Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-14 / 112. szám

1977. május 14. ^PUJSAG Gesztenyefák helyett vízvezeték Paks főutcáján kidöntik az összes gesztenyefát a Kereszt utcától a központ felé veze­tő szakaszon. Őriási feltű­nést keltett a szokatlan és a gépnek is kellemetlen mun. ka: nagy, lombos ágak lefű- részelése és elhordása után tuskókihúzás következik, erős, lánctalpas traktorral. A fairtás elkerülhetetlen. Szélesíteni kell a főutcát, út­rekonstrukció miatt (tavaly a Kereszt utcáig már elvé­gezték az átépítést), és a gesz­tenyefák helyére kerül majd az új vízvezeték, ami na­gyobb átmérőjű csövek le­fektetését jelenti. A régi ve_ zeték már nem megfelelő a gyarapodó Paksnak. A fák kitermelését a tanács költ­ségvetési üzeme kénytelen elvégezni, az új csővezetéket a vízművállalat helyezi el. A DÉDÁSZ előre értesíti a környéken lakókat a szakaszos áramszünetről. A magas- fák teljesen körülnőtték a vil­lanyvezetéket. A paksi emberek közül so­kan sajnálják a fasort, pél­dául az egyik ott lakó férfi kért bennünket, örökítsük meg a még álló fákat, és ad­junk neki a fényképekből. A mellette lakók viszont nem bánkódnak, inkább örülnek, mondván: világosabb lesz az ablak, az egész utca. Minden­esetre együtt jár ez a „fur_ csaság” a nagy paksi válto­zásokkal, a fejlesztést, a mo­dernizálást szolgálja. Más helyeken, kialakuló térségek­ben kell új fákat ültetni, er­ről szó is volt az idén a nagyközségi népfrontbizottság elnökségi ülésén, két alka­lommal. Az utóbbin már konkrét feladatokat beszéltek meg a Tolnai út parkosításá­ról. Azóta ez a terv meg is valósult az egyik oldalon, a másikat viszont az idén nem lehet parkosítani, mert ott kábelfektetés folyik, egész évben „föl lesz túrva” a te­rület. A konzervgyár előtti szép füves részt már átvág­ták egy mély árokkal, aztán a visszafektetett gyeptéglá­kat próbálják most fölélesz­teni a gyári kertészmunká­sok. Bizonyos, hogy sokáig lesz Pakson ilyen felfordulás. De az is bizonyos: gondolnak a zöldterület növelésére, még megyei szinten is. Nemrégvolt éppen Pakson fásítási ankét, amelyen dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke tar­tott előadást a parkerdők lé­tesítéséről, védelméről, és szép szavakkal szólt arról, hogy Paks természeti értéke­it meg kell óvni, sőt a lehető legnagyobbra növelni az er­dős területeket, meg a házak közötti parkokat. A határban, Cseresznyés-puszta mellett erdősítenek egy jókora par­lagföldet, már ki is jelölték azt a részt. Benn a nagyközségben pe- dik a lakosság öntevékenysé­ge teremthet új fasorokat, li­geteket, mindenütt, ahol sza­bad útja lesz a faültetésnek. Persze védeni kell a zöldet, például a Duna utcában, a nagyáruház mellett kialakí­tott szép parkban, mert gép­kocsival időnként ráhajtanak a parkírozóhelyről a gyepre. Két ilyen autóst nemrég ma­ga a tanácselnök szidott meg, eztán elmondta az esetet a tanácsülésen és kérte a közös összefogást a védelemre. A gesztenyesor kivágása pusztítást jelent, de itt építe­nek, létfontosságú a változás. Az igazi pusztítást az értel­metlen és becstelen rongálá­sok okozzák. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly. Hány lakos jut egy gépkocsira? Az Autósélet szerkesztősé­ge az idén is elkészítette a statisztikát, amelyből meg­tudható: az 1976. december 31-i állapot szerint a Magyar- országon futó 654 794 sze­mélygépkocsi közül 615 881 a lakosság tulajdonában volt, a többit közületek üzemeltet­ték. A lakosság tulajdonában levő személygépkocsik 28,5 százaléka Budapesten, 71,5 százaléka pedig vidéken van. A vidéki gépkocsipark 1976- ban 12,6, a budapesti állo­mány pedig 10,1 százalékkal nőtt. A statisztikában Tolna me. gye előkelő helyet foglal el. Jól érzékelhető, milyen nagy ütemben növekedett a lakos­ság tulajdonában lévő gép­kocsiállomány megyénkben, ha 1970-et vesszük bázis alapnak. 1970-ben Tolna me­gyében 4890 személygépkocsi volt a lakosság tulajdonában. 1975-ben 13 716, 1976-ban pe­dig már 15 290 személygépko­csi-tulajdonos volt megyénk­ben. Csak az elmúlt év üte­mét vizsgálva kiderül, hogy egy év alatt 11,5 százalékkal nőtt azoknak a gépkocsik­nak a száma, amelyek a la­kosság tulajdonában vannak. Ha a környező megyék ada­taival hasonlítjuk össze a mi­enket, akkor azt láthatjuk: Baranyában az elmúlt évben 8,9, Fejérben 12,8, Bács-Kis- kun megyében 12,8, Somogy megyében pedig 11,2 száza­lékkal nőtt a személyi tulaj­donban lévő gépkocsik szá­ma. Országos átlagban az egy személygépkocsira jutó lakos­ság száma 1976-ban a közsé­gekben: 23,5, a városokban (Budapest nélkül) pedig 15 személy volt. Az országos átlagon belül vizsgálva. Tolna megye átla­gai a következők. Megyénk városaiban az elmúlt évben 11,4, a községekben pedig 18,4 személy „használt” egy gépkocsit. A szomszédos me­gyékben e számok az elmúlt évben a következőképpen alakultak: Baranyában 11,8 a városokban és 19 a közsé­gekben, Bács-Kiskunban 13,3 a városokban, 18,5 a közsé­gekben, Fejérben: 12,0 a vá­rosokban, 24,3 a községekben, Somogybán: 12,8 a városok­ban és 18,7 a községekben. Budapesten az elmúlt év­ben 11,8 lakosra jutott egy személygépkocsi. Ha ehhez viszonyítunk, akkor kiderül, hogy Tolna megye személy­gépkocsi-ellátottsága vala­mivel jobb a fővárosi ellá­tottságnál is. A százezernél kevesebb la­kosú városok sorában a gép­kocsi számát tekintve Szek- szárd, érthető okokból — vi­szonylag alacsony a lélekszá- ma — nem szerepel a legel­sők között. Szekszárdon 1975- ben 2749 olyan személygép­kocsit tartottak nyilván, amely a lakosság tulajdoná­ban volt. 1976-ban már 3061 személygépkocsi volt Szek­szárdon a lakosság tulajdo­nában. Ha az egy személy- gépkocsira jutó lakosok szá­mát vesszük figyelembe, ak­kor Szekszárdon 1975-ben: 10,6, 1976-ban pedig kereken 10 személy, Pécsett 1976-ban: 11,0, Kaposvárott 12,9, Kecs­keméten 12,3, Székesfehérvá­ron pedig 11,1 személy jutott egy magántulajdonban lévő gépkocsira. Tanácskozás a takarmánytápról Több laboratórium, műszer Megyei takarmánytápgyár- tási tanácskozást rendeztek Szekszárdon. A beszámoló szerint Tolna megyében az országos átlagnál jobb a ta­karmányfehérje-termelés. Közölték, hogy javulnak a takarmánytápgyártás, -keve­rés körülményei. A Gabona­forgalmi Vállalat megkezdte az intézkedéseket a raktáro­zás bővítésére. Az eddigi raktárterületet csaknem két­szeresére növelik. Nagy jelen­tőségű lesz a minőség foko­zásában az is, hogy több la­boratóriummal és műszerrel gyarapodnak és szélesítik a laboratóriumi ellenőrzést. Tudományos ülés NDK-beli professzor rész­vételével együttes tudomá­nyos szakülést rendezett pén­teken a MAE Állatorvosok Társasága baromfiegészség­ügyi szakosztálya, a Tolna megyei Állategészségügyi Ál­lomás és a TIT megyei szer­vezete Szekszárdon, a műve­lődési központban. Az ország minden részéből érkezett ve­zető állatorvosokat, állat­egészségügyi szakembereket és a külföldi vendéget dr. Kováts Jenő docens, a Tolna megyei Állategészségügyi Ál­lomás igazgatója üdvözölte, majd a tudományos ülés el­nöke: dr. Mészáros János aka­démikus, a Magyar Állator­vosok Társasága baromfi­egészségügyi szakosztályának elnöke mondott bevezetőt. Ezután dr. Günther Heider professzor, a berlini Huboldt Egyetem tanszékvezetője a broiler hibridcsirke-állomá- nyok állategészségügyi prob­lémáiról tartott előadást. El­mondotta, hogy az NDK-ban évente körülbelül hetvenezer tonna broiler-húst állítanak elő, zömét a baromfitenyész­tési szövetség üzemeiben, ipanszerű termelési viszo­nyok közt. Az állatállomány egyrészt Magyarországról származik. Az NDK-beli ku­tatások tapasztalatai alapján szólt az új termelési eljárá­sokhoz kötődő baromfibeteg­ségekről. Azt tapasztalták, hogy fertőző baromfibeteg- ségeket nagyobb mértékben, az istállókban honos kóroko­zók okoznak. Ahol nagyobb az állatsűrűség, hiányos a szellőztetés, a takarmányo­zás és itatás, ott lépnek fel. Azok a csírák, melyek az épületek tisztítása és fertőt­lenítése során nem pusztul­nak el teljesen, és állomány­ról állományra tovább ott­maradnak, jellegzetes beteg­ség (hospitalizmus) kialakulá­sához vezetnek. Az ilyen bak­tériumok ellenállónak mu­tatkoznak az antibiotikumok­kal szemben. Ezeh fertőző be­tegségek mellett tartástech­nológiai hibákból és anyag- forgalmi zavarokból előálló megbetegedések és károsodá­sok lépnek fel. Ezután dr. Papócsi László, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-he­lyettese a broilercsirke-neve- lés eredményességét befo­lyásoló tényezőkre hívta fel a figyelmet, igen tartalmas vitaindító előadásában. Rá­mutatott arra, hogy hazánk­ban járványos vagy fertőző megbetegedés nem veszélyez­teti a broiler-állományt. A broiler-tartást jelentősen be­folyásolták a közgazdasági tényezők, a végtermék átvé­teli ára nem emelkedett ará­nyosan, csökkent a hizlalás jövedelmezősége. Ezt az ál­latsűrűség emelésével is igye­keztek ellensúlyozni. Fontos azonban, hogy a technológiai berendezéseket is ugyanolyan mértékben növeljék, így pl. több ventillátort szereljenek fel. Az itt jelentkező problé­mák, nem állategészségügyi problémák, hanem tartási hi­bák és megoldható biológiai körülmények játszanak ben­nük szerepet — hangoztatta. — Szükséges egy közös érde­keltségi rendszer kialakítása a keltető- és hízlalóüzemek közt — javasolta. Az előadásokat szakmai vita követte. (B. L.) Az árokpartok, töltések fűtermésének hasznosítása A kistermelők szarvasmar­ha- és juhállománya szálas- takarmány-szükségletének egyik forrása — a nagyüze­mek takarmányjuttatása mel­lett — az út menti árokpar­tok. a vasúti és árvízvédelmi töltések fűtermése. A fenn­álló rendelkezések értelmé­ben a területek kezelői má­jus 1-ig minden megyében kötelesek voltak bejelenteni azokat a gyepterületeket, amelyek termésének betaka­rításáról nem tudnak gon­doskodni. Ezen fűterületeket a köz­ségi, városi tanácsok ingye­nes betakarításra osztják szét azok között a kisterme­lők között, akik igényüket május 15-ig bejelentik. Az elosztásnál a kistermelők szarvasmarha-, s főként te­hénállományát veszik alapul. Hasonlóképpen járnak el az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek üzemi szük­ségletét meghaladó rétterü­let fűtermésével is — ha a betakarításról június 15-ig nem gondoskodnak. A ren­delkezések — figyelemmel a fontos népgazdasági érdekre — kiterjednek arra az esetre is, ha a kiosztás vagy a beta­karítás valamely községben bármi okból elmaradna. Ilyen esetben a községi, vá­rosi tanácsnál való előzetes érdeklődés után ezeknek a fűterületeknek a termését a tanácsok által megállapított határidő után bárki szaba­don lekaszálhatja és a szé­nát hazaviheti. (MTI) Javult a munkavédelem A Bonyhádi Cipőgyár szak- szervezeti bizottsága megtár­gyalta a dolgozók testi épsé­gének védelmével kapcsola­tos miniszteri utasítás válla­lati végrehajtását. A testület elfogadta az Antal Géza szb- titkár által előterjesztett je­lentést. Különösen jónak ér­tékelte azt, hogy a balesetek száma a tavalyi év azonos időszakához mérten a felére csökkent. Ez a baleseti okta­tások színvonalának emelé­sére, a kedvezőbb munkafel­tételek kialakítására, vala­mint a munkavédelem meg­sértőinek felelősségrevonásá- ra vezethető vissza. Ösztön­ző hatású, hogy a kiemelke­dő tevékenységű munkavé­delmi őrök negyedévenként pénzjutalomban részesülnek. Az szb felhívta a gazdasági vezetés figyelmét a még meglévő hiányosságokra, így például a munkavédelmiőr- naplókba bejegyzett észrevé­telekre történő késedelmes reagálásra. Azt is javasolta, hogy a közvetlen gazdasági vezetők munkájának értéke­lésénél a jövőben vegyék fi­gyelembe, hogyan hajtották végre a dolgozók egészségé­nek és testi épségének védel­mével kapcsolatos feladato­kat. Kukorica-Hegyszerezé! Tizenhat éve dolgozik az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezetben Lázár Sándor trakto­ros. Kukorica-vegyszerezés közben kaptuk lencsevégre gépét, amikor egy 18 hektáros tábla munkálatait végezte. Ilyen sűrű volt a fasor Tuskóhúzás következik flegyéBk^^tísziHapíkfébeii,

Next

/
Thumbnails
Contents