Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-12 / 110. szám
1977. május 12. ^TOLNÁN, Képújság 3 A pénz nem hullik oz égből... Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a munkakörülményeknek meghatározó szerepük van a termelésben. Hiába a korszerű gépek, a modern technológia, a szorgalmas kollektíva — ha a munkavégzés körülményeit zsúfolt, szűk üzemépület falai „szorítják”. A Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat jelentős mértékben növelte a nyugati export-bérmunka vállalását. Megközelítőleg harmincszázalékos termelésnövekedéssel számolnak ebben az éviben. Ugyanazokkal a gépekkel, változatlan létszám mellett... A magyarázat minderre egyszerű: elkészült és januártól teljes kapacitással üzemel az új varrodaépületben az exportszalag. A kétmillió forint költséggel épített, közel ötszáz négyzetméteres, hőszigetelt csarnok megteremtette azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették a korszerű munkaszervezés megvalósítását, a munka minőségi és mennyiségi fokozását. Nyilvánvaló, hogy másutt is szívesen követnék a Patyolat példáját, de háta fejlesztési keret ék sem végtelenek. A textiltisztítónál sem égből hullott ^pénzből történt a beruházás. A jó és megbízható munka révén a HUNGAROTEX megbízható partnernak ítélte a vállalatot, és a saját fejlesztési alapjából támogatta a beruházást — az exporttermelés növelése érdekében. Az effajta fejlesztésre tehát a „recept” adott: keresett, jól értékesíthető termékek megbízható szállítása, munkával megteremtett jó kapcsolatok — és rugalmas szervezés. Az eredmény: új létesítmények, növekvő termelés. gyvgy Női felsőruházati divatcikkek készülnek a szalag mindkét oldalán Sándor Ferencné drága célgépen dolgozik. A munka éppen a minőség miatt nagy figyelmet követel Schilling Józsefné még egyszer ellenőrzi a raktárba szállítás előtt a női blúzok minőségét Fotó: Gottvald Munkaerő-gazdálkodásunk helyzete (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalva munkaerő-gazdálkodásunk helyzetét és feladatait, a nép- gazdasági terv, valamint az ágazati és területfejlesztési célkitűzések alapján a munkaerő-gazdálkodás tervszerűségének növelésére, a munkaerőforrások megfelelő elosztására. a jelentkező munkaerőigények kielégítésére Tegnap dr Nedók Pál tanácselnök vezetésével ülést tartott Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, amely ez alkalommal dr. Ordas József igazgatónak, a Tolna megyei Beruházási Szerdán ülést tartott Bony- hád város Tanácsa. Elsőnek dr. Hegedűs János tanácselnök számolt be a lejárt nézve fontossági sorrendet állapított meg, amikor A—B—C kategóriába sorolta a megyében működő gazdálkodó szerveket. A besorolás tervezete. mint azt zárszavában dr. Szabópál Antal mondotta, alapdokumentuma egy fontos munkának, de ezt az alapdokumentumot rugalmasan kell kezelni, viszont mindenkor a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó párt- és kormányhatározatok szellemében. Vállalat munkájáról készített jelentését vitatta meg. Az ülés harmadik napirendjeként számolt be Stadler Ferenc a Szekszárd városi polgári védelmi parancsnokság 1976. évi feladatainak végrehajtásáról. határidejű határozatok, végrehajtásáról, majd dr. Schuler Zoltán vb-titkár a tanácsülés elé terjesztette a végrehajtó bizottság munkatervét, amit a tanácsülés jóváhagyott. A következő napirendi pontban dr. Schuler Zoltán vb-titkár két tanácsrendelettervezetet terjesztett a tanácsülés elé. Az egyik Bony- hád észak-déli városrésze rendezésének végrehajtását tartalmazza, a másik pedig a belterületi építkezések engedélyezési eljárásával foglalkozik. A tanácsülés mindkét tervezetet elfogadta. Ezután Békés Ferenc tanácstag, állami díjas pedagógus a béke- és barátsági hónap kapcsán a győzelem napjáról emlékezett meg, majd a tanácsülés értékelte a várossá nyilvánítás alkalmával végzett társadalmi munkát. A „Kiváló társadalmi munkás”-'t megillető aranyjelvényt és elismerő oklevelet Daradics Ferenc, a járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő és Zsoldos László, a MEZŐGÉP bonyhádi gyáregységének igazgatója vette át, míg az „Érdemes társadalmi munkás” jelvényt és elismerő oklevelet tizenhármán kapták meg. Jelentés a beruházási vállalat munkájáról Tanácsülés Bonyhádon A VILLAMOS ENERGIA fogyasztási görbéje minden vállalatnál pontosan jelzi az egy-egy műszakon belüli munkateljesítmények ingadozását. Nincs is szükség különösebb vizsgálatra ahhoz, hogy bármely vállalat vezetősége képet alkothasson magának arról, hogy általában milyen tempóban folyik a munka a vállalatnál, mikor milyen mértékben használják ki a gépeket, a munkaidőt. Amint lassulnak vagy megállnak a gépek, tüstént kevesebb villamos áram fogy. Sehol se kívánják maguknak azonban az effajta energiatakarékosságot, hiszen az azt jelzi, hogy ilyenkor a drága munkaórák százait,' ezreit pazarolják az üzemben. A közelmúltban elkészült több felmérés tanúsága szerint a gépiparban például a termelőberendezések átlagos kihasz- náltsági foka 65—70 százalék. A gépek jó része tehát az elméletileg lehetséges munkaidejüknek körülbelül csupán kétharmadában „fogyasztanak” energiát. Ehhez hasonló képet mutat a munkaidő kihasználása is. A munkahelyen eltöltött időnek országos átlagban kb. az egyötödét nem töltik termelő munkával. Műszakonként tehát a gyárakban átlagosan több mint másfél óra fut el haszontalanul. Átlagról lévén szó, persze egyes helyeken ennél jobb a helyzet, míg másutt rosszabb. De a legjobban szervezett vállalatoknál is egy főre számítva átlagosan 40—60 perc kiesik a produktív munkából, összességében milliárdos értékű tartalék ez. Az is igaz, hogy a gyakorlatban elképzelhetetlen úgy megszervezni a munkát, hogy egyetlen perc se menjen veszendőbe. Az egy—másfél órás kiesés azonban (bármennyire is torzíthatnak az átlagok) műszakonként s a munkahelyen ténylegesen megjelent létszámot tekintve óriási veszteség. A munka nélkül múló perc és óra nemcsak a gépek mellett kár. A ki nem használt idő a tervezőasztal mellett, a vezérigazgatói székben, vagy az anyagbeszerzők „műszakjában” is elfecsérelt lehetőség. Sőt: nem egyszer az e posztokon kihasználatlanul maradt órák miatt torpannak azután meg a gépek a műhelyekben. Csak az álló gép, vagy az álló munkás azonnal és közvetlenül felhívja magára a figyelmet és úgy tűnik, ez a veszteség forrása — pedig,. igen sokszor ez csupán a következménye annak, hogy valahol valamit pontatlanul programoztak, terveztek meg, vagy csak nagy vonalakban folyt a szervezés és így tovább. A MUNKAHELYEN munkával ki nem töltött órák pedig visszahozhatatlanok. soha be nem pótolhatók. Széchenyi mondta, több mint 100 éve, hogy az idő nemcsak pénz, sokkal több annál. A pénz, ami elveszett, újból megkereshető, de az elveszett idő, soha. Az elfecsérelt idő, abszolút pazarlás. Minden haszontalanul elfutó óra, egy- egy elszalasztott lehetőség, amelyben gyarapodás helyett, viszonylagosan, szegényedünk. Az ilyen órára is fizetnek bért, a vállalat „infrastruktúrája” ilyenkor is működik: fogy a víz, a fűtéshez, a világításhoz az energia, a gépek erkölcsi kopása ilyenkor sem áll meg és így tovább. És ilyenkor az adott vállalat az előző időszakhoz mérten hiába ér el eredményt — ez a lehetségestől mégis elmarad. Hasznos lenne most már. ha egy-egy gazdasági egység tevékenységének minősítésekor az elért, valamint reálisan elérhető eredmény közti különbséget mindig a mérlegre tennék. Az egyre értékesebb, korszerű technika és a viszonylagosan egyre kevesebb munkaerő ma már igen időszerűvé teszi az ilyesfajta számításokat is. Az idő és a technika jobb kihasználása ugyanis legalább annyira fontos a nemzetközi versenyképesség javításáért, mint az, hogy korszerű, jól eladható termékek kerülnek-e le a jobban kihasznált gépekről. TÖBB MINDENÉRT fut el persze haszontalanul az idő munka közben. Állhat a gép, a munkás azért, mert késik a rajz, vagy az anyag, vagy a karbantartó, a gépbeállító. Mindez a szervezés dolga. Valószínűnek látszik azonban, hogy amíg általában nem lesznek korszerűek és pontosak például a teljesítménykövetelmények — a közvetlen termelésben, de a termelés irányításában is —, addig nehéz lesz a munka- és üzemszervezéssel gyorsabban haladni. GERENCSÉR FERENC Tamási Járási Földhivatal Nemzeti kincsünk őrzői g uszonnyolc község, II/..; 93 678 hektárnyi terü- fR-t let tartozik a tamási . Járási Földhivatalhoz. E területen tizennyolc termelőszövetkezet, egy állami gazdaság, egy erdőgazdaság és egy kísérleti intézet működik. Egyik legfontosabb feladatuk az 1042/1971. sz. Korm. határozatnak megfelelően az egységes ingatlannyilvántartás szerkesztésének 1980-ig történő végrehajtása. Ezt a munkát 1976. végéig tíz községben már befejezték. Ez azt jelenti, hogy a tervük 45 százalékát már teljesítették. Idén öt községben kell elvégezni e feladatot. Ez a tervnek mindössze 14,3 százaléka. így nem tűnik soknak. De ez a 14,3 százalék azt jelenti, hogy 9700 földrészlet szerkesztését kell elvégezni és 4500 tulajdonost kell meghallgatni annak érdekében, hogy egyeztetni tudják a nyilvántartási adatokat a valóságos állapottal. Tulajdoni eltérés esetén a fennálló jogszabályoknak megfelelően a tulajdonjogot rendezi. Kiemelt feladataik közé tartozik a hivatal által végzett térképfelújítás is. Ezáltal biztosítják az egységes nyilvántartás és a térképi adatok természetbeni valós állapotát. E feladat nagyságát mutatja: az évi térképfelújítási tervük 120 000 forint értékű munka elvégzését írja eTo. Ehhez kapcsolódik még a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat által végzett térképfelújítási, újrafelmérési, földnyilvántartási felületvizsgálat és talajosztályba sorolás. Nyolc községben végzett újrafelmé- rést kell vizsgálni összesen 1 254 000 forint értékben. A járási földhivatal dolgozói igen jelentős tevékenységüknek tartják a lakosság földmérési igényeinek kielégítését is. A tervük szerint idén 195 000 forint értékben végeznek ilyen munkát. Nagy gondot fordítanak a földhivatalhoz érkező ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) es földhasználati beadványok 30 napon belüli elintézésére. Ez sem kis munka, hisz évi 7000 ilyen beadvány érkezik. Mindezen túl még évi 2300 kérelemre telekkönyvi szemlét, illetve tulajdoni lap másolatát is kiszolgáltatnak a lakosságnak. Az állampolgárok fogadására hetente három napot biztosítanak. Persze ez nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban nem fogadják a hét bármely napján megjelenő ügyfelet. A föld nemzeti kincs. Társadalmunk szocialista fejlődése megköveteli, hogy minden termelési eszköz, a föld hasznosítása is feleljen meg a társadalom egyetemes érdekének. A járásban megtalálható műveletlen földek hasznosítása érdekében is sokat tesznek a földhivatal dolgozói. Alapos és körültekintő munkát végeznek a tavaszi és őszi határszemlék megszervezésében. Gyakori, hogy a hathatós ellenőrzésen túl, még szakmai tanácsokat is adnak a föld újrahasznosítása érdekében a termelő- szövetkezetek vezetőinek. Operatív segítséget adnak a szocialista nagyüzemek területeinek rendezéséhez. i/:|; elentős munkát kíván iijjiimß: a már szerkesztett ■1 községek egységes in- gatlannyilvántartásá- nak forgalomba adása. Ehhez kapcsolódik az ingatlan- tulajdonosok részére a tulajdoni lap másolatainak elkészítése. ami évi 4000 darab, és a 12/1973. MÉM—PM. sz. r. alapján az egyszeri térképkészítési hozzájárulás kivetése, ami 3400 határozat meghozatalát jelenti. Ezek csak azok a legkiemelkedőbb feladatok, amelyek a hivatal 22 előadójára és 5 ügyviteli dolgozójára várnak az idén. Munkakörülményeik az elmúlt években sokat javultak. 1975-ben egymillió forint értékben bővítették az irodájukat, tavaly bevezették a központi fűtést. Mindezzel megfelelő munka- körülményt biztosítottak a hivatal dolgozóinak, akik között a nők — 63 százalék — és a fiatalok — 55 százalék — vannak többségben. A szép, kellemes, megfelelően felszerelt irodáikra büszkék és jó érzéssel dolgoznak tnunkahelyükön. A kiszállásukat, a terepi munkát segíti a rendelkezésükre álló terepjáró személy- gépkocsi. A dolgozók üzemi étkeztetése biztosított, minden kismama gyereke helyet kapott a bölcsődében vagy az óvodában. Hogy mennyire törődnek az itt dolgozókkal, mutatja az a tény is, hogy az elmúlt két- évben a földhivatal dolgozóinak 50 százaléka kapott a székhelyközségben, Tamásiban. OTP- vagy tanácsi érté- kesítésű lakást. A hivatalban 1973-ban kezdődött a brigádmozgalom. A három szakcsoporton belül három brigád működik. Közülük egy már megkapta a szocialista brigád címet. A brigádok jelentősen és hathatósan segítik a hivatali munkáját. Ha valamely objektív körülmény miatt a munkálatok határidőre történő elvégzése nem látszik biztosítottnak, a brigádok társadalmi munkával is (hivatalos idő után) elvégzik. A brigádok a jó munkahelyi légkör és a jó hangulat megteremtői. Szó volt már arról, hogy a dolgozók 55 százaléka fiatal. Velük is sokat törődnek. A fiatalok szakmai fejlődését, továbbképzését szolgálja többek között a tavaly elkezdett és azóta rendszeresített politikai és szakmai vetélkedő. ' földhivatal feladatai Í|p nagyok. E nagy felada- iimm: tok megoldásához — a : * tények ezt mutatják — az itt dolgozók minden erkölcsi és anyagi támogatást megkapnak az államtól. Hogy érdemesek erre az erkölcsi és anyagi megbecsülésre, azt az idén is — korábban is ezt tették — a feladatok maradéktalan végrehajtásával bizonyítják.
