Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-27 / 123. szám

XXVII. évfolyam, 123. szám ARA: 0,80 Ft 1977. május 27., péntek Mai számunkból BEMUTATKOZIK A DÉDASZ ARANYÉRMES BRIGÁDJA (3. old.) GYERMEKNAPI AJÁNDÉK (5. old.) „Fö A FEJE” A KÉPCSARNOKNAK (5. old.) BENTONIT KURDON (3. old.) A munkahelyi légkör és a vándorlás A MUNKÁSNAK JOGA és kötelessége, hogy szó­vá tegye a termelés, a szervezés, a vezetés hiányossá­gait, javaslataival segítse a munkahely feladatainak el­látását. Az üzemi demokrácia számos fóruma alkalmas erre, de éppen az egyéni beszélgetések is jók arra, hogy a gazdasági vezetők meghallgassák, megfogadják a ta­nácsokat, a munkás véleményét hasznosítsák döntéseik előtt. Sok jó hírt hallunk ezzel kapcsolatban, hiszen a munkahelyek többségében az emberek véleményt tud­nak nyilvánítani, részt vállalnak a munkahely vezeté­sében, irányításában. A termelési tanácskozásokról szó­ló MT- és SZOT-rendelet törvényerőre emeli a dolgo­zók véleményének nyilvántartását, gondozását, s a pártszervezetekben pedig íratlan törvény, hogy a vé­lem énynyilvánítássa'l segítsék a vezetők munkáját. Kommunista kötelesség ez. Nemrég összegezték az ifjúsági parlamentek, a kü­lönböző fórumok tapasztalatait. Ekkor derült ki, hogy mennyi hasznos észrevétel marad az emberek fejében, ■mert nem mindig úgy kérdezik őket, ahogy kell, mert sok alkalommal felszínes a termelési tanácskozás, a dolgozók véleményét félvállról veszik. S el is jutot­tunk mostani mondandónk lényegéhez: a munkahelyi légkör és a vándorlás témakörébe. Az emberek nem szeretnek olyan helyen dolgozni, ahol a vezető k isk irály oskodik, ahol nem adnak módot arra, hogy a dolgozó véleményt mondjon a munkáról. AZ EGYIK kis szekszárdi kereskedelmi kirendelt­ségen öt hónap alatt huszonhét ember kérte ki a munkakönyvét. Ennek az egységnek a létszáma har­minc fő. A legtöbb dolgozó azért ment el, mert véle­ményt nem mondhat, mert a vezetőd úgy beszél velük, hogy öntudatos dolgozó két napnál tovább ilyen kör­nyezetiben nem tud megmaradni. Példa: az egyik asz- szony április negyedikén kiváló dolgozó kitüntetésben részesült. Utána termelési tanácskozáson szóvá tett bi­zonyos dolgokat, figyelmeztetett az üzemi szarkák kár­okozására, és április 19-én kezébe adták a könyvet. Nem azért, mert szóvá tette a hibát. Nincs olyan miunkáhely, ahol ne lehetne két nap alatt bármély dol­gozó ellen valamilyen címen fegyelmit indítani. És ennek következtében elbocsátani már nem nehéz. Hi­szen van indok, kézzel fogható bizonyíték a munkában talált hiba, és ha éhhez még azt is hozzávesszük, hogy akinek „sokat jár a szája”, izgága is, elképzelhető, hogy az ember hamar kéri a munkakönyvét — saját nyugalma érdekében. Történt egy másik vállalatnál a következő eset: a könyvelési osztályon az egyik asszony „mindenbe beleütötte az orrát”, mivel kötelességének érezte, mint párttag, hogy az üzemszervezési-könyvelési kérdések­ben a véleménye szerinti jobb munkavégzési módot javasolja. Többször elmondta javaslatait. Az emberek az osztályon egyetértettek vele, hiszen munkájuk lett volna könnyebb, ha az ésszerű javaslatok bármelyikét bevezetik. No de, nem az osztállyvezető találta ki az ésszerű munkarendszervezés változtatási témákat — ezért hamar rásütötte az asszonyra a bélyeget, hogy karrierista, .hogy az osztályvezető helyére pályázik. MONDANI SEM KELL, hogy erről az osztályról az utóbbi hónapban ketten kérték ki a munkakönyvét, maradtak még négyen. Egy harmadik példa a munka­helyi légkörre és a munkavállalók vándorlására: az egyik vállalatnál jelentkezett egy asszony, .hogy a hir­detés kapcsán érdeklődik, vállalná a munkát. Az osz­tályvezető így szólt ahhoz az asszonyhoz, akit életében először látott: Hány gyereke van? Kettő — volt a vá­lasz. Akkor én magával nem vesződöm, kell nekem örökké beteg gyerek, meg táppénz, meg szabadság!? Keressen máshol munkát! Ez az asszony sírva ment el a vállalattól. S mondani sem kell, hamar híre szaladt, hogyan bánnak a „vadonatúj” dolgozóval, éppen úgy, mint a régiekkel. Ilyen esetben az embernek mindjárt az jut az eszébe, hol van a pártszervezet, a szakszer­vezet, amelyek titkárainak, vezetőinek azonnal figyel­meztetni kellene a magukról megfeledkezett vezetőket — a többi dolgozó érdekében, a jó munkahelyi lég­kör érdekében. FESZÜLT VISZONYOK között nem lehet jó mun­kát végezni. Nem lőhet a feladatokat pontosan végre­hajtani úgy, ha az ember magát gépnek érzi, nem munkatársnak, hanem csak munkaerőnek. Nem lehet szó nélkül elmenni olyan jelenségek mellett, mégha csak néhány helyen tűnnek is fel, hogy az emberek véleménynyilvánítási kedvét elnyomják, az üzemi de­mokráciát pedig csak faliújságtémának tartják. A munkásnak joga van ugyan munkahelyet változtatni, de jól tudjuk, hogy mi ennek az ára. Nemcsak a fo­rintban kifejezhető kárra gondolunk, hanem az erköl­csire is. Arra jelesen, hogy a keserűséggel távozó dol­gozó sokáig magában hordja volt munkahelyének sé­relmeit, s azt tölbbfelé terjesztve nem jó hírt szül, nem használ a vállalatnak, nem a dolgozónak; pedig az a jól felfogott érdekünk, hogy a munkahelyéken a han­gulat, a légkör alkotó legyen, hogy ne keserítsék em­berek életét hatalmaskodó középvezetők, ne kényszerít­sék a tisztességes dolgozókat munkahely-változtatásra. Pí Budapest flz Osztrák Köztársaság elnökének tegnapi prngramja Dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi elnöke magyarországi látogatása során csütörtökön a Dunakanyarral ismerkedett. Képünkön az osztrák vendég Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek társaságában. (Képtávírónkon érkezett). Dr. Rudolf Kirdhsdhláger, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnöke és felesége, valamint kísérete csütörtö­kön a Dunakanyar neveze­tességeivel ismerkedett. A vendégeket elkísérte az útra Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke és felesége, Nagy Já­nos külügyminiszter-helyet­tes és dr. Nagy Lajos, a Ma­gyar Népköztársaság bécsi nagykövete. « Szentendrén Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnö­ke fogadta a vendégeket, akik megtekintették Kovács Margit keramikusművész ál­landó kiállítását. Innen Esz­tergomiba látogattak, ahol a bazilikát és a Keresztény Múzeumot keresték fel. A székesegyház bejáratánál dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek fogadta a vendégeket. A déli órákban Eszter­gomiból visszatértek Buda­pestre: Visegrádról a Hu­nyadi motoroshajón tették meg az utat. Or. Rudolf Kirchschläger és kísérete csütörtökön dél­után ellátogatott a Magyar Optikai Művekbe. Az osztrák vendégekkel együtt részt vett a látogatáson Losonczi Pál, Rácz Pál külügyi államtitkár, Gácsi Miklós kohó- és gép­ipari államtitkár, Nagy Já­nos és dr. Nagy Lajos is. iPosdh Gyula, a MOM ve­zérigazgatója tájékoztatta a vendégeket a nagy múltú gyár történetéről, fejlődésé­ről, tevékenységéről. A 8000 dolgozót foglalkoztató nagy­üzem termékeinek mintegy 65 százalékát exportálja. Gyártmányai közül a legna­gyobb arányt — mintegy 30 százalékot — a számítás­technika képviseli. A MOM eleven kaipesólatot tart oszt­rák partnerekkel, köztük a bécsi, a grazi műszaki egye­tem geodéziai tanszékével, a leabeni bányamérnöki egye­temmel. Az optikai eszközök gyártásához különféle szer­számokat importál Ausztriá­ból. Az idén Bécsiben rende­zett kiállításon, amelyen a magyar műszeripar mutat­kozott be, a többi között be­mutatták a MOM számítás- technikai termékeit, és az ott kialakult együttműködés ré­vén máris több magyar gyártmányú készüléket pró­bálnak ki Ausztriában. A magyar műszeripar és oszt­rák partnerei között együtt­működés alakult ki a mér­leggyártás és az elektronikai félgyártmányok előállítása területén is. Dr. Rudolf Kirchschläger elismeréssel nyilatkozott a gyár tevékenységéről, termé­keinek magas műszaki szín­vonaláról, valamint arról, hogy hagyományos gyárt­mányai mellett jól alkalmaz­zák a technika új vívmá­nyait, s megfelelően alkal­mazkodnak a piac igényei­hez. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a MOM és osztrák partnerei között sikeres együttműködés ala­kult ki a földrajzi közelség és a köldsönös igények ki­elégítése alapján. Kifejezte meggyőződését, hogy a hosz- szú távú együttműködés mindkét fél érdekét szolgálja. A tájékoztatót üzemlátoga­tás követte, majd az osztrák államfő további sikereket kí­vánva vett búcsút a vendég­látóktól. (MTI) B. Morse elutazott hazánkból Bradford Morse, az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) főiigazgatója május 23—26. között látogatást tett Ma­gyarországon. Budapesti lá­togatása során fogadta őt Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rácz Pál külügyminisztériu- mi államtitkár. Az UNDP főigazgatója magyarországi tartózkodása alkalmából fölkereste a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt, meglátogatta az UNDP köz­reműködésével létrejött nem­zetközi számítástechnikai ok­tató- és tájékoztatóközpontot, a Szegedi Biológiai Kutató Központot és a Szarvasi Hal­tenyésztési Kutató Intézetet. Bradford Morse csütörtö­kön elutazott hazánkból. Bolgár vendég a megyei pártbizottságon Tegnap kétnapos látogatás­ra megyénkbe érkezett Val- csó Kirov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága agit.-prop. osztályának helyettes vezetője. Valcsó Kirovót a délelőtti órákban, a megyei pártszékházban, fogadta Horváth József, a megyei pártbizottság titkára és Szabó GéZa, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Délután bolgár vendégünk ellátogatott a műszergyárba, majd megtekintette a Jóre­ménység Tsz szőlészetét. Az esti órákban a Kilátó útról a város panorámájában gyönyörködött vendégünk és kísérete. Valcsó Kirov mai prog­ramjában, a többi között, előadás szerepel az Oktatási Igazgatóságon, az igazgató­ság tanári kara részére. A főváros legnagyobb munkáskerületének mutatko­zik be ezen a héten a világ­hírű sárközi népművészet. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Szent István körúti mintaboltja adott he­lyet ez alkalomból a szövet­kezet legkülönbözőbb ter­mékeinek. A majd egymillió forint értékű áru, melynek nagyobb része ebből az al­kalomból került az üzletbe, nagyon kelendő. Már az első napon nagy volt a forgalom. A futók, szádák és leány.ka- rúhák, de egyéb szőttesek, fazekastermékek is nagy si­kert arattak. A decsi Sárközi Népi Iparművészeti Szövet­kezet Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigádja és a fent említett üzlet „Szoli­daritás” szocialista brigádja kezdeményezte az egész ak­ciót, és ez az első ilyen jel­legű kezdeményezés a két intézmény között. Két szövő­asszony is érkezett erre az alkalomra Budapestre, akik az üzletiben a vevők előtt készítik csodálatos szőttesei­ket. Egyikük a Petőfi Sándor brigád vezetője Mayer Ká- rolyné, a másik pedig Ba­logh Györgyné, a brigád egyik tagja. Mayer Károlyné bemutatja a szövés tudományát A Sárfcöz§ Ang^ffäfclöit |j

Next

/
Thumbnails
Contents