Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-08 / 107. szám
1977. május 8. /towaV , , Képújság 3 Évi négyszázötven vagon Teljes üzemben a lucernaszárító Az idén a tavalyinál előbb indulhattak a lucernaszárítók, két okból is. A márciusi korai kitavaszodás hatására felgyorsult a lucerna növekedése, a táblák biztató képet mutattak. Április közepe felé azonban a lehűlés és a mélyebb fekvésű területeken a fagy, a dér teljesen megállította a fejlődést, így nem lehetett tovább várni a vágással, mert a növények növekedése leállt és a sarjhajtások kezdtek mozgolódni. Ez volt a helyzet a Szekszárdi Állami Gazdaság sárközi kerületében is, ahol április 25-én kezdte meg a teljes üzemet a lucernaszárító. Eddig — a tíz nap alatt — 26 vagont szárítottak le — tájékoztatott bennünket Csarnai Gyula, a szárítóüzem vezetője. A berendezés három műszakkal üzemel, jelenleg a napi teljesítmény három és fél vagon, zömében granulátum — más néven pellet —, ezt ömlesztve tárolják a szállításig. Az ötszáz vago- nos raktárban a lucernalisztet zsákokban tárolják. Készít az üzem pogácsát is a lisztből — ezt a gazdaság állattenyésztésében használják fel takarmányozásra. Jelenleg 72 százalék a víztartalam — a táblákon történő fonnyasztás után —, így a napi 1500 mázsa zöldből 360 mázsa körüli a pellet. A 496 hektár lucernával húszadika körül végeznek, s utána Leperdről kezdik meg a fű vágását, szárítását — szintén pelletnek. , A Melen-rendszerű francia szárító ez évi terve 450 vagon. Tavaly tizenötmillió forint volt a termelés. A betakarítást, mozgatást, a szárító kezelését egy brigád végzi, összesen tizennégy fő. gk—st MTZ tereli a garaton az alapanyagot Ma: Vöröskereszt-világnap Az 1977.. évi Vöröskeresztvilágnapra választott jelszó — Vöröskereszt: együtt a békéért — a mozgalom történetében elért jelentős fejlődést tükrözi. A Vörös- keresztnek, amely megszületésekor a szinte elkerülhetetlennek tartott háború és a társadalmi igazságtalanság okozta szenvedések enyhítését tűzte ki célul, beleértve a természeti csapásokból, valamint a hiányos egészségügyi és szociális ellátásból eredő szenvedéseket, fennállásának évtizedei folyamán egyre inkább fel kellett ismernie azt, hogy a megelőzés a leghumánusabb és legjobb segítségnyújtás. E felismeréshez különösen jelentős mértékben járultak hozzá a szocialista országok szervezetei, amelyek a második világháború után újra és újra hangsúlyozták, hogy a Vöröskeresztnek is elő kell mozdítania a háborúk megelőzését, az emberiség békéjének megóvását. Ezt az elvet érvényesítette fokozatosan egyre több tevékenységben a mozgalom és ebből eredően fogalmazta újjá vezérlő jelszavát is 1961-ben: „Emberiességgel a békéért”. Magáévá tette ezáltal azt a gondolatot, hogy a háborús szenvedések elhárításának egyetlen hatékony módja a háború kiiktatása, az agresszorok megfékezése, az egyetemes béke biztosítása, amely az egész emberiség érdeke és a Vöröskereszt küldetésének,- az emberiességnek, a mai kor követelményei szellemében való legmeggyőzőbb kifejezése. Ez a törekvés mindinkább áthatotta az egész nemzetközi Vöröskereszt-mozgalmat, és 1975-ben, Belgrád- ban, az I. vöröskeresztes béke-világkonferencián lényegében általánosan elfogadottá vált. Ez a konferencia megfogalmazta egyértelműen az akcióprogram-' ban. hogy a Vöröskeresztnek minden tevékenységével a békét kell szolgálnia, és tudatosan keresnie kell azokat a tevékenységi formákat és munkamódszereket, amelyekkel ezt a legmegfelelőbben elérheti. De a „Vörös- kereszt: együtt a békéért” jelszó arra is felhív bennünket, hogy humánus céljainkért, a szocialista Magyarország megteremtéséért még nagyobb összefogással munkálkodjunk, és szüntelenül keressük azokat a módszereket és formákat, amellyel ezt az egész népünk javát szolgáló célt a legeredményesebben és leghatékonyabban segíthetjük. Gyorsjelentés a MÁV forgalmáról Távirat Tambovba 0 A fasizmus felett aratott győzelem 32. évfordulója alkalmából Tolna megye valamennyi dolgozója nevében táviratot küldött V. I. Csornijnak, az SZKP Tambov megyei Bizottsága első titkárának K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága első titkára és dr. Sza- bópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke. Táviratukban sok szeretettel köszöntik Tambov megye kommunistáit, dolgozóit és hangoztatják: örök.dicsőség illeti a szovjet népet, amely nagy áldozatokat hozott a világ népeinek az emberibb, szebb jövő megteremtéséért. A Szovjetunió ma is példát mutat a békeszerető, haladó emberiség számára. „Következetes, töretlen békepolitikájának köszönhető, hogy a fasiszta fenevadak kezében azóta is hallgatnak a fegyverék. Bízunk benne, hogy örökre el is némulnák. Kívánunk önöknek kedves barátaink békés, boldog építőmunkát, sok sikert a XXV. kongresszus határozatainak végrehajtásában és jó erőt, egészséget” — olvastató a táviratban, amely a béke éltetésével fejeződik be. Tervek Grábócon Áprilisban a Vasútnak nem sikerült megismételnie előző havi eredményét, a népgazdaság részéről felmerült fuvar- igényeket azonban kielégítette, minden felkínált árut továbbított — állapította meg a MÁV-vezérigazgatóság most összeállított forgalmi gyorsmérlege. A MÁV áprilisi 10,8 millió tonnás teljesítménye a múlt év azonos hónapjáéval megegyező, az idei feszített tervtől azonban valamivel elmaradt. Az év első négy hónapjában összességében 42,1 millió tonna árut fuvarozott el a vasút, félmillió tonnával többet a múlt év azonos időszakához képest. A tervtől 0,9 százalékkal elmaradt teljesítményben közrejátszottak az egymáshoz közeli ünnepek miatt csökkent árufeladások és -.fogadások, és befolyásolták a vasúti munkát az ipari vállalatok termelési és értékesítési gondjai is. Az előzetes felmérések szerint a vasút májusban 11,3 millió tonna áru szállítására készült fel — az első néhány nap becsült eredménye igazolja a várakozásokat —, a zavartalan lebonyolításhoz azonban kéri a fuvaroztató- kat a folyamatos, egyenletes rakodásra, a reális kocsi- igénylésekre. Változatlanul szükség van olyan áruk szállításának előbbrehozására is, amellyel mentesíthetők az őszi csúcsforgalmi hónapok. A kisközség közigazgatásilag Mőcsényhez tartozik. Mint a mőcsényi tanácson elmondták, régi kérésük a grábóciak- nak, hogy az Újsor utcában építsenek szilárd burkolatú utat. Az utca azelőtt földes volt. A mórágyi kőbányából 1970- ben hordtak az útfelületre zúzalékkövet és ez akkor egy ideig jó is volt, de az utca végén lévő tsz-majorhoz járó nehézgépek annyira betaposták a földbe az elterített kőzúzalékot, hogy a mai napokra újra földessé vált az utca. Az utca mintegy háromszáz méter hosszúságú, ha úgy építik az utat, hogy a majorig elérjen, ötszáz métert kell megépíteni. A mőcsényi tanács a Szakszárd—paksi Vízitársulattól már megrendelte az út terveit. Ha a tsz is hozzájárul az útépítéshez, akkor egész a majorig építik az utat. A tanács költségvetéséből jelenleg Ötszázezer forintot tud útkorszerűsítésre költeni. Az építkezést az idén el'kezr dik, de a befejezése csak a következő évre várható. llonnak-e ki síi gyek? feltett kérdésre a válaszom egyértelmű : nincsenek. Nincsenek, mert minden kisügy — valakinek — nagy. Ezt, bizonyítják az életben mindenütt fellelhető tények. Tizennégy forint lottónyeremény ugye kisügy? Van, akinek az, van, akinek nem. Egy tolnai olvasónk nem tekinti kisügynek. így kezdi a levelét: „Kálvária-járás 14 forintért.” A tizennegyedik heti egyik szelvényével nyert tizennégy forintot. A szelvényen olvasható a pontos neve és címe. A pénz mégsem érkezett meg. Reklamált az illetékeseknél Tolnában, azok reklamáltak Pécsett, ahol azt a választ kapták: a pénzt már postára adták. És a pénz, amelyet a tizennegyedik heti 6 661 492 számú szelvénnyel nyert, később sem érkezett meg. (Lehet, hogy azóta már megkapta?) Olvasónk a késés okát keresi és ezt írja: ....az ember elveszti a bizalmát. Lehetett volna nagyobb nyeremény is. Azt is ilyen felületesen intézték volna?” E néhány sor magában rejti a nagyügy csíráját. Tizennégy forintból lehet tizennégyezer, sőt száznegyvenezer is. És, mint a levélből kitűnik nemcsak tizennégyezer, vagy száznegyvenezer ingathatja meg a bizalmat. ' Ä lavina se egyszerre zúdul le. Vannak első jelei. Ha erre az apró mozgásra nem figyelnek fel, katasztrófa lehet. Ilyen jel a következő eset is. Néhány hant ke#ült át a szomszéd földjére. És ez elég volt arra, hogy most a levélíró nevét ne tartsam célszerűnek leírni. Kétségbeesésében tőlünk, a laptól kér tanácsot: mit tegyen. „A múlt héten történt ez a sajnálatos dolog. A férjem kiment a földünkre és még ki se ért, a szomszéd ...-nak köszönt jó napot. A válasz papírt nem tűrő trágár beszéd volt és kapuval hadonászva kiabálta, hogy agyon váglak. Mindez azért, mert a föld munkálása közben a rögök átgurultak az ő földjére. Mi tagadás, kapa nélkül is agyon tudna vágni egy embert, annyira erős. Azóta félünk kimenni, mert azt mondta hogy bosszút áll rajtunk...” A rögök átgurultak és ki gondolná, hogy ez esetleg tragédiához vezethet? A kívülálló kisügynek tekinti. Aki fél kimenni a mezőre — annak ez nagy ügy.. Nagyon nagy ügy. Az élete függhet e néhány rög elgurulásától. A levélíró annyira fél, hogy a fenyegető szomszédnak még azt sem meri megmondani: a szomszéd sokkal nagyobb rosszat tett velük. Ugyanis a szőlőjük mellé akácost ültetett. A harminc-harminckét éves fák beárnyékolják a szőlőt, ők hiába kapálnak, permeteznek, metszenek, csak a munka van, termés nincs. bátaszéki olvasónknak is van egy kisügye. Nem olyan tragikus, mint az előbbi. 1976 augusztusában vásárolt egy STAR RM 4620—76 típusú rádiós magnetofonkészüléket. Azóta ötször javították. Hatodszorra is meghibásodott. Elvitte a bátaszéki GEL- KÁ-hoz és kérte a készülék kicserélését, hivatkozva a jótállási jegyre, amely szerint, ha a készülék ötször meghibásodik, hatodszori javítás helyett ki kell cserélni, kivéve, ha nem biztosítékot kel- létt cserélni. A csereutalvány helyett azt a választ kapta: az ötödik javítás csak szolgálati (ő így írja, de előfordulhat. hogy szavatossági értendő alatta) volt. Belenyugodott. Igenám, de azóta eltelt ötven nap. Volt ideje dü- höngeni és a jótállási jegyet tanulmányozni. A jótállási jegy ugyanis azt is előírja: harminc nap után cseremagnót, vagy ha azt nem tudnak biztosítani, akkor utalványt kell adni új készülékre. Erre az volt a válasz: „Mi csak kihelyezett részleg vagyunk, menjen be Szekszárdra.” Azóta sem megy a fejébe: miért kellene neki Szekszárdra mennie, amikor ő Bátaszéken adta le a készülékét. És azt sem érti: miért nem cserélték már ki a 4600 forintért vásárolt készülékét, amelynek szolgáltatásait még egy hónapig sem élvezhették, amikor az a jótállási jegyen Írtak alapján már kétszer is kicserélhető lett volna? Másnak kis ügy, neki nagy. Olyan, amely állandóan foglalkoztatja. Á magnó mindig ezt a kérdést idézi fel benne: „Miért kellene nekem Szekszárdra mennem? Miért nem cserélik ki, ha egyszer ro6sz?” A megválaszolatlan kérdések idegesítőek. Kikezdik az ember idegeit. A magnóügy nem biztos, hogy ideggyógyászati esetté válik. De válhat. Mert ki gondolná, hogy valaki amiatt borul ki idegileg, mert a munkatársa nem dolgozik. Pedig van ilyen is. Akivel előfordult, kétoldalas levélben írta meg a történetet, amelynek lényege: munkahelyén az volt feladata, hogy társaival együtt kitakarítsa az átadásra kerülő új lakásokat. Az átadás sürgős volt, kérték, hogy három nap alatt fejezzék be a munkát, ö meg is tett mindent, a másik társával együtt, de a harmadik nem dolgozott, csak lógott. Levélírónkat ez úgy felzaklatta, hogy beteg lett az idegességtől. Munkahelyéről ha- zaküldték, hogy otthon kezelje a körzeti orvos. A körzeti orvos elküldte szakrendelésre, ahol megállapították: állandóan veszélyhelyzetnek van kitéve a munkahelyén. Táppénzre nem vették, a körzeti orvos nem javasolta, hogy a munkáját továbbra is ott végezze. A vállalat felmondott neki. Most se munkahely. se táppénz. Az ideggondozóban azt mondták, amíg helyre nem,jön az egészsége, nem dolgozhat, jár a táppénz. Mégsem kap. A mondtákból pedig nem lehet megélni... ez? Nem! Nincsenek kis- ügyek! Minden ügy — valaki számára — nagy ügy! És, ha nem így kezeljük, sokunk számára válhatnak nagy ügyekké! SZÁLAI JÁNOS A címben Az egyik Kisügy Tízpercenként 8,5 tonnát űrit a Heston Szállításig ömlesztve tárolják a granulátumot
