Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
/•ÍOLNA\, - , A iméPUJSAG 1977. május 14. CSALÁD-OTTHON Hús, tej, főzelék A nélkülözhetetlen fehérje VESSÜNK egy pillantást a nagyító alá; mi is a fehérje? Elsősorban testépítő anyag, a sejtek, szövetek alkotórészének húsz százaléka. A szervezetben az életfolyamatok mind fehérjéhez kötöttek. A fehérje nélkülözhetetlen, a táplálékkal megfelélő mennyiségben és arányban meg kell kapnia a szervezetnek ahhoz, hogy fiatal korban a saját szöveteit fölépítse, illetve felnőttkorban az elkopott, elpusztult sejtek és szövetek regenerálása fokozatosan biztosítva legyen. Fehérje nélkül nincs élet! Bizonyos körülmények között, így éhezéskor, vagy igen nagy testi megerőltetések alkalmával, valamint betegség során, amikor az energiát adó anyagok (szénhidrátok és zsírok) mennyisége nem kielégítő, akkor a szervezet saját fehérjéjéhez nyúl, és azt elégetve szerzi meg a szükséges energiát. A fehérjékéit alkotó több mint 20 természetes aminó- savból 8—10 nélkülözhetetlen, ezeket a táplálékkal megfelelő mennyiségben és arányban kell a szervezetnek megkapnia. Aminosavakat azonban az emberi és állati szervezet a maga erejéből nem tud készíteni, összerakni az alkotóelemekből. Ezért a fehérje-, illetve az amino- sav-szükségletünket teljes egészében a táplálékból származó aminovasakból fedezzük. Nagy általánosságban, az állati eredetű élelmi anyagok, így a tej, az egyes tejtermékek, a sajt és a túró, valamint a tojás, a hús, az egyes zsigerek (máj), valamennyi a teljes értékű amino- savat olyan arányban tartalmazzák, amely megközelíti az ember fehérjeszükségleteit. A növények közül egyesekben (mint a gabona, hüvelyesek, főzelékfélék) a legtöbb nélkülözhetetlen aminosav megtalálható ugyan, de egyik vagy másik az emberi szükségletnél jóval kisebb meny- nyiségben. Ha a tojás, vagy hús fehérje tápláló értékét száznak vesszük, a hüvelyesek fehérjéjének biológiai tápértéke csak 40—50 százalék és a gabonafehérje biológiai értéke sem különbözik lényegesen ettől. FONTOS, hogy minden főétkezéskor fogyasszunk komplett fehérjét. Az élelmezésben igen fontos művelet a komplettálás. Amikor egy étel elkészítéséhez többféle fehérjetartalmú élelmiszert (pl. gulyásleveshez húst, burgonyát, tésztát) használunk fel, akkor komplettálunk. A kalács készítése is az, ha a liszt fehérjéit a tej és a tojás fehérjéivel egészítjük ki. Hasonlóan komplettálunk, ha a főzelékben hús- vagy tojásfeltétet adunk, vagy ha a főtt tésztát túróval, tojással, sonkával ízesítjük. A gabonafélék magvai- nak őrleményeit és a főzelékféléket jól kiegészíti a hús, a belső szervek vagy a tej. Az újszülött táplálékában a fehérje egész mennyiségének, teljes értékűnek kell lennie. Ezt az anyatej biztosítja. A teljes értékű fehérjeszükséglet az életkor emelkedésével így csökken: csecsemő táplálékában 75 százalék, a kisgyermekében 65, serdülőében 50, felnőttében 40 százalék a teljes értékű fehérje. Fontos, hogy az egész napi étkezés rendszeres, jól felépített legyen. Azonos időpontokban együnk! A leghelyesebb reggel, munka előtti!), délben és délután 17—18 óra körül. A fő hangsúlyt helyezzük a reggelire, mennyiségben is, összeállításban is, hiszen aki jól reggelizik, annak az üzemi koszt megfelelő, délután, este pedig tej, tea, sajt, hidegkonyhai készítmény lehet a menü. Milyen az egészséges reggeli? Mindenképpen szükség van folyadékra; teára, tejre, kávéra, kakaóra vagy minimálisan: sűrített tejjel dúsított feketekávéra. Vigyázat: a Cola és egyéb szénsavas üdítő ital szóba sem jöhet! Kell még egy kis sajt, egy tojás vagy felvágott. ÉVSZAKONKÉNT ma már nem változik sem az étkezés, sem a fehérjeszükséglet, hiszen minden tartósítható mélyhűtéssel, liofilizálással és egyéb módon. CSÓTI LÁSZLÓ Csakhogy itthon vagyoki í. Szállingózva érkeznek a bátaszéki öregek napközi otthonának gondozottal. Jó az idő, terített asztalon várhat a reggeli és feketekávéból is jut annak, aki rászokott a feketézés itt még úrinak minősülő módijára. Az intézménynek most 31 állandó látogatója van, de naponta legalább tízen maradnak távol — betegség miatt. Valójában itt vannak ők is, legfeljebb nem testi valóságukban. Irénke. Gaszner Istvánná, a területi szociális gondozónő ugyanis naponta látogatja őket, rendbe teszi a lakásukat, elhozza a mosni- valójukat. hogy Zsuzsival — Hernádi Lajosnéval — kimossák, megvarrogassák, ropogósra vasalják a gondozottak holmijait. A tíz idős nőnek és férfinak naponta ágyhoz megy az ebéd is. Több ez annál, hogy „benne vannak a létszámban”. Hovatartozást jelent, aminek melege a családi életre jellemző súrlódások ellenére is ér ugyanany- nyit, mint az étkeztetésben, állandó orvosi felügyeletben, egyebekben megnyilvánuló gondoskodás. Először 1968-ban jártam a bátaszéki öregek napközijében. Az akkor egyéves intézménynek 20 látogatója volt. ök voltak az úttörők, akik kipróbálták, milyen ízű az a kenyér, amit a magányos öregek felé tisztelettel és gondoskodni akarással forduló társadalom adni tud. Mondják, az idős ember nehezen idomul az újhoz, elfogadni se igen tudja azt. Hát ami igaz, az igaz. Sokan gondolták. hogy a napközi — el- ső helyén — ott a Bajai úton nem más, mint újmódi sze_ gényház. Akik viszont bekerültek a napközibe, hamarosan rájöttek, hogy itt az ennivaló, a fűtött társalgó, pihenésre alkalmas heverők, rádió, televízió, társasjátékok, könyvek, sajtótermékek mellett kapnak még valamit, ami nélkülözhetetlen; a valahova tartozás éltető tudatát. Az emlékérem kézről kézre járt — Sok kisöregünk elment — mondja a fennállása 10. évfordulóját ősszel ünneplő intézmény vezetője, Garami Ferencné, akit Manyikénak szólítanak az otthonosok. — Hárman élnek az első húszból, Suszter Józsefné, Mayer Józsefné és Lajtos néni, aki tán csak abban változott, hogy most derűsebb, mint akkoriban volt... Meg lehet szeretni egy olyan családot, amilyen az öregek napközi otthona? Az élet régen választ adott erre a kérdésre és úgy, hogy elszaporodtak a megyében is a tolnai és bátaszéki példa nyomán a magára maradott öregek életét megszépíteni, könnyíteni hivatott napközi otthonok. Lám, Kemény Pali bácsi is... Mindössze egy hétig volt távol, Jugoszláviába kellett utaznia egy közeli rokon temetésére. Egy hét alatt írt négy képeslapot, mindenünnen, ahol csak megfordult. Hazaérkezve pedig korán reggel beviharzott 110 kilójával a napközibe és boldogságában össze-vissza szorongatta Garami Ferencnét. — Manvika, csakhogy itthon -vagyok! Délelőtt van még egy kis dolgom, megvásárolom a tüzelőt, de aztán jövök és mesélek! 2. Tévedés lenne azt hinni, hogy csak azoknak van me- sélnivalójuk, akik pár napra, hétre kiszakadnak az otthon életéből. Rengeteg a közös élmény és hát, mikor már nehezebben mozognak a lábak, serényebbé lesz a képzelet, felidézni a közös kirándulásokat, ünnepségeket, színházba járásokat. A ke_ resztelő kivételével nincs az életnek olyan jelentős emberi momentuma, ami itt nem játszódott volna le. Még lakodalmat is tartottak és abban, hogy tarthattak, nagy szerepük van a bátaszéki üzemek, szövetkezetek, intézmények szocialista brigádjainak. A patronálóknak. Ha bárki kérdezné, elég-e csak anyagi eszközöket biztosítani egy öregek napközijének életrehívásához, azt felelném — ismerve a bátaszé- kit —, hogy csak pénzzel, akár hozzá se lássanak! Mert ahhoz, hogy egy ilyen intézmény valóban megfeleljen a nevének, igazi otthon tudjon lenni, ahhoz legalább annyi — ha nem több — szív kell, mint forint. Nem is egy-két ember szívére van szükség, hanem mindazokéra, akik noszogatás nélkül jönnek, kínálják, adják a segítségüket. Persze, azért nagyon jó dolog az, ha van a kéznél olyan napközivezető, mint Gara- miné, aki május 5-én nem véletlenül kapta meg a Magyar Vöröskereszt Országos vezetőségének két éve alapított kitüntetését, az „Időskorúak szociális gondozásáért” emlékérmet. Az idén osztatták ki másodjára ezt a kitüntetést és az országban huszonketten kapták meg. Tizenkilenc vidéki és három fővárosi. Garaminé az első Tolna megyéből, aki megkapKonyhaművészet és arcápolás Tavasz van. A tavalyinál bővebb a piacok primőrkínálata, s ennek megfelelően alacsonyabbak az árak is. Érdemes tehát a szokásosnál kicsivel több időt áldozni a bevásárlásra, s szervezetünk vitaminéhségét fejes salátával, hónapos retekkel, újhagymával, paradicsommal, paprikával csillapítani. Korunk asszonyának, aki naponta csak félórára, órára háziasszony, saját magával is törődnie kell. Sajnos többnyire éppen ezt az időt kurtítjuk meg, s csak utólag bánjuk, amikor megjelennek az első ráncok, amelyeket már nehezen lehet eltüntetni. Nos, a primőridőszak az arcbőr felfrissítésének is az ideje. A paradicsomot és az uborkát azoknak ajánlom, akiknek zsíros a bőrük, illetve akiknek helyenként zsíros (homlok, orrnyereg, orrtő, áll). Elkészítési móíd: a paradicsomot kipréseljük és hogy a pakolás megfelelő sűrűségű legyen, babahintőporral pépesítjük. Elkenés után félóráig merev arccal pihenünk, majd bő, langyos vízzel leöblítjük. A pakolás eredményeként az arcbőr meglepően sima és matt, azaz zsírtalan lesz. A primőrök fogyasztásával, illetve a belőlük készített pakolásokkal elsősorban A- és B-vitaminokat juttatunk a szervezetünkbe, a bőrünkbe. A D-vitamint — napozás hiányában — az élesztős pakolásokkal pótolhatjuk. Elkészítésének módja: 1 dekagramm élesztőt evőkanálnyi langyos vízzel és pici ecettel összekeverünk, majd ugyancsak babáhintőporral sűrítjük a masszát. Ezt a pakolást is csak zsíros bőrűeknek ajánljuk. 20 percig hagyjuk az arcon, majd bő vízzel leöblítjük. -r. -a. háttá a kitüntetést. Tudni kell erről az emlékéremről, hogy a szociális gondoskodásnak nagy jelentőséget tulajdonítva alapították, a szociális gondoskodásban kimagasló érdemeket szerzettek munkájának erkölcsi elismerésére. A kitüntetést először azok adták kézről kézre, akikért dolgozni kellett és kell... Manyika öröméből részt kértek és kaptak az öregek napközijének mai‘lakói. És két, már említett munkatársa, de ezzel nem ént véget a sor, hiszen sokan vannak a patronálok, akik szintén idetartozónak vallják magukat — cselekedeteikkel. Garami Ferencné, azonkívül, hogy vezeti a napközit, tagja az ÁFÉSZ felügyelőbizottságának, tanácstag 15 éve, a községi pártalapszervezet titkára 8 éve és bizony igaz, amit ránézésre senki nem mondana róla. Négy éve nyugdíjba is mehetett volna, ha el tudná képzelni az életét annak mai tartalma, napi tennivalói nélkül. — Még legalább négy évig szeretnék dolgozni — vallja be, miután véget ér egy kedves intermezzó. A községi tanács elnöke és vb-titkára — Erdei János és Nagy Ferenc — toppantak be a járási tanácshivatal két képviselőjével, gratulálni, és átadni a fent már említett kitüntetés mellé a tanács pénzjutalmát. 3. Itt mindig történik valami, akárcsak a családban. Nincs nap esemény nélkül. Jön és célját elérve, hálálkodva távozik a nemrég megnyílt szedresi öregek napközijének vezetője, aki tapasztalatokért utazott ide. Alighanem azon tűnődik most, hogy a bátaszéki tapasztalatok, ha átveszi ezeket, magas mércét jelentenek, de terjesztésre érdemes tanulságot is. Azt nevezetesen, hogy jól működtetni egy intézményt, nemcsak kacsalábon forgó várban, mesebelien berendezve lehet, hanem két kézzel kérve és fogadva el azt a pénznél többet jelentő erőt, amit szocialista humánumnak nevezünk. Nem új már a berendezés, kevés és szűk ilyen A favasi és a gyomorfekély Akik évek óta fekélybetegségben — gyomor- vagy nyombélfekélyben — szenvednek, tudják, hogy a tavasz és az ősz kritikus időszak számukra. Ilyenkor panaszaik gyakran fokozódnak, a diétás és a gyógyszeres kezelésre kevésbé reagálnak, s általában érzik, hogy „rossz periódusban” vannak. Egy idő múlva azután ezt a rossz periódust panaszmentesség váltja fel. Ekkor viszont többnyire még gyógyszerek nélkül, sőt kisebb diétahibák ellenére is jól van a beteg. Persze nem minden egyes esetre jellemző ez a periodikus, szakaszos lefolyás. Van olyan fekély is, amely egyszeri jelentkezés után véglegesen gyógyul és van olyan, amely csak 15—20 év múlva újul ki. A gyomorbetegek mégis nem ok nélkül tartanak egy kicsit a tavasztól. Vajon mi okozza a fekélybetegségnek ezt az évszakokkal összefüggő hullámzását és tudunk-e valamit tenni ellene? iMai ismereteink szerint a gyomor- és nyombél- fekély oka annak a harmonikus egyensúlynak a felbomlása, amely a külvilági ingerek, az idegrendszer és a belső szervek működése között fennáll. Bizonyos környezeti hatások megzavarják az eleve érzékenyebb, sérülékenyebb idegrendszert. Emiatt a gyomor, illetve a nyombél nyálkahártyájának egy-egy pontján vérellátási zavar támad. Ezeken a helyeken azután a nyálkahártya már nem képes ellenállni a gyomorsav maró hatásának. A károsító környezeti tényezők természetesen nagyon sokfélék. Közöttük szerepelnek a meteorológiai változások is. Amikor az egyik évszakot követi a másik, olyankor nemcsak menagy családnak az egy társalgó és az ebédlő egyik falánál vannak — jobb híján — elhelyezve a pihenésre szolgáló heverők. Ennek a helyiségnek egyik sarkában van a vezetőnő „irodája” is. Mégsem hiszem, hogy Manyika elcserélné ezt a napközit másikért. Különben olyan fajta El kell fogadni minden segítséget asszonyember, aki a meg- küzdött eredményeket nem adja, s még a kudarcaiból is okulni kész. Egyébként, rövidesen bővítik a napközit, a megyei tanács segítségével. Faggatom, már csak a régi ismeretség jogán is, hogy boldog-e? — Igen. Pedig tizenhárom évvel ezelőtt eltemettem az uramat, aki itt volt pénzügyőr parancsnok Nehéz volt nélküle. De azért felneveltem három gyereket, mind a három kommunista, jó szakmájuk van. Van egy négyéves, jól sikerült lányunokám, s az élet tele van apró, minden napra kijutó örömökkel. — Tíz évvel ezelőtt bölcsődében dolgozott. Gyerekekkel más feladat bíbelődni. Mi volt itt a legnehezebb? — Meg kellett tanulnom, hogyan kell összebékíteni az embereket az életkorukkal, hogyan kell fiatalabb létemteorológiai változásról van szó. Egész életmódunk, életritmusunk — mozgásunk, táplálkozásunk, öltözködésünk. időbeosztásunk — átalakul. Ez az átállás a szervezettől jó alkalmazkodóképességet, rugalmasságot követel. Ha az idegrendszer labilis, túl érzékeny és a gyomor-nyálkahártya bizonyos veleszületett sajátságai is fekélyre hajlamosítanak, akkor a szervezet az említett változásokat megsínyli. Mit tegyen a fekélyben szenvedő beteg? Elkerülhetetlenül vár rá a tavaszi gyomorfájás, az étvágytalanság és mindaz a sok kellemetlenség, amivel betegségének kiújulása jár? Már magában az sokat jelenthet. ha a beteg tudja, hogy betegségének lényege gyomron kívüli. Ha számol azzal, hogy alkalmazkodóképessége mérsékeltebb, idegrendszere érzékenyebb mint a többieké, akkor életmódját, körülményeit, ambícióit és emberi kapcsolatait is megpróbálhatja ennek megfelelően alakítani. A labilis idegrendszer teherbírása is fokozható jó időbeosztással, kikapcsolódással, aktív pihenéssel, sporttal. A tavasszal és ősszel várható rossz periódusokban panaszok hiányában is érdemes szigorúbban venni a diétát és szedni az orvos által rendelt gyógyszereket. Nyugalmi időszakban a fekélybetegnek csak olyan diéta szükséges, amelyet saját tapasztalata diktál. A várható kiúju- lás idején azonban feltétlenül kerülni kell az erősen fűszeres, rostos ételeket, a füstölt és sült húsokat, a kávét, az égetett szeszt és a dohányzást. Nagyon fontos a gyakori étkezés is. Dr. Péterfi Miklós re tanítani a gondozottain- kat, hogy becsüljék meg az apró örömöket, ne várjanak nagy dolgokat. Tudja, mit mond a költő... kinek virág kell nem hord rózsaberket, a látnivágyó Napba nem tekint. Ez, nehéz tudomány. — De aki birtokában van, boldog. — Ügy van. Persze az én elégedettségemnek más magyarázata is van. Az nevezetesen, hogy nem volt értelmetlen az életemben, a munkámban semmi. Még az sem, ami nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Garaminé, aki beérett emberek között él, kicsit pedagógus is. Minden új napból tanul és tanít. Ez az életformája: mozogni és mozgatni, cselekvésre szólítani és közben elsőként cselekedni! — Milyennek találja az embereket? — Ha arra gondol, senki sem születik rossznak! Az emberek jók, ha ettől mégis eltérő tapasztalatokba botlom, mindig végiggondolom, hogy ki, mitől, miért lett olyan, amilyen. Sokkal többet kellene egymásról tudnunk, mint amennyit néha tudunk. Nagyon bízom az emberekben. 4. Senki se higgye, hogy amíg beszélgettünk, megállt az élet. Csak a beszélgetés szakadt meg többször: Manyika sokszor elrohant és szabadkozva tért vissza: „Nálunk mindig így megy”. Közben megtelt fent a társalgó es Zsuzsi az ebédlőben hozzálát a (terítéshez. Jó ebéd érkezik. Repetázhat is a túrós tésztából, aki akar. Bent a férfiak átböngészték már a napi sajtót, az asszonyok pedig megbeszélték nagyjából az arra érdemes dolgokat. Most a férfiakat szeretnék kizökkenteni ebédre váró szótlanságukból. Szembe ül egymással a „két tábor” és megy a szelíd ugratás. Minek tagadni, előfordul néha, hogy Manyikénak békebíróként kell föllépnie. De nincs tányér kocanás nélkül. Jó, rossz, minden a családban marad... LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Komáromi
