Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-11 / 109. szám

KÉPÚJSÁG 1977. május 11. London NA T Ó-csúcskonfer A NATO-találkozó előtt sajtókonferenciát tartottak Lon­donban. Képünkön: Joseph Luns, a NATO főtitkára, amint a kérdéseket hallgatja... (Képtávírónkon érkezett). LAPZARTA LOSONCZI PAL LATOGATASA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HIVATALBAN ÉS A VELENCEI-TÓNÁL Losoncai Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az El nöki Tanács él nőké kedden látogatást tett az Országos’ Vízügyi Hivatalban. Meghallgatta dr. Gergely István állam­titkárnak, az OVH elnökének beszámolóját a vízgazdálkodás időszerű kérdéséiről, ezök között is elsősorban a lakosság el­látásával kapcsolatos feladatokról, valamint az év eleji ár- és belvíz elleni védekezésről. A tájékoztatón jelen volt Kékedi György, az MSZMP I. kerületi Bizottságának első titkára is. Losonczi Pál ezután a Velencei-tóihoz látogatott. Az OVH elnökének, továbbá Boór Ferencnek, a Fejér megyei párt- bizottság titkárának és Závodi Imrének, a Fejér megyei Ta­nács elnökének társaságában elsőként az agárdi regionális szennyvíztisztító telepet tekintette meg. Ez, mint Rózsavölgyi Imre, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat igazgatója tájékoztatójában elmondotta, a követelmé­nyekhez mérten már kicsi, ezért szükségessé vált egy napi két­ezer köbméter kapacitású új telep építése. Az új telep 1978-ra készül el. Agárdról a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság gárdonyi tófelügyelőségére látogatott az Elnöki Tanács elnöke, ahol Kárászi Kálmán, az igazgatóság vezetője tájékoztatta a Ve­lencei-tó vízügyi munkálatairól. Ezt. követően Losonczi Pál a Nadap kirándulóhajó fedélzetén körutat tett a tavon, meg­szemlélte a déli part új létesítményeit, az épülő dinnyési horgászkikötőt, valamint a mesterségesen kialakított Cserepes­szigetet. (MTI) Kis Csaba és László Ba­lázs, az MTI tudósítói jelen­tik: A kelet—nyugati kapcso­latok alakulása, az európai biztonsági és együttműködé­si konferencia résztvevőinek küszöbön álló belgrádi ta­nácskozása állt az előtérben a NATO londoni csúcskonfe­renciájának első napján. James Callaghan angol kormányfő megnyitó beszé­dében hangoztatta, hogy a NATO a közös nyugati véde­lem mellett az enyhülést is igyekszik előmozdítani és készen áll a termékenyebb kapcsolatra a Szovjetunióval. Eanes portugál elnök rö­vid díszelnöki beszédében megerősítette az új Portugá­lia feltétlen elkötelezettsé­gét a NATO célja iránt. Luns NATO-főtitkár a ke­let—nyugati kapcsolatokról szólva elismerte, hogy az enyhülési folyamat és külö­nösen az európai biztonsági és együttműködési konfe­rencia Európa minden népé­nek hasznot hozott — azon­nal szükségesnek tartotta azonban hozzátenni, hogy az eredmények ellenére a NA- TO-nak fenn kell tartania katonai erejét. A belgrádi tanácskozásról szólva Luns kijelentette, hogy a Helsinkiben aláírt záróokmány „egységes egé­szet képez és egyetlen lénye­ges pontja sem elhanyagol­ható. A belgrádi tanácskozás, ha nem válik értelmetlen vádas­kodások színhelyévé, alkal­mat teremt arra, hogy mér­leget készítsünk. Őszintén remélem, hogy a tanácskozás új lépést jelent majd az eny­hülés útján” — mondotta a többi között. A csúcstalálkozó első mun­kaülését kedden délelőtt a Lancaster House-ban tar­tották. Carter elnök itt mondta el jóelőre beharan­gozott beszédét, amelyet amerikai részről már koráb­Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter vezetésével kedden reggel ka­tonai küldöttség utazott a Szovjetunióiba hivatalos, ba­ráti látogatásra. D. Usztyinov- nák, a Szovjetunió marsall­ban programadónak minősí­tettek. A kelet—nyugati kapcso­latok megítélésében az ame­rikai kormányzat az elnök megállapítása szerint — egyrészt abból indul ki, hogy „az egész emberiség érdekében széles körű együtt­működést keressen a kom­munista országokkal”, más­részt abból, hogy a Szovjet­unióval a jövőben is folyta­tódik a verseny. „Ha ezt a kettős viszonyt megfelelően hozzuk összhangba, remény­kedhetünk abban, hogy a versenyt idővel felváltja az együttműködés, amely foko­zatosan szilárdabb kapcsola­tok kialakulását eredménye­zi országaink és a Szovjet­unió között” — mondotta. A kelet-európai országok­ról külön beszélt az ameri­kai elnök és azt mondotta, hogy „kooperatív együttmű­ködést” kíván kialakítani velük, „nem akarjuk őket a Szovjetunió ellen fordíta­ni, hanem azt kívánjuk, hogy kiszélesítsük valamennyi európai ország együttműkö­dését a modern társadalom kihívásainak megoldására” — mondotta. jának, az SZKP Politikai Bi­zottsága tagjának, honvédel­mi miniszternek a meghívá­sára. Dmitrij Usiztyinov marsall, á Szovjetunió honvédelmi md­A biztonsági konferencia aláíróinak belgrádi értekez­letéről szólva Carter NATO- partnereinek tudomására hozta, hogy az Egyesült Álla­mok „velük együttműködve hasznos és konstruktív ta­lálkozót kíván”. „Támogat­juk azt az elképzelést — mondotta —, hogy gondosan tekintsük át az értekezleten valamennyi résztvevő ország előrehaladását a záróok­mány valamennyi részének megvalósításában. Az együtt­működés, nem pedig a kon­frontáció szellemében aka­runk részt venni ezen a ta­nácskozáson. Az amerikai elnök azt ja­vasolta, hogy a NATO ál­landó tanácsa, a tagállamok és a titkárság bevonásával készítsen átfogó elemzést a kelet—nyugati kapcsolatok alakulásáról, annak távlatai­ról. A katonai kérdésekről szólva Carter ugyancsak hosszú távú program kidol­gozását javasolta. A NATO katonai fejleszté­sét Carter azzal indokolta, hogy „Az elmúlt években rendkívül megnőtt a szövet­séget fenyegető veszély”. nisztere, szovjet honvédelmi miniszterhelyettesek és Mar­jai József, a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagyikö­vete fogadták a magyar kül­döttséget Moszkvában a re­pülőtéren. ADDISZ ABEBA Az etiópiad biztonsági erők Addisz Albébában titkos fegy- verraktárakra bukkantak. A rejtekhelyeken röpiratok ■nyomtatásához szükséges be­rendezést, nagy összegű kül­földi valutát és élelmiszer­tartalékot is találtak, ame­lyeket ellenforradalmi erők halmoztak fel. DAKAR A Dél-afrikai Köztársaság namítjjai megszálló csapatai­nak a közelmúltban elszen­vedett vesztesége: több mint 300 katona, kilenc harckocsi és öt repülőgép — jelentette ki T. Kalomoch, a Délnyugat­afrikai Népi Szervezet (SWAPO) képviselője. A ha­zafiak Namíbia északi, észak- nyugati és keleti körzeteiben folytatott hadműveletek so­rán több dél-afrikai katonai támaszpontot megsemmisí­tettek. A pretoriai fajüldözők — hangsúlyozta a SWAPO kép­viselője — a nyugati hatal­mak támogatását élvezik. Ar­ra törekednek, hogy monopó­liumaik érdekében fenntart­sák az ellenőrzést Namíbia fölött. Természetesen a nyugati hatalmaknak a fajüldözőkkel való szövetsége bizonyos ideig meghosszabbíthatja a népellenes rezsim létezését, de nem képes azt megmenteni — mondotta végezetül a SWAPO képviselője. DELHI Atal Bihari Vadzspaji in­diai külügyminiszter Gwa- liorban (Madhya Pradesh ál­lam) egy nagygyűlésen kije­lentette, hogy az indiai kül­politika célja a béke és a ba­rátság a világ minden or­szágával. A külügyminiszter aláhúzta India és a Szovjet­unió baráti kapcsolatainak jelentőségét. „A Szovjetunió a mi barátunk, aki segítsé­günkre sietett a nehéz idők­ben. A Szovjetunió nagy se­gítséget nyújtott az ország iparosításához” — mondotta. India az egyenjogúság alapján barátságra törekszik mindenkivel, állást foglal a külföldi csapatoknak a meg; szállt területekről való ki­vonása mellett és úgy véli, hogy egyetlen ország sem él­vezheti az agresszió gyümöl­cseit — hangsúlyozta Vadzspaji. BUDAPEST Borbély Sándornak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével kedden kül­döttség utazott Varsóba, hogy az MSZMP Központi Bizott­ságának képviseletében részt vegyen a szocialista országok testvérpártjai központi bi­zottsági titkárainak tanács­kozásán. A küldöttség tagjai: Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Nagy Ti­bor, a KB osztályvezető­helyettese. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Jelen volt Stefan Jedry- Chowski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. BUKAREST Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő fe­lesége kíséretében május 11. és 13. között hivatalos, bará­ti látogatást tesz Egyiptom­ban. A román államfő szer­dán délelőtt indul el Buka­restből. BONN Újabb lehallgatási ügy van kibontakozóban az NSZK- ban. A nyugatnémet bűnügyi hivatal kedden elismerte, hogy 1974 tavaszán folyama­tosan figyelték Wolfgang Kassébohmnak, a repülés- irányítók országos szövetsége elnökének telefonbeszélgeté­seit. A hivatalos indoklás sze­rint fennállt annak a gyanú­ja, hogy a Kassebohm vezet­te szervezet „megállapodott a kormány zsarolásában”. A szövetségi köztársaság repülőterein dolgozó földi irányítók 1973. május 31. és november 23. között — bér­emelési, a munkaikörülmé­nyek javítását célzó és egyéb követeléseik alátámasztására — munkalassító sztrájkot tar­tottak, amely bizonyos idő­szakokban teljesen megbéní­totta a polgári légiforgalmat a különösen forgalmas nyári­őszi turistaszezonban. A nyu­gatnémet kormány beperelte az irányítók érdekvédelmi szövetségét, 250 millió már­kás kártérítést követelve. A perre 1976 szeptemberében került sor. A tárgyaláson a szövetség képviselője „bizal­mas információkra” hivatkoz­va jelezte, tudomása van ar­ról, hogy Kassebohm és több más bizalmi vezető telefon­ját a hatóságok lehallgatják. A közlekedésügyi miniszté­rium akkor cáfolta az állítást és a per során sem használtak fel olyan bizonyítékokat, amelyek a lehallgatás tányé­ré utalhattak volna. Magyar katonai küldöttség utazott a Szovjetunióba Az emberi jogok - történelmi perspektívában Young afrikai útja Kéthetes afrikai körútra indult Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. Képünkön: Young William Clay szenátortól búcsúzik. (Képtávírónkon érkezett). II. A téma mai értelmezéséhez szükséges szólni arról a kü­lönbségről, ami az általános emberi jogok (mint a nem­zetközi jog része) és az egyes országok alkotmányaiba és törvényeibe foglalt nemzeti állampolgári jogok között fennáll. Ezek ugyanis nem mindenben fedik egymást. Vagyis az államok által elfo­gadott szerződésekben (pél­dául az ENSZ alapokmányá­ban). vagy az így elfogadott emberi jogokat deklaráló ok­mányokban foglaltak érvé­nyesítése és biztosítása az államok belső jogaira hárul. Amellett, hogy növekszik e jogok biztosításában a nem­zetközi (nemzetközi jogi) ga­ranciák szerepe, minden ál­lamnak szuverenitásából fo- lyóan belső ügye a különböző jogosultságok biztosítása, s ennek egyik legfontosabb ol­dala: e jogok valóságossá té­tele. Azaz, hogy az állampol­gárok valóban élhessenek is deklarált jogaikkal. S itt a bökkenő. Eltekint­ve most a törvény által is jogfosztottak helyzetétől (a Dél-afrikai Köztársaság vagy Rhodesia színesbőrű lakossá­ga), érdemes megnézni, hogy mi a helyzet azon jogok te­kintetében, amelyeket az il­lető ország nemcsak nemzet­közi jogilag, hanem belső jo­ga által is garantál minden állampolgára számára. Ehhez azonban pontosítanunk kell, hogy mit foglal magába — korszerűen — az emberi (pol­gári, politikai, szociális stb.) jogok kifejezése. Az ENSZ-alapokmány ki­egészítéseként felfogható Em­beri jogok egyetemes dekla­rációja a szabadságjogok kö­zött említi a személyes sza­badságot, a házasságkötés, a gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadságot: a véle­ménynyilvánítási, gyülekezé­si, egyesülési szabadságot. A szociális biztonságra való jog magába foglalja azoknak a gazdasági, szociális és kultu­rális jogoknak az élvezetét, amelyek nélkülözhetetlenek az ember méltóságához és személyisége szabad kifejlő­déséhez, az emberhez méltó bánásmódhoz. A pihenéshez és szabad időhöz való jog csakúgy idetartozik, mint az egészséges életmódhoz, az or­vosi ellátáshoz, a lakáshoz, a ruházathoz való jog. A kul­turális jogok felölelik a mű­velődéshez való jogokat, ezek közül legalább az alsófokú oktatás ingyenességét és a szakképzésben való részvétel lehetőségét, a művészetek él­vezetének jogát, s hogy az egyén a tudományos haladás eredményeiből részesülhes­sen. Az alapvető emberi jogok közé sorolja a deklaráció a politikai jogokat, azt tehát, hogy közvetlenül vagy az ál­tala szabadon választott kép viselők útján mindenki részt vehet országának kormány­zásában. Ide tartozik az ál­talános. egyenlő és titkos sza­vazás joga is. A felsoroltakon kívül még nagyszámú olyan jogosultsá­got említhetnénk, amelyek az azóta született nemzetközi megállapodásokban vagy az egyes alkotmányokban sze- reoelnek, s amelyek egy ré­sze szociális, kulturális és politikai szabadságjogok to­vábbi részletezésének tekint­hető. A mai alkotmányok meg­lehetősen változatos képet mutatnak, ám mindenképpen szükséges megemlíteni, hogy a szocialista alkotmányok — közöttük hazánké is — az előzőekben említetteken túl­menő állampolgári jogokat is biztosítanak polgáraik szá­mára. Egyben garantálják és megteremtik e jogok érvé­nyesítésének eszközeit és le­hetőségeit is. Népköztársasá­gunk alkotmánya elismeri és védi a személyi tulajdont, az öröklési jogot, a munkához, a házasságkötéshez való jogot, az élet, a testi épség, az egész­ség védelmét, betegség, mun­kaképtelenség, öregség ese­tén pedig a támogatáshoz va­ló jogot. Az alkotmány el­ismeri és védi az emberi jo­gokat, s azokat állampolgári jogokként deklarálja. (Egyet­len alapvető korlátot állít e jogok érvényesíthetősége elé, azt ugyanis, hogy azok csak a szocialista társadalom érde­keivel összhangban gyakorol­hatók.) Alkotmányunk bizto­sítja a törvény előtti egyenlő­séget, a nők és a férfiak egyenlőségét, az anyanyelv használatát, a nemzeti ki­sebbségek jogait (az anya­nyelvi oktatást, a saját kultú­ra ápolását és őrzését), a lel­kiismereti és vallásszabadsá­got, a szólás-, a sajtó- és gyü­lekezési szabadságot, a levél­titok és magánlakás tiszte­letiben tartását, a közügyek­ben való részvétel jogát, s még számos egyebet. A szo­cialista alkotmányok e jogok­kal és azok biztosítékaival megelőzik a legfejlettebb polgári alkotmányok hasonló jogosultságokat taglaló ré­széit, s nemcsak abban, hogy jóval szélesebb lehetőséget biztosítanak állampolgáraik számára. Abban is, hogy a felsorolt jogok élvezetét is biztosítják. Az amerikai Vir­giniai Nyilatkozat már 200 esztendővel ezelőtt deklarál­ta, hogy minden ember „a természet rendje szerint” egyenlően szabad és függet­len, ám még egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ténylegesen felszámolhatóVá váljon az Egyesült Államok­ban a rabszolgaság, s máig sem szűnt meg ténylegesen a faji diszkrimináció. (Folytatjuk) Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn Washingtonból 12 na­pos afrikai körútra indult. A tervek szerint a fekebőrű amerikai diplomata ellátogat Dél-Afrikában is. Young kedden Abidjanban részt vett az Egyesült Államok af­rikai nagyköveteinek érte­kezletén. A sajtókommentárok hang­súlyozzák, hogy Abidjanban megtárgyalják azokat az uta­kat és módszereket, amelyek révén Afrikában, különösen annak déli részén megőriz­hetik az amerikai imperia­lizmus pozícióit.

Next

/
Thumbnails
Contents