Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-13 / 111. szám

1977. május 13.

/'tCXNA'N,

Képújság 3

Pártmunka és helyi érdek

Az érdekek viszonya társadalmunkban bonyolult filozófiai, szociológiai, társadalomelméleti probléma. A pártmunka mindennapjaiban pedig olyan közvetlen gyakorlati kérdésként is megjelenik, amelyben a párt- szervezetnek időről időre egyértelműen állást kell foglalnia. S ez az állás- foglalás, mi tagadás, nem mindig könnyű és egyszerű.

Egy eszmecsere során egy üzemegység pártalapszerve- zetének titkára úgy fogalmazta meg a maga gondját, hogy vajon illik-e a párt- szervezetnek a helyi érdekeket is kifejeznie, képviselnie. A megfogalmazás módja maga is figyelmet érdemlő, ám válaszadás előtt inkább álljunk elő egy másik kérdéssel: vajon lehetséges-e, hogy egy pártszervezet kollektívája teljesen figyelmen kívül hagyja az adott munkahely vagy lakóterület közvetlen érdekeit, függetlenítse magát tőlük, ne engedje hatni állásfoglalásaira? Ha reálisan — mondhatnánk úgy is, materialista módon — elemezzük tapasztalatainkat, erre a kérdésre csak nemmel felelhetünk. Elvileg és gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy bármely terület kommunista kollektívájára ne hassanak a szűkebb környezet érdekei, ne befolyásolják véleményét, magatartását és cselekvését.

Rossz dolog-e ez vagy természetes, röstelljük-e, küzd- jünk-e ellene avagy építsünk rá a politikai munka tervezésekor? Ismeretes, hogy ebben megoszlanak a vélemények. Akadnak, akik szerint a pártszervezetnek semmilyen módon nem szabadna engednie a csoport- érdekek csábításainak. S ha már a csoportérdek mint objektív realitás nem számolható fel, akkor képviselje azt a gazdasági vezetés, a szakszervezet, de a pártszervezet tartsa magát távol az ilyen törekvésektől, sőt, határolja el magát tőlük, küzdjön ellenük. Ám a valóságban az effajta munkamegosztás képtelenség lenne. Hiszen a gazdasági vezetésben, a szakszervezetben is szép számmal tevékenykednek párttagok, akiknek ez esetben lelkileg ketté kéne hasadniuk. S ez már önmagában is jelzi, hogy a pártszervezet nem elvont fogalom, hanem eleven emberekből áll, akiknek a helyzete, sorsa ezer szállal kötődik a szőkébb környezethez, annak érdekeihez.

Mindezek ellenére az említett véleményben akad egy bizonyos eleme az igazságnak. Nevezetesen az, hogy a kommunisták egy olyan szervezetnek a tagjai, amelynek a vezérlő elve, kiindulópontja a munkásosztály, s a mi viszonyaink között immár az egész társadalom átfogó, közös érdekeinek szolgálata, képviselete. Nemcsak saját alapszervezetük kollektívájához. tartoznak, hanem a párt egészének szervezett közösségéhez, amelynek számára az össztársadalmi érdek a meghatározó, s így tagjai szemében is ennek kell az elsődlegesnek, az irányadónak lennie. Erre kötelezi őket a párt szervezeti szabályzata, a XI. kongresszus határozata is.

Felvetődik azonban a kérdés, hogyan tudja egy helyi pártszervezet megítélni, hogy egy adott kérdésben mi a társadalom érdeke? Nyilvánvaló, hogy helyi méretekben, szintén nem mérhetők fel teljesen valamely folyamat össztársadalmi kihatásai. Erre csak azok a szervek képesek, melyek ehhez megfelelő áttekintéssel, tájékozottsággal, „rálátással” rendelkeznek. A pártszervezetek számára az össztársadalmi érdekek a központi, felsőbb szintű párthatározatokban, az állami törvényekben, rendelkezésekben öltenek testet, azok közvetítik hozzájuk és teszik kézzelfoghatóvá számukra ezeket az érdekeket. Amikor tehát a pártszervezetek alapvető feladatuk teljesítésén, a párthatározatok megvalósításán munkálkodnak, egyúttal értelemszerűen a társadalmi érdekek érvényesülését is segítik.

A határozatok jó végrehajtása köztudomásúan megköveteli a helyi feltételekhez való gondos alkalmazkodást. S a feltételek sorába a helyi érdekek is beletartoznak. Ily módon a pártszervezet, amikor a központi irányelveket adaptálja, egyúttal gyakorlatilag érdekeket is egyeztet, összehangol, rangsorol — akár tudatában van ennek, akár nem.

Hadd említsünk példaként egy — napjainkban mindinkább tipikussá váló — esetet. Az egyik nagyobb üzemben napirendre került a termék- szerkezet részleges átalakítása, mivel bizonyos, korábban bel- és külföldön egyaránt keresett gyártmányok felett eljárt az idő, mind nehezebben, s mind kedvezőtlenebb áron találtak csak vevőre. Különösen az egyik gyáregységet érintette erőteljesen a tervbe vett — a technológiát is alaposan befolyásoló — változtatás. A gyáregység pártszervezete sok vita árán olyan álláspontot alakított ki, amely szerint egyrészt minden módon magyarázza és indokolja a munkások körében az erre vonatkozó döntéseket, másrészt valameny- nyi fórumon szorgalmazza, hogy a munkások megfelelő türelmi időt kapjanak az új gyártási folyamatokra való áttéréshez, eközben keresetük ne csökkenjen, s mindenki szakképzettségének megfelelő munkakörbe kerüljön.

Mit jelent ez az „érdekek nyelvére lefordítva”? A párt- szervezet kiállt a társadalmi érdeket képviselő intézkedés mellett. De ez az intézkedés egyúttal vállalati, sőt üzem- egységi érdeket is kifejezett, hiszen az üzemrész egészének és egyes dolgozóinak helyzetét is hátrányosan érintette volna a vállalati jövedelemnek a szóban forgó termék eladhatatlansága miatt bekövetkező csökkenése. A pártszervezet egyúttal képviselte a helyi kollektíva közvetlen érdekeit. Ám ezzel átfogó társadalmi érdeket is szolgált, hiszen a munkásosztály egészének politikai érdeke, hogy egyetlen csoportja se kerüljön önhibáján kívül méltánytalan helyzetbe.

Ez a példa is tükrözi, hogy a helyesen felfogott csoport- érdek általában nem kerül szembe a társadalmi érdekkel, hanem vele egy irányban hat. A társadalmi érdek pedig nem önmagában létezik, hanem közvetlenül a csoportérdekben, a helyi érdekben jelenik meg. Igaz, egybeesésük sohasem teljes, ellentmondás mindig akad közöttük. Ez olykor élesebb is lehet, s ilyenkor egyértelműen szükséges a bővebb, nagyobb érdekhez való alkalmazkodás. De a gyakorlatban túlnyomórészt nem ilyen helyzetekkel kerül szembe a pártszervezet, hanem az egyeztetés, az összehangolás valóságosan fennálló lehetőségeivel kell okosan és körültekintően élnie. Oly módon is, hogy jelzi, ha tapasztalatai szerint a felsőbb szintű döntések egyike- másika nem fejezi ki elég jól a társadalmi érdeket, s ezért módosításra szorul, netán új döntés válik indokolttá.

Nem „illetlen” dolog tehát, ha a pártszervezet tevékenységére a helyi érdekek is rányomják a maguk bélyegét. Ha ezek nem eltakarják a társadalmi érdeket, hanem megjelenítik, kifejezik, akkor a pártszervezet tudatosan munkálkodhat átgondolt érvényesítésükön.

GYENES LÁSZLÓ

Hl öif e ny w édelem

Az ember is védekezzen

Tavaly több súlyos mérgezés volt megyénkben, azok jártak szerencsétlenül, akik nem tartották be a munkával kapcsolatos rendszabályokat, nem használtak védőfelszerelést. A vegyszerek használata a mezőgazdaságban mind nagyobb területre terjed ki, s nem egy olyan szer van, amelyik nemcsak a kár- yjkony növényre és rovarra veszélyes, hanem az emberre is.

Minden mezőgazdasági üzemben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a méregraktárakra, a mérgekre. Külön kiképezik azokat, akik a raktárakat kezelik, s rendszeres az oktatása a szerekkel dolgozóknak is. Minden vegyszerhez adnak használati utasítást. Ezt betartani kötelessége mindenkinek — nemcsak saját érdekében. Ugyanis a legtöbb vegyszer veszélyes a kiöntözés, porozás után is, mert hatása több órán, több napon át igen aktív. Ezért kell fokozott óvatossággal tölteni, és kijuttatni a gyomKészülődés a gyomirtó vegyszer kiszórására

irtokat, a kártevők elleni szereket. Képünket egy mező- gazdasági munkásról készítettük: így kell felöltöznie a veszélyes méreggel dolgozónak. A gazdaságok mindenütt

megvásárolják a védőeszközöket, munkaruhákat. Előfordul, nem is ritkán, hogy mégsem veszik fel töltéskor az álarcot, a gumikesztyűt, a kalapot. Nagy baj az is, hogy sokan nem tartják be azt a szabályt, hogy vegyszerezés közben nem szabad szeszes italt fogyasztani. Pedig az a tapasztalat, hogy egész sor méreg aktívabban hat a szer_ vezetben, ha a dolgozó alkoholos italt fogyasztott.

Évről évre egyre újabb szerek kerülnek forgalomba. A hatásfok növekedésével csökken a szer adagolható meny- nyisége, ugyanakkor egyre több növénynek van már speciális gyomirtója, rovarok, atkák, szívó és rágó kártevők, gombák elleni védekező szere. Soha ne feledjék a gazdaságok dolgozói, hogy az embert védő szerszámok, gázálarcok, szűrők, gumiruhák, kesztyűk stb. mindenütt rendelkezésre állnak. A munka során használják ezeket a felszereléseket !-PjMiért idegesek a járművezetők?

Iregszemcsén, az úttörőcsapat közlekedési járőrei — Hengli János és Novák László hatodikos tanulók, nevelőjük Lovász András — biztosítják a diákok áthaladását az úttesten.

Eligazítás után, indulás előtt a közlekedésrendészet udvarán.

hét derekán több mint negyven közúti ellenőr, közel húsz gépkocsival ■ **.. — megszállta a megyei. A BM Tolna megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya nagyszabású közúti ellenőrzést tartott, részeként a Közlekedésbiztonsági Tanács akciójának. A közlekedésbiztonsági hetek eseményei közé előadások tartása, filmvetítések, gépszemlék tartoztak, de évek óta visszatérő akció a nagy erőkkel végrehajtott közúti ellenőrzés. Ennek az a célja, hogy a kulturált közlekedésre nevelje az embereket, felderítse a szabálytalanságokat, kiszűrje a forgalomból a nem biztonságos gépeket. Mint minden ilyen jelentős akció során, ezúttal is segítette a Tolna megyei közlekedésrendészetet Baranya, Somogy, Fejér és Bács-Kis- kun megye néhány járőre, s így a megyei akcióban több mint 40 rendőr, autófelügyeleti és Volán-ellenőr vett részt.

A kétnapos ellenőrzés tapasztalatait most összegezik a szakemberek, néhány általános érvényű megállapítást azonban máris tehetünk.

1. A járművezetők igen nagy többsége feltűnően ideges, ha ellenőrzést kap a közúton. Tapasztalhattuk, hogy a rendőr elvtársak igen udvariasan, szakszerűen végezték az ellenőrzést, az emberek mégis kapkodnak. Nem találják az okmányokat, hebeg- nek-habognak, nem találják a biztonsági öv becsatolásának helyét. Nem tudnak válaszolni": a menetlevelet miért nem vezették, miért nem ellenőrizték a járművet indulás előtt. A kék-fehér gépkocsik látványa már eleve idegesít igen sok járművezetőt, holott jól tudják: az ellenőrzés a forgalom biztonságát segíti, erről többen is nyilatkoztak, mégis szorongás fogja őket el, ha az okmányokat kérik.

2. A legtöbb gondot a mezőgazdasági rendeltetésű járművek okozták. A pótkocsik, erőgépek műszaki állapota — mondhatjuk általánosítva is — gyenge, sok kifogásra ad alkalmat. A lengyeli gazdaság, a medinai termelőszövetkezet olyan pótkocsikat közlekedtet, amelyeket régen kohóba kellett volna küldeni. A legtöbb probléma a világítással van. Nemcsak a pótkocsik hátsó, hanem az erőgépek — munkagépek — első világítása is a legtöbb alkalommal hibás.

3. Tapasztalhattuk a kétnapos ellenőrzés során, hogy a hibás felszerelésű, kopott gumival közlekedő, elhasználódott járművek azért vesznek részt a forgalomban, mert a vezető nem mert ellentmondani a garázsmesternek, a téesz gépcsoportvezetőjének. Az a helyzet ugyanis, ha a traktorvezető megtagadja a rossz gépjárművel való közlekedést, leveszik a gépről, műhelybe teszik, kevesebb keresetet adó beosztásba helyezik őket. S ezért vállalják annak kockázatát is, hogy a KRESZ megszegéséért büntetik őket. Ebből következik a további tennivaló: a mező- gazdasági és ipari szövetkezetek gépjármű-előadóit, a közlekedési „felelősöket” kell eligazítani, megkövetelni tőlük az első számú gazdasági vezetőknek, hogy mindenkor közlekedésre alkalmas járműveket adjanak az emberek alá.

4. Több száz közületi járművet ellenőriztek a két nap során. Feltűnt, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, ipari szövetkezetek és az egykét gépkocsit foglalkoztató vállalatok járművezetői nem töltik ki szabályosan a menetlevelet, az úti okmányt. E miatt több pénzbírságot is kiszabtak, mert itt nem lehet hivatkozni arra, mint a W— 50-es tehergépkocsiknál, hogy nincs alkatrész, — ceruza még kapható. A Volán, az ÉPFU, a KOHUSZ és más, sok járművel rendelkező cég gépei szinte mind kifogástalanok voltak. Nemcsak a műszaki követelményeknek feleltek meg, hanem a kocsik tiszták, "festésük jó volt. És: a hivatásos járművezetők az ellenőrzéskor nem idegesek. Ebből levonhatjuk azt a tanulságot — miután a Volán és a KPM elsősorban a tárca

és a saját járművezetőit ellenőrzi —: szükséges volna évente többször ilyen átfogó, nagyszabású ellenőrzés, hogy megszokjuk az ellenőröket, ázt egyáltalán, hogy figyelik, miként közlekedünk, és ne higgyük, hogy csak a miénk az országút.

A kétnapos ellenőrzés során több trafipaxos gépkocsi dolgozott a megye különböző részén. Kirívó szabály- sértést nem tudtak rögzíteni. Ügy látszik, a maszek-jelzés — villogtatás, körözés — megtette a hatását.

5. Szerencsére az ellenőrzés időszakában súlyos baleset nem történt. Diósberényben egy motoros járt szerencsétlenül, lábát törte. Tamásiban felborult egy munkásokat szállító tehergépkocsi, sérülés nem történt.

6. Bár a statisztika azt mutatja, hogy igen sok az ittasságból eredő baleset, a járőrök csak egy-két embert találtak alkoholos állapotban, vezetés közben.

7. A közúti ellenőrzés a hét elején volt, minden bizonynyal a hét végi forgalom több szabálysértés felderítésére adott volna alkalmat, de a mostani állapot is azt bizonyítja, hogy az emberek nagy többsége fegyelmezetten vesz részt a közúti forgalomban. Tudják a szakemberek is, hogy nem lehet teljesen megszüntetni a balesetet a közlekedés során, csökkenteni azonban igen. Ezért tartjuk fontosnak a közlekedésbiztonsági hetek rendezvényeit, közöttük a kétnapos közúti ellenőrzést.

A tamási emelkedőn árokba fordult a munkásokat szállí- A szabálytalanul felszerelt tó tehergépkocsi, személyi sérülés nem történt. ködlámpát le kell venni.