Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
1977. május 14. ^PUJSAG Gesztenyefák helyett vízvezeték Paks főutcáján kidöntik az összes gesztenyefát a Kereszt utcától a központ felé vezető szakaszon. Őriási feltűnést keltett a szokatlan és a gépnek is kellemetlen mun. ka: nagy, lombos ágak lefű- részelése és elhordása után tuskókihúzás következik, erős, lánctalpas traktorral. A fairtás elkerülhetetlen. Szélesíteni kell a főutcát, útrekonstrukció miatt (tavaly a Kereszt utcáig már elvégezték az átépítést), és a gesztenyefák helyére kerül majd az új vízvezeték, ami nagyobb átmérőjű csövek lefektetését jelenti. A régi ve_ zeték már nem megfelelő a gyarapodó Paksnak. A fák kitermelését a tanács költségvetési üzeme kénytelen elvégezni, az új csővezetéket a vízművállalat helyezi el. A DÉDÁSZ előre értesíti a környéken lakókat a szakaszos áramszünetről. A magas- fák teljesen körülnőtték a villanyvezetéket. A paksi emberek közül sokan sajnálják a fasort, például az egyik ott lakó férfi kért bennünket, örökítsük meg a még álló fákat, és adjunk neki a fényképekből. A mellette lakók viszont nem bánkódnak, inkább örülnek, mondván: világosabb lesz az ablak, az egész utca. Mindenesetre együtt jár ez a „fur_ csaság” a nagy paksi változásokkal, a fejlesztést, a modernizálást szolgálja. Más helyeken, kialakuló térségekben kell új fákat ültetni, erről szó is volt az idén a nagyközségi népfrontbizottság elnökségi ülésén, két alkalommal. Az utóbbin már konkrét feladatokat beszéltek meg a Tolnai út parkosításáról. Azóta ez a terv meg is valósult az egyik oldalon, a másikat viszont az idén nem lehet parkosítani, mert ott kábelfektetés folyik, egész évben „föl lesz túrva” a terület. A konzervgyár előtti szép füves részt már átvágták egy mély árokkal, aztán a visszafektetett gyeptéglákat próbálják most föléleszteni a gyári kertészmunkások. Bizonyos, hogy sokáig lesz Pakson ilyen felfordulás. De az is bizonyos: gondolnak a zöldterület növelésére, még megyei szinten is. Nemrégvolt éppen Pakson fásítási ankét, amelyen dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke tartott előadást a parkerdők létesítéséről, védelméről, és szép szavakkal szólt arról, hogy Paks természeti értékeit meg kell óvni, sőt a lehető legnagyobbra növelni az erdős területeket, meg a házak közötti parkokat. A határban, Cseresznyés-puszta mellett erdősítenek egy jókora parlagföldet, már ki is jelölték azt a részt. Benn a nagyközségben pe- dik a lakosság öntevékenysége teremthet új fasorokat, ligeteket, mindenütt, ahol szabad útja lesz a faültetésnek. Persze védeni kell a zöldet, például a Duna utcában, a nagyáruház mellett kialakított szép parkban, mert gépkocsival időnként ráhajtanak a parkírozóhelyről a gyepre. Két ilyen autóst nemrég maga a tanácselnök szidott meg, eztán elmondta az esetet a tanácsülésen és kérte a közös összefogást a védelemre. A gesztenyesor kivágása pusztítást jelent, de itt építenek, létfontosságú a változás. Az igazi pusztítást az értelmetlen és becstelen rongálások okozzák. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly. Hány lakos jut egy gépkocsira? Az Autósélet szerkesztősége az idén is elkészítette a statisztikát, amelyből megtudható: az 1976. december 31-i állapot szerint a Magyar- országon futó 654 794 személygépkocsi közül 615 881 a lakosság tulajdonában volt, a többit közületek üzemeltették. A lakosság tulajdonában levő személygépkocsik 28,5 százaléka Budapesten, 71,5 százaléka pedig vidéken van. A vidéki gépkocsipark 1976- ban 12,6, a budapesti állomány pedig 10,1 százalékkal nőtt. A statisztikában Tolna me. gye előkelő helyet foglal el. Jól érzékelhető, milyen nagy ütemben növekedett a lakosság tulajdonában lévő gépkocsiállomány megyénkben, ha 1970-et vesszük bázis alapnak. 1970-ben Tolna megyében 4890 személygépkocsi volt a lakosság tulajdonában. 1975-ben 13 716, 1976-ban pedig már 15 290 személygépkocsi-tulajdonos volt megyénkben. Csak az elmúlt év ütemét vizsgálva kiderül, hogy egy év alatt 11,5 százalékkal nőtt azoknak a gépkocsiknak a száma, amelyek a lakosság tulajdonában vannak. Ha a környező megyék adataival hasonlítjuk össze a mienket, akkor azt láthatjuk: Baranyában az elmúlt évben 8,9, Fejérben 12,8, Bács-Kis- kun megyében 12,8, Somogy megyében pedig 11,2 százalékkal nőtt a személyi tulajdonban lévő gépkocsik száma. Országos átlagban az egy személygépkocsira jutó lakosság száma 1976-ban a községekben: 23,5, a városokban (Budapest nélkül) pedig 15 személy volt. Az országos átlagon belül vizsgálva. Tolna megye átlagai a következők. Megyénk városaiban az elmúlt évben 11,4, a községekben pedig 18,4 személy „használt” egy gépkocsit. A szomszédos megyékben e számok az elmúlt évben a következőképpen alakultak: Baranyában 11,8 a városokban és 19 a községekben, Bács-Kiskunban 13,3 a városokban, 18,5 a községekben, Fejérben: 12,0 a városokban, 24,3 a községekben, Somogybán: 12,8 a városokban és 18,7 a községekben. Budapesten az elmúlt évben 11,8 lakosra jutott egy személygépkocsi. Ha ehhez viszonyítunk, akkor kiderül, hogy Tolna megye személygépkocsi-ellátottsága valamivel jobb a fővárosi ellátottságnál is. A százezernél kevesebb lakosú városok sorában a gépkocsi számát tekintve Szek- szárd, érthető okokból — viszonylag alacsony a lélekszá- ma — nem szerepel a legelsők között. Szekszárdon 1975- ben 2749 olyan személygépkocsit tartottak nyilván, amely a lakosság tulajdonában volt. 1976-ban már 3061 személygépkocsi volt Szekszárdon a lakosság tulajdonában. Ha az egy személy- gépkocsira jutó lakosok számát vesszük figyelembe, akkor Szekszárdon 1975-ben: 10,6, 1976-ban pedig kereken 10 személy, Pécsett 1976-ban: 11,0, Kaposvárott 12,9, Kecskeméten 12,3, Székesfehérváron pedig 11,1 személy jutott egy magántulajdonban lévő gépkocsira. Tanácskozás a takarmánytápról Több laboratórium, műszer Megyei takarmánytápgyár- tási tanácskozást rendeztek Szekszárdon. A beszámoló szerint Tolna megyében az országos átlagnál jobb a takarmányfehérje-termelés. Közölték, hogy javulnak a takarmánytápgyártás, -keverés körülményei. A Gabonaforgalmi Vállalat megkezdte az intézkedéseket a raktározás bővítésére. Az eddigi raktárterületet csaknem kétszeresére növelik. Nagy jelentőségű lesz a minőség fokozásában az is, hogy több laboratóriummal és műszerrel gyarapodnak és szélesítik a laboratóriumi ellenőrzést. Tudományos ülés NDK-beli professzor részvételével együttes tudományos szakülést rendezett pénteken a MAE Állatorvosok Társasága baromfiegészségügyi szakosztálya, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás és a TIT megyei szervezete Szekszárdon, a művelődési központban. Az ország minden részéből érkezett vezető állatorvosokat, állategészségügyi szakembereket és a külföldi vendéget dr. Kováts Jenő docens, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója üdvözölte, majd a tudományos ülés elnöke: dr. Mészáros János akadémikus, a Magyar Állatorvosok Társasága baromfiegészségügyi szakosztályának elnöke mondott bevezetőt. Ezután dr. Günther Heider professzor, a berlini Huboldt Egyetem tanszékvezetője a broiler hibridcsirke-állomá- nyok állategészségügyi problémáiról tartott előadást. Elmondotta, hogy az NDK-ban évente körülbelül hetvenezer tonna broiler-húst állítanak elő, zömét a baromfitenyésztési szövetség üzemeiben, ipanszerű termelési viszonyok közt. Az állatállomány egyrészt Magyarországról származik. Az NDK-beli kutatások tapasztalatai alapján szólt az új termelési eljárásokhoz kötődő baromfibetegségekről. Azt tapasztalták, hogy fertőző baromfibeteg- ségeket nagyobb mértékben, az istállókban honos kórokozók okoznak. Ahol nagyobb az állatsűrűség, hiányos a szellőztetés, a takarmányozás és itatás, ott lépnek fel. Azok a csírák, melyek az épületek tisztítása és fertőtlenítése során nem pusztulnak el teljesen, és állományról állományra tovább ottmaradnak, jellegzetes betegség (hospitalizmus) kialakulásához vezetnek. Az ilyen baktériumok ellenállónak mutatkoznak az antibiotikumokkal szemben. Ezeh fertőző betegségek mellett tartástechnológiai hibákból és anyag- forgalmi zavarokból előálló megbetegedések és károsodások lépnek fel. Ezután dr. Papócsi László, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese a broilercsirke-neve- lés eredményességét befolyásoló tényezőkre hívta fel a figyelmet, igen tartalmas vitaindító előadásában. Rámutatott arra, hogy hazánkban járványos vagy fertőző megbetegedés nem veszélyezteti a broiler-állományt. A broiler-tartást jelentősen befolyásolták a közgazdasági tényezők, a végtermék átvételi ára nem emelkedett arányosan, csökkent a hizlalás jövedelmezősége. Ezt az állatsűrűség emelésével is igyekeztek ellensúlyozni. Fontos azonban, hogy a technológiai berendezéseket is ugyanolyan mértékben növeljék, így pl. több ventillátort szereljenek fel. Az itt jelentkező problémák, nem állategészségügyi problémák, hanem tartási hibák és megoldható biológiai körülmények játszanak bennük szerepet — hangoztatta. — Szükséges egy közös érdekeltségi rendszer kialakítása a keltető- és hízlalóüzemek közt — javasolta. Az előadásokat szakmai vita követte. (B. L.) Az árokpartok, töltések fűtermésének hasznosítása A kistermelők szarvasmarha- és juhállománya szálas- takarmány-szükségletének egyik forrása — a nagyüzemek takarmányjuttatása mellett — az út menti árokpartok. a vasúti és árvízvédelmi töltések fűtermése. A fennálló rendelkezések értelmében a területek kezelői május 1-ig minden megyében kötelesek voltak bejelenteni azokat a gyepterületeket, amelyek termésének betakarításáról nem tudnak gondoskodni. Ezen fűterületeket a községi, városi tanácsok ingyenes betakarításra osztják szét azok között a kistermelők között, akik igényüket május 15-ig bejelentik. Az elosztásnál a kistermelők szarvasmarha-, s főként tehénállományát veszik alapul. Hasonlóképpen járnak el az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek üzemi szükségletét meghaladó rétterület fűtermésével is — ha a betakarításról június 15-ig nem gondoskodnak. A rendelkezések — figyelemmel a fontos népgazdasági érdekre — kiterjednek arra az esetre is, ha a kiosztás vagy a betakarítás valamely községben bármi okból elmaradna. Ilyen esetben a községi, városi tanácsnál való előzetes érdeklődés után ezeknek a fűterületeknek a termését a tanácsok által megállapított határidő után bárki szabadon lekaszálhatja és a szénát hazaviheti. (MTI) Javult a munkavédelem A Bonyhádi Cipőgyár szak- szervezeti bizottsága megtárgyalta a dolgozók testi épségének védelmével kapcsolatos miniszteri utasítás vállalati végrehajtását. A testület elfogadta az Antal Géza szb- titkár által előterjesztett jelentést. Különösen jónak értékelte azt, hogy a balesetek száma a tavalyi év azonos időszakához mérten a felére csökkent. Ez a baleseti oktatások színvonalának emelésére, a kedvezőbb munkafeltételek kialakítására, valamint a munkavédelem megsértőinek felelősségrevonásá- ra vezethető vissza. Ösztönző hatású, hogy a kiemelkedő tevékenységű munkavédelmi őrök negyedévenként pénzjutalomban részesülnek. Az szb felhívta a gazdasági vezetés figyelmét a még meglévő hiányosságokra, így például a munkavédelmiőr- naplókba bejegyzett észrevételekre történő késedelmes reagálásra. Azt is javasolta, hogy a közvetlen gazdasági vezetők munkájának értékelésénél a jövőben vegyék figyelembe, hogyan hajtották végre a dolgozók egészségének és testi épségének védelmével kapcsolatos feladatokat. Kukorica-Hegyszerezé! Tizenhat éve dolgozik az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezetben Lázár Sándor traktoros. Kukorica-vegyszerezés közben kaptuk lencsevégre gépét, amikor egy 18 hektáros tábla munkálatait végezte. Ilyen sűrű volt a fasor Tuskóhúzás következik flegyéBk^^tísziHapíkfébeii,
