Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-26 / 122. szám
1977. május 26. KÉPÚJSÁG 5 A tiszti hivatás: politikai elkötelezettség 30 éves a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Idézet la felsőnyéki EPOSZ-szervezet jegyzőkönyvéből: „Felvétetett az EPOSZ összejövetelén 1949. nov. 10. Jelen vannak a vezetőség tagjai, valamint a tagok határozatképes létszámban. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. 2. Sári János titkár bejelentette, hogy neki megjött a behívója. Ennek következtében a vezetőség elhatározta nov. 9-én este, hogy Baracsi Jánost jelöli erre a tisztségre. Most azonban Baracsinak is megjött a behívója... Magvetőgárda vezetését ifj. Fülöp József vette át Ács Károlytól, aki ugyancsak bevonul. Ács Károly és Sári János megkapta az MDP-tag- könyvet. November 15. A tisztképző iskolára bevonuló EPOSZ-tagok búcsúztatása. Elnök búcsúztatja a bevonulókat. Beszédében mondta: legyetek a néphadseregnek kiváló tagjai, őrködjetek a szocialista építőmunka fölött. A bevonulok nevében Sári János volt titkár búcsúzott a szervezettől.” o 1947. július 23-án írta alá a köztársasági elnök a Kossuth Lajos Katonai Akadémia alapítólevelét. Lezajlott az országgyűlési választás, a fordulat évének küszöbéhez értünk. Elhangzott Winston Churchill hidegháborút elindító fultoni beszéde, az Egyesült Államok az atomfegyver birtokában fenyegetően lépett fel a Szovjetunió és Európa felszabadult országaival szemben. A fenyegetőzés két év múlva a koreai háborúban valósággá válik. A népi demokratikus Magyarország számára létkérdéssé vált a hadsereg fejlesztése. A hadseregnek olyan tisztikarra volt szüksége, amely a népiből származott. A Kossuth Akadémián 1947 őszén megkezdődő oktatási évet olyan munkás-, paraszt-, értelmiségi fiatalok kezdték, akik a párt szavára, ajánlására választották a tiszti hivatást. © A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán Miatuszka István ezredes, politikai helyettessel a szocialista tisztképzés harmincéves múltjáról beszélgetünk. — A mai parancsnoki állomány nagy része az első hallgatók közül került ki, de a párt-, az állami élet mai vezetői közt is ott vannak a Kossuth Akadémia egykori hallgatói. Éppen ma készítettem kimutatást a; főiskola jelenlegi tanári karáról. Huszonkettőn húsz évnél régebb idő óta tevékenykednek a tisztképzésben, tizenegyen itf, a Kossuth Akadémián kezdték a katonai pályát, köztük a főiskola parancsnoka, Kazai Barna vezérőrnagy is. Tanáraink háromnegyed része katonai vagy polgári egyetemi diplomával rendelkezik, egy részük mindkettővel. Huszonöt százalék főiskolát végzett, hosz- szabb-rövidebb csapatszolgálat tapasztalataival került ide tanárnak. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK — Büszkék vagyunk főiskolánk névadójára, Kossuth Lajosra, akinek forradalmi nagyságát ápoljuk, az ő szellemében neveljük hallgatóinkat is. Emlékszoba őrzi Kossuth-emlékeinket, amelyből jövőre már múzeum lesz. Kapcsolatban vagyunk a mo- noki, a ceglédi múzeummal, így birtokunkban van néhány becses tárgyi emlék. — A főiskola harmincéves múltja alatt többször ment át változáson. Az első még 1949-iben volt, amikor az akkori akadémia már nem tudta önmagáiban, egyedül a hadsereg fejlődésével lépést tartva kibocsátani a tisztikar utánpótlását. Létrejöttek a fegyvernemi tiszti iskolák és működtek 1956-iig. 1957-ben az Egyesített Tiszti Iskolán folyt a tisztképzés, a hallgatók felvételénél pedig már előtérbe kerülték az érettségizett fiatalok. Az Elnöki Tanács 1967-ben főiskolai rangra emelte a tisztképzést, így jött létre a Kilián György repülő-műszaki főiskola, a Zalka Máté műszaki főiskola és a Kossuth Lajos katonai főiskola. o — Milyen képzést folytat most a Kossutlj főiskola? — Az oktatás tartalmában, anyagi, szellemi feltételeiben egyaránt megfelel a főiskolai követelményeknek. Hat fegyvernemi: gépesített lövész, páncélos, csapatfelderítő, rakétatüzér, műszaki és határőr szakon képezzük ki az alegység-parancsnokokat. Az oktató-nevelő munkát tizenhárom tanszék végzi. Eltérés a polgári főiskoláktól, hogy a hallgatók a fegyvernemi tanszék vezetőjének vannak alárendelve, a tanszékvezetőké a szakmai, és a nevelési felelősség. — A főiskola a fiatal tiszteket két diplomával bocsátja ki: nevelő tanári és szakparancsnokival, illetve, a műszaki szakokon üzemmérnöki diplomával. Például út- hídépítő, műszaki-gépész diplomával. Ez évben indult magasépítő szak. így mi is részt veszünk a kiemelt beruházások építésében, az új, tizenöt éves lakásépítési program megvalósításában. — Az oktatást korszerű technikai berendezések segítik: zártláncú tv-rendszer, szemléltetőberendezések, nyelvi laboratóriumok. Ennek ellenére sem könnyű a hallgatók élete. Nehéz anyagot kell feldolgozniok, és parancsnokképző iskola lévén, az oktatás hatvan százaléka a gyakorlótéren zajlik. Kemény négy év, de rengeteg élmény, a tanulmányi munkában, a .gyakorlatökon — amikor a tanár csak az előkészítésben „súg”, a különböző beosztású parancsnak és a végrehajtó katona egyaránt a hallgatók közül kerül ki, — a kulturális, a sportmunkában. A tiszti hivatás ma a határozott politikai elkötelezettség mellé sokoldalúságot követel: megtalálni a helyet a városban, a megyében, az országban. Az alakulathoz kerülő fiatal parancsnok nem zárkózhat be a laktanya falai közé, hanem eleven kapcsolatot kell kialakítani a helyi szervekkel. A főiskola éhhez is megadja az alapot. © — Minden egyetemi-főiskolai kulturális versenyen szerepelünk, de más kulturális megmozdulásokon is ott vagyunk. Van két kórusunk — egyik kétszeres fesztiváldíjas, kiváló címmel kitüntetett —, néptánccsoportunk, citerazenekarunk, pol- beat együttesünk és nagyon élénk klubéletünk. Négy évvel ezelőtt tűztük célul, hogy mindegyik klubot ellátjuk színes tv-vel — éppen ma délután adom át az utolsót. Következhet az újabb cél, például a sztereo-program. A viszonzás a színvonalas klubmunka. Egyik klubunk kétszeres aranydiplomás, kiváló klub. A közművelődésben való részvételünk egyik kifejezője az évente szervezett ifjúsági klubvezetői tanfolyam, amelynek hallgatói tíz hónap elméleti és gyakorlati vizsga után bizonyítványt kapnak. — Tizenhárom középiskolával kötöttünk szocialista szerződést. Ez a kapcsolat részben a közös kulturális munkában nyilvánul meg, részben a KISZ-, az Ifjú Gárda-kapcsolat okban, az iskolai honvédelmi neveléshez nyújtott segítségben, a tanárak módszertani felkészítésében. © — Hogyan ünnepli a főiskola a harmincadik évfordulóját? — A parancsnok pályázatot írt ki hallgatók, tanárok részére, a forradalmi elődökről, az 1848-as, az 1919-es tisztképzésről készítendő tanulmányok megírására. Részben azzal a céllal, hogy a pályamunkákat felhasználhassuk az audiovizuális programban, részben pedig azért, hogy legyen feldolgozott, rendszerezett anyag az utókor számára. Tudomásunk szerint rendkívül nagy az érdeklődés, egyénileg és kollektíván is készülnek, a május 30-i határidőre mintegy hatvan pályamunka beküldésével számolunk. — Az idei forradalmi ifjúsági napokat is az évforduló jegyében rendeztük. A sokféle programból kiemelem a szocialista tisztképzés 30 éve című politikai vetélkedőt, a kisegyüttesek szemléjét, a gyalogtúrát a Lajos-forráshoz, Ságvári Endre emlékművének koszorúzását. — Felfedeztük, hogy itt, Szentendrén van eltemetve Petzelt József alezredes, akit 1848-ban a .honvédelmi bizottmány tiszti iskola felállításával bízott meg. Petzelt alezredes földi maradványait a tanács által adományozott díszsírhelyen temettük el és síremléket állítottunk. — Május 25-én ünnepi főiskolai tanácsülés lesz, dr. Mucs Sándor hadtörténész főreferátumával. Júniusban minden tanszék kétnapos tanszéknapot tart, amelyen bemutatkozik az egész főiskola előtt szakmai, kulturális, sportbemutatóval, házi kiállítással. Május 30-án a megyei művelődési központban szerepel a főiskola a szolnoki fesztiválon bemutatott műsorával. Július 1-én Jiir- detjük ki a pályázat eredményét. Július 2-án ünnepi állománygyűlést tartunk és megnyitjuk „A szocialista tisztképzés 30 éve” kiállítást. Utána pedig megkezdődnek az évvégi vizsgák, a negyedik évfolyamosok vizsgái. Sántavy Gyula főtanár őrnagy hozzánőtt a főiskolához és a főiskola odanőtt hozzá. Huszonhét év óta van beosztásában. — 1945. november 8-án, tizenhét évesen önként vonultam be a vasútépítő zászlóaljhoz. Dolgoztam a bajai pontonhídnál, az északi vasúti összekötő hídon, a Margit-hídon, a Szabadságiadon. Gyerekkoromtól vonzott a katonai pálya, de kezdetben tulajdonképpen nem is készültem tisztnek. Akkor jelentkeztem én is tiszti iskolára, amikor nagyobb arányokban megindult a néphadsereg tisztképzése. Ugyanebben a laktanyában voltam sorkatona, növendék. Szavakban nehéz kifejezni azt az érzést, amikor 1950-ben tisztté avattak. — Sok hallgató kérdezte már tőlem: ha választhatnék, kezdeném-e újra ezt a pályát? Bár csak kezdhetném még egyszer. Ilyen körülmények között, amelyekben a mostani hallgatók tanulhatnak? Hát hogyne választanám újra. — Amikor én kezdtem a pályát, a hadseregben még ott voltak a Horthy-hadsereg vonásai, 1946-ig uraztam a feljebbvalókat. Kiporciózott kenyér, napi nyolc cigaretta, természetbeni zsold, gyenge ruházat... — Kérdezték azt is: kielégít-e huszonhét év óta ugyanaz a beosztás? Ha nem elégítene ki, nem lennék itt. Egyszerűen, nem tudnék a katonáktól távol. íróasztal mellett, papírok közt megmaradni. Emberek közt lenni, minden ügyes-bajos dolgukkal foglalkozni nehéz, fáradságos, de mégis, a legszebb. Tudom, a hallgatók szigorúnak, keménynek tartanak, de azt is tudom, hogy ennek a kemény, határozott követelménynek két-három év múlva érik meg a gyümölcse. Amikor, a fiatal tiszttel két-három évi csapatszolgálat után találkozom és elmondja: Gyula bácsi, most érzem, mint jelent a fegyelem. a rend határozott megkövetelése. .— De nem is lehet másként, mert ott van az óriási különbség a katonai és a polgári főiskoláról kikerült fiatal között. Rábíznák sok milliós, vagy még több milliós értékű technikát, erkölcsileg és anyagilag felelnie érte, gondoskodni üzemeltetéséről, alkalmazhatóságáról, hadrafoghatóságáról, hozzá hasonló korú fiataloknak parancsnoka, pótszülője, gondoskodik kiképzésükről, ellátásukról, fegyelmükről. Hát ezért nehéz, ezért rendkívül szép a tiszti pálya. — A huszonhét év alatt mi volt a legnehezebb parancsnoki feladata? 1957—58-ban rendet teremteni a fejekben, helyreállítani a hadsereg erkölcsi, politikai fegyelmi állapotát, önmagunkban is tisztázni kellett dolgokat. A hadseregben — leegyszerűsítve a dolgokat — minden parancsra megy, de jobbra át-tal, balra át-tal nem lehet nézeteket helyretenni, véleményeket formálni, rendezni az ész, a szív viszonyát. A fejben sok minden megfordulhat, á szívnek viszont mindig a helyén kell lenni. Az értelem elkalandozhat, de a szívnek akikor is a szocializmusért kell dobogni. — És a mai gyerekek? — A mostaniak feje és szíve sem áll rosszabbul, mint a miénk. Amikor mi kezdtük, a napi hőstettekre nagyobb volt a lehetőség, és közelebb is táncoltunk a háború széléhez. Ma nem kell hidat, vasutat helyreállítani, a ma hőstette az, hogy végezzem el tisztességgel, a legjobb tudásom szerint a munkámat. Hőstettnek tartom ma. itt a főiskolán .kiválónak lenni. Nem, egyáltalán nem féltem a mi gyerekeinket. © Sántavy őrnagy a körletbe invitál, mutatja a hallgatók szobáját, öltönyeit, a klubban a két aranydiplomát, a kiváló munkát elismerő oklevelet, a színes televíziót, közben arról beszél, hogy a kényelmes, tetszetős, de mégis uniformizált berendezést egy kicsit változatosabbá kell tenni. A parancsnoki irodában mutatja a maga készítette berendezést, elmondja: befejezte házának építését, amire roppant büszke, nemkülönben a ház körüli kertre. Elmondja azt is, hogyan akarja jobb útra téríteni egyik kitűnő képességű, de cinizmusra hajlamos hallgatóját. Alig egy órája ismerem ezt az őszülő hajú, srikár, energikus tisztet, mégis, egyre mélyebb bennem iránta a tisztelet. Ilyen lelkesedéssel csak az tud beszélni munkájáról, aki igazán szereti. Huszonhét éve fiatalokat nevel, formál, oltja beléjük a hivatás szeretetét. — Ugye, különös hivatás a miénk? Azért vagyunk katonák. hogy ne legyen háború. BOGNÁR ISTVÁN / Tantermi foglalkozáson Egyéni tanulás a másodéveseknél A tisztavatás ünnepélyes pillanatai Sántavy Gyula őrnagy
