Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-10 / 108. szám

XXVII. évfolyam, 108. szám ARA: 0,80 Ft 1977. május 10., kedd Mai számunkból AMENNYIT EGY EMBER ELVÉGEZHET (3. old.) MITŐL LEHET JÖÍZÜ AZ ÉLET? (3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) ZSOLDOSOK EGYKOR ÉS MA (4. old.) (3. old.) SZEKSZÁRDI VASÁR Egészséges felfogás - tudatos cselekvés években a mostaninál kevésbé sze- Az előző szélyes időjárás esetén is gondot oko­zott a tavaszi munkák időbeni el­végzése. Az idén pedig ugyancsak szűkre szabott a ta­lajelőkészítésre, vetésre és az egyéb munkákra rendel­kezésre ádló idő. A mezőgazdaságban mindig nagy bizonytalansági tényező volt az időjárás. Napjainkban is az, de a fejlett technika, a termelési eljárások alkalmazásával a gaz­daságok csökkenthetik kiszolgáltatottságukat. Az idén például úgy látszik elegendő erő — ember, gép és esz­köz — van a gazdaságokban afhlhoz, hogy megbirkózza­nak a nehézségékkel. Ennek kétségtelenül az állami gazdasági dolgozók és tsz-tagok nagy szorgalma, ál­dozatvállalása, s magas szintű szakértelme az alapja. Az évkezdet tehát ugyancsak nehéz. Ugyanakkor a célkitűzés nem változott és nem módosul: a Központi Bizottság 1976 decemberi határozata szerint a mező- gazdaságban a termelésnek az 1975-ös évihez viszonyít­va 7—8 százalékkal kell növekednie. Nem változhat a célkitűzés, mert ez óhatatlanul maga után vonná a népgazdasági terv egyéb célkitűzéseinek megváltozta­tását, köztük az életszínvonal növelésére előirányzott összegéket is. Az egész társadalom érdeke tehát, hogy a falvak lakóinak erőfeszítései sikerrel járjanak. Az ország csaknem valamennyi tájáról tetemes ká­rokról érkeznek jelentések. Megnyugtató azonban, hogy nyoma sincs az elkeseredettségnek, sokkal inkább a jó­zan, megfontolt magatartásnak, a helyzet ésszerű meg­ítélésének. Kétségtelen, hogy ennek legfőbb oka: a mezőgazdaságban dolgozók bíznak önmagukban, a nagyüzemi gazdálkodásban. S abban, hogy ez így van, a pártszervezeték nagyon sokat tettek. A pártszervezetek legtöbbje nem felülről „várta” az utasítást, a segítséget, s ez felkészültsége, felelősségérze­te magas szintjére utal. Érezték, hogy a legtöbbet a helyiek tehetik, a helyi kezdeményezés nélkül csupán szemlélői — .majd később kárvallottjai — lehetnek a természet „erőinek”. A pártszervezetek kezdeményezték a gazdasági ve­zetők és a dolgozók 'körében annak az egészséges fel­fogásnak a kialakítását, hogy az időjárás okozta nehéz­ségék miatt nem szabad lemondani a népgazdasági terv­ben meghatározott célokról. Igaz ugyan, hogy gyümölcs helyett búzát, kukoricát nem tehetnek a háziasszonyok az asztalra, de azt senki nem vitathatja, hogy népgazda- ságilag, társadalmilag ezek is nélkülözhetetlen termé­kek, s ha ízben, zamatban nem, de értékben pótolhatják a gyümölcsösökben keletkezett károkat. betakarításáig még sok idő van hátra. A termé* Az okos, a körültekintő gazda nem­csak azzal számol, hogy „ezután majd jobb idő lesz; hanem felkészül a további nehéz­ségekre is. Az időjárás tartogathat még „meglepetése­ket”, s ezek 'kárt okozó hatását elkerülni, csak nagy szer­vezettséggel, az emberek felkészítésével lehet. A párt­tagok számára a legfontosabb pártmegbízatás a munka­helyen való példamutatás és munkatársaik meggyőzése, lelkesítése lehet. A párt szervezeti felépítése a legtöbb gazdaságban megegyezik a munkaszervezeti egységek­kel. Az üzemegységekben, a brigádokban pártcsoportok működnek. Éppen ezek, a párt legkisebb szervezeti egy­ségei tehetnek legtöbbet a pártonkívüliek mozgósításá­ért is. Napjainkban ugyanis az üzemekben nem köz­gyűlések és termelési tanácskozások tartására van szük­ség, hanem a kisebb embercsoportokkal — üzemegység, brigád — való foglalkozásra. A pártszervezetek termelést segítő és ellenőrző munkájával kapcsolatban nemegyszer meg nem értés tapasztalható. Egyesek szerint az úgynevezett „direkt” módszerek nem célravezetők. Sokan összetévesztik azon­ban a „direkt módszert” a konkréttal, a gyakorlatias­sal. Természetesen a mezőgazdasági üzemekben is az a leghasznosabb, ha szorosan együttműködik a párt- és a gazdasági vezetés. Ez az együttműködés azonban nem jelenthet megalkuvást, kritikátlanságot. A gazda­sági vezetők beszámoltatása a mezőgazdasági munkák­ról, a gazdálkodás helyzetéről nem a vezetés elleni cse­lekedet, hanem éppen annák segítése érdekében törté­nik, még akkor is, ha egyben-másban a párttestület esetleg el is marasztalja a gazdasági vezetést. A pártszervezetek feladatai sokrétűek a mezőgaz­dasági üzemekben. A sók-sok tennivaló között legfonto­sabb azonban a dolgozókkal, a termelőszövetkezeti ta­gokkal való foglalkozás. Rendszeres tájékoztatást vár­nák a párt- és gazdasági vezetéstől, s art is joggal vár­ják, hogy javaslataik, észrevételeik meghallgatásra ta­láljanak. Felbecsülhetetlenül nagy erőt jelentenek a szocialista brigádok, amelyek nemegyszer bizonyítot­ták, hogy a legnehezebb körülmények között is számí­tani lehet rájuk. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójára tett vállalásaik teljesítésével jól segítik az üzemek és a népgazdaság előtt álló célok megvalósítását. . . ... •. ,, az át nem gondolt cselekvés mind napjainkban, mind a jövőben csak ” kárt okozhat. A pártszervezetek annak a tudatos, józan légkörnek az érvényesülését se­gítsék, amely megfontolt cselekvéssel párosul. MIHÓK SÁNDOR Ünnepi nagygyűlés a győzelem napján Megnyílt a béke- és barátsági hónap Koszorúzás a Felszabadulás téri bősi emlékműnél Tegnap Szekszárdon ünnepi nagygyűléssel megnyílt a béke- és barátsági hónap Tolna megyei eseménysorozata. A nagygyűlést megelőzően megyei és városi vezetők, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg képvise­lői, továbbá a szekszárdi MSZBT-tagcsoportok képviselői megkoszorúzták a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékművet.-Délután hét órákor, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ színháztermében került sor a nagygyűlésre. Az el­nökségben foglalt helyet dr. Gyugyi János, a megyei párt- bizottság titkára; dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára, dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Adrián Zsigmond megyei rendőrfőkapitány, valamint me­gyei és városi vezetők. A nagygyűlést dr. Rúzsa János, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára nyi­totta meg. Emlékeztetett a mai nap hatalmas történelmi jelentőségére. A Szovjetunió Vörös Hadseregének elsöprő győzelme eredményeképpen 1945. május 9-én került sor a hitleri Németország feltétel nélküli kapitulációjára. A szovjet nép, a győzelmes hon­Csajbók Kálmán — Az idők jele, hogy ma­napság világszerte mind töb­ben és mind magabiztosab­ban hangoztatjuk: meg kell és meg lehet őrizni a békés együttélés politikáját és gya­korlatát, és el kell érni, hogy a béke tartós és visszavonha­tatlan folyamattá váljék, — kezdte beszédét Csajbók Kál­mán, majd hangsúlyozta, hogy ez a magabiztosság, a békeerőknek a jövőbe vetett hite a Szovjetunió következe­tességén, gazdasági, politikai, és nem kevésbé, katonai ere­jén alapszik. védő háborújában nemcsak a fasizmus erőit zúzta szét, ha­nem megnyitotta az utat Eu­rópa és a világ népeinek nagy többsége előtt a demokrati­kus, a szocialista, a békés fejlődésre. Az elnöki megnyitó után Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára emelkedett szó­lásra. ünnepi beszéde — Május 9-én minden idő­ben érvényes történelmi ta­nulságokat idézünk. Felele­venítjük az iszonyú leckét, amelyet a második világhá­borúban kapott a világ. Gyil­kos golyók tüzében, bomba­robbanások füstjében tanul­tuk meg, hogy az imperializ­mus az emberiség esküdt el­lensége. A továbbiakban rámutatott a szónok, hogy 1945. május 9- én örök bizonyság született arra, hogy az imperializmus ellen küzdők soraiban le­győzhetetlen erő a szocializ­mus világa. Idén legszebb gondolataink nemcsak a fel­szabadítónak szólnak, hanem a bolsevik forradalmár elő­döknek is. akik hatvan évvel ezelőtt minden nép sorsára kiható győzelmet arattak, megvívták a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Szép tavaszi eseménysoro­zatunk, a béke és barátság hónapja méltán ötvözi egy­ségbe a társadalmi forrada­lom, a haladás, a szocializmus és a béke gondolatát. A ma­gyar dolgozók mindennapi munkájában elválaszthatat­lan a szocialista országépítés és a béke védelme. Szocializ­mus és béke: nemzeti progra­munk két sarkalatos pontja. A háború megakadályozá­sának reális lehetősége csak napjainkban adott, mert vi­lágrendszerré, legyőzhetetlen erővé vált a szocializmus. A béke hívei szorosra zárják soraikat a világ minden pontján. Igaza lett Anatole France-nak: a világbéke nem azért valósul meg, mert az emberek jobbak lesznek, ha­nem azért, mert a dolgok va­lamely új rendje, egy új tu­domány és új gazdasági szük­ségszerűségek rájuk kénysze­rítik a békés állapotot. Ez az új rend a szocializmus. Ez az új tudomány a marxizmus— leninizmus. A továbbiakban arról be­szélt a megyei népfrontbi­zottság titkára, hogy a mi kö­rülményeink között a béké­ért folytatott harc legered­ményesebb módja a szocia­lizmus építéséért végzet be­csületes munka. A fejlett szo­cialista társadalom megte­remtését népünk nemzeti programjának tekinti. Belpo­litikai helyzetünk kiegyensú­lyozott. fejlődésünk töretlen, népünk követi pártunkat, a munkáshatalom erős, a szo­cializmus pozíciói szilárdak. Beszédét a következő gon­dolatokkal fejezte be a béke- és barátsági nagygyűlés szó­noka: A béke harcosai opti­mista emberek. Derűlátóan tekintenek a jövőbe, mert tudják, hogy békés viszonyok között a dolgozó ember szá­mára biztosított a holnap, boldog jövő vár az ifjú nem­zedékre és nyugalmas öreg­ség az idősebbekre. A béke nem mennyei jó­tétemény, nem ajándék, érte harcolni, azt védeni, építeni kell. Ezt a gondolatat sugall­ja minden évben a béke- és barátsági hónap. Aki ma nö­vekvő felelősséggel, odaadás­sal vesz részt hazánkban a fejlett szocialista társadalom építésében, az híven szolgál­ja a béke ügyét, aki síkra száll a népek valódi és tartós békéjének biztosítására, az tiszta szívvel szolgálja a szo­cializmust. A hivatalos ünnepség az Internacionáléval ért véget, majd a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport művészeti együttese adott kirobbanó si­kerű műsort. Koszorúzás a Gellérthegyen Elutazott a Japán KP KB küldöttsége A fasizmus felett' aratott győzelem 32. évfordulója al­kalmából hétfőn koszorúzási ünnepség volt a Gellért­hegyen, a felszabadulási em­lékműnél. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után a Szov­jetunió magyarországi nagy- követsége nevében koszorút helyezett el V. J. Pavlov nagykövet, D. I. Oszadosij vezérőrnagy, katonai és lég­ügyi attasé, F. P. Bogdanov követtanáesos és V. V. Orosz nagykövetségi tanácsos. Az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg- csoport parancsnoksága ré­széről F. F. Krivda vezér- ezredes, a déli hadsereg­csoport parancsnoka; F. K. Iscsenko altábornagy és V. Ny. Verjovkin-Rahájszkij al­tábornagy helyezett el koszo­rút. Velük együtt koszorúzott J. A. Naumenko vezérezre­des, a Varsói Szerződés egye­sített fegyveres erői főpa­rancsnokának magyarorszá­gi képviselője. Elhelyezték a megmléke- zés koszorúját az emlékmű talapzatán az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport tá­bornokainak, főtisztjeinek és tisztjéinék képviselői, s a ke­gyelet koszorújával borítot­ták az emlékművet a ma­gyarországi szovjet kolónia tagjai is. A koszorúzási ünnepség — amelyen jelen volt Farkas Mihály, a budapesti helyőr­ség parancsnoka, valamint a Külügyminisztérium képvi­selői — az Intemacionálé hangjaival ért véget. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására május 6—9. között a Japán Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának küldöttsége látoga­tást tett hazánkban. A kül­döttséget Nisizawa Tomio, a kb elnökségének alelnőke vezette, tagjá volt Yonehara Itaru, a kb elnökségének tagjá; Ugai Ohoju, a kb tag­ja és Ogata Yasuo, a kb munkatársa. A japán pártküldöítség ta­lálkozott Biszku Bélával, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával. Megbeszé­lést folytatott Gyenes And­rással, a KB titkárával. A megbeszélésen részt vett dr. Nagy Gábor, a KB osrtály- vezető-helyettese és Dobos István, a KB munkatársa. Békegyűlés a fővárosban Az Országos Béketanács, a KtM és a Volán Tröszt — a Volán Andor utcai telepén — a fasizmus fölött aratott győ­zelem 33. évfordulóján béke nagygyűlést tartott. A képen Kiss Dezső, közlekedés- és postaügyi miniszter ünnepi be­szédét mondja. (Képtávírónkon érkezett). ff 9}

Next

/
Thumbnails
Contents