Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-12 / 110. szám
2 ^PUJSAG 1977. május 12. A béke éviinek felhívása a világ népeihez A béke építőinek közgyűlése felhívást intézett a világ népeihez. A felhívás a többi között a következőket mondja: — Mi, a békemozgalom képviselői, 125 ország, valamennyi kontinens és több mint 50 nemzetközi szervezet képviselői, Varsóban gyűltünk össze — abban a városban, amelyet pusztulásra ítélt a náci fasizmus — abban a városban, amely romjaiból a béke élő szimbólumaként emelkedett fel. — Ebből a városból intézzük felhívásunkat a világ népeihez: békét, szabadságot, társadalmi igazságosságot, haladást valamennyi nemzetnek, a mai és a jövő generációinak! A felihívás rámutat arra, hogy a politikai enyhülés ma a nemzetközi élet egyik meghatározó eleme. Méltatja az európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét, és rámutat arra, hogy a záróokmány teljes végrehajtására irányuló óhaj megerősítése lehetővé fogja tenni, hogy a belgrádi értekezlet résztvevői új, konstruktív lépéseket tehessenek az enyhülés további kibontakozása és megerősítése érdekében. A dokumentum felhívja a figyelmet az enyhülés ellenfeleinek erősödő tevékenységére és propagandájára. Ezért felszólítja a nemzeteket, politikai és társadalmi erőket, mindenkit, aki békét és a népek közötti baráti együttműködést akar, alkossanak akcióegységet az enyhülési folyamat megszilárdítására és visszafordíthatatlanná tételére. A felhívás hangsúlyozza, hogy a fegyverkezés veszélyezteti a világ békéjét, tűrhetetlen anyagi terhet jelent, és ezzel a nemzetek társadalmi-gazdasági fejlődésének legfőbb akadálya. Az új stockholmi felhívás alatt látható több százmillió aláírás és a többi tömegmegmozdulás világosan kifejezi a népek akaratát. A közgyűlés teljes támogatásáról biztosítja az ENSZ határozatát a közgyűlés leszerelési rendkívüli ülésszakának összehívásáról. A békeépítők világközgyűlése felhív minden nemzetet és minden embert, fokozzák erőfeszítéseiket a politikai enyhülésnek a katonai területre való kiterjesztése érdekében, követeljék a fegyverkezési verseny megállítását és a hatékony leszerelési intézkedéseket, tegyenek meg mindent a stratégiai fegyverrendszerek korlátozására, a külföldi katonai /"támaszpontok felszámolására, követeljék a fegyveres erők és a katonai költségvetések csökkentését, a katonai tömbök egyidejű felszámolását, és kimondja: „Célunk az általános és teljes leszerelés, és az erőszaktól való tartózkodás a nemzetközi kapcsolatokban”. A továbbiakban a dokumentum méltatja a nemzeti felszabadító és függetlenségi mozgalmak győzelmeit, támogatásáról biztosítja Dél- Afrika, Namíbia, Zimbabwe és Palesztina népének harcát, szolidaritást vállal Chilének és a többi latin-amerikai országnak a fasizmus és reakció ellen harcoló népével. Méltatja az el nem kötelezett országok mozgalmának jelentőségét és állást foglal egy új, igazságos nemzetközi gazdasági rend mellett, elítéli a kolonializmus és a neokolonializmus minden formáját, és rámutat arra, hogy a társadalmi haladásért folytatott harc elválaszthatatlan a béke erősítésének ügyétől. Varsó, Barabás János és Kovács Ferenc, az MTI tudósítói jelentik: A Béke-világtanács szerdán délelőtt ülést tartott Varsóban. Az ülésen újjáválasztották a BVT tagjait, valamint vezető szerveit és módosították a tanács vezetőségének felépítését. A módosítások értelmében a Béke-világtanács élén nem főtitkár, hanem elnök áll. A BVT elnökévé Romesh Chandra eddigi főtitkárt választották meg. A tanács vezető szerve az elnöki bizottság, ennek tagjai: a BVT elnöke, az al- elnök és a BVT által megválasztott tagok. Az elnöki bizottság választja meg a végrehajtó titkárt és a BVT titkárait. A Béke-világtanács 23 al- elnököt választott, az új elnökségnek 3 magyar tagja van: dr. Sík Endre, az Országos Béketanács Lenin-béke- díjas elnöke, Sebestyén NánRomesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára (baloldalt) Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájának kongresszusi termében átnyújtotta a BVT legmagasabb kitüntetését, a Frédéric Joliot-Curie-békeérmet Luis Corva- lánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának. (Telefotó — CAF—MTI—KS) dorné, az Országos Béketanács főtitkára, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja és Berend T. Iván akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudomá- niy Egyetem rektora. Rajtuk kívül a BVT tagjaivá választották dr. Bognár Józsefet, Boldizsár Ivánt, Bugár Jánosáét. dr. Cserháti Józsefet, Fábián Ferencet, Hubay Miklóst, Káldy Zoltánt, Kovács Jenőt, dr. Lauko Károlyt, Lőrinc Tamást, dr. Ma- koldi Mihálynét, dr. Nagy Gábort, Papp Annát, Pethő Tibort, dr. Réczei Lászlót, dr. Salgó Lászlót, Timmer Józsefet, Takács Erikát és Vályi Gábort. Romesh Chandra elnöki székfoglalójában hangsúlyozta, hogy a Béke-világtanács újjáalakulásával együtt a békemozgalomban is új szakasz kezdődik. A békemozgalom központi szerve soha nem volt olyan széles képviseletű, mint amilyen lett — mondotta a BVT-elnöke, majd megállapította: „A békemozgalom nem egyetlen ideológia kizárólagos mozgalma, nem monolitikus mozgalom. A világnézet és a pártállás különbözősége és az egyes kérdésekben megmutatkozó felfogásbeli különbség azonban nem gyengíti ennek a mozgalomnak egységét. A varsói világközgyűlés abban is különbözik a megelőző, hasonlóan széles körű BVT-rendezvényektől, hogy még soha ennyi új témát nem vitattak meg békefórumon. A munkacsoportokban határozatok tucatjait fogadtuk el. Sokan kérdezhetik, miért van erre szük- sék? Mi erre csak így válaszolhatunk: lehet, hogy sok embernek semmit sem mondanak ezek a határozatok, a szolidaritás szavai, de az érintetteknek talán ezek jelentik az egyetlen reménysugarat. Amikor a látszólag legjelentéktelenebb esetben is védelmére kelünk a jog- fosztottaknak, a kárvallottaknak, ezzel nemcsak őket, hanem egyúttal magunkat is védjük” — mondotta Romesh Chandra, majd bejelentette, hogy hamarosan bizottság alakul az 1948-as wroclawi értelmiségi találkozó 30. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek megszervezésére. Szovjet-jemeni külügyminiszteri találkozó Szerdán baráti hangulatú megbeszélés folyt le Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Mulhammed Szaleh Muti- ja, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, a Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezete KB Politikai Bizottságának tagja között. A megbeszélésen megvitatták a Szovjetunió és a demokratikus Jemen közötti barátság és sokoldalú együttműködés további erősítésének és fejlesztésének kérdéseit. Részletes eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, mindenekelőtt a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében kialakult helyzetről is. Ennek során hangsúlyozták: szükség van minden haladó erő összefogására az imperializmus és a reakció arra irányuló kísérleteinek megakadályozására, hogy létrehozzák a nemzetközi feszültség új gócait ebben a térségben. Aláhúzták: fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy mielőbb fel lehessen újítani a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békeértekezlet munkáját e térség tartós és igazságos békéjének megteremtése érdekében. LAPZARTA BUDAPEST Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára szerdán az ÉVM-ben tett látogatást, ahol Bondor József építésügyi és város- fejlesztési miniszter és Tóth Imre, a minisztérium párt- bizottságának titkára fogadta. Bondor József tájékoztatta a Hazafias Népfront főtitkárát a minisztérium munkájáról, a budapesti lakásépítés helyzetéről. A tájékoztató után Sarlós István — Bondor József társaságában, — megtekintette az újpesti városközpont építését és a 43-as számú Állami Építőipari Vállalat vezetőitől tájékozódott az újpesti lakásépítés helyzetéről. BUDAPEST A Magyar Újságírók Országos Szövetségének meghívására a szocialista országok vezető agrárújságírói május 3—11 között hazánkba látogattak: a magyar mezőgazdaság helyzetével, eredményeivel, mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekkel ismerkedtek. — A program során dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a mezőgazdasági termelés eredményeiről, feladatairól dr. Szlamenicky István, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese, az agrárpolitika időszerű kérdéseiről adott tájékoztatást a vendégeknek. Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója az állami gazdaságok munkájáról, Czimbalmos Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára pedig a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, fejlesztéséről tájékoztatta az újságírókat. SAN SALVADOR San Salvador fővárosában szerdán hivatalosan bejelentették, hogy a reggeli órákban megtalálták az ország külügyminisztere, Mauricio Borgonovo Phol holttestét. Az ország második legbefolyásosabb politikusát egy szélsőséges szervezet — a „népi. felszabadítási front” — tagjai április 19-én rabolták el és túszuk életéért 37 politikai fogoly szabadon bocsátását követelték NB I-ES EREDMÉNYEK: FTC—Békéscsaba 3:2, Kaposvár—MTK-VM 2:0, Diósgyőr—Haladás 1:1, Újpesti Dózsa—Csepel 0:0, SZEOL—Dunaújváros 2:0, Videoton—Dorog 2:1. Véget ért a londoni tanácskozás London, Kis Csaba és László Balázs, az MTI tudósítói jelentik: Szerdán, a NATO-tanács- kozás második napján már csak a külügyminiszterek vettek részt az atlanti szövetség időszerű politikai kérdéseinek megvitatásában. A kormányfők eltávoztával a miniszterek folytatták a kelet—nyugati kapcsolatok alakulásáról megkezdett eszmecserét. Napirenden szerepelt még az európai biztonsági konferencia résztvevőinek Belgrádban megtartandó értekezlete, valamint a NATO néhány belső problémája is. Mindenekelőtt az az új javaslat, hogy a tagállamok dolgozzanak ki készenléti tervet a közlekedési és szállítóeszközöknek válság esetén katonai célokra történő igénybevételéről. A tanácskozás szerdán közös közlemény kiadásával ért véget. Az angol sajtó szerdán a teljes elégedettség hangján számolt be a NATO csúcsértekezletéről. Az új amerikai elnök javaslatai megadták az alaphangot a NATO felfrissítésére és megerősítésére, a szövetségesek pedig felsorakoztak mellette — így összegezik az angol lapok a történteket. ...nemcsak az almát célozzák Az emberi jogok - történelmi perspektívában in. Az emberi jogok körébe tartozó jogosultságok fejlődése országonként eltérő körülmények között és időben is nagy fáziskülönbségekkel zajlott le. Érvényesülésük materiális biztosítékai is csak fokozatosan alakultak — alakulnak — ki. Mivel korunkban két merőben különböző gazdasági, politikai és ideológiai alapokon nyugvó és funkcionáló államcsoport él egymás mellett (nem beszélve a gazdasági-társadalmi fejlettség néha riasztó különbségeiről), ez önmagában is megnehezíti, hogy az emberi jogokat egységesen deklarálhassák az államok, s egyben biztosítsák érvényesülésüket is. A magántulajdon—bérmunka—profit szentháromság bázisán nyugvó társadalmakban a magántulajdon sérthetetlensége alapvető emberi (?) jogként van kodifikálva .A magántulajdon feltétlen tiszteletben tartása a polgári társadalmakban, s ami ezzel jár, a vele való, korlátlan rendelkezési jog, egyben azt is jelenti, hogy ez mások jogos érdekeit sértheti. S egy kizsákmányoláson alapuló társadalomban — ha sokszor burkoltan is — történihet-e másként? A szocialista országokban ezzel szemben nem lehet magánkézben kizsákmányolásra lehetőséget adó tulajdon. Ezeknek az országoknak egyik első dolga volt a magántulajdon' — vagy Marx szavaival élve: az ér- téktöblét elsajátítására lehetőséget adó tulajdon — kisajátítása a közösség javára, a kizsákmányolás felszámolása, s a munkából fakadó terméktöbblet közösségi célokra fordítása. Egyebek mellett éppen az állampolgári jogok anyagi biztosítására. A gazdasági-tulajdoni viszonyok megváltozása szükségszerűen megváltoztatta a politikai-társadalmi viszonyokat is, s ezzel együtt módosulás következett be az emberi — állampolgári jogok tekintetében is. Legelőször is, a polgári társadalmakhoz képest, megváltozott e jogok prioritása: a történelmi fordulat a többség — éspedig az abszolút többség — jogainak elsődlegességét jelentette a csoportvagy egyéni jogokkal szemben, jóllehet nem tagadta, .még kevésbé szüntette ez utóbbiakat meg. Minthogy a szocialista társadalmakban nincsenek az egyes osztályok és rétegek között antagonisz- tikus ellentmondások, mód és lehetőség van a közösségi és egyéni érdek (s az ezeket kifejező jog) összehangolására, együttes érvényesülésére. Persze, az egyéni jogok egyetlen társadalomban sem lehetnék abszolút jellegűek. Az egyéni szabadság- jogoknak például — közülük bármelyikről is legyen szó — minden társadalomban vannak korlátái. Már mielőtt e fogalmak létrejöttek volna, a gyakorlat — az ősi közösségekben is — felállította ezeket a korlátokat. A szocialista társadalmakban az egyéni szabadságjogok odáig terjednek, ameddig nem sértik a közösség, az állam alapvető érdekeit. Említettük, hogy alkotmányunk e jogoknak a szocialista társadalom érdekeivel összhangban történő gyakorlását írja elő. 1975 augusztusában — Albánia kivételével — valamennyi európai és két észak- amerikai állam, aláírta a helsinki megállapodásokat, amelyek fő célja az" európai béke és biztonság szavatolása volt. A már közkeletű „három kosár” valóiban fontos kérdések kölcsönös megértésén alapuló megoldásának — és Európa békés jövőjének — dokumentumait tartalmazta. Legalábbis furcsa azonban, hogy a nyugati világban szinte kizárólag a harmadik kosár (és ezen belül az emberi és politikai jogok) tartalmával kapcsolatban csapják a legnagyobb hűhót, mondván: a szocialista országokban ezek nem érvényesülhetnek. Hazánk az 1976. évi 8. és 9. számú törvényerejű rendelettel törvényerőre emelte mind a polgári és politikai, mind a gazdasági, szociális, kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát, s amint fentebb bemutattuk, az ezekben foglalt jogosultságok már régóta részei alkotmányunknak. Hasonló a helyzet a többi szocialista állam esetében is. Arról kevesebb szó esik odaát, hogy sok európai országban — a meghirdetett jogok ellenére — sem biztosítják például a munkához, vagy az egyenlő bérhez, az emberi életmódhoz való jog gyakorlati érvényesülését, vagy a nők, a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát, a faji megkülönböztetés felszámolását. Arról nem is beszélve, hogy több nyugati állam máig sem iktatta törvényei közé az aláírt megállapodásokból következő jogszabályokat. Az emberi jogok érvényesítése területén tehát van még tennivaló. S maga az érvényesülés is társadalmitörténelmi folyamat. Hazánkban is — amely jósze- rint semmilyen demokratikus hagyományt nem öröklött kapitalista múltjából — feladat, hogy a különböző emberi (állampolgári) jogok gyakorlását, tehát a szocialista demokratizmust a dolgozóknak a közügyekbe való még fokozottabb bevonásával továbbfejlesszük, s így elősegítsük e jogok érvényesülésének kiteljesedését. Sok még e téren is a' tennivaló. Ám nap mint nap teszünk is érte. A demokráciát nem lelhet egyszerűen deklarálni, hanem szívós napi munkával, állandóan építeni kell. S lehet is, hiszen szocialista társadalmunk ehhez, az emberi jogok érvényesítéséhez, eddig soha nem volt lehetőséget biztosít. Gy. A. Modern Teli Vilmosok
