Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

1977. április 14. KÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK 11 népművészet ifjú mestere Az idén is versenyre hív­ják a Népművészet ifjú mestere cím elnyerésére vál­lalkozó fiatalokat, akik dal­kultúránk felkutatására, elő­adására, nemzeti hagyomá­nyaink felkutatására és to­vábbfejlesztésére vállalkoz­nak. A KISZ KB a Kulturá­lis Minisztériummal, a Nép­művelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanáccsal kö­zösen hirdette meg az alko­tó kedvő fiatalok seregszem­léjét, amelyre tavaly több- mint kétszázan jelentkez­tek. Tavaly — és ebben az évben is — tizenöt cím ke­rül kiosztásra. Idén is külön bírálják el a műkedvelő, illetve a hiva­tásos művészeket a követke­ző műfajokban: hangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese mondás, hímzés, szövés, fafaragás, fazekas­ság, népi kerámia, szőnyeg­szövés, kékfestés, tojásfestés, kovácsoltvasmunkák, gyé­kény- és vesszőfonás. A népi iparművészeti tár­gyakat és dolgozatokat júni­us 1. és 5. között kell bekül­deni a KISZ Központi Mű­vészegyüttes székházába, s ugyanott lehet jelentkezni az előadói kategóriákban. A Népművészet ifjú mes­tere címeket a zsűri döntése alapján augusztus 20-án, a fővárosban adják át. Művelődési tájékoztató Mit - hogyan? Ezzel a címmel jelent meg a napokban a megyei műve­lődési központ KlSZ-alap- szervezeténe'k tájékoztatója, mely háromszáz példányban készült, s így minden való­színűség szerint eljut a me­gyeszékhely, sőt, a megye más településeinek KISZ- vezetőihez is. A kiadványból érződik, a készítők szándéka az volt, hogy segítséget nyújt­sanak a fiataloknak a sza­bad idő hasznos eltöltéséhez, a művelődésihez. A több fe­jezetből álló, bő félszáz ol­dalas tájékoztató érthetően a Babits művelődési központ munkáját ismerteti elsőiként. Az ifjúsági klubok mun­kájához hasznos tanácsokat ad a tájékoztató, s a „Jó ha tudod...” című fejezet a klu­bok létesítésén fáradozók munkáját könnyíti meg. Ké­sőbb óva inti a tájékoztató egyik szerzője a klubvezető­ket a vaktában megvett diszkóműsoroktól. „Sok eset­ben a dis^kósoknak kemény forintokat fizetünk ki látat­lanban az ismeretlen, sok­szor silány produkcióért.” Végezetül a kiadvány zene­számok listáját, előadók név­sorát, s a megyei művelődé­si központban megrendelhető kiadványok címét és kivona­tos tartalmát közli. Dalmand A folyamatos fejlődésért KISZ KB Vörös Vándorzászló Három KISZ-bizottság kapta meg az idén a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlaját a megyében. A három közül elsőként a Dalmandi Állami Gazdaság KISZ-bizottságához látogat­tunk, hogy bemutassuk azt a munkát, amivel a vándor­zászlót kiérdemelték. Az idén először, úgy osz­tották ki a zászlót, hogy ha háromszor is nyeri el egy bi­zottság, akkor sem marad náluk véglegesen. A dalman- diak pillanatnyilag vasalva, szekrényben tartják, de már nem sokáig, az asztalosmű­helyben készül a vitrin. Právics József üzemgaz­dász, belsőellenőr, a KISZ- bizottság titkára mosolyogva mondja, mindent megtesz­nek, hogy a zászló minél to­vább náluk maradjon, de ha tovább kell adni, a vitrint is odaajándékozzák az új tulaj­donosnak. A KISZ-bizottság négy alapszervezetet és két KISZ- csoportot tömörít százhu­szonöt-százharminc taggal. Területi jellegű a KISZ, nem. csak a gazdaságban dolgo­zók tagjaiból áll. Az első tag­gyűlésüket megtartották. Hu­szonegyen léptek ki, no nem a KISZ-ből, mert többségük átiratkozott a munkahelye KISZ-szervezetébe. öt fia­talt hagytak ki egy évre azért, mert nem tett eleget vállalásának. A második taggyűléseket is megtartották, már csak egy van vissza. A szervezettség jobb mint a város környéki átlag, de nem elégedettek vele. Az akadályok objektívek, a KISZ korosztályban lévők között sok a két-három gye­rekes házaspár, ők már nem tudják vállalni a rendszeres esti elfoglaltságot. A kilenctagú bizottságot a küldöttek április 23-án fog­ják megválasztani. A régi bi­zottság legutóbbi ülése este fél tizenegykor ért véget. Itt határozták el, kik mehet­nek a Tátrába és Szegedre. Sok a jelentkező, kevés a hely. Az alapszervezetek és csoportok arányszámuknak megfelelően küldhetnek ta­gokat a kirándulásokra. A Tátrába a gazdaság buszával utaznak, a programot az Express szervezi számukra. A szegedi szabadtéri játéko­kon a Cigánybárót nézik meg, tavaly Az ember tragé­diáját látták. Az örmény né­pi együttes vendégjátékára nem mehetnek, mert csak hét végén érnek rá, az együt­tes pedig hét közben lép föl. Hat ifjúsági klub működik a gazdaság területén 25—60 ezer forint értékű felszere­léssel. Kiszámították, hogy ha kirándulásra, klubtalálko­zókra és a központi rendez­vényekre való szállításért a buszt bérelniük kellene — nem ingyen kapnák a gazda­ságtól — akkor háromszáz­hatvanezer forintot kellene kifizetniük, s ennyi természe tesen nincs. Minden évben hatvan-hetven bérletet vesz a KISZ-szervezet a Pécsi Nemzeti Színházba. Oda is busszal mennek. Tizenötezer forint támoga tást kapnak a gazdaságtól, hétezret a községi tanácstól. Tavaly jó gazdasági évet zárt a KISZ-bizottság is. mert két új klub felszerelésére kaptak a járási KISZ-bizottságtól tízezer forintot, hatezret a tagság dolgozott össze kuko* ricacímerezéssel, és ugyan­ennyit fizettek be a KISZ- pénztárba — mindenki egy napi bérét — ugyancsak a klubok felszerelésére. A vörös vándorzászlóért kaptak az idén tízezret a já­rástól sportfelszerelések vá­sárlására, de aligha tudják erre költeni, mert tavaly már mindent megvettek. Az idén egy röplabdapályát csinál­nak. de ahhoz csak háló kell, a többit saját maguk készí­tik el. Az általános iskolát min­denki elvégezte, a tagság többsége szakmunkás és érettségizett. Az idén jelen­tősen emelkedik az egyete­met, főiskolát végzettek ará­nya, mert 11 gyakornok ér kezik a gazdaságba és re­mélhetőleg sikerül őket is­bevonni a KISZ-munkába. mint ahogy azok a mezőgaz dászok és műszakiak is szí­vesen vesznek részt a meg­mozdulásokban, akiknek nincs tagkönyvük. A bizottság a folyamatosan javuló munkáért kapta meg a KB vándorzászlaját. Most a legfontosabb teendőjeként a KISZ-bizottság titkára a Szakma Ifjú Mestere verseny beindítását jelölte meg. IHÁROSI IBOLYA Pályamunkák Mi leszel, ha nagy leszel ? A KISZ KB és a Magyar Újságírók Országos Szövet­sége tehetségkutató-pályázat ot hirdetett. A sok száz részt­vevő között Tolna megyeiek is voltak. Ezeknek a pályá­zóknak munkáit lapunk ifjúsági oldalán folyamatosan közöljük. Elsőként Horváth Lajos dolgozatát olvashatják. Legújabb irodalmunkban elszaporodtak a gyermekeket bemutató könyvek. Az ok világos, hisz a társadalom elé tartott legtisztább tükör az egyszerű gyermeki lélek. Az ilyen tükrözés mindig eredményes, a következtetés sőha nem csapja be az ol­vasót. A „Hogyan éljünk, stb...” régóta foglalkoztat. Én is a gyermekekhez fordul­tam... Apám társaságkedvelő em­ber volt világéletében, így hamarosan megszoktam az állandóan körülöttem forgo­lódó „csúnya felnőtteket”, akik a szokásos kérdést tet­ték föl nekem. — Na öcsi, mi leszel, ha nagy leszel? Nyolc-tíz éves koromban — hangulatomnak megfelelően — ezt válaszoltam: — Orvos... — Színész... — Focista... Szüleimnek tetszett a vá­laszadás, bármelyiket mond­tam a három közül. Az is­kolában is sokszor hallottuk a kérdést, no és mi is fel­tettük egymásnak. Társaim válaszai (ti. 'a. legtöbbször előforduló): — Mérnök... — Tanár... — Művész... Most egy kis összehason­lítás. Pár idézet Illyés ' Gyula Lélek és kenyér c. tanulmá­nyából. Az időpont: 1939. A kérdés ugyanaz: „mi akarsz lenni?” A válaszadók nyolc-tíz éves gyerekek. í „rendőr, azért, hogy sok pénzem legyen”, „gazdag, — mert akkor több mindent ennék”, „tanítoné azért me paran- cso”, „úri né akarnát leni met anak legjob leni”. Azt hiszem fölösleges ma­gyarázni, hogy mi szülte eze­ket a válaszokat. A nyolc­tíz éves gyermekszemek már látták maguk körül a sze­génységet, pénztelenséget, érezték magúkon a paran­csok ostorcsattanását, naívan- gyermekül akartak kitörni e szörnyű világból. Ezek a gyerekek — a mi szüléink! — felnőttek és tapasztalhatták, hogy gyermekeik — mi —, tanulhatnak, sőt, szükség van rájuk az új társadalomban. „Tanulni, tanulni...” „Orvos, mérnök, tanár, művész lehetsz...” A gyermekek — ismétlem: mi — érezték az új valósá­got, mondták is boldogan a választ: — Mérnök, stb... Nagyot fordult a világ ke­reke! A könyvtárban, amit veze­tek, sok gyerek megfordul. Szinte elszégyellem magam, amikor atyáskodva buksijuk­ra teszem a tenyerem és kér­dem: — Na öcsi, mi leszel, ha nagy leszel? Rögtön feloldódnak és zá­poroznak a válaszok. — Szobafestő... — Autószerelő... — Valamilyen maszek... — Amivel pénzt lehet ke­resni... Még elvétve sem akad olyan gyerek, aki mérnök, orvos, vagy tanár szeretne lenni. Akaratlanul tolul aj­kamra a következő kérdés: — Szerettek tanulni? Nagy nevetés a válasz! Ezeket a válaszokat otthon­ról hozzák magukkal. Hát persze, ez természetes. A gyermeki lélek a legjobb tü­kör... Sz. Éva fiatal tanárnő egy Fejér megyei községben. — Milyen időközönként beszéltek a gyerekekkel a pályaválasztásról? — Gyakran, nagyon gyak­ran. Mi is látjuk a hibákat, amiket a gyerekek magukkal hoznak. Az a furcsa, hogy az itteni beszélgetések alatt és után hat a „hegyibeszédünk”, aztán... Persze ez nem is furcsa. — A szülőkkel nem kon­zultáltatok a kérdésről? — Dehogynem. Egy részük — még ők a becsületeseb­bek! — kereken megmondta, hogy nem hajlandó a gyer­mekét a mi elveink szerint nevelni, a többség bólogat, aztán elfelejt mindent. Unokaöcsém 12 éves, sze­ret olvasni, mint mondja ta­nár lesz. Szülei ráhagyják, ám előttem nem is titkolják, hogy valami „jól kereső” ál­lást szeretnének a fiúnak. Győzködéseim lepattannak róluk. „Állam koldusát csi­náljunk a gyerekből?” . Fájdalmas szavak — tükör­képek. Ezek a mai gyerekek nem­sokára kamaszok, majd if­jak lesznek. A szülők már nem hatnak rájuk nagymér­tékben. Remélem (reméljük), hogy érzéseik, vágyaik veze­tik őket döntéseikben, csak­úgy, mint később az ő gyer­mekeiket. De addig sok víz lefolyik még a Dunán. És addig ne merjünk kérdezni? „Na öcsi, mi leszel?...” HORVÁTH LAJOS Lóránd István decsi könyvkötő kisiparos meghívta műhelyébe az általános iskola egyik harmadik osztályát. A környezetismeret órán oda látogató gyerekeknek bemu­tatta a szakmában használatos gépeket, eszközöket. A könyvkötő mester — maga is gyakorló édesapa —, úgy gondolta, ha a gyerekek aktív kapcsolatba lépnek egyes szakmákkal, akkor a nyolcadikosok pályaválasztá­si hajrájában már tisztább képet látnak a munkalehető­ségekről, saját vágyaikról és így sikeresebben választhat­nak életpályát. A nyolcadik osztályba érkezésig, sok esz­tendő telik el, amit így hasznosabbá lehet tenni. Ezt a fajta segítségadást szeretné a maga gyakorla­tában is rendszeresíteni és szeretné, ha más munkahe­lyek is követnék példáját. Czakó Sándor A könyv olyan kincsesláda, amiből mindenki kedvére gazda­godhat Ifjúság 1977 TULAJDONKÉPPEN szá­mokkal kellene kezdenem. Felsorolni, hogy hány he­lyen, hányán vettek részt a szinte megszámlálhatatlan ifjúsági rendezvényen. De a számok csak száraz adatok. Alig, vagy keveset monda­nak arról, ami a Forradalmi ifjúsági napok 1977-es ren­dezvényeit jellemezte. Aki tudja, hogy március 12. és 13-án több mint ezernyolc- százan vettek részt a megye területén különböző sport- rendezvényeken, még keve­set tud. Csak sejthet vala­mit a rendezvények hangu­latáról, a fiatalok vidám, já­tékos, tiszta örömű sportolá­sáról. Persze a sportprogramok csak az egyik oldalát je­lentik a Forradalmi ifjúsági napok rendezvényeinek. A politikai rendezvények, fó­rumok, vetélkedők, kulturá­lis programok sokasága biz­tosította megyénk fiataljai aktivizálását, a forradalmi hagyományainkra való mél­tó megemlékezést. Az idei FIN egyik talán legkiemel­kedőbb eseménye kétség kí­vül a húsz éves KISZ-tagok ünnepi köszöntése volt. A húsz év előtti zászlóbontás­ról megyeszerte megemlé­keztek. Az évfordulót ün­neplő rendezvények minden­hol szerves egységet alkot­tak a különböző kulturális, művészeti és sportrendezvé­nyekkel. Az idén tizenkettedik al­kalommal rendezték meg a Forradalmi ifjúsági napokat. A három tavasz történelmi évfordulói az idén kapcso­lódtak a KISZ zászlóbontá­sának két évtizedes évfor­dulójához. Megyénk ifjú­kommunistái a húsz éves KISZ-tagok ünneplésekor sem feledkeztek meg az if­júsági mozgalom elmúlt öt­venkilenc évéről. Egységben a húsz éves évfordulójára és az elmúlt 59 év ifjúság­mozgalmi harcaira, minden­napjaira emlékeztek min­denhol. A Forradalmi ifjúsági na­pokat minden év tavaszán megrendezik. Akkor, amikor szerte az országban a KISZ- alapszervezetek elmúlt évet értékelő taggyűléseiket tart­ják, amikor felkészülve a következő mozgalmi évre, megválasztják új KISZ-ve- zetőségeiket. Az idén me­gyénkben ezek a taggyűlé­sek szervesen kapcsolódtak a FIN programjához. Több- helyütt rendeztek vitákat a szocialista életmód kérdései­ről, az ifjúság feladatairól az ötödik ötéves terv, a párt ifjúsági politikája és a köz- művelődési törvényből adó­dó feladatokról. Szót kell ejteni az idei FIN napjai alatt végzett társadalmi munkaakciókról. Szerte a megyében minden­hol találkozhatunk a fiata­lok keze nyomával. A meg­szépült, újjá varázsolt közte­rek munkájukat dicsérik. MEGYÉNK ifjúságának tavaszi rendezvénysorozata lehetőséget biztosított arra is, hogy a fiatalok még ala­posabban megismerkedhes­senek a KISZ IX. kongresz- szusának határozataival, méltóképpen megemlékez­zenek az ifjúsági mozgalom elmúlt hat évtizedéről, a három tavasz történelmi ese­ményeiről.- Tj ­Právics József, a KISZ- bizottság titkára Most nagyon figyeljetek! • ____________j Mi leszek, ha nagy leszek?

Next

/
Thumbnails
Contents