Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

XXVII. évfolyam, 105. szám ÄRA: 0,80 Ft 1917. május 6., péntek Mai számunkból A MI GONDUNK — AZ ÉN GONDOM (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) A CSOKORNYAKKENDŐS (4‘ 0ld-) CSAK HÉTFŐN VOLT KARIKATÚRÁK MEGFELELŐ AZ IDŐ MONTREALBAN IS (9. old.) (6. old.) \ ■ORBBHnMUBH Az átvevők felelőssége Mérgelődik a nagy kötöttáruüzlet vezetője, mert két órán belül már az ötödik vevő jön vissza a náluk vásárolt pamutpulóver­rel: színhibás. Csakhogy ez nem látszott az üzleti fény­csővilágításban, s most kezdheti az adminisztrációt, a huzakodást a nagykereskedelemmel... Önöknél, s a nagy­kereskedelemnél nincs áruátvevő? A kérdés hallatán tágra nyílik a szeme. Persze, hogy van, papír szerint le­számolják, darab-darab, rendben a dolog. Színhibát, szennyeződést, szövési selejtet firtatni, észrevenni? Hol jut erre idő? S az az idő, mely most rámegy a visszáru­zásra, feltehetően nemcsak ebben az üzletben, hanem másutt is, nem lenne elegendő a gondosan végzett áru­átvételre? A kérdésre vá'llhúzás a válasz, s még annyi: így van mindenütt. Sajnos, tényleg így, s majdnem mindenütt. Nemcsak a fogyasztási cikkeket forgalmazó nagy- és kiskereske­delemben, hanem a termelőknél ugyanúgy. Papírokkal dolgoznak az átvevők, olykor még azokat sem nézik át tisztességesen, megbíznak a szállítókban, tehát bélye­geznek, aláírnak, jöhet a következő. Szabad az útja a selejtnek, az előírástól elmaradó anyagnak, félkész és késztermékek, mert — érthetetlenül — a legtöbb helyen bakafántoskodásnak tartják az ún. tételes minőségi áru­átvételt, okvetetlenkedésnek a hibás áru átvételének megtagadását, mindazt, amire — előírások, jogszabályok, szerződési megállapodások vannak! Ezek ismeretében nem meglepő, hogy az acélszer­kezeti elemekről már csak a helyszíni összeszereléskor derül ki, hogy mérethibásak; a szürkeöntvény levegő­zárványai forgácsoláskor bukkannak felszínre; híradás- technikai készülékeknél ötöt kipróbálnak az üzletben, míg egyet elvisz a vevő. A mulasztásoknak ugyanis az á fő jellemzője, hogy nem tűnnek el észrevétlenül, sőt, fölhalmozódnak, s végül lehetetlenné teszik az anyag, félkész és késztermék rendeltetésszerű használatát. A következő lépés megint energiát, pénzt, időt emészt fel, mert ha lehet, akkor javítani kell az árut, ha erre nincs mód, akkor visszaszállítani, azaz adminisztrálni, föl- és lerakni, bevételezni, selejtezési jegyzőkönyvet felvenni... Túl sötétre festenénk persze a képet, ha elhallgat­nánk: nagy tömegben kerülnek áruk a gazdaság vér­keringésébe kiváló minőségben, mindenfajta hiba nél­kül, az előírt műszaki, használati jellemzőkkel. Azoknak a vállalatoknak a csoportja sem kicsiny, ahonnét szinte sohasem jut át a gyárkapun kifogásolható termék, mert adnak hírükre, rangjukra, a — vevő bizalmára! Éppen az ilyen példák, esetek világítják meg az adott lehető­ségeket, azt tehát, hogy megoldható a szervezett, sok­fajta szűrőt, rostát működtető minőségvédelem. Havonta 150—200 ezer kárpitozott ülőbútor hagyja el a gyárakat, 28—.32 millió négyzetméter pamutszövet. Találomra választott példáink pusztán arra szolgálnak, hogy érzékeltessék: meglehetősen nagy árutömegen kel­lene — kell! — a minőségvédelem szervezetének, az áru­átvevőknek rajta tartaniuk a szemüket. A lánc azonban laza, a kooperáló üzemek könnyen megalkusznak, hi­szen ma te, holnap én. Azért alakult ez ki, s marad fenn, mert bár rengeteg az átvevő — hiszen bátran ér­telmezhetjük ezt a fogalmat úgy, hogy átvevő a szer­számot vételező munkás is, s nemcsak a raktáros —, akinek módjában állna megszakítani a bűvös kört, s félretolni a hibás terméket, nem teszi ezt, mert nem áll érdekében. / Leegyszerűsítés az érdekeltség hiányát emlegetni? Ha pusztán pénzt, jövedelmi forintot értenénk alatta, akkor leegyszerűsítés lenne. Az érdekeltség sokkal tá- gabb, s mélyebb összefüggések logikusan felépülő rend­szere, ahol egyetlen alkotóelem rossz elhelyezése, mű­ködése más részek sokaságának hatását közömbösítheti. Ha az átvevő lehet felelőtlen, akkor megteheti ezt az előállító, no meg a kereskedő is. Az átvevő „nagyvona­lúsága” visszahat a termelésre, s meghatározza az érté­kesítés menetét. Ezért meglepő, hogy az átvevőknek — akiknek hivatalosan is ez a dolguk — mennyire csekély a megbecsülése, a szerepe a vállalati szervezetben, s törvényszerű, hogy csakis okvetetlenkedőnek tűnhet az, aki kifogásolja a hibát, holott nem hivatásos átvevő. Csak munkás, gyártmányszerkesztő, művezető, üzlet­vezető, vevő. S mert okvetetlenkedőnek senki sem sze­retne látszani, gyakran inkább hallgat, magában füstö­lög, odahaza dühöng, hogy micsoda állapotok! csupán logikus következtetés: mindaddig nem sok javulás re­mélhető, amíg az átvevők felelőssége nem nő társadalmi méretű felelősségérzetté. MÉSZÁROS OTTÖ Nem jóslat, Magyar SZOI-kiildöttség Grúziában Tbiliszi, Pék Miklós, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti: Kedden az éjszakai órák­ban Tbiliszibe, a Grúz Szov­jet Szocialista Köztársaság fővárosába érkezett Kiss Ká- rolynak, a SZOT alelnökének vezetésével az a magyar szak- szervezeti küldöttség; amely a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának meghívásá­ra részt vett a május elsejei moszkvai ünnepségeken. A magyar delegáció a Grúz Szakszervezeték Központi Tanácsának meghívására a bolgár, a mongol és a román küldöttséggel együtt négy na­pot tölt a kaukázusi szovjet .köztársaságban. Küldöttségünk csütörtökön délelőtt a Grúz Legfelsőbb Tanács Elnökségénél tett lá­togatást. ­Folytatta munkáját az Akadémia közgyűlése Csütörtökön osztályülésekkel folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 137. közgyűlése. A filozófiai és történettudományok, az orvo si tudományok, a biológiai tu­dományok, a föld- és bányászati tudományok, a kémiai tu­dományok, valamint a matematikai, fizikai és a műszaki tudományok osztályának ülésén előadások hangzottak el, amelyeket mindenütt vita követett. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Norvég Király­ságban tett hivatalos látoga­tásáról. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a dél-jemeni párt- és kormányküldöttség magyarországi hivatalos ba­ráti látogatásáról szóló jelen­tést. Halasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányt Jugo­szláviában tett hivatalos láto­gatásáról. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette és megbízta az érdekelt állami szerveket a tárgyalásokból adódó felada­tok végrehajtásával. A fővárosi tanács elnöke, az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, valamint az OKISZ elnöke jelentést tett a kormánynak a budapesti, többszintes telepszerű ma­gánlakásépítési előirányza­tok teljesítése érdekében tett intézkedésekről. A kormány a jelentést elfogadta és fel­hívta az előterjesztőket, hogy további összehangolt in­tézkedésekkel biztosítsák az előirányzatok teljesítését. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter javasla­tot tett a kézimunka-igényes növények betakarításához szükséges munkaerő biztosí­tásának módozataira. A Mi­nisztertanács a tervezett in­tézkedéseket jóváhagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az igazságügy­miniszter jelentését a szállí­tási szerződések rendszeré­nek értékeléséről és megha­tározta a szerződéses fegye­lem erősítésének teendőit. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke jelentést tett a szakmunkástanuló-kép­zés helyzetének vizsgálatáról. A kormány a jelentést elfo­gadta és felhívta az érdekelt szerveket a vizsgálat tapasz­talatainak hasznosítására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a Rába gyár új gépeit Gépbemutató Biritón Tegnap a Paksi Á. G. biri- tói kerületközpontjában a nagy teljesítményű traktorok gazdaságos üzemeltetéséről, kihasználásáról tartottak gya­korlati bemutatóval egybekö­tött tanácskozást a nagyüze­mek, termelési rendszerek, a gyártó és forgalmazó vállala­tok szakemberei. A ma és az elkövetkező öt­tíz év gépeit mutatták be. A szocialista országokban gyár­tott erőgépek között a kisebb teljesítményű kategóriában az 50 lóerős után a nyolcvanas MTZ is egyeduralkodóvá vált, kedvezőek az üzemeltetési ta­pasztalatok. A százötven és kétszáz lóerő közötti kategó­riában a Zetor 120 mellett nagyon jó üzemelési tulaj­donságokkal rendelkezik a T—150 szovjet erőgép, ebből több mint tíz dolgozik már a megyében. A K—700 és a Rá- ba-Steiger a jövőben is a nagyüzemek és a termelési rendszerek 200 lóerő feletti alapgépe lesz. A jövő évtől kezdve évente 1700 nagy telje­sítményű traktort hoz be az országba és forgalmaz az AG- ROTRÖSZT. Ez az eddigi mennyiségnek többszöröse, javulni fog tehát az ellátás. A gépbemutató egyik érde­kessége a még fejlesztés alatt álló új hazai gyártmány, a Rába—180-as volt. A meg­lehetősen rövid idő alatt ki­fejlesztett 180 lóerős gép üze­melésével, képességeivel kap­csolatban eltérőek a vélemé­nyek a szakemberek között. Mint minden új konstrukció, ez is rendelkezik néhány gyermekbetegséggel. Az ed­digi üzemelési tapasztalatok alapján tervezik a hűtő áthe­lyezését, a vezetőfülke módo­sítását, hiszen a meglehető­sen szokatlan elhelyezésű — a gép elején lévő — fülkéből a gép mögött hat méterre lát el a vezető, pontosabban on­nét kezdve látja csak a mun­kagépet. Az 1,2 milliós árból valószínűleg faragni kell, hogy keresettebb legyen, bár úgy látszik a szovjet gépek áraival nemigen tudunk ver­senyezni. A Magyar Vagon- és Gépgyár új terméke a ha­sonló kaliberű JD traktoroké­val azonos teljesítményű, A nemcsak hátul, hanem elöl is meglévő hárompont felfüg­gesztés — természetesen hidraulikus — és tengely­csonk kihasználáshoz most keresik a munkagépeket — például cukorrépa-betakarí­tásnál erre megteremthetik a lehetőséget. Az első felfüg­gesztés üzemi kipróbálását sorművelő munkagéppel rö­videsen megkezdik. Az ország négy különböző nagyüzemében dolgoznak az első nullszériás gépekkel — többek között a KSZE-ben is. Az itt szerzett üzemelési ta­pasztalatok alapján történik a fejlesztés, illetve a konst­rukció módosítása. Dicséretes, hogy a gyártó az üzemek igé­nyeit, tapasztalatait ilyen di­rekt módon figyelembe veszi. Remélhetőleg ez is a jobb konstrukció kialakítását fog­ja szolgálni, hiszen még ez évben 300—350 darab legyár­tását tervezik a győriek. A KSZE-ben február óta üzemeltetik, próbálják a 180- as Rábát. Eddig 470 üzemórát ment, komolyabb meghibá­sodás nélkül. Tíz óra alatt XT tárcsával a teljesítménye 54 hektár volt, és 117 hektárt szántott 107 üzemóra alatt. st—gk A Rába—180 üzemeltetési tapasztalatai

Next

/
Thumbnails
Contents