Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-11 / 109. szám
KÉPÚJSÁG 1977. május 11. London NA T Ó-csúcskonfer A NATO-találkozó előtt sajtókonferenciát tartottak Londonban. Képünkön: Joseph Luns, a NATO főtitkára, amint a kérdéseket hallgatja... (Képtávírónkon érkezett). LAPZARTA LOSONCZI PAL LATOGATASA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HIVATALBAN ÉS A VELENCEI-TÓNÁL Losoncai Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az El nöki Tanács él nőké kedden látogatást tett az Országos’ Vízügyi Hivatalban. Meghallgatta dr. Gergely István államtitkárnak, az OVH elnökének beszámolóját a vízgazdálkodás időszerű kérdéséiről, ezök között is elsősorban a lakosság ellátásával kapcsolatos feladatokról, valamint az év eleji ár- és belvíz elleni védekezésről. A tájékoztatón jelen volt Kékedi György, az MSZMP I. kerületi Bizottságának első titkára is. Losonczi Pál ezután a Velencei-tóihoz látogatott. Az OVH elnökének, továbbá Boór Ferencnek, a Fejér megyei párt- bizottság titkárának és Závodi Imrének, a Fejér megyei Tanács elnökének társaságában elsőként az agárdi regionális szennyvíztisztító telepet tekintette meg. Ez, mint Rózsavölgyi Imre, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója tájékoztatójában elmondotta, a követelményekhez mérten már kicsi, ezért szükségessé vált egy napi kétezer köbméter kapacitású új telep építése. Az új telep 1978-ra készül el. Agárdról a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság gárdonyi tófelügyelőségére látogatott az Elnöki Tanács elnöke, ahol Kárászi Kálmán, az igazgatóság vezetője tájékoztatta a Velencei-tó vízügyi munkálatairól. Ezt. követően Losonczi Pál a Nadap kirándulóhajó fedélzetén körutat tett a tavon, megszemlélte a déli part új létesítményeit, az épülő dinnyési horgászkikötőt, valamint a mesterségesen kialakított Cserepesszigetet. (MTI) Kis Csaba és László Balázs, az MTI tudósítói jelentik: A kelet—nyugati kapcsolatok alakulása, az európai biztonsági és együttműködési konferencia résztvevőinek küszöbön álló belgrádi tanácskozása állt az előtérben a NATO londoni csúcskonferenciájának első napján. James Callaghan angol kormányfő megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a NATO a közös nyugati védelem mellett az enyhülést is igyekszik előmozdítani és készen áll a termékenyebb kapcsolatra a Szovjetunióval. Eanes portugál elnök rövid díszelnöki beszédében megerősítette az új Portugália feltétlen elkötelezettségét a NATO célja iránt. Luns NATO-főtitkár a kelet—nyugati kapcsolatokról szólva elismerte, hogy az enyhülési folyamat és különösen az európai biztonsági és együttműködési konferencia Európa minden népének hasznot hozott — azonnal szükségesnek tartotta azonban hozzátenni, hogy az eredmények ellenére a NA- TO-nak fenn kell tartania katonai erejét. A belgrádi tanácskozásról szólva Luns kijelentette, hogy a Helsinkiben aláírt záróokmány „egységes egészet képez és egyetlen lényeges pontja sem elhanyagolható. A belgrádi tanácskozás, ha nem válik értelmetlen vádaskodások színhelyévé, alkalmat teremt arra, hogy mérleget készítsünk. Őszintén remélem, hogy a tanácskozás új lépést jelent majd az enyhülés útján” — mondotta a többi között. A csúcstalálkozó első munkaülését kedden délelőtt a Lancaster House-ban tartották. Carter elnök itt mondta el jóelőre beharangozott beszédét, amelyet amerikai részről már korábCzinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével kedden reggel katonai küldöttség utazott a Szovjetunióiba hivatalos, baráti látogatásra. D. Usztyinov- nák, a Szovjetunió marsallban programadónak minősítettek. A kelet—nyugati kapcsolatok megítélésében az amerikai kormányzat az elnök megállapítása szerint — egyrészt abból indul ki, hogy „az egész emberiség érdekében széles körű együttműködést keressen a kommunista országokkal”, másrészt abból, hogy a Szovjetunióval a jövőben is folytatódik a verseny. „Ha ezt a kettős viszonyt megfelelően hozzuk összhangba, reménykedhetünk abban, hogy a versenyt idővel felváltja az együttműködés, amely fokozatosan szilárdabb kapcsolatok kialakulását eredményezi országaink és a Szovjetunió között” — mondotta. A kelet-európai országokról külön beszélt az amerikai elnök és azt mondotta, hogy „kooperatív együttműködést” kíván kialakítani velük, „nem akarjuk őket a Szovjetunió ellen fordítani, hanem azt kívánjuk, hogy kiszélesítsük valamennyi európai ország együttműködését a modern társadalom kihívásainak megoldására” — mondotta. jának, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának, honvédelmi miniszternek a meghívására. Dmitrij Usiztyinov marsall, á Szovjetunió honvédelmi mdA biztonsági konferencia aláíróinak belgrádi értekezletéről szólva Carter NATO- partnereinek tudomására hozta, hogy az Egyesült Államok „velük együttműködve hasznos és konstruktív találkozót kíván”. „Támogatjuk azt az elképzelést — mondotta —, hogy gondosan tekintsük át az értekezleten valamennyi résztvevő ország előrehaladását a záróokmány valamennyi részének megvalósításában. Az együttműködés, nem pedig a konfrontáció szellemében akarunk részt venni ezen a tanácskozáson. Az amerikai elnök azt javasolta, hogy a NATO állandó tanácsa, a tagállamok és a titkárság bevonásával készítsen átfogó elemzést a kelet—nyugati kapcsolatok alakulásáról, annak távlatairól. A katonai kérdésekről szólva Carter ugyancsak hosszú távú program kidolgozását javasolta. A NATO katonai fejlesztését Carter azzal indokolta, hogy „Az elmúlt években rendkívül megnőtt a szövetséget fenyegető veszély”. nisztere, szovjet honvédelmi miniszterhelyettesek és Marjai József, a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagyikövete fogadták a magyar küldöttséget Moszkvában a repülőtéren. ADDISZ ABEBA Az etiópiad biztonsági erők Addisz Albébában titkos fegy- verraktárakra bukkantak. A rejtekhelyeken röpiratok ■nyomtatásához szükséges berendezést, nagy összegű külföldi valutát és élelmiszertartalékot is találtak, amelyeket ellenforradalmi erők halmoztak fel. DAKAR A Dél-afrikai Köztársaság namítjjai megszálló csapatainak a közelmúltban elszenvedett vesztesége: több mint 300 katona, kilenc harckocsi és öt repülőgép — jelentette ki T. Kalomoch, a Délnyugatafrikai Népi Szervezet (SWAPO) képviselője. A hazafiak Namíbia északi, észak- nyugati és keleti körzeteiben folytatott hadműveletek során több dél-afrikai katonai támaszpontot megsemmisítettek. A pretoriai fajüldözők — hangsúlyozta a SWAPO képviselője — a nyugati hatalmak támogatását élvezik. Arra törekednek, hogy monopóliumaik érdekében fenntartsák az ellenőrzést Namíbia fölött. Természetesen a nyugati hatalmaknak a fajüldözőkkel való szövetsége bizonyos ideig meghosszabbíthatja a népellenes rezsim létezését, de nem képes azt megmenteni — mondotta végezetül a SWAPO képviselője. DELHI Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminiszter Gwa- liorban (Madhya Pradesh állam) egy nagygyűlésen kijelentette, hogy az indiai külpolitika célja a béke és a barátság a világ minden országával. A külügyminiszter aláhúzta India és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak jelentőségét. „A Szovjetunió a mi barátunk, aki segítségünkre sietett a nehéz időkben. A Szovjetunió nagy segítséget nyújtott az ország iparosításához” — mondotta. India az egyenjogúság alapján barátságra törekszik mindenkivel, állást foglal a külföldi csapatoknak a meg; szállt területekről való kivonása mellett és úgy véli, hogy egyetlen ország sem élvezheti az agresszió gyümölcseit — hangsúlyozta Vadzspaji. BUDAPEST Borbély Sándornak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának vezetésével kedden küldöttség utazott Varsóba, hogy az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében részt vegyen a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásán. A küldöttség tagjai: Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Nagy Tibor, a KB osztályvezetőhelyettese. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Jelen volt Stefan Jedry- Chowski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete. BUKAREST Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő felesége kíséretében május 11. és 13. között hivatalos, baráti látogatást tesz Egyiptomban. A román államfő szerdán délelőtt indul el Bukarestből. BONN Újabb lehallgatási ügy van kibontakozóban az NSZK- ban. A nyugatnémet bűnügyi hivatal kedden elismerte, hogy 1974 tavaszán folyamatosan figyelték Wolfgang Kassébohmnak, a repülés- irányítók országos szövetsége elnökének telefonbeszélgetéseit. A hivatalos indoklás szerint fennállt annak a gyanúja, hogy a Kassebohm vezette szervezet „megállapodott a kormány zsarolásában”. A szövetségi köztársaság repülőterein dolgozó földi irányítók 1973. május 31. és november 23. között — béremelési, a munkaikörülmények javítását célzó és egyéb követeléseik alátámasztására — munkalassító sztrájkot tartottak, amely bizonyos időszakokban teljesen megbénította a polgári légiforgalmat a különösen forgalmas nyáriőszi turistaszezonban. A nyugatnémet kormány beperelte az irányítók érdekvédelmi szövetségét, 250 millió márkás kártérítést követelve. A perre 1976 szeptemberében került sor. A tárgyaláson a szövetség képviselője „bizalmas információkra” hivatkozva jelezte, tudomása van arról, hogy Kassebohm és több más bizalmi vezető telefonját a hatóságok lehallgatják. A közlekedésügyi minisztérium akkor cáfolta az állítást és a per során sem használtak fel olyan bizonyítékokat, amelyek a lehallgatás tányéré utalhattak volna. Magyar katonai küldöttség utazott a Szovjetunióba Az emberi jogok - történelmi perspektívában Young afrikai útja Kéthetes afrikai körútra indult Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. Képünkön: Young William Clay szenátortól búcsúzik. (Képtávírónkon érkezett). II. A téma mai értelmezéséhez szükséges szólni arról a különbségről, ami az általános emberi jogok (mint a nemzetközi jog része) és az egyes országok alkotmányaiba és törvényeibe foglalt nemzeti állampolgári jogok között fennáll. Ezek ugyanis nem mindenben fedik egymást. Vagyis az államok által elfogadott szerződésekben (például az ENSZ alapokmányában). vagy az így elfogadott emberi jogokat deklaráló okmányokban foglaltak érvényesítése és biztosítása az államok belső jogaira hárul. Amellett, hogy növekszik e jogok biztosításában a nemzetközi (nemzetközi jogi) garanciák szerepe, minden államnak szuverenitásából fo- lyóan belső ügye a különböző jogosultságok biztosítása, s ennek egyik legfontosabb oldala: e jogok valóságossá tétele. Azaz, hogy az állampolgárok valóban élhessenek is deklarált jogaikkal. S itt a bökkenő. Eltekintve most a törvény által is jogfosztottak helyzetétől (a Dél-afrikai Köztársaság vagy Rhodesia színesbőrű lakossága), érdemes megnézni, hogy mi a helyzet azon jogok tekintetében, amelyeket az illető ország nemcsak nemzetközi jogilag, hanem belső joga által is garantál minden állampolgára számára. Ehhez azonban pontosítanunk kell, hogy mit foglal magába — korszerűen — az emberi (polgári, politikai, szociális stb.) jogok kifejezése. Az ENSZ-alapokmány kiegészítéseként felfogható Emberi jogok egyetemes deklarációja a szabadságjogok között említi a személyes szabadságot, a házasságkötés, a gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadságot: a véleménynyilvánítási, gyülekezési, egyesülési szabadságot. A szociális biztonságra való jog magába foglalja azoknak a gazdasági, szociális és kulturális jogoknak az élvezetét, amelyek nélkülözhetetlenek az ember méltóságához és személyisége szabad kifejlődéséhez, az emberhez méltó bánásmódhoz. A pihenéshez és szabad időhöz való jog csakúgy idetartozik, mint az egészséges életmódhoz, az orvosi ellátáshoz, a lakáshoz, a ruházathoz való jog. A kulturális jogok felölelik a művelődéshez való jogokat, ezek közül legalább az alsófokú oktatás ingyenességét és a szakképzésben való részvétel lehetőségét, a művészetek élvezetének jogát, s hogy az egyén a tudományos haladás eredményeiből részesülhessen. Az alapvető emberi jogok közé sorolja a deklaráció a politikai jogokat, azt tehát, hogy közvetlenül vagy az általa szabadon választott kép viselők útján mindenki részt vehet országának kormányzásában. Ide tartozik az általános. egyenlő és titkos szavazás joga is. A felsoroltakon kívül még nagyszámú olyan jogosultságot említhetnénk, amelyek az azóta született nemzetközi megállapodásokban vagy az egyes alkotmányokban sze- reoelnek, s amelyek egy része szociális, kulturális és politikai szabadságjogok további részletezésének tekinthető. A mai alkotmányok meglehetősen változatos képet mutatnak, ám mindenképpen szükséges megemlíteni, hogy a szocialista alkotmányok — közöttük hazánké is — az előzőekben említetteken túlmenő állampolgári jogokat is biztosítanak polgáraik számára. Egyben garantálják és megteremtik e jogok érvényesítésének eszközeit és lehetőségeit is. Népköztársaságunk alkotmánya elismeri és védi a személyi tulajdont, az öröklési jogot, a munkához, a házasságkötéshez való jogot, az élet, a testi épség, az egészség védelmét, betegség, munkaképtelenség, öregség esetén pedig a támogatáshoz való jogot. Az alkotmány elismeri és védi az emberi jogokat, s azokat állampolgári jogokként deklarálja. (Egyetlen alapvető korlátot állít e jogok érvényesíthetősége elé, azt ugyanis, hogy azok csak a szocialista társadalom érdekeivel összhangban gyakorolhatók.) Alkotmányunk biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, a nők és a férfiak egyenlőségét, az anyanyelv használatát, a nemzeti kisebbségek jogait (az anyanyelvi oktatást, a saját kultúra ápolását és őrzését), a lelkiismereti és vallásszabadságot, a szólás-, a sajtó- és gyülekezési szabadságot, a levéltitok és magánlakás tiszteletiben tartását, a közügyekben való részvétel jogát, s még számos egyebet. A szocialista alkotmányok e jogokkal és azok biztosítékaival megelőzik a legfejlettebb polgári alkotmányok hasonló jogosultságokat taglaló részéit, s nemcsak abban, hogy jóval szélesebb lehetőséget biztosítanak állampolgáraik számára. Abban is, hogy a felsorolt jogok élvezetét is biztosítják. Az amerikai Virginiai Nyilatkozat már 200 esztendővel ezelőtt deklarálta, hogy minden ember „a természet rendje szerint” egyenlően szabad és független, ám még egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ténylegesen felszámolhatóVá váljon az Egyesült Államokban a rabszolgaság, s máig sem szűnt meg ténylegesen a faji diszkrimináció. (Folytatjuk) Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn Washingtonból 12 napos afrikai körútra indult. A tervek szerint a fekebőrű amerikai diplomata ellátogat Dél-Afrikában is. Young kedden Abidjanban részt vett az Egyesült Államok afrikai nagyköveteinek értekezletén. A sajtókommentárok hangsúlyozzák, hogy Abidjanban megtárgyalják azokat az utakat és módszereket, amelyek révén Afrikában, különösen annak déli részén megőrizhetik az amerikai imperializmus pozícióit.
