Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-26 / 122. szám
A ^PÚJSÁG 1977. május 26. Würtz Ádám Vasárnap nyílik Szekszárdon, a megyei művelődési központban Würtz Ádám, háromszoros Munkácsy-díjas grafikusművész kiállítása. Képünkön a nagy érdeklődéssel várt tárlat egyik alkotása. Múzeumi hírek Közös ügyünk a környezetvédelem A tiszta égbolt városai Jelentős azoknak-a kiállításoknak a száma, amelyeket a magyar múzeumok külföldről kapnak vendégkiállításként, illetve amelyek a magyar múzeumok anyagát mutatják be külföldön. A Néprajzi Múzeum szász népi textíliákat, Krakkóból lengyel népművészeti kiállítást mutat be. Az NDK-ban bemutatja a magyar pásztorművészetet reprezentáló kiállítást. A Magyar Nemzeti Múzeum moszkvai vendégkiállítást fogad: XVI—XIX. századi mesterségek és népművészet címmel. Japánban közép^ és kora újkori ötvösremekeket, Moszkvában a XVIII—XX. századi magyar- országi ízlés és divat változásait mutatják be. Átrendezik a sumeni Kossuth Múzeumot, és Kossuth Múzeumot adnak át Kutahiában. A Petőfi Irodalmi Múzeum Lengyelországból Mitkiewicz- kiállítást kap, Weimarba pedig Schiller Magyarországon címmel küld összeállítást. Az Ady-centenárium alkalmából az európai fővárosokban emlékkiállításokat mutatnak be: Bukarest, Prága, Moszkva, Varsó, Berlin, Weimar, Párizs láthatja kisebb kiállításait. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum a moszkvai Központi Forradalmi Múzeum és a Lenin Múzeum kiállításait fogadja. Helyet ad egy nemzetközi plakátkiállításnak, amelynek címe: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a plakátok tükrében. Bemutatja a prágai Klement Gott- wald Múzeum kiállítását is. Szófiába a fasizmus ellen küzdő képzőművészek alkotásai bemutató kiállítást, Kubába a hazai munkásmozgalom történetét bemutató kiállítást küld. Egyiptomban Magyarország bemutatkozik címmel jelentkezik. A magyar mártírok emlékére kiállítást rendeznek Mauthau- senben. A SZOVJETUNIÓBA látogató külföldi vendégeik a nyolcmilliós Moszkvát a „tiszta égbolt városának” nevezik: a szovjet főváros levegője smogmentes. A levegő szennyezésének veszélye — a gépkocsik számának rohamos növekedése, a gyors ütemű ipari fejlődés, stb. — természetesen Moszkvában is fenyegetett. Mégis a szovjet főváros levegője ma tisztább, mint 10—15 évvel ezelőtt. Milyen intézkedések segítségével sikerült ezt elérni? Először is Moszkvában beszüntették 4,5 ezer kis teljesítményű, szénfűtésű kazán működését. Helyükbe nagy teljesítményű gázfűtésű hőközpontok épültek. Ma gyakorlatilag a főváros összes lakóháza központi fűtésű, valamennyi hőközpont por- és gázfogó berendezéssel van ellátva. Moszkva levegőjét az ipari objektumok mérgező melléktermékeitől összesen 8 ezer ilyen berendezés védi. Második lépésként a város határain túlra telepítettek minden olyan gyárat, üzemet, amelyek az egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint egészségre ártalmas melléktermékeket bocsájtottak ki. Harmadsorban pedig az autósztrádák gyökeres átépítése, valamint a nagy teljesítményű tehergépkocsik városon belüli mozgásának korlátozása jelentős mértékben hozzájárult a Moszkva levegőjébe jutó mérgező kipufogógázok mennyiségének csökkentéséhez. Hasonló intézkedések történtek más szovjet városokban is. Az elmúlt ötéves tervidőszakban csupán Moszkvában a levegő tisztaságának megóvására 8,5 millió rubel értékű beruházást hajtottak végre. Ezek azonban csak a közvetlen kiadások. Az e célra közvetve felhasznált beruházások értéke a fenti ösz- szeg több tízszerese. A légtér megóvásában nagy szerepe van a meglevő zöld területek kibővítésének, újak létesítésének. A szovjet városokat körülvevő erdők, ligetek területe meghaladja a 100'millió hektárt. Moszkvát például 175 ezer hektáros erdőparkot magában foglaló zöldövezet veszi körül. Ukrajna egyik nagy ipari városában, Zaporozsjében nemrégiben látogatást tett R. Wilier, az „American Magnesium Company” társaság elnöke. Elmondta, hogy gyárát meghatározatlan időre kénytelen volt bezárni, mert az klórral szennyezte a környező levegőt. A társaság emiatt komoly veszteségeket szenvedett. A zaporozsjei titán-magnézium kombinát már hosszú évek óta füst és korom nélkül termel. Az amerikai üzletember rövid gondolkodás után megvásárolta a tiszta levegőgyártás licencét. valamint a szovjet mérnökök által készített — a tisztítást elektrolízissel végző — berendezést is. A szerelési és üzembe helyezési munkálatokhoz a gyár szakemberei Texasban, a helyszínen nyújtottak műszaki segítséget. Hasonló példák sokaságát lehetne felsorolni már ma is, és kétségkívül számuk a jövőben csak bővülni fog. A természetvédelmet a szovjethatalom első évei óta kiemelkedő fontosságú kérdésként kezelte. A Szovjetunióban a világon elsőként határozták meg a vizek, a talaj, & levegő megengedhető maximális szennyezőanyagtartalmának egészségügyi normáit. Ezek a normák a nyugati országokéhoz képest rendkívül szigorúak és a folyamatos felülvizsgálatok alapján várhatóan a jövőben további szigorításokra kerül sor. A Szovjetunió X. ötéves terve természetvédelmi célokra csak központi állami beruházásként 11 milliárd rubelt irányoz elő. Ha ehhez hozzávesszük a víz- és szélerózió elleni küzdelemre, erdők telepítésére, stb. fordított A légkör tisztaságát ellenőrző automatákat helyeznek el a városok különböző pontjain összegeket, a természetvédelemre jutó közvetlen és közvetett költségek meghaladják az 50 milliárd rubelt. Ez pedig a Szovjetunió nemzeti jövedelmének 2,7 százaléka. Gennagyij Piszarjevszkij Babits üvegpalotája Szekszárd legszebb épülete mindmáig és verheted énül a Pollack déle megyeiháza. A legmutatósabb új épület viszont a megyei művelődési központ, mely kései elégtételként Babits Mihály nevét viseli. „Akváriumnak” is becézik, ami üveg falaira utal és arra, hogy a szekszárdiaktól se idegen legjellemzőbb nemzeti tulajdonságunk, a humor. A* elnevezésben nincsen semmi sértő, inkább arra vall, hogy a város lakói megkedvelték az érdekes konstrukciójú épületet és magúikénak érzik. Pedig az elején nem tudtak mit kezdeni vele. Ekkor már Szekszárdon éltem, így tanúja lehettem fogadtatásának. A fogadtatás, vagy éppen befogadás sokkal korábban kezdődik, mint amikor a hivatalos átadásnál a meghívott előkelőség átvágja a bejáratot elzáró szalagot. ■Már építés közben elhangzottak az első féltő-óvó megjegyzések, sőt, akadt, aki kisvárosi gigantomániát emlegetett. — Ki fog ide járni? — lehetett hallani a kérdéseket. — Kikkel töltenek meg Szekszárdon egy ekkora épületet? Egy üvegpalota, márványteremmel, kiállítóhelyiség- gel, klubszobák sorával, 660 férőhelyes színházzal, 570 férőhelyes panoráma mozival és még 200 férőhelyes kamarateremmel is, valóiban a megszokott szekszárdi léptékét túlhaladó volt. Ma már szűk. A művelődési központ veztetői a 'látogatottság rovatban több százezres nagyságrendű számokkal dolgoznak, a ház pedig a szellemi élet központjává vált. Ennék ürügyén más, .nem kevésbé kiválóan .működő intézményeket is ide vonva, érdemes kiterjeszteni vizsgálódásunkat egy másik, sokszor (szerintem kevés joggal) panaszolt területre is. Azt kimutatni, bogy mi van a fejekben, a létező legnehezebb feladatok egyike. Azt, 'hogy milyen lehetőség van kiművelt emberfők teremtésére, már könnyebb. A Szekszárd ellen panaszkodók többségének fő érve az, hogy az igények kielégítésére itt nincs,, vagy szűkös a mód. Mit lehet egy nagyvárosban 'és mit Szekszárdon? A városunkra vonatkozó tényeket zárójelbe teszem: 1. Moziba járni. (Az egy napra jutó moziihelykínálat 1279, a lakosság 4,2 százaléka, ami országosan is jó. Van premier- és művész- mozi.) 2. Színházba járni. (Pécs, Szeged, Kecskemét, Kaposvár, Veszprém társulatai „tájolnak” Székszárdon.) 3. Hangversenyéket látogatni. (Szekszárd az 1000 lakosra jutó zenei rendezvény- látogatottságban országos első.) 4. Operába járni. (Ritkán. Évente 2 operát mutatnak be, 4 előadásban.) i5. Könyvet vásárolni. (Két könyvesbolt és ugyanennyi könyvpavilon van. Munkahelyi könyvterjesztés, mint az országban egyebütt.) 6. Antikváriumban böngészni. (Antikvárium nincs.) 7. Múzeumiba járni. (Gazdag és néhány éve egyre változatosabb időszaki kiállításokat tartó múzeum van.) 8. Kiállításokra, járni. (Kiállítások a művelődési központban, a múzeumban, a levéltárban, a Szinyei-terem- ben.) 9. Könyvtárba iratkozni. (A megyei könyvtár hat fiókjával és 140 ezer kötetével városi funkciót is betölt. Emellett könyvtárat tart fenn a szakszervezet, mely a különböző munkahelyeken 22 letéti könyvtárat is létesített.) 10. Rádiót hallgatni. (Mint mindenütt az országban.) 11. Tv-t nézni. (Rosszabbul.) 12. Felmenni Budapestre. (Gépkocsival 'kényelmesen két és fél óra, a reggel-esti két gyorsvonatpárral 3 óra 15 perc, ami siralmasan ihosz13. Nyelveket tanulni. (TIT-nyelvtanfolyaimok sora minden évbfen. A művelődési központ nyelvi laboratóriumát ki kellett bővíteni.) 14. Előadásokat hallgatni. (Csak 1975-ös átlátom van, amikor egyedül a TIT keretében 589 előadás volt, a legváltozatosabb témákról, 21 143 hallgatóval..) iA lista toinek-kinek tetszése szerint folytatható, az eredmény nem lesz az előbbitől lényegesen elütő. A közművelődés feladatai olyan sokrétűen összefonódnak, hogy puszta felsorolássá unalmasítanám mondandóimat, ha valamennyi erre hivatott szervet, intézményt rendre venném. Megy például az ember sötétedés táján, nem sokkal a boltok zárása előtti időpontiban az utszú idő ugyan, de kibírható. A „Babits üvegpalota" Fotó: Komáromi cán és összetalálkozik a múzeum igazgatójával, akit fél órája 'keresett a lakásán. — Hol van még a haza- menés! — nevet. — Legalább fél 'tíz, tízig benn leszünk a gyerekekkel! A „gyerekek” a honismereti klub tagjai. A Polgári Olvasókör és a Katolikus Legényegylet egykori városában ma a szervezett klubok tömege működik. Annak, aki nem közművelődési szakdolgozatot ir, teljesen mindegy, hogy az egyiket esetleg szakkörnek, a másikat stúdiónak becézik. Az amatőr filmesek nemcsak rendszeresen összejönnék, hanem évente táboroznak is. A honismeretisek szintén. A képzőművészek között — mint mindenhol — van kedves dilettáns, van rajztanári fokon tisztességgel dolgozó és olyan egyre ismertebbé váló tehetség is, mint a szobrászművész Farkas Pál. Nincs jogom néven nevezni, mert kategorikusan megtiltotta, de egyikük több Vasarely-levelet őriz otthonában és meghívást a Pécsről Franciaországba szakadt művésztől, aki az ilyesmit aligha osztogatja akárkinek. Nagyon tevékenyen működik a várostörténeti klub, néhai Kaiser István vezetése alatt pedig ötszörös arany- koszorús címet érdemelt ki a Fiatal utazók klubja. A szekszárdi néptáncegyüttes már egész sor országot bejárt színvonalas produkcióival. Hasonlóan nagy elismerést vívott ki magának a madrigálkórus. Tevékeny a könyvtár, a levéltár és különösen az a moziüzemi vállalat, országosan is egyi'ke az élvonalban lévőknek, melynek vezetői a jelek szerint nem akartak belenyugodni a tv konkurenciájába és ezt jól is tették. Mindezek után jó lenne eloszlatná azt az olvasóban netán ébredő tévhitét, 'hogy a megyeszékhely művelődési életében immár minden fenékig tejfel. Nem az. Idézet az egyik városi végrehajtó bizottság ülés jegyzőkönyvéből. Hozzászól Szigetvári Ernő, az OTP igazgatóhelyettese, a Végrehajtó bizottság tagja: „Ami ebben a városban kialakult és jelenleg van, ez 10 évvel ezelőtt nem volt remélt. Az emberek élvezik a sok rendezvényt, kiállítást, amellyel ma a város igyekszik őket a kulturális táborba bevonni.” De: „Meggyőződése szerint a színházlátogatók szinte azonos érdeklődési körű emberekből kerülnek ki.” Az egyik leginkább nyitott szemmel járó végrehajtó bizottsági tagról van szó, ítéletét el lehet fogadni. Más az, amiről a nyilvántartásokban számot adunk és ismét más, akikre ténylegesen hatunk. Ezzel éppúgy lehet egyetérteni, mint ellentmondani. Hiteles, átfogó és minden részletre kiterjedő adatoknak ugyanis senki nincs birtokában. Ezrekre becsülöm azoknak a számát az újvárosban és az alsóvárosban, akiknek életére a sok felsorolt szerv, szervezet, közösség, intézmény semmilyen hatással nincs. Ugyanígy lehetségesek, sőt bizonyára vannak fehér foltok a városközpont új lakónegyedeinek panelházaiban is. (Folytatjuk) ^■iiiiiii^Miinilii^s Mtaálos kaD@od]®sikép
