Tolna Megyei Népújság, 1977. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-21 / 118. szám
A Pravda az izraeli választásokról' Az izraeli parlamenti választásokat kommentálja Jurij Gluhav a Pravda pénteki számában. A munkapárt kudarca az Izraelt politikai, társadalmi és erkölcsi válságba juttatott bel- és külpolitikájának logikus következményé. Kormányzásának évei háborúkat, a fegyverkezési hajsza terheit, a gazdasági nehézségek fokozódását, a közel-keleti rendezés elhúzódását, a térségre nehezedő háborús pszichózist és feszültséget, Izrael nemzetközi elszigeteltségének növekedését hozták az izraeli nép számára. A munkapárt sok, pénzügyi machinációkba és politikai botrányokba keveredett vezetője teljesen lejáratta magát. A választások eredményei tükrözik a széles tömegeknek a kormányzó körök politikájából való kiábrándulását. Ezt a körülményt használták ki a nacionalista pártok és a Likud-tömb, amelyeknek a választóknak a kormány politikája iránti kritikus viszonyára számítva, sikerült ezek egy részét propagandájukkal és demagógiájukkal magukkal ragadni. Politikai megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy a Likud-tömb programja a kulcskérdéseket — a közel-keleti rendezést — illetően még merevebb elődeinél. A Likud-tömörülés nyíltan expaozionista alapokon áll, ami természetesen nem segíti elő a közel- keleti válság rendezését. Szembetűnő a demokratikus front a békéért és az egyenjogúságért elnevezésű választási tömb sikere. Ennek a tömörülésnek vezető ereje a kommunista párt. A demokratikus front gyarapította mandátumainak számát, erősítette tömegbázisát. Az Izraeli Kommunista Párt felhívja a figyelmet a jobboldali veszélyre. Meir Vilner, az Izraeli KP Központi Bizottságának főtitkára kijelentette: olyan helyzet alakult ki, amely fenyegeti a demokratikus szabadságjogokat, a dolgozók érdekeit és jogait, elősegítheti a sovinizmus és a megtorlás fokozódását a megszállt területeken, fokozhatja egy új háború veszélyét. Az Izraeli Kommunista Párt a demokratikus és békeszerető erők további összefogására, választási sikereik megszilárdítására hív fel. NSZK-helyzetkép Schmidt: „Ébredj már, lusta kutya!” (A Handelsblatt karikatúrája — KS) Gromiko és Vance megbeszélései 1977. május 21. A genfi Gromiko—Vance találkozó harmadik napján ismét a SALT-témát vették elő a külügyminiszterek azon az ülésen, amely délelőtt 11.00 órakor kezdődött a szovjet BNSZ-képviselet villájában. A szerdán kezdett szovjet—amerikai tárgyalásokon irpmár a harmadik megbeszélést szentelik a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásának. A közel- keleti rendezés problémájával — amely eredeti tervek szerint a fő napirendi pont lett volna —, csupán egy ülésen foglalkoztak, csütörtök délután. A Gromiko—Vance találkozót körülvevő információs zárlatot csak igen homályos szóvivői nyilatkozatok törik meg. A Neue Zürcher Zeitung a két külügyminiszter közötti „mély differenciákról” ír és rámutat: a SALT- probláma egyértelműen uralkodó, minthogy az izraeli választások teljesen új és bizonytalan helyzetet teremtettek a közel-keleti konfliktusban. Ami a SALT-témát illeti, a zürichi lap szerint Vance és Gromiko feladata az, hogy „fellazítsák” a márciusban Moszkvában „megmerevedett” álláspontokat és új utasításokat adjanak a két SALT-küldöttségnek, amely május 11-én, Géniben ismét munkához látott. MAPUTO UKtlSSZKL Corvalán sajtókonferenciája Magyarország mindenben szolidáris Zimbabwe és Namíbia népeinek felszabadító harcával.- amelyet a Zimbabwei Hazafias Front és a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) — e népek egyedüli törvényes képviselői — irányítanak — jelentette ki Argyelán Sándor, Magyarország képviselője az ENSZ Zimbabwét és Namíbiát támogató maputói konferenciáján. Peking afrikai politikáját ról szólva a magyar küldött rámutatott, hogy az az ország, amely a felszabadító mozgalmak „fő barátjának” adja ki magát, valójában a legreakciósabb erőkkel és rezsimekkel árul egy gyékényen. Argyelán Sándor felszólalásában sürgette, hogy foganatosítsák a Dél-afrikai Köztársaság elleni fegyverszállítási embargót és szüntessenek be minden olyan segítséget, amely hozzájárul Pretoria nukleáris ütőképességének fokozásához. GENF Csütörtökön Genfben befejeződött az Egészségügyi Világszervezet közgyűlésének 30. ülésszaka. A szervezet 15Ó tagországának képviselői megvitatták az egészségügy jelenlegi helyzetét és az országok nemzetközi együttműködésének kérdéseit. Az ülésszakon áttekintették az Izrael által megszállt arab területek orvosegészségügyi körülményeit. Az éles vita során az arab országok képviselői számos ténnyel bizonyították a megszállt területek arab lakosságának súlyos egészségügyi helyzetét. A belga hatóságok pénteken bejelentették, hogy készek engedélyezni az országban azoknak a baszk foglyoknak letelepedését, akiket a spanyol kormány száműzni akar az országból. Egyes értesülések szerint öt fogolyról van szó, akiket a Franco-féle bíróság korábban halálra ítélt, de a diktátor halála után az ítéletet börtönbüntetésre változtatták. A foglyok állítólag írásban beleegyeztek abba, hogy Belgiumba száműzzék őket. Több belga politikai szervezet máris közölte, ameny- nyiben sor kerülne rá, készek megfelelő módon támogatni a száműzölteket. GUATEMALAVÁROS Guatemala visszarendelte panamai nagykövetét, miután a két ország között csütörtökön megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok. A két ország közötti szakadás a szomszédos Belize ügyében robbant ki, amellyel szemben Guatemalának területi követelései vannak, Panama ugyanakkor támogatta a korábbi brit korona- gyarmat függetlenné válását. SAO PAULO Kilenc év óta először több ezer brazil diák tüntetett csütörtökön az ország nagyobb városaiban. A tüntetők követelték, hogy részesítsék amnesztiában a politikai foglyokat és biztosítsák a demokratikus jogokat. A rendőrök Sao Paulóban és Salvadorban könnygázt és vízágyúkat vetettek be a tüntetők ellen. (Folytatás az 1. oldalról) El-Salvadorban, s más latinamerikai országokban, azután Dél-'Koreában, a Délafrikai Köztársaságban, Rhodesiában, Észak-Irországban — s még folytatható a sor — valóban megsértik az emberi jogokat, a személyiség jogait. A kapitalista társadalom, s minden olyan társadalom, amely antagonisztikus osztályokon alapszik, nyilvánvalóan már magában is az emberi jogok megsértését jelenti. Az iparilag legfejlettebb tőkés országokban is, ahol leginkább ragaszkodnak a burzsoá demokráciához, nagyon sok alapvető, elemi emberi szabadságjog nem juthat érvényre, más jogok pedig egyszerűen formálisak. — Az utóbbi időben bizonyos imperialista körök az emberi jogok bajnokainak kívánják feltüntetni magukat, s azt igyekeznek elhitetni, hogy ezek a jogok a Prágában pénteken közleményt adtak ki a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői katonai tanácsának üléséről. A közlemény így hangzik: A Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres erőinek katonai tanácsa május 16 és 20. között Prágában megtartotta soron következő ülését. A katonai tanács, Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának elnökletével áttekintette az egyesített fegyveres erők folyamatos tevékenysészocialista országokban nem léteznek. Úgy vélem, az a kampány, amelyet a tőkés országok folytatnak a szocialista országok ellen az emberi jogok kérdésében, egy célt szolgál: elkendőzni az emberi jogoknak azt a nyílt megsértését, amely a kapitalista országokban, így Chilében is tapasztalható. Valódi problémáikat akarják elleplezni: a kapitalista válságot, a munkanélküliséget. * Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára pénteken ellátogatott a DÍVSZ székházába. Pietro Lapiccirella, a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség elnöke üdvözölte Luis Corvalánt, és tájékoztatta a OIVSZ chilei szolidaritási tevékenységéről. Ezt követően Luis Corvalánnak átadta a DÍVSZ emlékérmét és diplomáját, amelyet még bebörtönzése idején ítélt oda neki a világszövetség. gének a szövetséges hadseregeket kölcsönösen érintő kérdéseit, és megfelelő ajánlásokat fogadott el. Az egyesített fegyveres erők katonai tanácsának ülése a Varsói Szerződés tagáli lamainak hadseregei közötti barátság elmélyítése és szoros együttműködésük további erősítése jegyében zajlott le. Az ülés folyamán a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztériuma a tanácskozás résztvevőinek bemutatott több kiképzési bázist, ismertette a csehszlovák néphadsereg harckiképzési módszereit, tapasztalatait. LAPZÁRTA PRÁGA A közvélemény érdeklődése állandósult a nemzetközi események, a külpolitika iránt. Ez teljesen természetes, hiszen életbevágó dolgokról van szó, a háború veszélyének elhárításáról, az emberiség jövőjéről, a társadalmi haladásról. Az állandósult érdeklődés érthetően kiterjed arra is, hogy a magyar külpolitika mit tesz a nemzetközi viszonyok javításáért, a Magyar Népköztársaság hogyan vesz részt a világméretű harcban a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozatai — a párt és a kormány külpolitikai feladatairól — arról szólnak, hogy járjunk tovább a kipróbált úton: a szoros szövetség és együttműködés útján a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával. Ez felel meg a legigazibb nemzeti érdekeinknek, hiszen a Varsói Szerződés révén olyan szövetségi rendszerben találtunk helyet, amely megbízhatóan garantálja szocialista hazánk védelmét és hatékonyan szolgálja nemzetközi elkötelezettségünket. Együtt haladunk szövetségeseinkkel a közös szocialista célok felé. A szocialista országok közössége egyre nagyobb hatást gyakorol a világ sorsának alakulására. A növekvő hatás fontos tényezője, hogy a szocialista közösség országai egyeztetett külpolitikát folytatnak, amelynek jól ismert fóruma a Varsói Szerződés. Nem tekinthető véletlennek, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé minden ülésszaka kiemelkedő nemzetközi eseménynek számít és széles körű érdeklődést kelt az egész világon. Legutóbb Bukarestben ülésezett a Politikai Tanácskozó Testület. Áz ülésszak munkájáról nyilatkozat jelent meg, amely ismertette a tagországok közös értékelését a jelenlegi világhelyzetről, összefoglalta a közös célokat és a javaslatokat a nemzetközi helyzet javítására. A Varsói Szerződés tagállamai joggal állapíthatták meg, hogy az utóbbi években érzékelhető előrehaladást sikerült elérni a béke megszilárdításában Európában és az egész világon. Előrehaladt a nyitott nemzetközi kérdések rendezésének folyamata és újabb lépéseket sikerült tenni a hidegháború maradványainak felszámolására, az enyhülési folyamat előmozdítására. Mindez nem fedheti el, hogy a nemzetközi légkör javításáért küzdő erők mellett, ma még léteznek a hadiiparban érdekelt, reakciós és szélsőséges körök is, amelyek újra és újra megjelennek mindenhol, ahol árthatnak az enyhülés ügyének. E körök fokozni akarják a fegyverkezési versenyt és megpróbálnak beavatkozni a szocialista országok belügyeibe, semmibe véve szuverenitásukat; támadást indítottak a Helsinkiben aláírt záróokmány ellen is. Céljuk nem kétséges: megállítani, s ha lehet visszafordítani a nemzetközi helyzet kedvező alakulását, az enyhülés folyamatát. Mivel ártanak a világ népei valóságos érdekeinek, teljesen érthető, hogy a Varsói Szerződés tagállamai bukaresti ülésükön visszautasították a visszahúzó törekvéseket és szembeállították azokkal az enyhülés továbbfejlesztésének széles körű programját. A bukaresti értekezlet azt ajánlotta az európai országoknak, hogy a helsinki -eredményekre támaszkodva lépjenek a nemzetközi enyhülés magasabb és gyümölcsözőbb szakaszába. Ennek elfogadható útja az lehet, ha valamennyi ország megtartja az elfogadott nemzetközi kötelezettségeket, a fegyverkezési verseny korlátozásáról, Nyugat-Berlinről, az államok együttműködéséről a kölcsönös érdekek alapján, ha valamennyi ország kész megtartani a helsinki záróokmányt, mint oszthatatlan egészet. Annál# ho8y a viIág az nimaiVy enyhülés magasabb osztályába léphessen, fontos feltétele a politikai enyhülés kiegészítése katonai enyhüléssel, mindenekelőtt a helsinki záróokmányt aláíró államok körében. Köztudomású, hogy a világ katonai kiadásának mintegy négyötöde a záróokmányt aláírt országokban kerül fel- használásra. A Varsói Szerződés tagállamai ennek megfelelően közérthető javaslatokat fogalmaztak meg a bécsi fegyverzet- és haderő- csökkentési tárgyalások előmozdítására, a leszerelésre, a háborús veszély csökkentésére. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülése hangsúlyozta, hogy kész a Varsói Szerződés feloszlatására a NATO- val egyidejűleg és ennek első lépéseként elfogadhatónak tartaná a katonai szervezet likvidálását mindkét fél szövetségében. Az ülésszak javasolta azt is, hogy ne növeljék a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak számát. Széles nemzetközi visszhangot keltett és kedvező fogadtatásra talált a népek körében a Varsói’ Szerződés tagállamainak az a határozata is, amelyben egyezményt ajánlottak a helsinki záróokmányt aláírt államoknak, hogy nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert egymással szemben. A bukaresti tanácskozás kifejezésre juttatta a részt vevő államok nézetazonosságát a világhelyzet megítélésében és megerősítette a tagországok céljainak és érdekeinek közösségét a békéért, a szocializmusért folytatott harcban. Közös fellépésük tökéletesítése céljából létrehozták a Politikai Tanácskozó Testület intézményeiként a külügyminiszterek bizottságát és az egyesített titkárságot. Ezek a javaslatok szemléltetően szolgálják a népek életbevágó érdekeit és mindenki számára világos módon szélesítik az utat a jó irányú nemzetközi folyamatok előtt. Joggal elvárható lett volna, hogy a kedvező nemzetközi fogadtatás kiterjedjen a hivatalos tőkés körök állásfoglalásaira is. Megfontoltabb és kedvezőbb választ kellett volna kapni a NATO szervezetétől is. Mint ismeretes, a NATO felettébb sietve elutasította a Varsói Szerződés javaslatait, mert a Varsói Szerződés úgymond „túlsúlyban vén” a hagyományos fegyverzetekben és a NATO nem mondhat le atomfölényéről, mint „elrettentő erőről”. Ez az érvelés az imperializmus propagandaműhelyeiben szerkesztett és összeállított hamis statisztikákon alapul és nem ad választ arra sem, mitől akarják „elrettenteni” a szocialista országokat, amelyek társadalmi rendjük lényegéből fakadóan minden erőfeszítésüket a béke védelmére irányítják. A tőkés országok hivatalos körei figyelmen kívül hagyják, hogy az enyhülés nemcsak a szocialista országok ügye, hanem valamennyi országnak — a tőkés országoknak is — közös érdeke. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezésre juttatták, hogy készek bármilyen más javaslatot megvizsgálni, a sajátjukon kívül is, amely az enyhülés folyamatának szolgálatában állhat, amely figyelembe veszi az egyenlő biztonságot és a kölcsönös érdekeket. A magyar tKp°"; tartja egyik fő feladatának, hogy lehetőségeihez és erejéhez mérten kivegye részét a kedvező nemzetközi folyamatok erősítéséből, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülésén egyeztetett külpolitikai feladatok megvalósításából. Tudjuk, hogy az enyhülési folyamat minden új lépcsőfokáért meg kell harcolnunk. Ezt a harcot vállaljuk, folytatjuk. Lehetőségeinket derűlátóan ítéljük meg, mert meggyőződésünk, hogy élvezzük a haladó világ rokon- szenvét, a békeszerető emberek támogatását minden országban. ROSKA ISTVÁN A közös szocialista célekért