Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-12 / 110. szám

Mai számunkból AZ IDŐ — TÖBB MINT PÉNZ (3. old.) NEMZETI KINCSÜNK ŐRZŐI (3. old.) SZOVJET FOLYÓIRATOK (4. old.) REJTVÉNYES BARANGOLÁS (5. old.) A PÉNZ NEM HULLIK AZ ÉGBŐL (3. old.) Ülést tartott a megyei és a városi tanács vb Munkaerő-gazdálkodásHnk helyzete Leonyid Brezsnyev fogadta Czinege Lajost A tartalom a fontosabb A KÖZPONTI BIZOTT­SÁG 1976. október 26-i, a pártpropaganda soron lévő feladatairól, továbbfejlesz­téséről szóló határozatát, a 'határozatiból adódó felada­tokat tárgyalta meg az egyik üzemi pártvégre­hajtó bizottság. Jó előre, írásban kapták meg a jelentést a vb- tagok, ám az ülésen kitűnt — a vitára is rányomta bé­lyegét és összefoglalójában a pártbizottság titkára is megállapította —, hogy az anyag, bár sok minden van benne, mégsem adja visz- sza teljesen a valóságos helyzetet. „Ennél több is igaz”, — mondta. Nem kétséges, az agitá- ciós és propaganda mun­kabizottság sokat dolgo­zott, míg összeállította a jelentést. Ám elolvasása­kor mégis hiányérzete tá­mad az embernek. Impo­náló képet mutatnak a sta­tisztikák, táblázatok a párttagság politikai vég­zettségéről, a propagandis­ták összetételéről, a párt- és tömegszervezeti okta­tásba bevontak számáról, arányáról, a középtávú pártoktatási terv végre­hajtásának állásáról. — „Míg tíz évvel ezelőtt az egyik kezem ujjain meg­számolhattam, hányán vé­geztek esti egyetemet, ma már száz körül jár a szá­muk”, — mondta a titkár. A nagyüzem gazdasági eredményei évek óta ki- emelkedőek, káderek egész sora kerül ki innen maga­sabb beosztásiba azáltal, hogy magasabb szakmai és politikai képzettséget sze­rez. A JELENTÉSBEN azon­ban túlteng a statisztika. Márpedig a határozat nemcsak — és nem is el­sősorban — szervezeti kér­désekről szól. Sőt, nem is csak az oktatásról. Erre hadd idézzünk csak egy mondatot: „Különösen az alsóbb pártszervek az esz­mei nevelést nemegyszer leszűkítik az oktatásra.” Izgalmas lett volna vizs­gálni, hogyan érvényesül­nek a statisztikákból ki­olvasható eredmények a gyakorlatban, az emberek munkájában, gondolkodás- módjában, hogyan nyilvá­nul meg a szocializmus iránti elkötelezettség. Mert hogy e területen sókat lép­tünk előre, az kétségtelen, azt a határozat is megálla­pítja. Ám hogy problémá­ink is vannak, azt sem sza­bad elhallgatni. Az egyoldalú statisztikai szemlélet óhatatlanul a tartalmi munkát károsítja. Kell a statisztika, ám az adatok nem tükrözik a tel­jes valóságot. „Nem sza­bad belemenni abba az ut­cába, hogy a papírforma szerinti képzettség mindent megmutat” — hívta fel a figyelmet a felsőbb párt­szerv képviselője. A HATÁROZAT hosszú időre szabja meg a tenni­valókat. És elsősorban a propagandamunka tartal­mára irányítja a figyelmet, így elemezte a helyzetet, feladatokat a megyei párt- bizottság, ezt tették a na­pokban a járási, városi pártbizottságok is. Ily mó­don szükséges megbeszél­ni e fontos határozat vég­rehajtását a községi, üze­mi pártbizottságoknak, alapszervezeteknek is. _ ________ _ (J) _ T egnap délelőtt, megtartott ülésén a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága foglalkozott egyebek között a Paks Nagyközségi Közös Ta­nács VB tevékenységének ér­tékelésével is Oláh Mihály tanácselnöknek és dr. Kiss Frigyesnek, a Tolna megyei Tanács Paksi Járási Hivatala elnökének jelentései alapján. Ülésének harmadik napi­rendjeként tárgyalta meg a végrehajtó bizottság a megye munkaerő-gazdálkodásának helyzetét, illetve azt, hogy a munkaerőmozgás tanácsi fel­adatainak ellátásában miként érvényesült az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottságának 1976. október 5-i határozata. Megyénk 162 ezres munka- erőforrásából az aktív kere­sők száma 125 ezer. Munka­képes lakosságunk foglalkoz­tatásának aránya — az orszá­gos vidéki átlag 72,1 százalé­kával szemben — 77,4 száza­lékos. Munkaerőhelyzetünkre mégis a munkaerő iránt meg­nyilvánuló kereslet a jellem­ző. Állandósult szűkebb ha­zánkban is a munkaerő- probléma, főként a több mű­szakban dolgozó, továbbá azokban az üzemekben, ahol alacsony a bérszínvonal, vagy nem kifogástalan a munka­helyi légkör. Az idényágaza­tok megfelelő munkaerő-el­látása is növekvő gondokat okoz. Ugyanakkor a jelen tervidőszakban — alapvetően demográfiai okokból — alig emelkedik megyénk munka­képes korú népessége. 1980- ig az aktív keresőknek 1600 fős növekedésével számolha­tunk a kereső tevékenységet Üzemszemle a Lángban A Láng Gépgyár dombó­vári gyáregységében üzemi szemlét tartott a Kohó- és Gépipari Minisztérium, ille­tőleg a vasasszakszervezet. Az ellenőrzésen részt vett Farkas Lajosné, a vasas­szakszervezet titkára, Hor­váth Géza, az SZMT titkára, Theisz János, a KGM osz­tályvezetője, Kasoly József, a Láng vezérigazgatója. A szemle kiterjedt a munka­védelmi felszerelésekre, a gépekre, berendezésekre, a dolgozók munkakörülmé­nyeire. A szakszervezet és a minisztérium munkavédel­mi szakemberei alaposan el­lenőrizték a termelés folya­matát, mind a baleset meg­előzése, mind pedig a mun­kakörülmények szempontjá­ból. A szakszervezeti vezetők a szemle végén elismerően nyilatkoztak a Láng gyári helyzetről, hiszen nemcsak a munkavédelmi helyzet jó, hanem a dolgozók ellátása is kielégítő. Kasoly József tá­jékoztatta a szakszervezeti titkárokat arról, hogy az új beruházás néhány, ma még kifogásolható témában is megnyugtató helyzetet ígér. így például az új üzemhez megfelelő, illetőleg a mosta­ni meglévőhöz csatlakozó szociális és kulturális igé­nyeket kielégítő berendezé­sek épülnek majd. Horváth Géza elmondotta, hogy kez­detben, amikor a gyár meg­kezdte működését, akkor is jó körülmények voltak a munkához és a dolgozók ellá­tásához. Tegnap az anyavál­lalatnál folytatták a szemlét. nem folytatók, elsősorban a nők mobilizálásával. Ez utób­bi munkaerő-tartalékunk a közlekedéssel még kellően el nem látott, mezőgazdasági jellegű kisközségeinkben van. A munkaerő-problémák meg­oldása így nemcsak az egyes ágazatok, hanem területek szerinti változtatást is igé­nyel. A településfejlesztéssel összefüggő munkaerőigénye­ket három vonzáskörzetben kell elsősorban kielégíteni. Ezek között első helyen áll a paksi atomerőmű 2—3 ezres munkaerőigénye, Szekszárdon a hús- és tejipar fejlesztésé­ből fakadó és közel hatezer főt megközelítő munkaerő- igény. Dombóvár ipari park­jának betelepítése folytán is további kétezer munkavál­lalóra van szükség. Minthogy megyénk gazda­sági fejlődésével összefügg a lakosság életszínvonalának a növekedése, élnünk kell a ha­tékony munkaerő-gazdálko­dás eszközével. A megyei ta­nácsnak a munkaerő-gazdál­kodás segítése érdekében gazdálkodó szerveinket a népgazdaságban betöltött sze­repüknek megfelelően kate­góriákba kell sorolnia ez év június 30-ig. A kategorizálás szerint vannak 1. létszámu­kat fejleszthető; 2. létszámu­kat szinten tartó; és 3. lét­számukat csökkentő, illetve fokozatosan megszüntető gaz­dálkodó szervek. A—B—C megjelöléssel. Fokozottan kell megkövetelnie a megyei ta­nácsnak a jövőben, hogy ahol a fejlesztés indokolt, ott a követelményeknek megfelelő munkakörülményeket bizto­Cellagyártás kezdődik a paksi atomerőműnél a kö­vetkező napokban — így mondják a műszaki szakem­berek. Nem közönséges cel­lákról van szó: vaslemezből készülnek és a betonacélt ezekbe szerelik be, mielőtt hozzáfognak a betonozás­hoz a reaktorboksz továbbépí­tésében. A betonacél szála­kat tehát „bezárják” ezekbe a cellákba, mégpedig herme­tikusan. Az erőmű építésénél speciális betonozási munká­kat kell megvalósítani — a sítsanak a gazdálkodó szer­vek. Ott viszont, ahol a fej­lesztés nem indokolt, a nem megfelelő munkahelyeket meg kell szüntetni. Vala­mennyi területen felül kell vizsgálni ezenkívül a nem profilba tartozó, kis haté­konyságú tevékenységeket, melyek nem alapvető ellátást biztosítanak és intézkedni megszüntetésükről, továbbá az itt lekötött munkaerő ha­tékonyabb területre történő irányításáról. Felül kell vizsgálni az eredményesebb gazdálkodás érdekében a kereskedelem hálózatfejlesztési tervét is és a lakossági ellátás színvona­lának csorbítása nélkül olyan intézkedést tenni, hogy egy- egy korszerű kereskedelmi egység belépésével egyidőben megszűnjenek a korszerűtlen kereskedelmi egységek. Sor kell, hogy kerüljön az azonos tevékenységet folytató szer­vezetek erőinek koncentrálá­sára is. Az első alkalommal mun­kába állók elhelyezkedését el­sősorban azokon a területe­ken lesz kívánatos biztosíta­ni, melyeken a létszámfej­lesztés indokolt. Tanulmányi ösztöndíjszerződéseket is csak az A és B kategóriába sorolt vállalatoknak lesz feladatuk szorgalmazni. A tanács szak­osztályaira vár annak ellen­őrzése, hogy a munkaerő­gazdálkodás javítása érdeké­ben hozott központi és helyi intézkedések, előírások ho­gyan érvényesülnek. most említett eljárás az egyik, ami természetesen a biztonsági követelmény mi­att történik. Az egyes számú reaktor­boksz a hét végére a mínusz 6,80 méteres szinttől (ez az alap teteje) a plusz 4,50 mé­terig készül el, a közbeeső födémekkel együtt. Ezek után kezdődik a cellagyár­tás, először a födémcelláké. Vagyis azoknak a vaslemez celláknak a készítése, ame­lyek a födém speciális vas­betonjának építéséhez kelle­Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kreml­ben fogadta Czinege Lajos vezérezredest, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét, aki hivatalos, baráti látogatáson van a Szovjetunióban. A beszélgetésiben részt vett Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió marsallja, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. A megbeszélés során véle­ményt cseréltek a Szovjet­unió és a Magyar Népköztár­saság közötti testvéri kap­csolatok továbbfejlesztésének kérdéseiről, valamint az eu­rópai és a világhelyzet idő­szerű problémáiról. Leonyid Brezsnyev testvé­ri üdvözletét és legjobb kí­vánságait tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és az egész magyar népnek. Szívélyes, testvéri légkör jellemezte a beszélgetést. nek. Később vasbeton falak­hoz történik majd cellagyár­tás, a falvasalásokhoz. A cellagyártás nagyon sok hegesztést igényel, mégpedig minősített hegesztők gondos munkáját. Több ilyen he­gesztő felvétele szükséges a 22-es Állami Építőipari Vál­lalatnál, illetve annál az al­vállalkozónál, amelyiket ki­jelölik rövid időn belül a munka elvégzésére. A két reaktorépület kö­zötti rész betonozása is ja­vában folyik: falakat és fö­démeket készítenek a 22-es A beszélgetésben részt vett A. I. Blatov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadó­ja és Marjai József, a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete. A Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai kül­döttség szerdán meglátogat­ta a Borisz Saposnyikov marsall nevét viselő „Viszt- rel” magas szintű tiszti tan­folyamot, amelyet 1919 már­ciusában hoztak létre. A „Visztrel” neveltjei kö­zül a Nagy Honvédő Háború idején több mint 100 tiszt kapta meg a Szovjetunió Hőse címet. A Czinege Lajos vezette küldöttséget megismertették e régi tanintézet történeté­vel, a kiképzés megszerve­zésével és anyagi-műszaki bázisával. A magyar vendégek ellá­togatnak egy Moszkva mel­letti repülőegységhez, a Ju- rij Gagarin űrhajóskiképző központba és Leningrádba is. ÁÉV dolgozói. A második reaktorboksz elkészítéséhez már megvannak a pakettek, a vasszerkezetek, amelyeket az erőmű üzemi területén levő pakettüzemben készíte­nek. A jövő héten kezdődik a pakettek elhelyezése, majd pedig a betonozás, és aztán a megfelelő magasság­ban elérkeznek itt is ahhoz a bonyolultabb munkához, ami most áll küszöbön az egyes boksznál: a vascellás beton­acél-szereléshez, a különle­ges betonozáshoz. GEMENCI JÓZSEF Betonozzák a két reaktorépület közötti területet Fotó: Gottvald Károly (Folytatás a 3. oldalon.) Atomerőmű-építkezés speciális ttetoriozcis cs toepuietnei Az első siker: az egyes számú reaktorboksznál a plusz 4,5 méteres szintet elérték

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents