Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

1977. április 14.

KÉPÚJSÁG 3

Atomerőmű-építkezés

A nagy berendezések kikötnie

A réstől felső részének egy szó kosza. A háttérben o doruhírt.

Az erőmű legspeciálisabb része, a reaktor, hajón érkezik majd a Szovjetunióból és fogadására kikötő szolgál, megfelelő teherbírású daruval. De nemcsák a reaktort szállítják vizen, hanem más nagyméretű berendezéseket, szerkezeteket is, amelyek hosszú úton nem szállíthatók tengelyen. A kikötő tehát forgalmas lesz.

A legnagyobb súlyú és terjedelmű szállítmány a reaktor, 14 méter hosszú, öt méter átmérőjű henger. Mintegy 220 tonna a súlya. Hajóról való kiemeléséhez 320 tonna teherbírású daru szükséges. Ilyent szerelnek fel a kikötőben, a Dunából kiágazó hidegvízcsartorna partján. A kikötőt építő 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói már a daruhídszerkezet vasszerelési és betonozási munkáit végzik.

Tavaly nyáron elkezdődött a munka, a résfal elkészítésével. A résfal alkotja a kikötő partfalát, 210 méter hosszúságban. Maga a kikötési partszakasz 140 méter hosszú lesz, ezért kimélyítik a medert a partnál, hogy a legalacsonyabb vízállásnál is legalább három méter mély lesz a víz. A mélyítés természetesen azt jelenti, hogy a résfal mellől elhordják, elkotorják a földet a víz alatt, megfelelő szintig. így viszont a függőleges fal nem támaszkodik eléggé, ezért kihorgonyozzák a parton létesített erős, földbe ágyazott vasbeton falhoz. Jelenleg a ki- horgonyzás is folyamatban van. Persze nem drótkötelekkel húzzák a kikötő falát a part felé, mint ahogyan a hajó lehorgonyzása történik. igen erős, sínszerű acéltestek, szerkezetek vannak a résfal és a rögzítő betonfal közé illesztve, mint tartók, a föld felszíne alatt, a 'kívánatos mélységékben és számban.

A kikötőben felállítandó híddaru fesztávolsága 18 méter lesz, hossza 51 méter. A nagy berendezéseket a daru trélerekre rákja majd és azok szállítják az erőműhöz, a beépítés helyére. Mivel éjszakai munkára is kell számítani, a kikötőben felszerelnek két 25 méter magas térvilágító oszlopot.

Eredetileg úgy tervezték, év végére készül el az atomerőműnél a nagy berendezések kikötője, de a határidőt jóval korábbra akarja hozni a 26-os AÉV: felajánlásként november 7-ét tűzték ki a befejezés időpontjának. Utána a híddarut másik vállalat szereli fel.

GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly

Emelik o betonocél stólái

Több

elismerést!

Együttes ülést tartott nemrég a Tolna megyei Tanács egészségügyi osztálya és az SZMT akcióbizottsága. A tanácskozás résztvevői megyénk véradómozgalmának helyzetét, eredményeit tárgyalták meg.

Okkal került sor erre az ülésre. Tolna megye összlakosságának 8 százaléka térítésmentes véradó. Az országos átlag 5,4 százalék. Nálunk tehát több az áldozat- és segítőkész ember. Ennek tulajdonítható az az eredmény, hogy térítésmentes véradóink az elmúlt évben közel ötezer liter — egészen pontosan 4700 liter — vért adtak beteg embertársaiknak. A véradás, mint tudjuk, az emberi segítségnyújtásnak egyik legszebb formája. Az is közismert, hogy kórházaink munkáját ma már nem lehetne elképzelni a térítésmentes véradók tekintélyes bázisa* nélkül. A vér nemcsak életet ment, a különböző vérkészítmények nélkülözhetetlenek a gyógyításhoz is. Éppen ezért a véradás az eddigieknél nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést érdemel — szögezték le az együttes ülés résztvevői. A Munka Törvénykönyvében biztosított szabad időn túl, véradóinkat a jövőben nagyobb erkölcsi és — anyagi lehetőségeinkhez mérten — nagyobb anyagi elismerésben kell részesíteni. Van már a megyében számos példa arra, hogy az egyes gazdálkodó szervek, intézmények figyelemmel kísérik véradóikat és mekeresik azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmasak a társadalomért tett szolgálataik elismerésére. De nem általános még, hogy aki e vonatkozásban többet ad, az kapjon többet a szűkebb és tágabb környezettől. Az együttes ülés résztvevői ez utóbbi miatt döntöttek úgy, hogy ajánlással fordulnak a különböző munkahelyek gazdasági, társadalmi vezetőihez. A cél: több megbecsülést azoknak, akik valamennyiünk legnagyobb kincséért, az egészségért léptek a véradók sorába!

Szárnyaszegett

repülés

Tanácsi szakemberek a megmondhatói annak, hogy végrehajtó bizottsági ülések jegyzőkönyveit olvasgatni nem mindig szórakoztató és az sem biztos, hogy Grétsy László és Lőrincze Lajos örömét lelné bennük. (Vagy igen?) A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy ugyanez az olvasmány nagyon sokszor tanulságos.

Bogyiszlón például februárban a postahivatal vezetője adott számot a végrehajtó bizottság tagjai előtt fontos munkahelyének működéséről. A beszámolót olvasói rövidnek ítélték, csakugyan az is volt. Hejlett benne azonban egy közfigyelmet érdemlő mondat. Bogyiszlón öt úgynevezett „berepülőzött” postavonal van. Vagyis, ha a posta már bezárt, ezek segítségével lehet mentőt, tűzoltót, szükség esetén akác rendőri riadóautót is hívni. Ha...!

Ha mind az öt „repülőtulajdonos” úgy akarja. Gyatra távközlési állapotunk a közeljövőben (néhány év) majd javul ugyan, de ebben a pillanatban elég egyetlen készülék hallgatóját leemelni és az asztalra helyezni, máris működésképtelen az összes többi. Egy falu délután 4 órától árvíz, földrengés, vagy más természeti csapás híján is elvágatik a világtól. A leemelt telefon- kagyló tulajdonosát viszont nem zavarhatja senki. Ilyesmire volt már példa. Nincs, aki megmondhatná, hogy kinek a jóvoltából, így bűnbakot keresni meddő igyekezet. ORDAS IVÁN

Korszerű eszközök a pártoktatáshoz

A PÁRTOKTATÁST, a politikai agitációt és propagandát segítő több százezer szemléltető anyagot, leporellót, kézifüzetet, diasorozatot és egyéb korszerű audiovizuális eszközöket ad ki az idén a Kossuth Könyvkiadó szemléltetőosztálya. A közelmúltban megjelent kiadványaikról, az idei tervről Rákos Imréné osztályvezető tájékoztatta az MTI munkatársát:

— Fontosabb kiadványaink

közül szeretném felhívni a figyelmet a 100—100 ezres példányszámban megjelenő, a hatékonysággal — termelékenységgel foglalkozó és a szocialista brigádvezetők tanácskozására készülő „Munkánk termelékenysége” című leporellónkra. A szocialista hazafiság — internacionalizmus című kiadványunkban fotók, grafikonok segítségével szólunk hazánknak a baráti országokkal való kapcsolatáról, a korszerű haza- fiságról. . "

— Áprilisban jelenik meg a szövetkezeti mozgalmat bemutató füzet. Ugyancsak 100—100 ezres példányszámban hagyja el a nyomdát a munkás-paraszt hatalommal foglalkozó, a szocialista országok ötéves terveit ismertető, és a szövetkezeti mozgalom múltját, jelenét feldolgozó kézifüzet is.

— A pártoktatást segítő kiadványunk a politikai vitakörök vezetésének módszertani útmutatója.

A hasznos füzet olvasói konkrét javaslatokat kapnak az egyes előadások előkészítésének módszereiről, a viták levezetéséről, a segédeszközök, segédanyagok felhasználásának lehetőségeiről.

— Évek óta kísérletezünk korszerű audiovizuális eszközökkel. Az írásvetítő *fólia- sorozatok az esti egyetemi oktatás könnyítését, szolgálják. Az idén adjuk ki a szocializmus politikai gazdaságtanához és a filozófiához tartozó írásvetítő fóliasorozatunkat.

Jól beváltak már a diasorozatok is, amelyek ugyancsak nagyszerűen segítik a tömegpolitikai tanfolyamokat. Egyebek közt az idén jelenik meg a világnézet-etikai kérdések tanfolyamának anyagát szemléltető, a pártirányítás, pártélgt kérdéseivel foglalkozó tanfolyamokhoz kapcsolódó színes diasoroza- tunk.

— A politikai oktatás egyik nagy hatékonyságú eszköze a film. Most forgatják a „Ne csak szavakkal” című harmincperces, színes filmet, amely a pártoktatásban felhasználható szemléltetőeszközök sokaságát, alkalmazását mutatja be.

— A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára számos kiadványunk lát napvilágot. Kísérjed jelleggel állítottuk össze 36 színes dián, az SZKP XXV. kongresszusát feldolgozó anyagunkat. Szeptemberben jelenik meg az 1917- es történelmi esztendő februártól októberig terjedő időszakát bemutató képsorozatunk. Ugyancsak az év második felében adjuk közre 32 magyar internacionalista, a forradalomban, a polgárháborúban részt vett kiemelkedő munkásmozgalmi személyiség portréalbumát. Az

arcképsorozat mellett röviden ismertetjük életrajzukat is.

SZOCIALISTA BRIGÁDOKNAK készítjük az

MSZBT-vel közösen a „Hatvan év — hatvan kép” című fotósorozatunkat, amely fekete és színes fényképeken mutatja be az elmúlt hat évtized fejlődését a Szovjetunióban. „Hatvan év legszebb plakátjai” címmel húsz szovjet, és húsz magyar politikai plakátot is megjelentetünk. (MTI).

A község érdekében

A csibráki fűrészüzem kútja - és a lakosság igénye

Hajnal Ju/.sel. a csibraKi fűrészüzem párttitkára szívesen és örömmel beszél a csibráki vízről.

— Két événél is több, hogy az erdőgazdaság elhatározta, fejlesztik a fűrészüzemet. Az előzetes számítások azt bizonyították, hogy alkalmas a terület kis üzem létesítésére, hiszen itt van a fa, az üzem telepítésére hely, és munkaerő. így innen csak a kész terméket kell majd elszállítani — ha elkészülnek a nagy munkával. Egyelőre azonban még csak a kezdet kezdetén tartunk, de a fejlődés útját látjuk és láttatjuk az emberekkel. így, a műszaki tervekbe illeszkedően két éve fúrtak egy artézi kutat, hogy ellássa majd az üzemet ivóvízzel és ipari vízzel. Ez indította el az emberekben a kezdeményezést. Jöttek hozzánk, a párt meg az üzem .vezetőihez, hogy a falu lakossága is kaphasson az új kút vizéből.

— Azelőtt talán nem volt jó ivóvíz a faluban?

— Ivóvíz volt, de fél órába is beletelt, mire egy kannát megtölthettek az emberek. A sportpálya melletti kút, az utóbbi hónapokban csak csöpögött, a tűzoltószertárnál pedig csak nagy esőzések idején látszott, hogy van még a mélyben víz.

— És az ásott kutak?

— Csibrák községben nem lehet az ásott kutak vizét fogyasztani. Éveken keresztül az artéziról hordták az emberek a vizet, a falu mindkét része a központba járt vízért.

— És most van jó ivóvizük.

— Van. Több alkalommal párttaggyűlésen mondták az elvtársak, hogy kezdeményezzük: vezessék ki a kút vizét az utcára, legyen a lakosságnak is elegendő és jó ivóvize. Jeleztem ezt a városi pártbizottságnak. Pálfalvy elvtárs, az üzemvezető pedig a tamási központunknak. A pártbizottságon és a tamási vállalati központban is kedvezően fogadták kérésünket. Elintézték a jogi dolgokat a városi tanáccsal és a többit ránk bízták.

— Volt víz, kiengedték az utcai kútig.

— Az úgy történt, hogy a szocialista brigádók vállalkoztak az árok kiásására, a cső lefektetésére, a kútoszlop felállítására. Negyven méter árokról, meg csőről volt szó.

— Tehát a vállalat saját kútjából ad dolgozóinak ivóvizet.

— Igen. Németh László igazgatónk egyből az ügy mellé állt: azt mondta, meg kell csinálni a vízvezetést, mert a mi dolgozóinkról van szó.

— Hányán dolgoznak a fűrészüzemben?

— összesen száztizenha- tan. De a község lakossága 670 fő.

— Tehát a vállalati érdek és a közérdek egybe esett.

— Igen. Most mindenki örül a jó víznek. Sokan megállítottak már, hogy megköszönjék intézkedésünket. Én mindig azt mondom, maguknak köszönjék, maguknak csinálták, használják, igyák egészséggel a vizet.

Hajnal József párttitkár ezeket mondta a csibráki vízről.

— o —

A résfalai ilyen hatalmas acélsínekkel horgonyottáli ki