Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-13 / 111. szám
2 KÉPÚJSÁG 1977. május 13. Az FKP Franciaország atomfegyvereiről A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdán úgy döntött, hogy a baloldal győzelme esetén a francia atomfegyverzetet nem semmisítik meg, hanem jelenlegi szintjén (beleértve a szükséges minőségi karbantartást) megtartják. Jean Kanapa, a párt politikai bizottságának tagja a védelmi kérdések megtárgyalására összehívott kb-ülésen azzal indokolta ezt az állás- foglalást, hogy a francia hadsereg hagyományos fegyverzete — az atomfegyverkezés számára biztosított korábbi prioritás következtében — leromlott és nem teszi lehetővé az ország biztonságának garantálását. Ezzel szemben a francia atomerő „vitathatatlan tényt” jelent a maga tengeralattjáróival, repülőgépeivel és rakétáival. iMi nem akartuk, hogy Franciaország atomfegyverekkel lássa el magát — mondotta Kanapa „A nemzetvédelmi .politika és függetlenségért, a békéért, a leszerelésért folytatott akció” című beszámolójában. — Minden erőnkkel harcoltunk a nukleáris ütőerő létrehozására irányuló politika ellen. Ha országunk nem rendelkezne ilyen fegyverekkel, nem javasolnánk, hogy tegyen szert rájuk. Ma ez a fegyverzet tény. Az egyedüli eszközt jelenti, amellyel országunk hatékony elriasztást állíthat szembe egy agresz- sziós veszéllyel — jelentette ki. Jean Kanapa beszámolójában nagy teret szentelt egy aktív francia béke- és leszerelés-politika szükségességének, síkraszállt a fegyverzetek kiegyensúlyozott csökkentése, a helsinki megállapodások egészének végrehajtása, egy európai biztonsági szerződés megkötése, Franciaországnak a különböző leszerelési tárgyalásokba való bekapcsolódása, a szocialista országok leszerelési javaslatainak komoly tanulmányozása, a Szovjetunióval való meg nem támadási szerződés vagy béke- és barátsági szerződés megkötése mellett. Franciaországnak csatlakoznia kellene az atomháború elkerüléséről szóló amerikai—szovjet megállapodáshoz és amikor a tárgyalások lehetővé teszik, be kellene kapcsolódnia a SALT-meg- beszélésekbe — mondotta Kanapa. A baloldal közös programja előírja, hogy Francia- ország az Atlanti Szövetség tagja marad. Azonban mi nem akarjuk — fűzte hozzá —, hogy országunknak a béke érdekében kifejtett tevékenysége, a fegyverzetek kölcsönös és kiegyensúlyozott csökkentésére irányuló kezdeményező képessége alá legyen rendelve az atlanti rendelkezéseknek. A demokratikus Franciaország, miközben aktívan harcol majd azért, hogy „lépjenek túl” a katonai tömbökön, ezen a téren nem éri majd be azzal, hogy kövesse az eseményeket, hanem ki fogja nyilvánítani akaratát, hogy a minden politikai-katonai tömbtől való függetlenség útjára lépjen — jelentette ki Jean Kanapa. Georges Mardhais, az FKP főtitkára a központi bizottság ülésén felszólalva kijelentette: az ország függetlenségét a jövőben (a baloldal győzelme esetén) is biztosítani kell, lehetővé kell tenni a francia nép számára, hogy ha úgy dönt, végrehajthassa azokat a társadalmi változásokat, amelyeket a baloldal közös programja előír a kommunistáknak — jelentette ki. Cyrus Vance amerikai külügyminisztert Madridban fo- dadta Adolfo Suarez spanyol miniszterelnök (jobboldalt). Az amerikai diplomácia vezetője és vendéglátói Spanyol- országnak a NATO-hoz és a Közös Piachoz csatlakozását vitatják meg. (Képtávírónkon érkezett.) Panoráma BUDAPEST Csütörtökön a Budavári Palotában lévő Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban megnyitották a „Bolgár— magyar történelmi kapcsolatok” című kiállítást, amelyet a HNF Országos Tanácsa a múzeummal és a Budapesten működő Bolgár Kulturális Központtal közösen rendezett. Nagyszámú érdeklődő jelenlétében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára mondott köszöntőt, majd Pencso Kubadinszki, a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Hazafias Front elnöke nyitotta meg a bemutatót. WASHINGTON Az amerikai szenátus külügyi bizottsága — egy nappal azután, hogy jóváhagyta a Kubának szóló gyógyszer- és mezőgazdasági termékek szállítási tilalmának feloldására vonatkozó javaslatot — szerdán megszorító módosítást fogadott el. Jacob Javíts republikánus szenátor indítványára a testület megerősítette az amerikai elnök arra vonatkozó jogát, hogy bármikor leállítsa a szocialista sziget- országba irányuló szállításokat. ISLAMABAD A pakisztáni kormány bejelentette, hogy 1523 államosított rizshántoló üzemet visszaad korábbi tulajdonosaiknak. Belgrád előtt A második kosár Beszéljünk másról is! Ezzel a felszólítással fordulnak a szocialista országok most, néhány héttel a belgrádi találkozó előtt a nyugati partnerekhez. Kissé egyensúlyát vesztett ugyanis a témalista, amelyet a túloldal összeállított. Hasonlattal élve: csak egyes húrokat pengetnek az európai hangszeren, holott a harmóniához valamennyit meg kell szólaltatni. A gazdaságit is. Június 15-'én összeülnek a jugoszláv fővárosban annak a 35 államnak a küldöttei, amelyek szűk két esztendővel ezelőtt aláírták Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. Megvizsgálják, ki mit tett a dokumentumban foglaltak megvalósításáért, és hogyan haladjanak tovább. Egyebek között azt, miként fejleszthetők az európai államok és a két észak-amerikai ország gazdasági kapcsolatai A TÁRSAK EGYENLŐSÉGE Talán még nálunk is vannak, akik lebecsülik a szocialista országok gazdasági jelentőségét, úgy vélik, hogy a Kelet és a Nyugat nem teljesen egyenlő partnerek. Kétségtelen, hogy a nyugat-európai országok export—import mérlegében csak néhány százalékkal szerepelünk, de ez a kis hányad is sokat ért az 1974—75-i válság idején, hiszen a Nyugat jó néhány százezer dolgozója a Kelet rendelései következtében nem vesztette el munkáját. E kis arány egyáltalán nem természetes, nem szükséges belenyugodni egyik oldalon sem. Már csak azért sem, mert az utóbbi esztendőben a nyugati államokban fölfelé indult ugyan a termelési görbe, de még mindig sok a kihasználatlan termelési lehetőség: üzemrészek állnak, gépek csak néhány órát dolgoznak. Nem szólván most a nélkülözhetetlen energiahordozókról és nyersanyagokról, amelyeket ugyancsak Keletről kapnak. Európa országait immár évszázadok óta szoros szálak fűzik össze. Kiegészítik és kisegítik egymást. Egy pillanatra sem vitás: a szocialista országoknak is nagy szükségük van a 'Nyugattal való kereskedésre, a termelési együttműködésre, a technikai haladás élvonalában álló gépekre és műszerekre, amelyeket onnan vásárolnak. És ösztönzik a szocialista országokat azok az igények is, amelyeknek a Nyugaton a mi gyártmányaink meg kell feleljenek. CÉLSZERŰ AJÁNLÁSOK A Helsinkiben aláírt záróokmány részletesen szól valamennyi lehetőségről, amellyel a Kelet és a Nyugat országai többé-kevésbé már élnek, vagy amelyeket kihasználhatnak. Ez a bizonyos „második kosár”, tehát a dokumentum második fő része, a részletkérdésektől az átfogó nagy elképzelésekig — a témakörök egész tárházát tartalmazza. Néhány fejezetcím fölsorolása is jelzi, széles a skála: üzleti kapcsolatok, a gazdasági és kereskedelmi tájékoztatás bővítése, a marketing, az ipari együttmunkálkodás, közös érdekeltségű tervek megvalósítása (például az Európán belüli villamos- energia-csere), a szabványok egységesítése, együttműködés a tudományos kutatásokban, a környezetvédelem, a közlekedés és a turizmus fejlesztése, szakemberképzés. Két esztendő nem sok, a záróokmányban foglaltak megvalósításának természetesen még csak a kezdetén vagyunk, ez a dokumentum egyébként sem szerződés, nem kötelező érvényű: ajánlásokat tartalmaz. De a 35 állam küldöttei — előzőleg — több mint kétéves, kemény munkával, sok vitával mégiscsak együtt dolgozták ki, és mindenki által elfogadott, mindenkinek az érdekeit magában foglaló szöveget rögzítettek. Túl sok e rövid idő alatt nem történhetett, egyet s mást mégis följegyzett a krónika. MAGVAR JAVASLATSOR A magyar kormány nem sokkal a helsinki csúcstalálkozó után öntevékenyen, egy sor javaslattal fordult 18 fejlett tőkés országhoz. Fölsorolta, mit lehetne közösen tenni az ajánlások megvalósításáért, elsősorban a kétoldalú kapcsolatokban. Javaslataink valamennyi kosarat érintették. Voltak kormányok, amelyek tettre készen fogadták a kezdeményezést (főleg a semlegesek), mások udvariasan tartózkodtak (így a közös piacbeliek). Tény, hogy Helsinki óta Magyarország ötvenegy megállapodást kötött a fejlett tőkés országokkal, köztük bőven található a záróokmány ajánlásainak megfelelő gazdasági egyezmény. Kádár János ausztriai látogatásakor nagyszerűen megmutatkozott Helsinki szelleme és a közös érdekeken alapuló együttműködési készség egyaránt. Más szocialista és tőkés országok is említhetnének sok hasonló példát, ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti. A záróokmányban azonban sokoldalú, tehát kettőnél több vagy éppen valamennyi résztvevőt érintő tervek, tennivalók, módszerek is szerepelnek. E vonatkozásban is van mit mondani, bár a lista jóval szerényebb. Növekedett a kereskedelemben fontos információáramlás, nemrég pedig Genfben az Európai Gazdasági Bizottság (az ENSZ egyik szerve) hozott határozatot a közös érdekeltségű tervek című fejezet gazdagítására. Napirendjére tűzte azt a szovjet javaslatot, hogy hívjanak össze európai kongresszusokat a környezetvédelem, a szállítás, valamint az energetika témakörében. A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy megkezdik egy széles körű tanácskozás összehívásának előkészítését a környezetvédelemről. MINDEN KOSÁR EGYENRANGÚ A haladás Helsinki óta mégsem volt olyan ütemű, mint amilyen lehetett volna. Bizonyos döntések ugyanis nem az időtől, hanem a szándéktól függenek. Sok állam (elsősorban a Közös Piac tagjairól van szó) még mindig hátrányos megkülönböztetéseket alkalmaz a szocialista országokkal szemben; hátra van még (a helsinki dokumentum több más pontja mellett) a földrészt átfogó tervek megvalósításának elkezdése — energetika, szállítás, tudományos témák. A nyugatiak ezekkel sem sietnek, még a környezetvédelemről ösz- szehívandó kongresszus előkészítésének is csak jövőre lehet nekilátni. A politikai enyhülés, a gazdasági együttműködés és a katonai helyzet összefüggenek egymással. Európában a politikai enyhülés sikerei voltak a leglátványosabbak, kívánatos lenne, hogy a gazdasági együttműködés is felemelkedjék erre a szintre, s a kettő minden bizonnyal jó hatással lenne a fegyverzetcsökkentési tárgyalásokra. TATÁR IMRE LAPZÁRTA A MINISZTERTANÁCS ÉS A SZOT VEZETŐINEK TÁRGYALÁSA Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szakszerveztek Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével május 12-én a SZOT székházában megbeszélést tartottak a kormány és a SZOT vezetői. Áttekintették a legutóbbi tanácskozáson létrejött megállapodásokat és egyetértőén megállapították, hogy a vállalt kötelezettségeknek eleget tettek. A közös feladatok megoldásában tervszerűbbé vált a kormányzati és a szakszervezeti szervek együttműködése. ‘Napirendre tűzték és megvitatták az 1977. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, valamint a teendőket. A kormány és a SZOT vezetői nagyra értékelik a dolgozók munkakezdeményezéseit, fontosnak tartják, hogy a gazdaságirányító szervek és a szakszervezetek minden szükséges feltételt biztosítsanak ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakoztatott országos munkaverseny sikeresen járuljon hozzá a nép- gazdasági terv teljesítéséhez. A szakszervezetek javaslatát figyelembe véve megvitatták az ez évi tervben előirányzott bérpolitikai intézkedések előkészítését, és ezek körére, bevezetésük időpontjára kialakították közös álláspontjukat. I „Az eredmények szerények” A hét vezető tőkés ország államférfiéinak londoni találkozóját kommentálva a moszkvai Pravda csütörtöki számában Georgij Ratiani, a lap politikai szemleírója. Megállapítja: a mindenkori brit miniszterelnök londoni rezidenciáján, a Downing Street 10-ben tartott találkozónak igazolnia kellett volna, hogy a gazdaság, a pénzügyi rendszer megrázkódtatása, a növekvő infláció és a tömeges munkanélküliség körülményei között is a tőkés hatalmak vezetői képesek hatékony intézkedéseket hozni, hogy a modern kapitalizmus három fő központja — Észak-Amerika, Nyugat- Európa és Japán — össze tudja hangolni politikáját, pénzügyeit, gazdaságát és kereskedelmét. A kitűzött feladatokat azonban nem teljesítették — kénytelenek megállapítani a találkozót kommentálva a nyugati lapok. „A tanácskozást megelőző merész remények ellenére az eredmények meglehetősen szerények. A mar régóta jól ismert nézet- különbségek Londonban is megmaradtak” — írja az angol Guardian. „A helyzet ma rosszabb mint a 30-as években” — jelentette ki sajtó- konferenciáján Fukuda japán miniszterelnök. A fennmaradt nézetkülönbségek élességéről tanúskodnak a tanácskozásról nyilvánosságra hozott dokumentumok, a „deklaráció” és a „melléklet” is. Soha ilyen nagy hangsúlyt nem kapott ezt megelőzően kapitalista országok vezetőinek értekezletén a tőkés válság két következménye: a munkanélküliség és az infláció. A „deklaráció” hangsúlyozza a két jelenség közötti közvetlen összefüggést. A londoni találkozó azt bizonyította, hogy a Washington által szorgalmazott együttműködés „felső” mechanizmusa képtelen megoldani a tőkés válság alapvető problémáit, nem tudja megszüntetni a vezető tőkés hatalmakat egymástól elválasztó véleménykülönbségeket. Jönnek a Diesel-mozdonyok Május 22-től új vasúti menetrend Az idén egy héttel korábban, május 22-én lép életbe a vasút új, 1977/78-as évi menetrendje — jelentette be a MÁV csütörtöki sajtótájékoztatóján Szabó Béla vezérigazgató-helyettes, aki ismertette a legfontosabb hazai és nemzetközi változásokat, valamint a személy- és áruforgalom lebonyolításának javítására hozott és tervezett intézkedéseket. Elmondotta egyebek között, hogy az új menetrend időszakában 1978-ig' két év alatt több mint 1,7 milliárd forintot fordítanak a vasúti pályák, a meglévő vágányhálózat korszerűsítésére. Ezzel összefüggésben az idén összesen mintegy 4500 esetben várható a forgalom időközönkénti kényszerű szüneteltetése, illetve egyvágányú vagy átszállásos lebonyolítása, amelyet az új menetrend szerkesztésénél is figyelembe vettek. Arra törekedtek, hogy csak elkerülhetetlen esetekben kelljen vonatpótló buszokat üzembe állítani. Kedvezőbb hatása lesz a menetrendre a vontatójárműpark korszerűsítésének. Két év alatt több mint 100 villamos- és Diesel-mozdony üzembe állításával javítják a közlekedés feltételeit, például Budapestről Makóra, Szekszárdon át Bajára, a fővárosból Szegedre, valamint Eger és Nyíregyháza környékén és befejeződik a Szentes—Hódmezővásárhely közötti vonal dieselesítése. Az új menetrendben a főváros és a megyeszékhelyek összeköttetését több új vonatpár üzembe helyezésével bővítik; g, nyári hétvégeken 21 vonatpár gyorsítja a közlekedést Budapest és a Velencei-tó között, s erősítik a hét végi balatoni forgalmat. Kedvező változásokat tartalmaz a menetrend a nemzetközi forgalomban is. A nyári időszakban például Buda- pest-expressz névvel új vonatpár közlekedik a magyar és a szovjet főváros között, s csökken a menetidő Budapest—Róma viszonylatban. A 150 ezer példányban készült MÁV hivatalos menetrend-könyv árusítását már megkezdték a pályaudvarokon és az utazási irodákban. (MTI)
