Tolna Megyei Népújság, 1977. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

Mai számunkból varjak a gabonát a HÖGYÉSZI SZÁRÍTÓBAN (3. old.) NEMCSAK PÉNZ KÉRDÉSE (3. old.) FIATALOK (5. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Hőségben ALIGHA lenne olvasónk, aki panaszolná cikkünk címét, te megjelenése nap­ján történetesen már lan­gyos, országos eső áztatná a földeket. Ha a Meteoro­lógiai Intézetnek hinni le­het, erre nincs sok remény. Melegben kell helytállni mindenkinek az utóbbi negyven év legforróbb jú­nius-derekán. Nem akar a szellemi munka lebecsülése lenni, de ilyen időben nem az irodákban dolgozókra, gondolunk először, legyen bár munkahelyük a legin­kább hőnyelő panelből ké­szült is. A helytállás igazi próbája a nagykohóknál, meleghengerművekben, szö- vödékben, a még közlekedő szépszámú gőzmozdony ve­zetőállásában, útépítések­nél és természetesen oda- kinn a földeken van. Borsókombájnolás mel­lett-mentünk el a minap, vibrált a levegő a hőségtől és a kevéske szellő is csak arra volt jó, hogy a port kavarja. Nem sokkal ala­csonyabb hőfokon, mint ahogy az autó kipufogója teszi homokos úton. MÖZSNÉL asszonyok szedték műanyag hálókba az exportra szánt káposz­tát, és mire ezek a sorok megjelennek, már megkez­dődött a mezőgazdaság leg­nehezebb munkája, az ara­tás is. Az „elsckaszás”, „marokszedő”, „kötélterítő” fogalma már agrártörténeti emlékké merevedett. A munkavégzés eszközei meg­változtak, de az égbolt ma is épp olyan kemence-me­leggel borul a földeken dol­gozók fölé, mint az elenyé­szett időkben. A kombáj- nosok, a szemszállítók, a mozgó műhelykocsik sze­relői nem visznek maguk­kal szobahőmérőt, önmeg­nyugtatásul talán jobb is. A mezőgazdasági munka- tudomány művelői azon­ban már régóta pontos mé­résekkel igazolták, hogy a legnehezebb mezőgazdasági idénymunka minden egyébnél jobban megterhe­li a szervezetet. A mező- gazdaság az év minden sza­kában folyamatos üzem, de ilyenkor különösen az. Igazság szerint semmit nem lehet másnapra ha­lasztani, vagy ha valami­lyen elkerülhetetlen körül­mény arra szorít, az átlag­termés látja kárát. Ke­nyérgabona esetében itt- ott még használatos, régi, szép kifejezéssel: „az élet”. IDEGENKÉNT egy szén­bánya mélyén járva hallot­tuk egyszer azt a véle­ményt, hogy „Ezért a mun­káért semmilyen fizetés nem sok!” Ugyanez az ara­tásra is elmondható. Az anyagi megbecsülés min­denhol adott. Szalonnán, kenyéren, hagymán arató­kat már Sehol nem látni. A csak anyagi természetűmeg­becsülés azonban kevés. A jó szó, a kívánságok lehet­séges figyelembevétele, az erkölcsi támogatás leg­alább annyira fontos. Hő­ségben, amikor hétágra süt a nap, éppúgy, mint más­kor, embernek valóbb idő­ben. De az emberek most hőségben dolgoznak. O. 7. Debrecen Megkezdődlek Kádár János ás Nicolae Ceausescu tárgyalásai Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke szerda reggel megérkezett Debre­cenbe, a Kádár Jánossal sor­ra kerülő baráti találkozó magyarországi színhelyére. Kíséretében van Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kb titkára, Ste­fan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bízott, ságának póttagja, a kb tit­kára, Gheorghe Blaj, az RKP KB tagja, a Bihar me. gyei pártbizottság első tit­kára, Dumitru Turcus, az RKP KB külügyi osztályá­nak osztályvezető-helyette. se, Constantin Oancea kül­ügyminiszter-helyettes és Victor Bolojan, az RKP KB tagja, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Nicolae Ceausescut a deb­receni repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta. Jelen voltak Kádár János kíséretének tagjai, va­lamint a megye és Debrecen párt- és állami vezetői. A magyar és román zász­lókkal, vörös lobogókkal dí­szített repülőtéren több szá­zan gyűltek össze a fogad­tatásra. Kétnyelvű felirat hirdette: „Szívből köszöntjük ha­zánkban Nicolae Ceausescu elvtársat!” Az IL—18-as különgépből kilépő román párt- és álla­mi vezetőt elsőként Kádár János üdvözölte. Úttörők és román népviseletbe öltözött gyerekek virágcsokorral kedveskedtek a két vezető­nek, majd Kádár János és Nicolae Ceausescu barátsá. gos mosollyal, integetve üd­vözölte a fogadtatásra meg­jelent debrecenieket. Ma. gyár, román és vörös zászlók emelkedtek a magasba, a fogadtatás résztvevői a szomszédos szocialista or­szág iránti barátsággal és szívélyességgel köszöntötték a román vendégeket. A fogadtatást követően Kádár János és Nicolae Ceausescu, valamint kísére­tének tagjai gépkocsiba száll, tak és szálláshelyükre haj­tattak. Amerre a gépkocsi­sor elhaladt, a fellobogózott útvonalak mentén sok száz debreceni- lakos köszöntötte, zászlókat lengetve, a két or­szág népeinek barátságát éltetve a magyar és^ román vezetőket. Szerdán délelőtt az MSZMP Hajdú-Bihar me­gyei székházában megkez­dődtek Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának és Nico­lae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek hivatalos tárgyalásai. Magyar részről részt vesz a megbeszéléseken Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes, Katona István, a Központi Bizottság tagja, a KB ősz. tályvezetője, Varga István, a KB osztályvezető-helyet­tese, Roska István külügy­miniszter-helyettes és Biczó György, a Magyar Népköz- társaság bukaresti nagykö­vete. Román részről Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagja, a kb titkára. Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának pót­tagja, a kb titkára, Gheor­ghe Blaj, az RKP KB tagja, a Bihar megyei Pártbizott­ság első titkára, Dumitru Turcus, az RKP KB kül. ügyi osztályának osztályve­zető-helyettese, Constantia Oancea. külügyminiszter- helyetes és Victor Bolojan, az RKP KB tagja, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete vesz részt a tárgyalásokon. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a délelőtti tárgyalá­sokat követően a debreceni városi tanács Kassuth-termé- ben szerda délben díszebédet adott Nicolae Ceausescunak, mányküldöttségével, és meg­újította1 a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést. Elis­meréssel szólhatok arról, hogy együttes .munkával elő­rehaladást értünk el az akko­ri találkozón elfogadott meg­állapodások valóraváltásá- ban. Rendszeresebbé váltak pártjaink és államaink veze­tő képviselőinek találkozói, pártkapcsolataink megfele­lőek. Dinamikusan fejlődik áru­csere-forgalmunk. A jelenlegi tervidőszakban külkereske­delmi forgalmunk megkét­szereződik az előző ötéves tervhez képest. Előrehaladtunk a kulturá­lis kapcsolatok területén is, hasznosnak tartjuk a közös haladó hagyományok ápolá­sára irányuló kezdeményezé­seket. Az elért eredményeket fontosnak tekintjük és kellő­képpen értékeljük. Pártunk Központi Bizott­sága, kormányunk meg van győződve arról, hogy a kap­csolatok további bővítése a kölcsönös érdekek alapján mindkét ország népeinek ja­vát szolgálja. Ügy gondoljuk, hogy gazdasági együttműkö­désünkben céltudatosabban az RKP főtitkárának, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnökének tiszteletére. Részt vettek az ebéden a két veze­tő politikus kíséretének tag­jai, továbbá Hajdú-Biharme- gye és Debrecen párt- és ál­lami vezetői. Az ebéden Kádár János pahárköszöntőt mondott. és közvetlenebb módon le­hetne foglalkozni a termelési szakosítás és kooperáció le­hetőségeinek feltárásával, azok realizálásával és egyál­talán, a szomszédságból fa­kadó gazdasági előnyök ki­használásával. Nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a kulturális ér­tékek cseréjére is, hogy való­ra váltsuk a közös megálla­podásokat, s maradéktalanul kihasználjuk gazdag lehető­ségeinket a kulturális kap­csolatokban. Országaink sokoldalú kap­csolataink fontos tényezője a Magyar Népköztársaságban élő román és a Román Szo­cialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség léte. Bő­vülő politikai, gazdasági, •kulturális, oktatási és tudo­mányos együttműködésünk megfelelő keretet nyújt nemzetiségeink számára, hogy aktív részesei legyenek szocializmust építő országa­ink jószomszédi viszonyának. Közös érdekünk, hogy nem­zetiségeink összekötő kapocs­ként járuljanak hozzá népe­ink barátságának erősítésé­hez. (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György Finnországban Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Kalevi Sorsá­nak, a Finn Köztársaság mi­niszterelnökének meghívásá­ra szerdán reggel hivatalos •látogatásra Finnországba utazott. Kíséretében utazott Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, dr. Várkonyi Péter államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, Rónai Rudolf, a “Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nöke és Nagy János külügy­miniszter-helyettes. Szikrázó napsütésben szállt le szerdán helyi idő szerint 11.00 órakor Helsinki magyar és finn zászlókkal fellobogó­zott repülőterén a kormány kül öngépe, amelyen Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, felesége és kíséretének tagjai Finnországba érkeztek. A repülőgép lépcsőjénél Kalevi Sorsa és felesége üd­vözölte a magyar kormány elnökét és feleségét. Az ün­nepélyes fogadtatáson ott volt Paavo Vayrynen külügy­miniszter, Matti Tuovinen külügyi államtitkár és Kaar- lo Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe, valamint a finn fővá­ros diplomáciai, politikai és társadalmi életének számos vezető képviselője is. Ott voltak továbbá a ma­gyar nagykövetség diplomá­ciai munkatársai, élükön dr. Matusek Tivadarral, a Ma­gyar Népköztársaság helsinki nagykövetével, aki a finn fő­városban csatlakozott Lázár György kíséretéhez. A kölcsönös üdvözlések után Lázár György ellépett a tiszteletére felsorakozott ka­tonai díszalakulat előtt, majd kíséretével együtt szálláshe­lyére, a Marski szállóba haj­tatott. A Minisztertanács elnöke szerdán ebéd előtt az ál lám- " tanács épületében felkereste Kalevi Sorsa finn miniszter­elnököt. Lázár György megköszönte a finnországi látogatásra szó­ló .meghívást;, emlékeztetett rá, hogy másodszor jár a finn fővárosban — igaz, ezúttal más küldetéssel —, azért, hogy folytatódjanak a magas szintű finn—magyar találko­zók. Egyúttal tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának üdvözle­tét. Kalevi Sorsa finn minisz­terelnök szeretettel üdvözölte a magyar kormányfőt és örö­mét fejezte ki, hogy folyta­tódnak a finn—magyar ma­gas szintű találkozók. Szerdán helyi idő szerint 15.00 órakor Kalevi Sorsa mi­niszterelnök rezidenciáján megkezdődtek a hivatalos magyar—finn tárgyalások. Tegnap megkezdték az árpa aratását a kajdacsi Aranykalász Tsz-ben. Az idén öt NDK-beli kombájn dolgozik az aratásban, a terv szerint a 150 hektár árpa, a 100 hektár repce és az 500 hektár búza betakarítását 24 munkanap alatt végzik el. Az egész aratási munkát 21 ember végzi. Az első szállítmány árpa 26 százalékos ned­vességtartalommal került a szárítóhoz. A becslések szerint a termés jó közepes. Fotó: Gottvald Károly ____________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________— ä Arat/äft Ka/dacson § Kádár János: Kapcsolataink bővítése népeink javát szolgálja Mélyen tisztelt Ceausescu elvtárs! Kedves vendégeink! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága ■nevében tisztelettel köszön­tőm önt Ceausescu elvtárs, a kíséretében érkezett román barátainkkal együtt, itt e gazdag hagyomány óikkal ren­delkező városban, Debrecen­ben. Találkozónkra annak a tö­rekvésnek a szellemében ke­rült sor, amely népeink ba­rátságának erősítésére, párt­jaink és országaink együtt­működésének továbbfejleszté­sére, kapcsolataink bővítésé­re irányul. Szilárd meggyő­ződésünk, hogy népeink csak együtt tudnak boldogulni,.Eh­hez megfelelő alapokkal ren­delkezünk, hiszen alapvető céljáink és érdekeink azono­sak. Szomszédok vagyunk, és együtt haladunk történelmi utunkon a fejlett szocialista társadalom építésében, a kö­zös harcban a világbéke meg­védéséért, a szocializmus vi­lágméretű győzelméért. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1972-ben járt Önöknél, tár­gyalt a Román Szocalista Köztársaság párt- és kor-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents