Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-12 / 110. szám

1977. május 12. ^TOLNÁN, Képújság 3 A pénz nem hullik oz égből... Mindenki előtt nyilván­való, hogy a munkakörül­ményeknek meghatározó szerepük van a termelés­ben. Hiába a korszerű gé­pek, a modern technológia, a szorgalmas kollektíva — ha a munkavégzés körül­ményeit zsúfolt, szűk üzemépület falai „szorít­ják”. A Szekszárdi Textiltisz­tító és Ruházati Vállalat jelentős mértékben növel­te a nyugati export-bér­munka vállalását. Megkö­zelítőleg harmincszázalé­kos termelésnövekedéssel számolnak ebben az éviben. Ugyanazokkal a gépekkel, változatlan létszám mel­lett... A magyarázat minderre egyszerű: elkészült és ja­nuártól teljes kapacitással üzemel az új varrodaépü­letben az exportszalag. A kétmillió forint költ­séggel épített, közel ötszáz négyzetméteres, hőszigetelt csarnok megteremtette azokat a feltételeket, ame­lyek lehetővé tették a kor­szerű munkaszervezés megvalósítását, a munka minőségi és mennyiségi fokozását. Nyilvánvaló, hogy másutt is szívesen követnék a Patyolat példáját, de háta fejlesztési keret ék sem végtelenek. A textiltisztítónál sem égből hullott ^pénzből tör­tént a beruházás. A jó és megbízható munka révén a HUNGAROTEX megbíz­ható partnernak ítélte a vállalatot, és a saját fej­lesztési alapjából támogat­ta a beruházást — az ex­porttermelés növelése ér­dekében. Az effajta fejlesztésre te­hát a „recept” adott: ke­resett, jól értékesíthető ter­mékek megbízható szállí­tása, munkával megterem­tett jó kapcsolatok — és rugalmas szervezés. Az eredmény: új létesít­mények, növekvő termelés. gyvgy Női felsőruházati divatcikkek készülnek a szalag mindkét oldalán Sándor Ferencné drága célgépen dolgozik. A munka ép­pen a minőség miatt nagy figyelmet követel Schilling Józsefné még egyszer ellenőrzi a raktárba szállí­tás előtt a női blúzok minőségét Fotó: Gottvald Munkaerő-gazdálkodásunk helyzete (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága megtárgyalva munkaerő-gazdálkodásunk helyzetét és feladatait, a nép- gazdasági terv, valamint az ágazati és területfejlesztési célkitűzések alapján a mun­kaerő-gazdálkodás tervszerű­ségének növelésére, a mun­kaerőforrások megfelelő el­osztására. a jelentkező mun­kaerőigények kielégítésére Tegnap dr Nedók Pál ta­nácselnök vezetésével ülést tartott Szekszárd város Taná­csának Végrehajtó Bizottsá­ga, amely ez alkalommal dr. Ordas József igazgatónak, a Tolna megyei Beruházási Szerdán ülést tartott Bony- hád város Tanácsa. Elsőnek dr. Hegedűs János tanács­elnök számolt be a lejárt nézve fontossági sorrendet ál­lapított meg, amikor A—B—C kategóriába sorolta a megyé­ben működő gazdálkodó szerveket. A besorolás terve­zete. mint azt zárszavában dr. Szabópál Antal mondotta, alapdokumentuma egy fontos munkának, de ezt az alapdo­kumentumot rugalmasan kell kezelni, viszont mindenkor a munkaerő-gazdálkodásra vo­natkozó párt- és kormányha­tározatok szellemében. Vállalat munkájáról készített jelentését vitatta meg. Az ülés harmadik napi­rendjeként számolt be Stad­ler Ferenc a Szekszárd városi polgári védelmi parancsnok­ság 1976. évi feladatainak végrehajtásáról. határidejű határozatok, vég­rehajtásáról, majd dr. Schu­ler Zoltán vb-titkár a tanács­ülés elé terjesztette a végre­hajtó bizottság munkatervét, amit a tanácsülés jóváha­gyott. A következő napirendi pontban dr. Schuler Zoltán vb-titkár két tanácsrendelet­tervezetet terjesztett a ta­nácsülés elé. Az egyik Bony- hád észak-déli városrésze rendezésének végrehajtását tartalmazza, a másik pedig a belterületi építkezések en­gedélyezési eljárásával fog­lalkozik. A tanácsülés mind­két tervezetet elfogadta. Ezután Békés Ferenc ta­nácstag, állami díjas pedagó­gus a béke- és barátsági hó­nap kapcsán a győzelem napjáról emlékezett meg, majd a tanácsülés értékelte a várossá nyilvánítás alkal­mával végzett társadalmi munkát. A „Kiváló társadal­mi munkás”-'t megillető aranyjelvényt és elismerő ok­levelet Daradics Ferenc, a járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képvi­selő és Zsoldos László, a MEZŐGÉP bonyhádi gyár­egységének igazgatója vette át, míg az „Érdemes társa­dalmi munkás” jelvényt és elismerő oklevelet tizenhár­mán kapták meg. Jelentés a beruházási vállalat munkájáról Tanácsülés Bonyhádon A VILLAMOS ENERGIA fogyasztási görbéje minden vállalatnál pontosan jelzi az egy-egy műszakon belüli munkateljesítmények inga­dozását. Nincs is szükség kü­lönösebb vizsgálatra ahhoz, hogy bármely vállalat veze­tősége képet alkothasson ma­gának arról, hogy általában milyen tempóban folyik a munka a vállalatnál, mikor milyen mértékben használják ki a gépeket, a munkaidőt. Amint lassulnak vagy meg­állnak a gépek, tüstént keve­sebb villamos áram fogy. Se­hol se kívánják maguknak azonban az effajta energia­takarékosságot, hiszen az azt jelzi, hogy ilyenkor a drága munkaórák százait,' ezreit pa­zarolják az üzemben. A kö­zelmúltban elkészült több fel­mérés tanúsága szerint a gép­iparban például a termelő­berendezések átlagos kihasz- náltsági foka 65—70 száza­lék. A gépek jó része tehát az elméletileg lehetséges munkaidejüknek körülbelül csupán kétharmadában „fo­gyasztanak” energiát. Ehhez hasonló képet mutat a munkaidő kihasználása is. A munkahelyen eltöltött idő­nek országos átlagban kb. az egyötödét nem töltik termelő munkával. Műszakonként te­hát a gyárakban átlagosan több mint másfél óra fut el haszontalanul. Átlagról lévén szó, persze egyes helyeken ennél jobb a helyzet, míg másutt rosszabb. De a legjob­ban szervezett vállalatoknál is egy főre számítva átlago­san 40—60 perc kiesik a pro­duktív munkából, összességé­ben milliárdos értékű tarta­lék ez. Az is igaz, hogy a gyakor­latban elképzelhetetlen úgy megszervezni a munkát, hogy egyetlen perc se menjen ve­szendőbe. Az egy—másfél órás kiesés azonban (bár­mennyire is torzíthatnak az átlagok) műszakonként s a munkahelyen ténylegesen megjelent létszámot tekintve óriási veszteség. A munka nélkül múló perc és óra nemcsak a gépek mel­lett kár. A ki nem használt idő a tervezőasztal mellett, a vezérigazgatói székben, vagy az anyagbeszerzők „műszak­jában” is elfecsérelt lehető­ség. Sőt: nem egyszer az e posztokon kihasználatlanul maradt órák miatt torpannak azután meg a gépek a műhe­lyekben. Csak az álló gép, vagy az álló munkás azonnal és közvetlenül felhívja magá­ra a figyelmet és úgy tűnik, ez a veszteség forrása — pe­dig,. igen sokszor ez csupán a következménye annak, hogy valahol valamit pontatlanul programoztak, terveztek meg, vagy csak nagy vonalakban folyt a szervezés és így to­vább. A MUNKAHELYEN mun­kával ki nem töltött órák pe­dig visszahozhatatlanok. soha be nem pótolhatók. Széchenyi mondta, több mint 100 éve, hogy az idő nemcsak pénz, sokkal több annál. A pénz, ami elveszett, újból megke­reshető, de az elveszett idő, soha. Az elfecsérelt idő, ab­szolút pazarlás. Minden ha­szontalanul elfutó óra, egy- egy elszalasztott lehetőség, amelyben gyarapodás helyett, viszonylagosan, szegénye­dünk. Az ilyen órára is fizet­nek bért, a vállalat „infra­struktúrája” ilyenkor is mű­ködik: fogy a víz, a fűtéshez, a világításhoz az energia, a gépek erkölcsi kopása ilyen­kor sem áll meg és így to­vább. És ilyenkor az adott vállalat az előző időszakhoz mérten hiába ér el ered­ményt — ez a lehetségestől mégis elmarad. Hasznos lenne most már. ha egy-egy gazdasági egység tevékenysé­gének minősítésekor az elért, valamint reálisan elérhető eredmény közti különbséget mindig a mérlegre tennék. Az egyre értékesebb, kor­szerű technika és a viszony­lagosan egyre kevesebb mun­kaerő ma már igen időszerű­vé teszi az ilyesfajta számí­tásokat is. Az idő és a tech­nika jobb kihasználása ugyanis legalább annyira fon­tos a nemzetközi versenyké­pesség javításáért, mint az, hogy korszerű, jól eladható termékek kerülnek-e le a jobban kihasznált gépekről. TÖBB MINDENÉRT fut el persze haszontalanul az idő munka közben. Állhat a gép, a munkás azért, mert késik a rajz, vagy az anyag, vagy a karbantartó, a gépbeállító. Mindez a szervezés dolga. Valószínűnek látszik azon­ban, hogy amíg általában nem lesznek korszerűek és pontosak például a teljesít­ménykövetelmények — a köz­vetlen termelésben, de a termelés irányításában is —, addig nehéz lesz a munka- és üzemszervezéssel gyorsabban haladni. GERENCSÉR FERENC Tamási Járási Földhivatal Nemzeti kincsünk őrzői g uszonnyolc község, II/..; 93 678 hektárnyi terü- fR-t let tartozik a tamási . Járási Földhivatalhoz. E területen tizennyolc ter­melőszövetkezet, egy állami gazdaság, egy erdőgazdaság és egy kísérleti intézet mű­ködik. Egyik legfontosabb felada­tuk az 1042/1971. sz. Korm. határozatnak megfelelően az egységes ingatlannyilvántar­tás szerkesztésének 1980-ig történő végrehajtása. Ezt a munkát 1976. végéig tíz köz­ségben már befejezték. Ez azt jelenti, hogy a tervük 45 százalékát már teljesítet­ték. Idén öt községben kell elvégezni e feladatot. Ez a tervnek mindössze 14,3 szá­zaléka. így nem tűnik sok­nak. De ez a 14,3 százalék azt jelenti, hogy 9700 föld­részlet szerkesztését kell el­végezni és 4500 tulajdonost kell meghallgatni annak ér­dekében, hogy egyeztetni tudják a nyilvántartási ada­tokat a valóságos állapottal. Tulajdoni eltérés esetén a fennálló jogszabályoknak megfelelően a tulajdonjogot rendezi. Kiemelt feladataik közé tartozik a hivatal által vég­zett térképfelújítás is. Ezál­tal biztosítják az egységes nyilvántartás és a térképi adatok természetbeni valós állapotát. E feladat nagysá­gát mutatja: az évi térkép­felújítási tervük 120 000 fo­rint értékű munka elvégzé­sét írja eTo. Ehhez kapcsoló­dik még a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat ál­tal végzett térképfelújítási, újrafelmérési, földnyilván­tartási felületvizsgálat és ta­lajosztályba sorolás. Nyolc községben végzett újrafelmé- rést kell vizsgálni összesen 1 254 000 forint értékben. A járási földhivatal dolgo­zói igen jelentős tevékenysé­güknek tartják a lakosság földmérési igényeinek kielé­gítését is. A tervük szerint idén 195 000 forint értékben végeznek ilyen munkát. Nagy gondot fordítanak a földhivatalhoz érkező in­gatlannyilvántartási (telek­könyvi) es földhasználati be­adványok 30 napon belüli el­intézésére. Ez sem kis mun­ka, hisz évi 7000 ilyen be­advány érkezik. Mindezen túl még évi 2300 kérelemre telekkönyvi szemlét, illetve tulajdoni lap másolatát is kiszolgáltatnak a lakosságnak. Az állampolgárok fogadásá­ra hetente három napot biz­tosítanak. Persze ez nem je­lenti azt, hogy a gyakorlat­ban nem fogadják a hét bár­mely napján megjelenő ügy­felet. A föld nemzeti kincs. Tár­sadalmunk szocialista fejlő­dése megköveteli, hogy min­den termelési eszköz, a föld hasznosítása is feleljen meg a társadalom egyetemes ér­dekének. A járásban meg­található műveletlen földek hasznosítása érdekében is so­kat tesznek a földhivatal dolgozói. Alapos és körülte­kintő munkát végeznek a ta­vaszi és őszi határszemlék megszervezésében. Gyakori, hogy a hathatós ellenőrzésen túl, még szakmai tanácsokat is adnak a föld újrahaszno­sítása érdekében a termelő- szövetkezetek vezetőinek. Operatív segítséget adnak a szocialista nagyüzemek terü­leteinek rendezéséhez. i/:|; elentős munkát kíván iijjiimß: a már szerkesztett ■1 községek egységes in- gatlannyilvántartásá- nak forgalomba adása. Eh­hez kapcsolódik az ingatlan- tulajdonosok részére a tu­lajdoni lap másolatainak elké­szítése. ami évi 4000 darab, és a 12/1973. MÉM—PM. sz. r. alapján az egyszeri tér­képkészítési hozzájárulás ki­vetése, ami 3400 határozat meghozatalát jelenti. Ezek csak azok a legki­emelkedőbb feladatok, ame­lyek a hivatal 22 előadójára és 5 ügyviteli dolgozójára várnak az idén. Munkakörül­ményeik az elmúlt években sokat javultak. 1975-ben egy­millió forint értékben bőví­tették az irodájukat, tavaly bevezették a központi fűtést. Mindezzel megfelelő munka- körülményt biztosítottak a hivatal dolgozóinak, akik között a nők — 63 százalék — és a fiatalok — 55 száza­lék — vannak többségben. A szép, kellemes, megfelelően felszerelt irodáikra büszkék és jó érzéssel dolgoznak tnunkahelyükön. A kiszállásukat, a terepi munkát segíti a rendelkezé­sükre álló terepjáró személy- gépkocsi. A dolgozók üzemi étkeztetése biztosított, min­den kismama gyereke he­lyet kapott a bölcsődében vagy az óvodában. Hogy mennyire törődnek az itt dolgozókkal, mutatja az a tény is, hogy az elmúlt két- évben a földhivatal dolgozói­nak 50 százaléka kapott a székhelyközségben, Tamási­ban. OTP- vagy tanácsi érté- kesítésű lakást. A hivatalban 1973-ban kezdődött a brigádmozga­lom. A három szakcsoporton belül három brigád működik. Közülük egy már megkapta a szocialista brigád címet. A brigádok jelentősen és hatha­tósan segítik a hivatali mun­káját. Ha valamely objektív körülmény miatt a munkála­tok határidőre történő elvég­zése nem látszik biztosított­nak, a brigádok társadalmi munkával is (hivatalos idő után) elvégzik. A brigádok a jó munkahelyi légkör és a jó hangulat megteremtői. Szó volt már arról, hogy a dolgozók 55 százaléka fiatal. Velük is sokat törődnek. A fiatalok szakmai fejlődését, továbbképzését szolgálja többek között a tavaly el­kezdett és azóta rendszere­sített politikai és szakmai vetélkedő. ' földhivatal feladatai Í|p nagyok. E nagy felada- iimm: tok megoldásához — a : * tények ezt mutatják — az itt dolgozók minden er­kölcsi és anyagi támogatást megkapnak az államtól. Hogy érdemesek erre az erkölcsi és anyagi megbecsülésre, azt az idén is — korábban is ezt tették — a feladatok mara­déktalan végrehajtásával bi­zonyítják.

Next

/
Thumbnails
Contents