Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-10 / 108. szám
Angliai és skóciai látogatását befejezve a magyar szákszervezeti küldöttség hétfőn délután Glasgow-ból hazautazott. A küldöttség elutazása előtt Gáspár Sándor nyilatkozatot adott az MTI londoni tudósítójának a hatnapos látogatás tapasztalatairól. — A tárgyalások, találkozók során megvitattuk a szakszervezetek előtt álló alapvető feladatokat — nemzeti és nemzetközi keretekben. Ez a látogatás is bizonyította, hogy társadalmi rendszerektől függetlenül van közös feladatunk — a munkás- emberek érdekéinek szolgálata. A magyar szakszervezetek küldöttsége, amely Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével a Brit Szakszervezeti Kongresszus (TUC) és a Skót Szakszervezeti Kongresszus (STUC) meghívására tartózkodott Nagy-Britanniában, hétfőn hazaérkezett Budapestre. LAPZARTA SZÓFIA Szófiában megnyílt a bolgár Dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövetség (DXMSZ) XIII. kongresszusa. A tanácskozás elnökségében Tódor Zsivkovval, a BKP KB első titkárával, az államtanács elnökével az élen helyet foglal több párt- és állami vezető, valamint a bolgár munkásmozgalom számos veteránja is. A kongresszuson vendégként 55 külföldi delegáció is részt vesz, köztük a KISZ küldöttsége is, amelyet dr. Marófhy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezet. VÁLTOZÁS a tv műsorában Május 10-én, kedden: 21.00 Tv-(híradó (2). 21.20: összefoglaló a Görögország—Szovjetunió labdarúgó vb-selejtező mérkőzésről Szalonikiböl. Befejeződött a londoni csúcs London, Kis Csaba és László Balázs, az MTI tudósítói jelentik: Nyilatkozat kiadásával és a résztvevők közös sajtókonferenciájával ért véget vasárnap este Londonban a hét vezető tőkés ország állam- és kormányfői szinten megrendezett gazdasági csúcs- találkozója. A találkozón, amelyen Carter amerikai, Giscard d’Estaing francia államfő, Callaghan angol miniszterelnök, Schmidt nyugatnémet kancellár, Trudeau kanadai, Andreotti olasz és Fukuda japán miniszterelnök vett részt, elsősorban a tőkés világgazdaság legnagyobb problémáit, a munkanélküliség, az infláció, a recesszió, az energiagondok kérdéseit tekintették át. A nyilatkozat hét pontban foglalja össze a fontosabb megállapodásokat. Fő feladatként azt jelöli meg, hogy teremtsenek több munka- alkalmat, miközben csökkentik az inflációt. Ezzel kapcsolatban külön veszélynek nevezi a fiaitalok közötti nagyméretű munkanélküliséget. Ugyancsak fontos feladatnak tekinti a hetek nyilatkozata a nemzetközi kereskedelem kiszélesítését és a protekcionizmus teljes megszüntetését. E téren — hangoztatja a dokumentum — figyelembe kell venni a világgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat. A heték tovább akarják fejleszteni energiatakarékossági programjukat. Szükségesnek tartják a nukleáris energia fokozott felhasználását, de egyúttal hangsúlyozzák, hogy ez nem járhat a nukleáris fegyverek előállítása lehetőségének kibővülésével. Ezt a kérdést külön tanulmányozzák és rövid időn belül áttekintik. A tanácskozást követő sajtóértekezleten valamennyi résztvevő elégedetten szólt A képen: Carter amerikai, Giscard d’Estaing francia elnök és Callaghan brit miniszterelnök (Telefotó — AP—MTI—KS) az eredményekről, bár állás- foglalásaikban érezhető volt néhány árnyalati eltérés. Giscard d’Estaing figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági helyzet sokban emlékeztet a harmincas évék világválságára, s ebből a hét ország csak együttes erőfeszítéssel találhat kivezető utat. Carter rámutatott arra, hogy a részt vevő vezetők politikai súlya és tekintélye, ezen túlmenően a nyugati államok jövője is attól függ, sikerül-e megvalósítani Ígéreteiket. Az amerikai elnök különösen az energiakérdések és ezen belül a nukleáris probléma megoldásának fontosságáról szólt résziletesébben. Négyes találkozó A négy nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, Nagy-fBritannia, Francia- ország és az NSZK vezetőinek négyes megbeszélésével folytatódott hétfőn Londonban a „csúcsdiplomáciai maraton”. Carter, Callaghan, Giscard d’Estaing és Schmidt a nemzetközi politika fontosabb kérdéseiről, a kelet—nyugati kapcsolatokról, az úgynevezett német kérdésről és Nyugat-Berlin helyzetéről tárgyalt. Carter már korábban jelezte, hogy az utóbbi témáról is tanácskozni akar partnereivel. Az Egyesült Államok tartja magát az érvényben lévő megállapodásokhoz, de nem engedi meg azok önkényes értelmezését, —[ mondotta az elnök. A Downing street 10-ben, az angol miniszterelnökség épületében megtartott tanácskozás délelőtt tíz órakor kezdődött. A megbeszélés után Carter délután Genfbe repült, hogy ott Asszad Szíriái elnökkel találkozzék. Giscard d’Estaing viszont visszatért Párizsba: a francia államfő ugyanis nem vesz részt a NATO kedden kezdődő konferenciáján, amelynek első napján a többi tagállam a legmagasabb szinten képviselteti magát. A Kolumbiai KP főtitkára hazánkban A Magyar Szocialista Munr káspárt Központi Bizottságának meghívására 1977. május 5—9. között látogatást tett hazánkban Gilberto Vieira, a Kolumbiai Kommunista Párt főtitkára. Gilberto Viei- rát fogadta Biszku Béla, a Politikái Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszélést folytatott Gye- nes Andrással, a Központi Bizottság titkárával és dr. Be- recz Jánossal, a KB külügyi osztályvezetőjével. Látogatást tett a Szakszervezetek Országos Tanácsánál, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál. Az elvtársi szolidaritás légkörében lezajlott megbeszéléseken az MSZMP képviselői nagyra értékelték és támogatásukról biztosították a Kolumbiai Kommunista Pártof a nemzetközi imperializmus, és a reakciós erők ellen a kolumbiai munkásosztály, a dolgozók érdekeiért vívott harcában. A kolumbiai testvérpárt főtitkára elismeréssel szólt a magyar népnek a szocializmus építésében elért eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka tapasztalatai, az MSZMP nemzetközi tevékenysége jól szolgálja a béke és a biztonság nemzetközi ügyét. A két párt képviselői kifejezték szolidaritásukat a fasizmus, az imperializmus ellen, Latin-Amerika demokratikus átalakulásáért, a politikai, gazdasági függetlenség megerősítéséért küzdő népekkel, pártokkal, mozgalmakkal. A megbeszéléseken elégedetten állapították meg, hogy a két párt kapcsolatai jól fejlődnek a marxizmus— leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján. Gilberto Vieira, a Kolumbiai Kommunista Párt főtitkára hétfőn elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) Tüntetés Japánban Japánban folytatódik a tiltakozási hullám a Tokio melletti „új” repülőtér átadása miatt, A jelentések szerint a tüntetők és a rendőrség összecsapása következtében 300 tiltakozó megsebesült. A képen: A rendőrség vízágyúkkal próbálja meghátrálásra kényszeríteni a tüntetőket. (Telefotó — AP—MTI—KS) Az emberi jogok - történelmi perspektívában i. Napjainkban világszerte különösen felfokozott figyelem kíséri az emberi jogok kérdéskörét, kivált, hogy a szaktudományok és a jog — viszonylag kevesek által ismert és e vonatkozásban keveseket érdeklő — területéről átkerült a napi sajtó hasábjaira. A kapitalista országok lapjai — a szocialistaellenes propagandakampány részeként — egyre-másra foglalkoznak ennék, a meglehetősen összetett problémáknak különböző, legtöbbször kiragadott, vonatkozásaival. Mindez arra késztet, hogy számba vegyük, voltaképpen mit is jelent az „emberi jogok” kifejezés, mi a tartalma, s hogyan alakult ki. Jogfosztottság a középkorban A ma embere számára természetesnek tűnik, hogy mindenkinek joga van például az élethez. Csakhogy ez korántsem volt mindig nyilvánvaló. Az archaikus társadalmakban a rabszolgának például semmiféle joga nem volt, még életéhez sem. Ez a jogfosztottság a középkorban is élő volt, és nemcsak a rabszolgasorban sínylődök esetében. A feudális urak jó része, egyebek mellett, rendelkezett például a pallosjoggal, s így maga volt bírája, s hóhéra jobbágyának. A mai értelemben vett emberi jogok legfontosabbikái a polgárosodással egy időben jelentek meg, s váltak a feltörekvő harmadik rend küzdelmének tárgyává szerte Európában. Jóllehet az élethez való jog, az egyenlőség, a szabadság eszméje — s az ehhez való jogosultság gondolata — már az ókori gondolkodók némelyikénél is fellelhető, sőt a különböző vállalások alapvető tanításaiban is megtalálható, ezek az eszményített gondolatok a valóságban sehol sem érvényesültek. Az emberi egyenlőség- és szabadságeszmék a XVI. és XVII. század társadalmi harcaiban jelentek — jelenhettek — meg először megfogható formában és új, reális jelentéssel. Az 1215-ös angol Magna Charta is rögzített ugyan úgynevezett alapvető „emberi” szabadságjogokat, ám ezek csak a „szabadok”, azaz az arisztokrácia tagjai számára biztosítottak jogokat. A XVII. századi Angliában viszont a „szabad ember” már mindenkire vonatkozott. Az ipari fejlődés, a földrajzi felfedezések, a kereskedelem nagymértékű kibővülése a polgárság számára döntő kérdéssé érlelte személyes szabadságának és tulajdonának védelmét, a törvény előtti egyenlőséget — éppen az arisztokráciával szemben. Jól szolgálták ezt a reformációs vallások is — különösen a kálvini —, s természetesen a polgári forradalmak. írott formában az emberi jogok először tehát a XVII. századi Angliában, majd a francia polgári forradalom idején jelentek meg. E jogok az alkotmánygondolattal egy időben kezdték teret hódítani, abban a korban, amikor az államok egy része feudális berendezésű maradt ugyan, a társadalom azonban már polgárivá lett. Az alkotmányokat, amelyek már sokfajta emberi (állampolgári. és politikai) jogot deklaráltak, az uralkodók már nem változtathatták meg tetszőlegesen, miként az egyéb törvényeket. Az alkotmánygondolat és az emberi jogok a természetjogi felfogásból (minden ember egyenlőnek és szabadnak születik) és az állam szerződéses felfogásából (az uralkodó és a „szabadok” megegyezése) eredtek. 1789. augusztus 26-án fogadta el a francia nemzetgyűlés az Ember és polgár jogainak deklarációját, s ezzel kezdetét vette az a történelmi korszak — és váltakozó sikerű küzdelem —, amely az emberi jogok területén máig sem tekinthető befejezettnek. A francia forradalom időszakának leghaladóbb okmánya az 1798-as jakobinus alkotmány volt, ami egyebek mellett „alapvető”, természetes „jog”-ként deklarálta a munkához való jogot minden állampolgár számára. Ez az alkotmány azonban már soha sem léphetett hatályba. A thermidori reakciós fordulat utáni alkotmány már a nagyborzsoázia érdekeit fejezi ki s ámbár tartalmaz egy sereg polgári és politikai jogot (hiszen az előző években kiharcolt szabadságjogokat nem volt módja nyomban érvényteleníteni), de ezek érvényesítését a burzsoázia érdekeinek megfelelő korlátok közé szorítja. Például választójoga csak az egyenes adót fizető polgároknak van, s akinek nincs megfelelő vagyona vagy jövedelme, nem számít polgárnak sem! A polgárság rövid idő alatt megszabadult uralomrasegí- tőjétől, az alsóbb osztályoktól s ettől kezdve a polgári alkotmányokban deklarált jogok többsége az elnyomott osztályok számára formálissá lett. Marx a XIX. század derekán éppen a társadalmi valóság és a polgári alkotmányokban meghirdetett emberi és polgári jogok kiáltó különbségén mérte le e jogok valóságos értékét. A XX. század új lendületet adott az emberi jogok fejlődésének, különösen az első szocialista alkotmányok megjelenésével. S ezek egyben az emberi jogok eladdig nem ismert egész rendszerét építették fel, alkotmányossá téve a szociális, kulturális és gazdasági jogok egész sorát. (Folyt, köv.) Kerekasztal-konferenciák a békeépítők világközgyűlésén Varsó, Barabás János és Kovács Ferenc, az MTI tudósítói jelentik: A béke építőinek varsói világközgyűlése vasárnap és hétfőn kerékasztal-konferenciákon, fórumokon, regionális találkozókon és bizottságokban folytatta munkáját. A 9-es és a 10-es számú bizottság hétfőn befejezte munkáját és elfogadta a plénum elé terjesztendő jelentését. A környezetvédelemmel foglalkozó 11-es bizottságban nagy érdeklődés fogadta V. Nagy Imre tanszékvezető egyetemi tanár javaslatait. A szovjet küldött javasolta, hogy Asha- badban tartsanak nemzetközi konferenciát a társadalom környezetvédelmi felelősségéről. Ugyanakkor a többség elutasította az Egyesült Államok küldöttének azt a gondolatát, hogy a fejlett országok ne adjanak el atomreaktorokat a fejlődő országoknak. A 9-es számú, a fajgyűlölet és a diszkrimináció kérdéseivel foglalkozó bizottság foglalkozott a négerek, az indiánok és a puerto-ricóiafc egyésült államokbeli helyzetével, az ausztráliai bennszülöttek ellen elkövetett népirtással és a Nyugat-Eu- rópában élő vendégmunkások helyzetével. A bizottság élesen elítélte a dél-afrikai fajgyűlölő rezsimeket. Felszólalt az ülésen Angela Davis édesanyja, aki köszönetét mondott a lánya érdekében folytatott szolidaritási világkampányért. Réti Ervin, magyar küldött rámutatott arra, hogy Magyarországon egybeesnek a hivatalos állami politika és a társadalom érzései, amelyek egyaránt elítélik a diszkrimináció és a fajgyűlölet minden formáját. Hétfő délelőtt a tömegtájékoztatási eszközök és a béke- mozgalom kapcsolatával foglalkozó fórumon az angol küldött rámutatott, hogy Nyugaton igen kevesen ismerik a helsinki értekezlet dokumentumait, Angliában például csak kis példányszámban és igen magas áron adták ki az EBK záróokmányát. A békekutatással foglalkozó fórumon Vajda Péter elemezte a nyugati, főleg egyes amerikai tudományos intézetek szerepét a fegyverkezési verseny megihdaklásában. Rámutatott arra, hogy a mi békekutatásunk feladata e hamis érvek megcáfolása. Nagy érdeklődés kísérte a közgyűlés kerékasztal-tanácskozásait. A parlamenti képviselők kerékasztal-találkozóján a törvényhozók felelőssége és a békemozgalomban játszott szerepe áll a vita középpontjában. A szovjet küldött felszólalásában a többi között rámutatott arra, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa immár négy éve folyamatosan csökkenti a katonai költségvetést. E csökkentések még jelentősebbek lehetnének, ha a Nyugat hajlandó lenne követni a példát. Az egyházak, vallások képviselőinek kerekasztalkonferenciáját dr. Barta Tibor elnökletévé! tartották meg, s munkájában részt vett dr Kacziba József római katolikus püspök is. Gáspár Sándor hazaérkezett Formális jogok
