Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-27 / 123. szám

2 Í^PÚJSÁG 1977. május 27. * Moszkva Befejeződött a külügyminiszteri bizottság ülése Csütörtökön Moszkvában befejeződött a Varsói Szer­ződés Szervezete külügyminiszteri bizottságának első ülé­se. A bizottság kétnapos tanácskozásán az európai biz­tonsági konferencia záróokmányának megvalósításával, a belgrádi találkozó előkészítésével összefüggő kérdéseket vizsgálták meg. Ugyancsak csütörtökön Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára találkozott a Varsói Szerző­dés tagországainak külügyminisztereivel. Közlemény A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerző­dés Szervezete tagállamai­nak Politikai Tanácskozó Tesülete által 1976. novem­berében, Bukarestben létre­hozott külügyminiszteri bi­zottság 1977. május 25—26-án ülést tartott Moszkvában. Az ülésen részt vettek: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügymi­nisztere, Bohuslav Ohnou- pek, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság külügymi­nisztere, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokra­tikus Köztársaság külügymi­nisztere, George Macovescu, a Román Szocialista Köztár­saság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisz­tere. A külügyminiszteri bizott­ság ülésén vélemény- és in­formációcserére került sor az európai kontinens békéjével, biztonságával és az európai együttműködéssel összefüggő néhány időszerű kérdésről. A résztvevők megelégedéssel állapították meg, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­nak „A nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fejlesztéséért” című, a poli­tikai tanácskozó testület ál­tal elfogadott nyilatkozata széles körű, pozitív vissz­hangot váltott ki. A nemzet­közi helyzet alakulására ha­tékony és pozitív befolyást gyakorol az aláíró szocialis­ta országoknak e közös do­kumentumában kifejezett, a nemzetközi enyhülés folya­mata elmélyítésére, az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet 1975. au­gusztus 1-én Helsinkiben, legfelsőbb szinten aláírt és egységes egészet képező záró­okmányában foglalt vala­mennyi elv és megállapodás maradéktalan végrehajtására irányuló következetes állás­pontja. Az európai értekezlet be­fejezése óta eltelt időszak­ban aktivizálódtak az e ta­nácskozáson részt vett álla­mok közötti politikai, gazda­sági és egyéb kapcsolatok, kontaktusok. Előrehaladás történt az európai tanácsko­zás záróokmánya végrehaj­tásának folyamatában. Ezt az előrehaladást minden módon erősíteni és szélesíteni kell. Az ülés résztvevői méltat­ták azt a nagy érdeklődést, amellyel a politikai tanács­kozó testület nyilatkozatában tett javaslatokat fogadták, így a fegyverkezési verseny megszüntetésére és a leszere­lésre, az Európa egymással szemben álló katonai csopor­tosulásokra osztottságának megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, illetve ezzel összefüggésben azt a javas­latot, hogy az európai érte­kezleten részt vevő államok kössenek szerződést arról, hogy elsőként nem alkalmaz­nak atomfegyvert egymás el­len, továbbá nem tesznek olyan lépéseket, amelyek a meglévő katonai-politikai csoportosulások és szövetsé­gek kibővítéséhez vagyújab- hak létrehozásához Vezethet­nek. Megállapították, hogy ma már érdemben kezdenek fog­lalkozni azzal a Szovjetunió által előterjesztett és az adott ülésen képviselt összes töb­bi állam által támogatott ja­vaslattal, hogy tartsanak európai államközi értekezle­teket, a környezetvédelem, a közlekedés és az energetika területén való együttműkö­dés témájában. E tekintet­ben hasznos volt ennek a kérdésnek a megvitatása az ENSZ európai gazdasági bi­zottságának legutóbbi ülés­szakán. Az ülésen ugyancsak megállapították, hogy érdek­lődés mutatkozik az európai gazdasági együttműködés más kérdéseivel foglalkozó találkozók esetleges megtar­tása iránt is. Kifejezték azt a meggyőző­désüket, hogy a belgrádi ta­lálkozónak a jövőbe kell mutatnia, s legyen meghatá­rozója ennek a tanácskozás­nak az európai békéről, biz­tonságról és együttműködés­ről való gondoskodás. Az ülésen képviselt államok ab­ból indulnák ki, hogy a belgrádi találkozó az álla­mok és a népek közötti köl­csönös megértés és bizalom megszilárdítására hivatott, s a találkozó egész munkájá­nak konstruktív jelleget kell öltenie. A találkozóra az a feladat vár, hogy elemezze a helsinki elvek és megállapo­dások megvalósításának po­zitív tapasztalatait, s egyet^ értésre jusson a biztonság és az e°'dittműködés további erősítésének kérdéseit illető konkrét javaslatokról és ajánlásokról a záróokmány alapján, amely hosszú távú cselekvési program vala­mennyi aláíró ország számá­ra. Az ülés résztvevőinek vé­leménye szerint a belgrádi Vita a kormányalakításról Izraelben A Demokratikus Mozgalom a Változásért elnevezésű párt és a Likud-tömb, a jobboldali pártszövetség vezetői és megbízottjai megkezdték pártközi tárgyalásaikat a kor­mány megalakításáról. A képen: (balról jobbra): Szimha Ehrlics (Likud) Ezer Weizmann (a Likud megbetegedett vezetőjének helyettese), Mejer Amit (DMV) és Jigal Jadin (a DMV vezetője). (Képtávírónkon érkezett). Izrael politikai életében vi­hart kavart Menahem Begin és Mose Dajan megállapodá­sa, amelynek értelmében a volt munkapárti hadügymi­niszter lenne a külügymi­niszter abban a kormányban, amelyet a szélsőjobboldali Likud-tömb, a május 17-i« parlamenti választások győz­tese fog alakítani. A bejelentés nyomán meg­szakadtak a kormányalakítá­si tárgyalások a Likud és a Demokratikus Mozgalom a Változásért nevű párt között. Jigal Jadin professzor, e párt vezetője azt mondotta, hogy Dajan kiszemelése a külügy­miniszteri posztra „rendkí­vüli súlyos, egyoldalú dön­tés”, amely miatt nem lehet megtartani a két fél csütör­tökre tervezett ülését. Az AFP egyik hírmagyará­zatában megállapítja, hogy a Begin—Dajan megállapodás a Jadin-vezette pártot eleve megfosztaná az egyik legje­lentősebb miniszteri tárcától, amelyet valószínűleg magá­nak követelt volna. A Likud ugyanis már bejelentette, hogy a miniszterelnöki posz­ton kívül magának tartja fenn a hadügyminisztert és a pénzügyminiszteri tárcát is. Egyébként a Begin—Weiz­mann—Dajan alkotta „ke­ménykezű” trióval szemben nem sokat nyomna a latban a Demokratikus Mozgalom a Változásért elnevezésű párt viszonylagos mértéktartása a külpolitikában, így Ciszjor- dánia jövőjét illetően sem. Ismeretes, hogy Begin és Dajan azonos nézeteket vall Ciszjordánia jövőjéről, s az ottani izraeli telepítéspoliti­káról. Hollandiai választások A nagy pártok előretörése jellemezte a szerdán megtar­tott parlamenti választásokat Hollandiában. A legeredmé­nyesebben a munkáspárt sze­repelt: de Uyl miniszterelnök szocialista pártja a szavaza­tok 33,8 százalékát, a parla­menti helyek több mint egy- harmadát szerezte meg és tízzel növelte mandátumai­nak számát. A keresztényde­mokrata csoportosulás csak­nem 32 százalékával került a második helyre, de csak egy- gyel több parlamenti hely­hez jutott, mint az előző vá­lasztáson. Előretört ugyan­akkor a jobboldali liberális párt, a VV1D: hat új parla­menti képviseletet szerzett az előző választáshoz képest. A korábbi koalíció kisebb párt­jai közül a radikális PPR négy mandátumot vesztett, a Demokraták ’66 elnevezésű párt viszont kettővel növel­te mandátumainak számát. A Holland Kommunista Párt meggyengült a szavazáson és hét képviselői hely helyett mindössze kettőt kap az új parlamentben. A három nagy párt vezető­je kivétel nélkül elégedetten nyilatkozott az eredmények­ről. A múlt óvek politikai irányvonala Kí­nában folytatódik. Hua Kuo-feng, a KKP jelenlegi elnöke kinyilvánította hűségét Mao eszméi és gyakorlata iránt. Peking politikáját elítélik a haladó sze­mélyiségek; az egyik legutóbbi állásfogla­lás Fidél Castro interjúja volt az Afrique- Asie című folyóiratban. Castro egyebek között rámutatott a kínai vezetés veszélyes politikájára, Peking szolidaritására a fa­siszta vezér Pinochettel, . szövetségére a legreakciósabb és nemzetellenes körökkel más latin-amerikai országokban. Castro az angolai események példáját említette: An­golában Peking az UNITA-Val és FNLA- val, az imperializmus ügynökségéivé1! kö­tött szövetséget. A kínai vezetés politikáját a reakciósok megelégedéssel fogadják. A CIA egyik irányelve előírja, hogy támogatásban kell részesíteni a maoista csoportokat, s ösztö­nözni tagjaikat a szovjetellenes tevékeny­ségre. A CIA szakemberei azt a következ­tetést vonták le a maguk számára, hogy a Peking-'barát csoportok trójai falóként használhatók fel a forradalmi és nemzeti­felszabadító mozgalomban. És válóban, a Peking-lbarát csoportok „forradalmi” frazeológiájukkal a gyakor­latban Nyugaton a szélsőjobboldali csopor­tosulásokat, a harmadik világ országaiban pedig az imiperialistaibarát erőket, a faj­üldöző rezsimek képviselőit segítik. A hidegháború védelmezőinek szerepét magukra vállaló erők között megtalálta a helyét Peking és a Pekinget követő kül­földi csoportok is. Az olaszországi baloldaliaskodó esopor- tocs'kák viszonylag kis létszámuk ellenére állandó provokációkkal sok veszcdséget okoznak a haladó erőknek. Franciaország­ban a fasiszták és kollaiboránsok követői­nék szekerét tolják, mint h forradalmi mozgalom sztrájktörői. Ismert a portugá­liai tevékenységük is. Latin-Amerikában ezek a csoportok fokozatosan megsemmi­sülnek. Aktivitásukat ma már nem annyi­ra a maoista dogmákba vetett hitük, mint inkább az a pénzügyi és egyéb támogatás táplálja, amelyeket az amerikai CIA és a helyi ellenforradalmi erők nyújtanak nekik. Argentínában, Brazíliában, Uruguayban, Ecuadorban, Kolumbiában egymás után leplezik le e csoportok tagjait, akik nem is annyira pekingi vezetőik irányelveit hajt­ják végre, mint inkább az amerikai CIA akaratából cselekszenek. Burmában, Törökországban e osoportocs- kák bár nem nagyok, de tevékenységük kezd igen veszélyes jelleget ölteni. Erről tanúskodnak például a nemrógi törökorszá­gi események, ámelyek során a maoista provokációk véres összecsapásokhoz ve­zettek. A Mao Ce-tungot felváltó kínai vezetés szavai és tettei bizonyítják annak az elvi értékelésnek helyességét és időszerűségét, amelyet az SZKP XXV. kongresszusa adott a maoizmusnak. A kongresszus rámutatott a pekingi politika veszélyes jellegére, amely arra irányul, hogy háborúiba taszít­sa a világot, s ez a háború — a politika kimunkálóinak vágyálma szerint — a világ többi országai fölötti hegemóniához jut­tatja majd Kínát. K. SZMIRNOV (APN—KS) találkozó sikeréhez az szük­séges, hogy az azon részt ve­vő valamennyi' államot áthas­sa a törekvés: hozzájárulni Európában az álalmközi kap­csolatok egészségesebbé té­teléhez, e kapcsolatoknak a széles körű és egyenjogú együttműködés útján történő fejlesztéséhez, mégpedig az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a záróok­mányban foglalt valamennyi elv szigorú betartása alap­ján. Ezzel összefüggésben különös jelentősége van an­nak, hogy kedvező politikai légkör jöjjön létre mind a találkozón, mind a földrész államközi kapcsolatainak összességében. Az ülésen megelégedéssel állapították meg, hogy a belgrádi találkozó feladatai­nak és tartalmának komoly és felelősségteljes megítélése mind szélesebb körű támo­gatást élvez a kontinens tár­sadalmi erői, ezék nemzeti és nemzetközi fórumai ré­széről, amelyek síkra száll­nak az európai biztonságért, együttműködésért és enyhü­lésért. Mindamellett nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni olyan tényeket, amelyek arról ta­núskodnak, hogy bizonyos erők olyan célokra próbál­ják felhasználni a belgrádi- találkozót, amelyek nem fe­lelnek meg a záróokmány szellemének és betűjének, megkísérlik a figyelmet csu­pán annak egyes rendelke­zéseire összpontosítani, el­torzítva azok tartalmát, mel­lőzve ugyanakkor más ren­delkezéseket, különösen azo­kat, amelyek az államok kö­zötti politikai kapcsolatokra vonatkoznak. Ezek a próbál­kozások csak nehézségeket gördíthetnék a helsinki meg­állapodások teljes megvaló­sításának útjába, s veszé­lyeztethetik az európai eny­hülést és együttműködést. A külügyminiszteri bizott­ság ülésén képviselt államok, következetesen síkraszállva az európai államközi kap­csolatoknak a biztonság és a béke szilárdítá­sa útján történő tovább­fejlesztéséért, minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a belgrádi találkozó munkája és ered­ményei megfeleljenek az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet által megjelölt történelmi felada­toknak, hozzájáruljanak az enyhülés folyamatának kibő­vítéséhez, elmélyítéséhez, lendületessé és stabillá téte­léhez, ami megfelel minden állam érdekeinek, függetle­nül társadalmi és politikai rendszerétől. Ebben az érte­lemben készek a lehető leg­szélesebb és legbecsületesebb együttműködésre az európai értekezlet valamennyi részt­vevőjével. A külügyminiszteri bizott­ság a teljes kölcsönös meg­értés, a testvéri barátság és a szoros együttműködés légkö­rében ülésezett. (MTI). Bezárta kapuit a BNV Bíró József nyilatkozata Bíró József külkereskedelmi miniszter a BNV záró­napján nyilatkozott az MTI munkatársának az idei tava­szi Budapesti Nemzetközi Vásár tapasztalatairól. — Mindenekelőtt azt emel­ném ki — mondotta —, hogy az idén — jelentőségének megfelelően — hangsúlyozot­tan nagyobb teret kapott a szocialista országok gaz­dasági integrációja, kö­zös eredményeink bemu­tatása. A KGST komp­lex programja alapján, a szakosítások, a kooperációk révén iparunk árulistája új produktumokkal gazdagodott, ami azt is kifejezi, hogy ipa­runk előrehaladása meg­gyorsult. Néhány évvel ez­előtt a BNV-n még csak ter­veink között szólhattunk az önálló magyar kibernetikai iparról, s ma csaknem tucat­nyi vállalatunk — köztük olyan rangos cégek, mint a Videoton, az Orion, a Tele­fongyár — magas színvona­lon állítja elő az egységes számítástechnikai rendszer­hez kapcsolódó 'komputere­ket, a minden piacon helyt­álló kiegészítő egységeket. — Kohó- és gépiparunk, nehéziparunk a nagyszabású lépésváltás időszakát éli. A feladatok rendkívül összetet­tek. Magas színvonalon, igé­nyesen termelni, megfelelni a világpiac növekvő követel­ményeinek is, kizárólag úgy lehet, ha bővítjük külkeres­kedelmi forgalmunkat, elmé­lyítjük részvételünket a nemzetközi munkamegosz­tásban, s ipari termelésün­ket mind több területen kap­csoljuk össze a KGST-beli partnereink programjával. E jelentős folyamatnak itt a vásáron is tanúi lehettünk. Egész sor magyar külkeres­kedelmi vállalat írt alá ér­tékes kereskedelmi megálla­podásokat külföldi partneré­vel. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is. hogy a nagy nemzetközi ipari kiálítások, árumintavásárok ma már nem szükségszerűen helyszí­nei a közvetlen üzletkötések­nek. Az export- és import- szerződéseket alapos piacku­tatások, gazdaságossági szá­mítások előzik meg. A BNV ebből a szempontból is meg­felel a várakozásoknak. A negyedik alkalommal szako­sítva megrendezett vásár fontos és sikeres fóruma lett mindazoknak, akik tájéko­zódni, majd később vásárol­ni, illetve eladni akarnak. — Minket természetesen mostanában mind gyakrab­ban foglalkoztat a kérdés: vajon a magyar vállalatok termékei számíthatnak-e a nemzetközi üzleti körök ér­deklődésére. Magas mércével mértünk itt a vásáron is, hi­szen most sem feledtük, hogy népgazdaságunk alapvető tö­rekvése a konvertibilis devi­zában elszámolt export szá­mottevő fokozása. Külkeres­kedelmi mérlegünk egyen­súlya megköveteli, hogy mi­nél több árunk találjon hosz- szú távon a tőkés piacokon is vevőre. — Itt a BNV-n is sok pél­dát láttunk arra, hogy ipa­runk képes korszerű, a nem­zetközi élmezőnyhöz tartozó termékeket előállítani. A Magyar Hajó- és Darugyár, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár, a Medicor, a Gam­ma, az Egyesült Izzó, a Cse­pel Művek, a Ganz gyárak újdonságai azt bizonyítják, hogy vállalataink koncentrált fejlesztéssel és céltudatos gyártáspolitikával a legigé­nyesebb mezőnyben is meg­állhatják a helyüket. A több mint 600 000 érdeklődő, a szakmai napok látogatói sok olyan műszerrel, termelé­keny géppel is találkoztak, amelyeket vállalataink tőkés partnereikkel közösen állítot­ták elő, illetve licencek, know-howok vásárlása alap­ján gyártanak és értékesíte­nek. A velünk kooperáló nyu­gati cégek elégedettek üze­meink teljesítményével. A Budapesti Nemzetközi Vásár ebben az esztendőben is jól példázza Magyarország törekvését: fejleszteni kí­vánjuk kapcsolatainkat a vi­lág minden államával.

Next

/
Thumbnails
Contents