Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

XXVII. évfolyam, 86. szám ARA: 0,80 Ft. 1977. április 14., csütörtök Mai számunkból KORSZERŰ ESZKÖZÜK A PARTOKTATASHOZ (3. old.) CIGÁNY ÓVODÁSOK (4. old.) FIATALOK (5. old.) TERÜLETI LOVASVERSENY (6. old.) ATOMERÖMŰ­ÉPlTKEZÉS (3. old.) Régi gépek - tegnapi termékstruktúra Meghívót kaptam néhány napja. Sorai nem az * újságírónak, hanem a magánembernek szóltak. Hajdani tanítóim egyike arra kért, látogassam meg azt a műhelyt, ahonnét jó ideje elszármaztam, s most ő is búcsúzik: végleg nyugdíjba megy. Ebből az alkalomból szeretné még egyszer maga köré gyűjteni azokat, akik nála tanulták a mesterséget; szeretné megkérdezni tőlünk — mire vittük, hasznát vettük-e tanácsainak. Lenne is mit tanulságul összegezni a ta­lálkozóról, de hát én most nem egyéni életsorsok, élet­pályák kataszterét szeretném fölmutatni — inkább másról beszélnék. Arról, hogy mi történt, s mi nem a régi műhelyben, hogy utoljára törölgette meg az akkor sem új, de még ifjonti masinát: egy százhuszas eszter­gapadot. Ennek bizony több mint tizenhét esztendeje — és bizony elgondolkoztató tapasztalás, hogy a száz­huszas ma is ugyanott áll az ablak mellett, ahol én elhagytam. Ha kiterjesztjük a vizsgálódás határait az ország valamennyi hasonló munkahelyére, sok helyen fogad hasonló kép. Legalábbis erre utalnak a Központi Sta­tisztikai Hivatal felmérései, melyek szerint 1969-ben 14,5 év volt a szerszámgépek átlagos életkora Magyar- országon, s azóta ez a helyzet csak rosszabbodott. Ma a gépipar forgácsoló gépeinek jóval több mint egy- harmada 20 évnél régebbi, tíz százalékuk harminc­éves, pedig az ideális legfeljebb hét-tíz év lenne! Hogy mindez mit jelent forintban — íme: az állami nagy­iparban a nullára leírt, elhasználódott, de termelő gé­pek értéke 11,4 milliárd forintot tett ki 1969—1970-ben. Tavaly a gépmatuzsálemeknek az értéke már elérte a harminckilenc milliárdot. A fura gépműemlék-védelem nem olcsó. A gépjavítás horribilis összegekbe kerül! Figyeljünk csak a számokra: 1970-ben a 11,4 milliárd értékű nullára leírt géppark fenntartására majdnem 17 milliárd forintot költöttünk. 1975—76-ban megközelí­tőleg 25 milliárdot. Ha csupán ez sürgetné az ésszerű fiatalítást, ez is elég lenne. Ám — bármily hihetetlen — a mind na­gyobb összegű javítási költség a legkisebb tétel azon a számlán, amelyet a gépmatuzsálemek miatt fizetünk. Elemzések szerint sokkal nagyobb ennél az elmaradt haszon, amelyre éppen az új, korszerű gépek révén tehetnénk szert. Könnyű belátni, ha az elavult esz­tergapad helyébe modernet állítanak, az új gép gyor­sabban megbirkózik a feladattal, mint a régi. Sőt: a mai gépek nem csupán nagyobb teljesítményűek, ha­nem pontosabbak, illetve olyan képességekkel rendel­keznek, amilyenekkel a régiek nem. A számjegyvezér­léssel ellátott megmunkáló berendezésekkel például olyan termelékenység érhető el, amelyet hagyományos berendezések meg sem közelítenek. A különféle auto­matizált célgépek más módon is felbecsülhetetlenül előnyösek: kezelésüket betanított munkásokra is rá­bízhatják. Ez pedig ebben a szakember-ínséges világ­ban nagyon fontos szempont. Miért hát ilyen aggasztóan nagy az öreg gépek aránya? Ha alaposabban belenézünk a vállalatok kár­tyáiba, érdekes felfedezésekre tehetünk szert. Arra pél­dául, hogy az eszközlekötési járulékot az állóeszközök nettó értéke után kell fizetni és ez — mi tagadás — arra ösztönözheti az igazgatót, hogy minél tovább tart­sa az olyan gépeket, amelyeknek csak eszmei értéke van, tehát nullára írtak. Hallani olyan esetekről, ahol kifejezetten ilyen eszközöket keresnek, hogy velük ba­lanszírozzák a nagyon drága új NC-gépek tartását... Ez tehát nyomós pénzügyi ok. De van itt más gond is, gyanítom ez az öreg gépek divatjának legalapvetőbb indítéka: a megmunkáló esz­közök és az általuk készített termékek között szoros az összefüggés. A korszerűtlen, idejét múlt esztergagépe­ken csak idejét múlt, korszerűtlen terméket gyártha­tunk — és igaz ez fordítva is. Amíg a termékszerkezet tegnapi — addig ehhez a termékszerkezethez a tegnap gépei kellenek. Ezék felelnek meg a legjobban. Mert hiába állítunk be csupa automata gépet az alacsony technikai színvonalú termékek gyártására akár több műszákban is — a gyártás eleve nem lehet hatékony, legfeljebb csak aránytalanul drága: a korszerűtlen terméknek nincs jó ára. A dolog tehát úgy fest, hogy a régi gépeket, ter- ° melőeszközöket, nagyrészt a tegnapi ter­mékstruktúra marasztalja. A bűvös körbe azonban valahol feltétlenül bele kell nyúlnunk, méghozzá radi­kálisan. A kérdés nagyon összetett feladatot fogalmaz meg: a szerkezetváltozásét, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy a régi termék helyett újat kell gyártani, új módszerekkel és új gépeken. MATKÓ ISTVÁN Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Magyar bzociausta Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1977. április 13-án, Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának el­nökletével ülést tartott. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bi­zottság titkárának előter­jesztésében az időszerű nem­zetközi kérdésekről szóló tá­jékoztatót, Németh Károly- nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­ben az 1977. évi népgazda, sági terv első negyedévi tel­jesítésének tapasztalatait, valamint Huszár Istvánnak, a Politikai Bizottság tagjá­nak előterjesztésében a 15 éves lakásépítési program megvalósításáról szóló jelen­tést. A Központi Bizottság határozatot fogadott el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak megünnepléséről. Az ülésről közlemény je­lenik meg. (MTI) Az angolai külügyminiszter a shabai eseményekről Párizs, Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: A shabai események bel­ső lázadás következményei. Nincsenek angolaiak, kubai­ak vagy szovjet állampol­gárok a shabai körzetben — jelentette ki Párizsban Paulo Jorge, az Angolai Népi Köz­társaság külügyminisztere. „A felkelésben részt vevő volt katangai csendőrök” — mondotta Paulo Jorge — An­golában menekültként éltek. Ezek az emberek tetszésük szerint visszatérhetnek Ka- tangába, mi azonban sohasem támogatták őket egy shabai felkelés megszervezésében. Ez a lázadás a zairei területen belül tört ki és fejlődött to­vább és azt állítani, hogy Shaba délkeleti részében a mi területünkről érkező ag­resszióval állnak szemben, merő fantáziálás. Paulo Jorge ilymódon köz­vetve visszautasította Giscard d’Estaing francia államfő ki­jelentéseit. Giscard azt fejte­gette, hogy nem belső láza­dás van Shabában, hanem „kívülről jött és forradalmi hadviselésre kiképzett ele­mek” akciójáról. Jorge nem közölte, milyen lépéseket tesz majd kormá­nya a marokkói—francia aKrió nyomán a francia kor­mány irányában, kifejezte azonban aggodalmát a shabai konfliktus nemzetközivé té­telével kapcsolatban. Ez az­zal a veszéllyel jár, hogy az imperialista erők támadást intéznek Angola területe el­len — mutatott rá. Az ango­lai nép felkészül erre az es­hetőségre — mondotta a mi­niszter. Bírálják a francia köztársasági elnököt Miközben folytatódik Fran­ciaország zairei szállítóak­ciója — a 11 katonai repülő­gépen kívül a kormány ké­résére az Air France a ma­rokkói hadianyag fuvarozá­sára rendelkezésre bocsátott egyik Boeing 747-es óriásgé­pét is — Jacques Chirac pártja, az RPN is óvatos tá­(Folytatás a 2. oldalon.) NDK-beli ifjúsági küldöttség megyénkben Kedden este megyénkbe érkezett az Állami Ifjúsági Bizottság vendégeként ha­zánkban tartózkodó NDK- beli küldöttség. Erhard Sy- rust. az NDK Állami Ifjúsá­gi Hivatal tanácsadóját, Klaus Kretschmart, Karl- Marx-Stadt megye ifjúsági titkárát és Wolfgang Reichet, Suhl megye ifjúsá­gi titkárát tegnap délelőtt fogadta Péti Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottsága első titkára. Délután a ven­dégek megtekintették a pak­si atomerőmű és az új lakó­telep építkezéseit. Ma délelőtt a vendégeket dr. Szabópál Antal, Tölna megye Tanácsának elnöke fogadja. Péti Imre, a megye ifjúságának életéről, munkájáról tá­jékoztatja a német küldöttség tagjait Pártközi tárgyalások Olaszországban Róma. Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: A szocialista párt eljuttat­ta a többi párthoz (újfasisz­ták kivételével) azt a prog­ramtervezetet, amelynek alapján pártközi tárgyaláso­kat kíván kezdeni közös kor­mányprogram kidolgozása céljából. A közös program egyben új parlamenti kor­mánytöbbség kialakulását jelentené a kommunista párt részvételével. E tárgyalások eredményétől függ az Andreotti-kormány sorsa. Egy közös program és új kormánytöbbség esetén nincs kizárva, hogy a jelenlegi ki­sebbségi kabinet helyébe új kormány kerül. A szocialisták kezdemé­nyezését támogatják a ki­sebb középpártok és az Olasz Komimíhista Párt is, amelynek főtitkákra, Ber* linguer a L’Unitában múlt héten megjelent cikkével fordulatot sürgetett a kor­mányzásban közös program és többség kialakításával. A kormányzó keresztény- demokrata párt hozzájárult ahhoz, hogy a legsürgősebb tennivalókról — közös prog­ramról — tanácskozzon a párt. Nem ért egyet viszont a kormányzati keretek meg­változtatásával. Törekvése, hogy az esetleges közös programot a jelenlegi ki­sebbségi kormány hatjsa végre a többiek külső támo­gatásával. Az OKP fő célja a tenni­valók meghatározása és az, hogy a párt a jelenlegi tar­tózkodás helyett részét ké­pezze a kormánytöbbségnek. Kötesd Népszerű a mezőgazdasági kölcsön Thaiföldi provokáció A Kölesd és Vidéke Ta­karékszövetkezetben tavaly volt az eddigi legnagyobb betétnövekedés: összesen két­millió 187 ezer forintot he­lyeztek el a takarékos embe­rek. Lechner Vendel ügyve­zető tájékoztatása szerint most már nagyobb értékek vásárlására gyűjtik a pénzt sokan, nem hűtőgépre és te­levízióra, hanem gépkocsira, drága bútorra, továbbá ház­építésre, lakáskorszerűsítés­re. A hét településre kiterje­dő takarékszövetkezetben (Kölesd, Kistormás, Varsád, Gyönk, Felsőhídvég, Borjád, Hangos-puszta), amely az egyik legkisebb a megyé­ben. 759 embernek van be­tétje. Az összeg 1976 végén több mint 14 millió forint volt. Rendkívül nagy a fej­lődés 1958, a megalakulás éve óta, hiszen akkor csupán 247 ezer forint betétje volt itt 211 embernek. Nagyon népszerűvé vált a mezőgazdasági kölcsön. Egyik évről a másikra 300 ezer fo­rinttal nőtt az ilyen kölcsön összege; tavaly már 584 ezer forintot vett fel 86 takarék­szövetkezeti tag. A pénz 90 százalékát állattenyésztésre fordították, anyakoca-vásár­lásra, takarmányokra és nö- vendékmarha-vásárlásra. Az egyéb kölcsönökkel együtt összesen négymillió 603 ezer forintot folyósított a szövetkezet az elmúlt év­ben, annyit, mint hosszú évek óta mindig. Képünkön a takarékszö­vetkezet három nődolgozója látható, Zsigmond Józsefné pénztáros, Marosi Józsefné könyvelő és Lengyel Lászlóné főkönyvelő, a pult másik ol­dalán pedig az ügyfél, Honti István. Fotó: G. K. Győri Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti: Vientianéban sajtóérte­kezleten számoltak be az or­szágot ért újabb thaiföldi provokáció részleteiről. A laoszi tájékoztatási mi­nisztérium sajtóosztályának vezetője a sajtóértekezleten bemutatta azokat az ameri­kai gyártmányú fegyvereket, amelyeket a Vientiane köze­lében lévő és március végén laoszi reakciósok által el­foglalt Szieng sziget felsza­badítása során találtak. A laoszi tájékoztatási mi­nisztérium képviselője nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy Thaiföldnek kell vi­selnie a felelősséget a be­avatkozás következményei­ért. Az LNDK a maga ré­széről ismételten síkraszállt a két ország jóviszonya mel­lett, az 1976. augusztus 3- án aláírt laoszi—thaiföldi közös közlemény szellemé­ben — hangoztatta a szóvi­vő, hozzátéve: a bangkoki kormánynak azonban fel kell hagynia a laoszi nép árulóinak támogatásával.

Next

/
Thumbnails
Contents