Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-28 / 124. szám

/'tolnaN, 2 (ítí£PUJSÁG 1977. május 28. „Kapcsolataink jól fejlődnek” (Folytatás az 1. oldalról). két, utakat és módokat, aho­gyan előbbrevihető az euró­pai enyhülés folyamata. Arról is szólt az osztrák ál­lamfő, hogy az Osztrák Köz­társaság a Magyar Népköz- társasággal való — a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok együttműködéséhez példaként szolgáló — kap­csolatainak tapasztalatait jól tudja hasznosítani a más szo­cialista országokkal való érintkezésében. Ilyenek pél­dául a kormányközi vegyes bizottság, a határesemények­kel foglalkozó vegyes bizott­ság vagy a jogsegély-egyez­mény pozitív tapasztalatai, amelyek a más országokkal való együttműködésben ter­mészetesen bizonyos eltéré­sekkel, a más és más sajátos­ságok figyelembevételével alkalmazhatók. Pénteken délután elutazott Budapestről dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­ke, aki Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének ■meghívására hivatalos láto­gatást tett Magyarországon. Az osztrák államfővel együtt elutazott felesége, Herma Kirchschläger, valamint kí­sérete, amelynek tagja volt dr. Willibald Palhr külügy­Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá­sára dr. Rudolf Kirchschlä­ger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke 1977. május 24—27-e között hivatalos lá­togatást tett a Magyar Nép­köztársaságbán. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsánák tagjfa fogadta dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi el­nököt. A szövetségi elnököt ma­gyarországi látogatására el­kísérte dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság kül­ügyminisztere, aki részletes megbeszélést folytatott Púja Frigyes külügyminiszterrel. Az osztrák szövetségi el­nök és kísérete meglátogatta a Magyar Optikai Műveket és az Agárdi Állami Gazda­ságot, megtekintette Szent­endrét, Esztergomot és Vi- segrádot. (Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchschläger baráti légkör­ben beható véleménycserét folytatott a magyar—osztrák kapcsolatokról és a közös ér­deklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy a Magyar Népköztársaság és az Oszt­rák Köztársaság sokoldalú együttműködése mind ered­ményesebben fejlődik, s egy­aránt szolgálja mindkét nép érdekeit, valamint a 'nem­zetközi békét és biztonságot. Kitért arra is, hogy a ma­gyarországi tárgyalásokon szerepelt témák túlnyomó ré­sze a kétoldalú kapcsolatok köréből került ki. A nemzet­közi kérdések közül előtér­ben állt a leszerelés. Teljes egyetértés mutatkozott a le­szerelési világértekezlet mi­hamarabbi összehívásával és az ENSZ-közgyűlésnek a le­szerelési kérdésekkel foglal­kozó rendkívüli ülésszaka megrendezésével kapcsolat­ban. Érdemi eredmény akkor várható, ha a két világrend- szerhez tartozó országok kö­zött igazi bizalmi viszony alakul ki. Megegyezik az osztrák és á magyar állás­pont a közel-keleti kérdés rendezésével kapcsolatban: ennek a Biztonsági Tanács és az ENSZ határozatainak vég­rehajtásán kell alapulnia. miniszter, dr. Alfred Weihs, a köztársasági elnök kabi­netjének igazgatója, dr. Lud­wig Steiner nagykövet, a külügyminisztérium politikai igazgatója, dr. Josef Meisl, a kereskedelem- és iparügyi mi­nisztérium csoportfőnöke, dr. Gerhard Gmoser nagykövet, a külügyminisztérium pro­tokollfőnöke is. Az elutazó államelnököt és a kíséretében lévő sze­mélyiségeket ünnepélyesen búcsúztatták a Keleti-pálya­Egybahangzóan megállapí­tották, hogy a két ország vi­szonya a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jó példája, tükrözi az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záróokmányá­nak maradéktalan végrehaj­tására irányuló kölcsönös törekvést a kapcsolatok min­den területén. A felek megerősítették, hogy a jövőben is minden erőfeszítést megtesznek or­szágaik együttműködésének fejlesztéséért és ezzel népeik barátságának elmélyítéséért. Hangsúlyozták meggyőződé­süket, hogy a két ország ve­zetőinek találkozói is jelen­tősen hozzájárulnak ehhez. Mindkét fél megerősítette annak szükségességét, hogy tovább folytassák ezeket az érintkezéseket, abból a meg­győződésből kiindulva, hogy Magyarország és Ausztria kapcsolatainak állandó fej­lesztése az enyhülés folya­matát szolgálja Európában és az egész világon. Kijelentették, hogy fontos feladatnak tekintik azoknak az elhatározásoknak a teljes megvalósítását, amelyekre Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, az Elnöki Tanács tagjá­nak 1976. évi ausztriai láto­gatása alkalmával, valamint Lázár György miniszterelnök és dr. Bruno Kreisky szövet­ségi kancellár ausztriai és magyarországi találkozói so­rán ljutottak. udvaron, amelynek épületét és a teret osztrák és magyar zászlókkal, búcsúfelirattal dí­szítették. A téren csapat- zászlóval felsorakozott a magyar néphadsereg dísz­egysége. A búcsúztatásra megje­lent Losonczi Pál és felesé­ge, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Apró An­tal, az országgyűlés elnöke, dr. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Cseterki Lajos, az Elnö­ki Tanács titkára, Púja Fri­gyes külügyminiszter, Czine- ge Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, Karakas László munkaügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Borbély Gábor, Pióker Ig­nác és Úszta Gyula, az El­nöki Tanács tagjai, Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke, Rácz Pál kül­ügyi államtitkár, dr. Várko- nyi Péter államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Rónai Rudolf, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke, s a politikai élet több más vezető személyisége. Ott volt a búcsúztatásnál dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete. Az osztrák vendégek búcsúztatására megjelent a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Eljöttek a búcsúztatásra a magyar- országi osztrák kolónia tag­jai is. iDíszjel harsant, a katonai egység parancsnoka jelen­tést tett dr. Rudolf Kiréhsdh- lägernek, majd felcsendült a magyar és az osztrák himnusz. Az osztrák államfő Losonczi Pál társaságában ellépett az egység előtt és köszöntötte a katonákat. A vendégek szívélyes búcsút vettek a magyar közéleti ve­zetőktől, a diplomáciai kép­viseletek vezetőitől és tagjai­tól. Losonczi Pál beszállás előtt baráti kézfogással vett búcsút Ausztria államelnöké­től, majd a vonat néhány perc múlva a Rákóczi-induló hangjai mellett gördült ki a pályaudvar csarnokából. Dr. Nagy Lajos, a Magyar Nép- köztársaság bécsi nagyköve­te és felesége, valamint Nagy Lajos a Külügyminisztérium protokollosztályának vezető­je a magyar határig elkísér­te az osztrák vendégeket. (MTI) A felek üdvözölték a gaz­dasági együttműködésben eddig elért eredményeket. Készek további intézkedése­ket tenni a mindkét ország számára előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös áruforgalom ki­egyensúlyozott növelésére. Aláhúzták az együttműködés fontosságát az idegenforga­lommal kapcsolatos inf­rastruktúra és az energia- gazdálkodás területén. Üdvözölték a két ország állampolgárainak találkozá­sait, különös tekintettel a határmenti területek lako­saira, és megerősítették azon szándékukat, hogy ezeket — a kölcsönös hizlalom és jó­szomszédság alapján, közös egyeztetett intézkedésekkel — a jövőben is elősegítik. Megállapodtak, hogy ez év őszén szakértői megbeszélé­seket kezdenek a két ország közötti vízumkényszer tel­jes megszüntetéséről. Támo­gatják a kulturális, tudomá­nyos, oktatási, ifjúsági, sport- és turisztikai kapcsolatok fejlesztését, valamint az in­formáció átfogóbb terjeszté­sét. Kívánatosnak minősítet­ték ann'ak elősegítését, hogy a másik ország kulturális ér­tékeihez mindenki fokozot­tabban hozzáférhessen. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere közép­pontjában az enyhülés, az európai biztonság és együtt­működés, továbbá a belgrá­di találkozó kérdései állot­tak. Losonczi Pál és dr. Ru­dolf Kirchschläger elsődle­ges jelentőséget tulajdoní­tott az enyhülési politika folytatásának, amelyhez mindkét ország a jövőben is minden erővel hozzá akar járulni. Egyetértés volt ab­ban, hogy az enyhülés to­vábbvitele nagymértékben függ az államok kapcsola­tainak fejlődésétől, tekintet nélkül azok társadalmi és gazdasági rendszerére. A felek egyetértettek ab­ban, hogy fontos eredmények születtek az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányának vég­rehajtásában mind nemzet­közi téren, mind pedig a magyar—osztrák kapcsola­tokban. Az enyhülés folyta­tása lényeges feltételének te­kintik a záróokmány vala­mennyi rendelkezésének fenntartás nélküli végrehaj­tását. Nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a küszöbönálló belgrádi találkozónak, s ké­szek hozzájárulni ahhoz, hogy ez a találkozó elősegít­se a záróokmány további végrehajtását és az enyhülés megszilárdítását. A tárgyaló felek megálla­pították, hogy a fegyverkezé­si verseny folytatása növek­vő veszélyt jelent a világ békéjére és az emberiség jö­vőjére. Meggyőződésük, hogy a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása érdekében a po­litikai enyhülést katonai eny­hülésnek kell kísérnie. Kife­jezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverzet korlá­tozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalások, a gen­fi leszerelési bizottság mun­kája, s a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről és az ezzel összefüggő intézkedé­sekről Bécsiben folyó tárgya­lások — annak az alapelv­nek a betartása mellett, hogy egyik fél biztonságát sem ér­heti károsodás — minél előbb eredményre vezetnek. Azt a felfogást képviselték, hogy a leszerelési törekvé­sekben fontos szerep hárul az Egyesült Nemzetek Szer­vezetére. Támogatják a le­szerelési világértekezlet ösz- szehívását és nagy jelentősé­get tulajdonítanak az ENSZ- közgyűlés leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának. A felek aggodalmukat fe­jezték ki, a világ különböző térségeiben létező feszültség­gócok miatt és sürgették azok mielőbbi felszámolását. Mindkét fél megerősítette hűségét az Egyesült Nemze­tek Szervezete alapokmányá­nak céljaihoz és elveihez. Ezt az okmányt a béke megőr­zése, a biztonság és nemzet­közi együttműködés fontos eszközének tekintik. A tár­gyaló felek kifejezték kész­ségüket hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetek­ben, valamint az ENSZ ten­gerjogi konferenciáján to­vábbfejlesztik a gyümölcsö­ző magyar—osztrák együtt­működést. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnöke teljes meg­elégedését fejezte ki eszme­cseréjük baráti, tárgyilagos légköréről és a látogatás eredtnényéről, amely jelen­tősen hozzájárult a Magyar Népköztársaság és az Oszt­rák Köztársaság jószomszédi, baráti kapcsolatainak továb­bi elmélyítéséhez, és az eu­rópai együttműködéshez. A megbeszélésen megállapítot­ták, hogy számos, mindkét felet érdeklő kérdésben nézeteik megegyeznek vagy hasonlóak. Dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök ausztriai hi­vatalos látogatásra hívta meg Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontjáról diplo­máciái úton állapodnak meg. (MTI) Elutazott dr. Rudolf Kirchschläger Losonczi Pál búcsúzik dr. Rudolf Kirchschlágertől, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökétől (Képtávírónkon érkezett.) KÖZÖS KÖZLEMÉNY Megnyílt a könyvhét Pozsgay Imre kulturális miniszter nyitotta meg Budapes­ten, a Flórián téren a z ünnepi könyvhetet (Képtávírónkon érkezett.) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanáesa Elnökségének ülése Moszkva (MTI) A Kremlben pénteken ülést tartott a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége. Az ülésen megvitatták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége alkotmányterve­zetét, amelyet az alkotmányo- zó bizottság készített elő és az SZKP Központi Bizottsága terjesztett a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elé. Az elnökség megvitatta a Szovjetunió állami himnusza jóváhagyásának kérdését is. Az alkotmánytervezetről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, az alkotmányo- zó bizottság elnöke tartott beszámolót. A kérdéshez hoz­zászóltak: Szabir Nyijazbe- kov és Kurban Halilov, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnök- helyettesei; Valentyina Nyi- kolajeva-Tyereskova. Szergej Cecegov és Alekszandr Gita- lov. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagjai. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége törvény- erejű rendeletet fogadott el, amelyben jóváhagyta és or­szágos vitára bocsátja a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége alkotmányának tervezetét. A törvényerejű rendelet előírja, hogy 1977. június 4-én a központi, köztársasági, ha­tárterületi és területi napila­pok közöljék az alkotmány­tervezet szövegét. Az elnökség úgy döntött, hogy az alkotmánytervezet megvitatása céljából 1977’ októberében összehívják a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának rendkívüli ülésszakát. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége meg­hallgatta Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának tájékozta­tóját a Szovjetunió állami himnuszáról. Az elnökség törvényerejű rendelettel jóváhagyta a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége állami him­nuszának szövegét és zené­jét, amit 1977. szeptember 1- től mindenütt a Szovjetunió állami himnuszaként játsza­nak. A himnusz szövegét és kot­táját a sajtó közölni fogja. LAPZÁRTA MOSZKVA Moszkvában megtartották a Komszomol — a szovjet ifjúsági szervezet — Közpon­ti Bizottságának plénumát. A plénurn felmentette Jev- genyij Tyazselnyikovot, a Komszomol Központi Bizott­sága első titkárának tiszté­ből, annak kapcsán, hogy ki­nevezték az SZKIP KB pro­pagandaosztályának vezető­jévé. A Komszomol Központi Bizottságának első titkárává Borisz Pasztúhovot válasz­tották. Kiszabadultak a gyerektúszok Pénteken hajnalban szabadon bocsátották a túszként fog­va tartott, száznál több kisgyermeket a hollandiai Bovens- milde iskolájából a dél-malukui terroristák. A gengszte­rek azért járultak hozzá a gyermekek elengedéséhez, mert az iskolában, ahol hétfő reggel óta fogva tartották a 6— 12 éves kislányokat és kisfiúkat, járványos betegség je­lentkezett. A képen: autóbusszal szállítják a kicsiket a kórházba.

Next

/
Thumbnails
Contents