni­colae Ceausescu megbeszélé­sei, a két kíséret tagjainak részvételével. A tárgyalásokat — ame­lyeken a két ország belső helyzetéről tájékoztatták egymást és a kétoldalú kap­csolatok helyzetét beszélték meg — a barátság, a szívé­lyesség légköre jellemezte. A felek tárgyszerű, konstruktív szellemben vitatták meg a kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó kérdéseket. Mindkét fél örömmel nyugtázta az eszmecsere létrejöttét. Kife­jezte reményét, hogy a meg­beszélések — a kölcsönös szándékoknak, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság népei érdekeinek megfelelően len­dületet adnak az együttmű­ködés további fejlődésének. A kétnapos határ menti ta­lálkozó első munkanapja a késő délutáni órákban ért vé­get. Nicolae Ceausescu szerda este kíséretével együtt haza­utazott Debrecenből. A re­pülőtéren a román vendége­ket Kádár János és kíséreté­nek tagjai búcsúztatták. A határ menti baráti talál­kozó előzetes programjának megfelelően, csütörtökön Nagyváradon folytatják a munkát. (MTI). Megkezdődött a belgrádi találkozót előkészítő tanácskozás A jugoszláv főváros Szava nevű kongresszusi központ­jában szerdán délelőtt meg­kezdte munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről tárgyaló ez év őszi belgrádi találkozót elő­készítő tanácskozás. A tanácskozáson a helsinki záróokmányt aláírt 33 euró­pai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada nagyköveti szinten vesz részt. A magyar küldöttséget dr. Petrán János nagykövet, a külügyminisztérium főosz­tályvezetője vezeti. Az ülést Milorad Pesic nagykövet a vendéglátó Ju­goszlávia delegációjának ve­zetője nyitotta meg .Ezt kö­vetően Milos Minies, a jugo­szláv kormány alelnöke, kül­ügyminiszter emelkedett szó­lásra. Milos Minies többek között ezeket mondotta: Ezzel a találkozóval foly­tatódik a közel két évvel ez­előtt Helsinkiben megkez­dett jelentős, folyamat. Nap­jainkban — elsősorban az európai biztonsági és együtt­működési értekezletnek kö­szönhetően — az enyhülés a konferencia összes részt vevő állama népeinek olyan ügyé­vé vált, amelyhez mindegyi­kük alkotó módon hozzájá­rulhat, s amelyben életbevá­gó érdekeit látja. A Helsinki utáni európai és világhelyzet igazolta a konferencia folyamatosságá­nak szükségességét, amit ez­zel a találkozóval valósítunk meg. Előkészítjük a részt ve­vő országok képviselőinek találkozóját, amelyre az idén ugyancsak itt, Belgrádiban kerül sor. Az ezt megelőző széles körű aktivitás azt mu­tatja, hogy az összejövetelnek nagy politikai jelentőséget tulajdonítunk. Kiderült, hogy a konferencia folyamatossága rendkívül fontos a záróok­mány elveinek megvalósítása szempontjából. Indokoltan sokat várunk a belgrádi ta­lálkozótól. Jó alkalom lesz ez arra. hogy áttekintsük az ed­dig megtett utat és hogy meg­állapodjunk a Helsinkiben kitűzött célok gyorsabb és ha­tározottabb megvalósításá­ban. A külügyminiszter beszéde után szünet következett, majd a résztvevők sorsolással dön­töttek a csütörtöki tanácsko­zásuk elnökének személyéről. A tisztséget az első ülésen Hollandia küldöttségének ve­zetője tölti be. Az első napi tanácskozás ezzel véget ért. Röviddel ezt követően Milos Minies ebé­det adott a delegációvezetők tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents