Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-27 / 123. szám
XXVII. évfolyam, 123. szám ARA: 0,80 Ft 1977. május 27., péntek Mai számunkból BEMUTATKOZIK A DÉDASZ ARANYÉRMES BRIGÁDJA (3. old.) GYERMEKNAPI AJÁNDÉK (5. old.) „Fö A FEJE” A KÉPCSARNOKNAK (5. old.) BENTONIT KURDON (3. old.) A munkahelyi légkör és a vándorlás A MUNKÁSNAK JOGA és kötelessége, hogy szóvá tegye a termelés, a szervezés, a vezetés hiányosságait, javaslataival segítse a munkahely feladatainak ellátását. Az üzemi demokrácia számos fóruma alkalmas erre, de éppen az egyéni beszélgetések is jók arra, hogy a gazdasági vezetők meghallgassák, megfogadják a tanácsokat, a munkás véleményét hasznosítsák döntéseik előtt. Sok jó hírt hallunk ezzel kapcsolatban, hiszen a munkahelyek többségében az emberek véleményt tudnak nyilvánítani, részt vállalnak a munkahely vezetésében, irányításában. A termelési tanácskozásokról szóló MT- és SZOT-rendelet törvényerőre emeli a dolgozók véleményének nyilvántartását, gondozását, s a pártszervezetekben pedig íratlan törvény, hogy a vélem énynyilvánítássa'l segítsék a vezetők munkáját. Kommunista kötelesség ez. Nemrég összegezték az ifjúsági parlamentek, a különböző fórumok tapasztalatait. Ekkor derült ki, hogy mennyi hasznos észrevétel marad az emberek fejében, ■mert nem mindig úgy kérdezik őket, ahogy kell, mert sok alkalommal felszínes a termelési tanácskozás, a dolgozók véleményét félvállról veszik. S el is jutottunk mostani mondandónk lényegéhez: a munkahelyi légkör és a vándorlás témakörébe. Az emberek nem szeretnek olyan helyen dolgozni, ahol a vezető k isk irály oskodik, ahol nem adnak módot arra, hogy a dolgozó véleményt mondjon a munkáról. AZ EGYIK kis szekszárdi kereskedelmi kirendeltségen öt hónap alatt huszonhét ember kérte ki a munkakönyvét. Ennek az egységnek a létszáma harminc fő. A legtöbb dolgozó azért ment el, mert véleményt nem mondhat, mert a vezetőd úgy beszél velük, hogy öntudatos dolgozó két napnál tovább ilyen környezetiben nem tud megmaradni. Példa: az egyik asz- szony április negyedikén kiváló dolgozó kitüntetésben részesült. Utána termelési tanácskozáson szóvá tett bizonyos dolgokat, figyelmeztetett az üzemi szarkák károkozására, és április 19-én kezébe adták a könyvet. Nem azért, mert szóvá tette a hibát. Nincs olyan miunkáhely, ahol ne lehetne két nap alatt bármély dolgozó ellen valamilyen címen fegyelmit indítani. És ennek következtében elbocsátani már nem nehéz. Hiszen van indok, kézzel fogható bizonyíték a munkában talált hiba, és ha éhhez még azt is hozzávesszük, hogy akinek „sokat jár a szája”, izgága is, elképzelhető, hogy az ember hamar kéri a munkakönyvét — saját nyugalma érdekében. Történt egy másik vállalatnál a következő eset: a könyvelési osztályon az egyik asszony „mindenbe beleütötte az orrát”, mivel kötelességének érezte, mint párttag, hogy az üzemszervezési-könyvelési kérdésekben a véleménye szerinti jobb munkavégzési módot javasolja. Többször elmondta javaslatait. Az emberek az osztályon egyetértettek vele, hiszen munkájuk lett volna könnyebb, ha az ésszerű javaslatok bármelyikét bevezetik. No de, nem az osztállyvezető találta ki az ésszerű munkarendszervezés változtatási témákat — ezért hamar rásütötte az asszonyra a bélyeget, hogy karrierista, .hogy az osztályvezető helyére pályázik. MONDANI SEM KELL, hogy erről az osztályról az utóbbi hónapban ketten kérték ki a munkakönyvét, maradtak még négyen. Egy harmadik példa a munkahelyi légkörre és a munkavállalók vándorlására: az egyik vállalatnál jelentkezett egy asszony, .hogy a hirdetés kapcsán érdeklődik, vállalná a munkát. Az osztályvezető így szólt ahhoz az asszonyhoz, akit életében először látott: Hány gyereke van? Kettő — volt a válasz. Akkor én magával nem vesződöm, kell nekem örökké beteg gyerek, meg táppénz, meg szabadság!? Keressen máshol munkát! Ez az asszony sírva ment el a vállalattól. S mondani sem kell, hamar híre szaladt, hogyan bánnak a „vadonatúj” dolgozóval, éppen úgy, mint a régiekkel. Ilyen esetben az embernek mindjárt az jut az eszébe, hol van a pártszervezet, a szakszervezet, amelyek titkárainak, vezetőinek azonnal figyelmeztetni kellene a magukról megfeledkezett vezetőket — a többi dolgozó érdekében, a jó munkahelyi légkör érdekében. FESZÜLT VISZONYOK között nem lehet jó munkát végezni. Nem lőhet a feladatokat pontosan végrehajtani úgy, ha az ember magát gépnek érzi, nem munkatársnak, hanem csak munkaerőnek. Nem lehet szó nélkül elmenni olyan jelenségek mellett, mégha csak néhány helyen tűnnek is fel, hogy az emberek véleménynyilvánítási kedvét elnyomják, az üzemi demokráciát pedig csak faliújságtémának tartják. A munkásnak joga van ugyan munkahelyet változtatni, de jól tudjuk, hogy mi ennek az ára. Nemcsak a forintban kifejezhető kárra gondolunk, hanem az erkölcsire is. Arra jelesen, hogy a keserűséggel távozó dolgozó sokáig magában hordja volt munkahelyének sérelmeit, s azt tölbbfelé terjesztve nem jó hírt szül, nem használ a vállalatnak, nem a dolgozónak; pedig az a jól felfogott érdekünk, hogy a munkahelyéken a hangulat, a légkör alkotó legyen, hogy ne keserítsék emberek életét hatalmaskodó középvezetők, ne kényszerítsék a tisztességes dolgozókat munkahely-változtatásra. Pí Budapest flz Osztrák Köztársaság elnökének tegnapi prngramja Dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke magyarországi látogatása során csütörtökön a Dunakanyarral ismerkedett. Képünkön az osztrák vendég Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek társaságában. (Képtávírónkon érkezett). Dr. Rudolf Kirdhsdhláger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke és felesége, valamint kísérete csütörtökön a Dunakanyar nevezetességeivel ismerkedett. A vendégeket elkísérte az útra Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, Nagy János külügyminiszter-helyettes és dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete. « Szentendrén Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke fogadta a vendégeket, akik megtekintették Kovács Margit keramikusművész állandó kiállítását. Innen Esztergomiba látogattak, ahol a bazilikát és a Keresztény Múzeumot keresték fel. A székesegyház bejáratánál dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek fogadta a vendégeket. A déli órákban Esztergomiból visszatértek Budapestre: Visegrádról a Hunyadi motoroshajón tették meg az utat. Or. Rudolf Kirchschläger és kísérete csütörtökön délután ellátogatott a Magyar Optikai Művekbe. Az osztrák vendégekkel együtt részt vett a látogatáson Losonczi Pál, Rácz Pál külügyi államtitkár, Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár, Nagy János és dr. Nagy Lajos is. iPosdh Gyula, a MOM vezérigazgatója tájékoztatta a vendégeket a nagy múltú gyár történetéről, fejlődéséről, tevékenységéről. A 8000 dolgozót foglalkoztató nagyüzem termékeinek mintegy 65 százalékát exportálja. Gyártmányai közül a legnagyobb arányt — mintegy 30 százalékot — a számítástechnika képviseli. A MOM eleven kaipesólatot tart osztrák partnerekkel, köztük a bécsi, a grazi műszaki egyetem geodéziai tanszékével, a leabeni bányamérnöki egyetemmel. Az optikai eszközök gyártásához különféle szerszámokat importál Ausztriából. Az idén Bécsiben rendezett kiállításon, amelyen a magyar műszeripar mutatkozott be, a többi között bemutatták a MOM számítás- technikai termékeit, és az ott kialakult együttműködés révén máris több magyar gyártmányú készüléket próbálnak ki Ausztriában. A magyar műszeripar és osztrák partnerei között együttműködés alakult ki a mérleggyártás és az elektronikai félgyártmányok előállítása területén is. Dr. Rudolf Kirchschläger elismeréssel nyilatkozott a gyár tevékenységéről, termékeinek magas műszaki színvonaláról, valamint arról, hogy hagyományos gyártmányai mellett jól alkalmazzák a technika új vívmányait, s megfelelően alkalmazkodnak a piac igényeihez. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a MOM és osztrák partnerei között sikeres együttműködés alakult ki a földrajzi közelség és a köldsönös igények kielégítése alapján. Kifejezte meggyőződését, hogy a hosz- szú távú együttműködés mindkét fél érdekét szolgálja. A tájékoztatót üzemlátogatás követte, majd az osztrák államfő további sikereket kívánva vett búcsút a vendéglátóktól. (MTI) B. Morse elutazott hazánkból Bradford Morse, az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) főiigazgatója május 23—26. között látogatást tett Magyarországon. Budapesti látogatása során fogadta őt Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rácz Pál külügyminisztériu- mi államtitkár. Az UNDP főigazgatója magyarországi tartózkodása alkalmából fölkereste a Budapesti Nemzetközi Vásárt, meglátogatta az UNDP közreműködésével létrejött nemzetközi számítástechnikai oktató- és tájékoztatóközpontot, a Szegedi Biológiai Kutató Központot és a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetet. Bradford Morse csütörtökön elutazott hazánkból. Bolgár vendég a megyei pártbizottságon Tegnap kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett Val- csó Kirov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága agit.-prop. osztályának helyettes vezetője. Valcsó Kirovót a délelőtti órákban, a megyei pártszékházban, fogadta Horváth József, a megyei pártbizottság titkára és Szabó GéZa, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Délután bolgár vendégünk ellátogatott a műszergyárba, majd megtekintette a Jóreménység Tsz szőlészetét. Az esti órákban a Kilátó útról a város panorámájában gyönyörködött vendégünk és kísérete. Valcsó Kirov mai programjában, a többi között, előadás szerepel az Oktatási Igazgatóságon, az igazgatóság tanári kara részére. A főváros legnagyobb munkáskerületének mutatkozik be ezen a héten a világhírű sárközi népművészet. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Szent István körúti mintaboltja adott helyet ez alkalomból a szövetkezet legkülönbözőbb termékeinek. A majd egymillió forint értékű áru, melynek nagyobb része ebből az alkalomból került az üzletbe, nagyon kelendő. Már az első napon nagy volt a forgalom. A futók, szádák és leány.ka- rúhák, de egyéb szőttesek, fazekastermékek is nagy sikert arattak. A decsi Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigádja és a fent említett üzlet „Szolidaritás” szocialista brigádja kezdeményezte az egész akciót, és ez az első ilyen jellegű kezdeményezés a két intézmény között. Két szövőasszony is érkezett erre az alkalomra Budapestre, akik az üzletiben a vevők előtt készítik csodálatos szőtteseiket. Egyikük a Petőfi Sándor brigád vezetője Mayer Ká- rolyné, a másik pedig Balogh Györgyné, a brigád egyik tagja. Mayer Károlyné bemutatja a szövés tudományát A Sárfcöz§ Ang^ffäfclöit |j
