Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-11 / 109. szám
1977. május 11. ^PÚJSÁG 3 Tervek és tapasztalatok a tanácsi iparban Tűi az első negyedéven Eltelt több mint négy hónap az esztendőből. Ennek az időszaknak már vannak összegezhető tapasztalatai. Tolna megyében az ipar tanácsi ágazata hármas feladatot lát el. Termékeik egy része belföldi felhasználásra kerül, másrészük egyenesen a hazai fogyasztókhoz, és örvendetes tény, hogy az elmúlt egy-két év alatt megnőtt az exportra kerülő termékek hányada is. Mindenütt megnőttek a követelmények, rengeteg tennivaló van 1977-ben, a tervidőszak második esztendejében. A tanácsi ágazatban, a termelés emelkedését — az ágazati követelmények szerint, csökkenő munkaerő mellett kell megvalósítani. Különösen magas az export- növelésében a népgazdasági elvárás — húsz—huszonöt százalékos emelkedést irányoztak elő. A lakossági szolgáltatások bevételét szintén intenzív módon — a kiszolgálás színvonalának emelkedésével kell elérni. A megyei tanács ipari osztálya rendszeresen összegezi az egyes időszakok tapasztalatait — és segít a hozzá tartozó vállalatoknak a felmerülő gondok, problémák megoldásában. íme néhány gondolat az általuk összegezett tapasztalatokról a hozzájuk tartozó öt vállalat eddigi eredményeiről. Az Építőanyagipari Vállalat egyik legfőbb terméke a különböző betonelemek — a kiskereskedelmi forgalomnak egyes helyeken a hatvan — hetven százalékát teszi ki. A termelést így az ágazati követelménynél is nagyobb mértékben növelik, hisz a termelés biztonságát a hosszú lejáratú szerződések, a különböző társulások igényei biztonságossá teszik. Már az év első két hónapjában több mint másfél millió forinttal többet termeltek mint az elmúlt év azonos időszakában, mert a termelés idényjellegét a Mázán létesített fedett gyártóval ki tudták küszöbölni. A Bútoripari Vállalat a végrehajtott termékkorszerűsítéssel, a kárpitozott bútoraival számottevő módon emelni tudta termelését, és a minőség javításával jó nevet szerzett magának a piacon. Az eredményes termelés feltételei közé tartozik, hogy eleget téve az ágazat követelményeinek, jól kiépített termelési kooperációt hoztak létre a Székesfehérvári Bútoripari Vállalattal (kárpitelemeket szállítanak Székesfehérvárnak). Bár az év elején voltak értékesítési nehézségek a kereskedelmi készletek nagy száma miatt, de az évközi szállításokkal ezek a lemaradások kiegyenlíthetők. A Szekszárdi Nyomdának évek óta a legfőbb gondja volt, hogy az egyik legfontosabb terméküknek, a naptáraknak, időszakos átadhatósága miatt jelentős eltérések voltak egyes negyedévek leterheltsége között. A termékszerkezetben végrehajtott ésszerű változtatások, újabb gyártmányok lehetővé tették ennek kiküszöbölését. így az év legelején már közel a dupláját tudták megtermelni, mint 1976 első hónapjaiban. A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat évek óta éppen a termelés biztonsága érdekében gazdasági társulásokat alakított ki mind az értékesítés, mind pedig az anyagbeszerzés területén. A magyar—vietnami államközi megállapodás részeként bérmunkára labdaszeleteket szállít Vietnamba, exportképes szőrmék gyártásával, végtermelésként történő feldolgozásra gyümölcsöző társulást hoztak létre a Május 1. Ruhagyárral. Ezek a feltételek lehetővé teszik az össztermelés hat-., az exporttermelés hatvan- százalékos növelését. A minőségi munka kamatai korán megmutatkoznak. Bizonyság erre a Textiltisztító és Ruházati Vállalatnál folyó tőkés export bérmunka. Mint megbízható termelővel, hosszú lejáratú szerződést kötötek a nyugatnémet partnerrel. A HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat segítségével épült meg az év elején üzembe helyezett új gyártócsarnok. Komoly fejlődés mutatkozik a legfontosabb tevékenységi területükön, a lakossági szolgáltatások ellátásában is. Az év első két hónapjában — bár ez a szolgáltatások területén holtidénynek számít — mégis jelentősen nőtt az árbevétel, éppen a kiszélesített hálózat (bérágynemű) jóvoltából. x Mindezt — és erre kell a hangsúlyt fordítani, a tervezettnél kevesebb, csökkenő létszám mellett valósították meg. A hátralévő időszak feladatai tulajdonképpen hasonlóak mind az öt vállalatnál. Fokozni kell a rendelkezésre álló eszközök haté- konyab kihasználását, és a jelenleg folyó beruházásokat, a technológiai fejlesztéseket a tervezett ütemben végrehajtani. Eredmények és gondok tehát akadtak szép számmal az elmúlt időszakban. Hogy az év végi mérlegkészítésnél melyik lesz majd túlsúlyban, az most a következő hónapok munkáján múlik. — gyvgy — Ankétok a mezőgazdasági beruházásokról A Tolna megyei műszaki hetek alkalmából Szekszár- don és Tamásiban „A IV. ötéves terv mezőgazdasági beruházásainak alakulása, hatása a megye mezőgazdasági termelésére” címmel tanácskozást rendeztek. A tsz-szö- vétség szekszárdi székházéban Bucsi Elek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője tartott tájékoztatót. Egyebek közt ismertette, hogy a IV. ötéves terv időszakában 2668 millió forint beruházást Valósítottak meg megyénk mező- gazdasági üzemei. Jelentős részük eszközpótlásként jelentkezett. Az összes beruházás 60,2 százaléka saját erőből, 18,5 százaléka állami támogatásból és 21,3 százaléka idegen forrás — hitel — igénybevételével valósult meg, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, illetve ezen két főágazat kiegészítő beruházásaként, valamint a mindkét ágazat céljait szolgáló egyéb tevékenység fejlesztésére. így az elmúlt tervciklusban 15 szakosított tehenészeti telep építése fejeződött be a tsz-ekben. A múlt év végéig már 17 tsz tehenészeti telep üzemelt a megyében 7408 férőhellyel. Az elmúlt tervidőszakban tíz termelőszövetkezeti és hét állami gazdasági szakosított sertéstelep lépett a termelésbe. Emelkedett a szarvasmarha- és a sertéslétszám, ezzel szemben jelentősen csökkent a juhállomány. A növény- termelésben az összes beruházás 49 százalékát az üzemek gépesítésére fordították. A tervidőszak második felében jelentős előrelépést hozott a különböző termelési rendszereken keresztül beszerzett gépek mennyisége is. Az egyéb beruházások sarán négy tsz és három állami gazdasági takarmánykeverő üzem, azonkívül 47 különböző típusú terményszárító, valamint csaknem 14 ezer vagon terménytároló tér épült. A megállapítás szerint, a tervidőszak beruházásai a népgazdasági igényekkel összhangban valósultak meg és eredményesen szolgálják megyénk mezőgazdasági termelését. Ezek nélkül hosz- szabb — öt-tíz évi — távon nem biztosítható a megfelelő színvonalú termelés, hiszen a mezőgazdaságban a fellendülés csak a meglévők és a tartalékok kihasználásával nem garantálható. A feladatokról szólva, Bucsi Elek a szellemi és a szociálpolitikai beruházások fontosságát hangsúlyozta, s különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb teret kell kapniuk a kooperációs fejlesztéseknek, az együttműködő összefogásóknak, így pl. a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés, a húsellátás fejlesztésében, az állatiférőhelyek növelésében, az agrokémiai társulások hálózatának bővítésében. Folytatni kell a meliorációs jellegű beruházásúkat, s nagyobb következetességgel valósítsák meg a rét- és legelő- fejlesztéseket, valamint az üzemi elképzeléseknél valamivel nagyabb területen növeljék az öntözést. Nyomatékosan arra hívta fel a gazdaságok vezetőinék, szakembeÚj épület a dolgozók kiszolgálására A Paksi Állami Gazdaság központjában régi, elhasználódott épület szolgálta a dolgozókat. A követélményeknek már nem felelt meg, ezért újat építenek. Ebben kap helyet egy művelődési célokat szolgáló nagyterem, étkezde és néhány irodaszoba. Az épületet még az idén átadják rendeltetésének. —Gfc— reinek figyelmét, hogy az eddigi tapasztalatok leszűrésével vonják le a következtetéseiket az eddigi beruházásoknak mind a termelésre, mind a gazdálkodásra gyakorolt hatásáról, hasznosítva a jövőben. A megyéi elemzés mellett sokkal nagyobb szükség van az üzemek ilyen irányú ténykedésére, mivel egy hosszabb távú feladat gyakorlatából igen sokat meríthetnék. Tekintsenek vissza, s mérlegeljék: mit hoztak a korábbi fejlesztések, hol van szűk keresztmetszet, s hol előrelépés? S hogyan tudják a legteljesebben gyümölcsöz- tetni az állami támogatási lehetőségeket? Támaszkodjanak a tudományos kutatások eredményeire is. Az V. ötéves tervidőszakban csaknem há- rommilllárd forint értékű beruházás valósul meg megyénk mezőgazdaságában. Ezen belül már nagyobb arányú lesz a bővítés jellegű beruházás. A tervezés valóra váltásához adott útmutatást az előadás. (B. L.) fiiiiiitiii (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári vasútállomás Zrínyi Ilona szocialista brigádjának tagjai május elsején meglátogatták a helyi szociális otthon lakóit, ahol kellemes beszélgetésben telt él a délután. A brigádtagok minden ott lakó idős embernek virágcsokrot és a munka ünnepéről való megemlékezésképpen emléklapot adtak át. A brigád tagjai egyébként vállalták, hogy ezentúl patronálják a szociális otthont. Ez azt jelenti, hogy rendszeresen látogatják és segítik az idős lakókat. Bódogh Mihály Pártnapok 1977. május 12-28. I. KÖZPONTI ELŐADÓVAL Péter János, a KB tagja, az országgyűlés alelnöke Szekszárd, TÁÉV, V. 17.15.00 h. Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályvezető-h. Paks, atomerőmű ,V. 16. 16.00 h. Rappai Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója Tamási JB.V. 24.16.00 h. Nádasdi József, az MSZMP KB alosztályvezetője Szekszárd, úttörőház ,V. 13. 15.00 h. Szapora Sándor, a Külügyminisztérium osztályvezetője Tolna, V. 20. 14.00 h. Dr. Sütő Gyula, az Országos Béketanács titkára Szekszárd, V. 20. 14.00 h. Lukács Gyula, az MSZMP KB munkatársa Bátaszék, művelődési ház V. 20. 15.00 h. II. MEGYEI ELŐADÓVAL K. Papp József, az MSZlMP MB első titkára Pincehely, V. 23. 19.00 h. Dr. Gyugyi János, az MSZMP MB titkára Páks, Á. G.,V. 14. 16.00 h. Horváth József, az MSZMP MB titkára Tevel, V. 23. 19.00 h. Szabó Géza, az MSZMP MB PMO vezetője Bonyhád, V. 17.17.00 h. Dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke városi tanács Dombóvár,V. 23. 16.30 h. Péti Imre, a KISZ MB első titkára Dombóvár, V. 27.17.00 h. Harmat József, az MSZMP MB KAO vezetője Gyönk, PB,V. 23. 19.00 h. Dr. Péter Szigfrid, az MSZMP MB PTO vezetője MÁV PB, Dombóvár V. 23. 16.00 h. Bucsi Elek, az MSZlMP MB GPO vezetője Tamási Á. G., V. 16. 15.30 h. István József, az Okt. lg. igazgatója Simontornya, Bőrgyár, V. 24.14.00 h. Benizs Sándor, az MSZMP MB PMO vezetőhelyettese Fadd, V. 13. 18.00 h. Dr. Bősz Endre, az MSZMP MB KAO vezetőhelyettese Aparhant, V. 16. 18.30 h. Varjas László, az MSZMP MB munkatársa Szekszárdi iskolák, V. 20. 15.00 h. Perecsi Ferenoné, Okt. lg. ig.-h. Hőgyész, V. 23. 16.00 h. Somi Benjámin, a MÉSZÖV elnöke Népbolt (Vendégl. ip. ÁFÉSZ, Nagyker., MÉSZÖV) V. 18. 16.00 h. III. HELYI ELŐADÓVAL Daradics Ferenc, az MSZlMP Bonyhádi JB első titkára ■Nagymányok, V. 16. 18.00 h. László Péter, az MSZMP Bonyhádi JB titkára Győré, V. 27. 19.00 h. Rigóczky István, az MSZMP Paksi JB első titkára Paks, BM,V. 16. 14.00 h. Schmidt János, az MSZMP Paksi JB BTCS vezetője Dunaföldvár, V. 16. 19.00 h. Orlovácz György Paks, országgyűlési képviselő Pálfa, V. 16. 19.00 h. Széles István, az MSZMP Paksi JB VB tagja Bölcske, V. 23. 19.00 h. Varga Imre, az MSZMP Paksi JB PB tagja Paks, V. 24. 14.30 h. Sinorovits István, az MSZMP Paksi JB GPCS munkatársa Györköny, V. 27. 19.00 h. Cserép Imre, a Dombóvár városi PB titkára Dalmand, A. G. V. 20. 16.00 h. Vidóczy László, a Dombóvár városi Tanács elnöke Láng Gépgyár, V. 23. 14.30 h. Dr. Rózsa Elvira, az MSZMP Dombóvár városi VB tagja Dombóvár, Kesztyűgyár,V. 27. 13.45 h. Kurucz Géza, a dombóvári szakmunkásképző int. igazg. Vetőmagtermelő Vállalat Dombóvár, V. 23. 14.00 h. Tatár Lajos, az MSZMP Szekszárdi járási PB első titkára Szedres, V. 18.19.00 h. Fadgyas István, az MSZMP Szekszárdi járási VB tagja iKölesd, V. 23. 19.30 h. Szakái László, az MSZMP Szekszárdi járási PB titkára Tengelic, V. 25. 19.30 h. Bállá Antal, az MSZMP Szekszárdi járási PB tagja Báta, V. 25. 19.00 h. MB Propaganda és Művelődési Osztály 2200-as átmérő A Fővárosi Vízművek ROCLA vasbetoncső-gyártó üzemében acélsablonban készítik a nagy átmérőjű vasbeton csöveket. A ROCLA-csövek egyaránt alkalmasak ivóvíz, iparivíz vagy szennyvíz elvezetésére. 1000 mm-től 2200 mm- ig, hétféle átmérőben az idén több mint 5500 darab csövet készítenek.
