Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-09 / 83. szám
1977. április 9. /"TolnaN , ivEPUJSAG 3 Dunaföldvári gázgyár Minden teli, megtöltött palackot megmérnek Túlteljesítenék a negyedéves tervet A termelés 1973-ban kezdődött, de még tavaly sem tudták teljesíteni a tervet a dunaföldvári gázgyárban. Létfontosságú terméket állít elő az Oxigén és Dissous Gázgyár 6. számú, dunaföldvári telepe: a hegesztéshez nélkülözhetetlen dissous- gázt. A tapasztalatlanságot szervezeti hiányosságok, sőt munkafegyelmi vétségék is tetőzték, például néhány ember rendszeresen italozott a veszélyes üzemben, vagy ittasan ment be, s ezzel feszültséget, rossz hangulatot keltett környezetében. Az új telepvezető, Szeleczki Sándor tavaly november 1- én került az üzem élére. Mint mondotta, rögtön hozzáláttak a technológiai és munkaszervezési intézkedések végrehajtásához. Újévtől már terv szerint dolgoznak. Az első negyedévi terv 440 tonna gáz előállítása volt, a teljesítés 470 tonna. Január elején négy, szocialista címért dolgozó brigádot szerveztek, a 33 munkásból 28 brigádtag. Ök alkotják a technológiai létszámot, tehát a közvetlen termeléssel foglalkoznak. A szákszervezeti szervezettség csak 75 százalékos volt korábban, ezen is változtattak: már mindenki tagja a szakszervezetnek. Megkezdődött az igazi munkássá válás folyamata a dunaföldvári gyárban, amely igen nagy fejlesztés előtt áll. A terméket, a töltött gázpalackokat sok helyre szállítják a dunaföldvári ipartelepen félépült gyárból, főként a Dunántúl déli részére és Budapestre, de más körzetek is kapnák, lehetőség szerint. A mellékterméket, a mészhidrátot felhasználja az építőipar. G. J. Fotó: Gottvald. Jól jövedelmez az állattartás A mélt héten 214 húsvéti tejesbárányt szállítottak a szakadáti Aranykalász Termelőszövetkezetből a Sántosi Állami Gazdaságba, ahonnan Olaszországba exportálják. A Szakadát környékén lévő dombokon a juhtenyésztés igen kifizetődő. Az állománylétszám jelenleg 560, de az igénytelen, még a hó fölött is táplálékot találó „söprögető állatoknak” még a dupláját is el tudná tartani a szövetkezet. Több sertést tartanak a szövetkezetben mint eddig bármikor: korábban évente 200—300 sertést értékesítettek, idén 450-et kívánnak eladni. A terménytárolónak használt épületet átalakították, s a kutricákat saját szaporulatból töltötték fel. A tejlhozam egy év alatt 180 literrel emelkedett a tervek szerint, a saját nevelésű magyartarka tehenek 2200 litert adnak ebben az évben. A ju- hászaton kívül 1976-ig az állattartás mindig veszteséges volt, tavaly az ágazat egymillió forint többletbevételt hozott a szövetkezetnek. Automatikus felügyelő A Telefongyárban az elmúlt évben kezdték meg, svéd licenc alapján, az NBK típusú, automatikus, felügyelet nélküli hírközlő és biztosítóberendezések gyártását, amelyből az első negyedévben 90 darabot készítenek. Ezeket a készülékeket a földgáz- és olajvezetékek automatikus „felügyelője. ként” alkalmazzák. A berendezéseket négy, illetve nyolc kilométerenként helyezik el. Az automaták élettartama az előzetes kísérletek szerint, elérheti a 40—50 évet. Képünkön szerelik az NBK típusú automatikus hírközlő biztosítóberendezést, amelyeket a szovjet posta rendelt a Telefongyártól. Fotó: Koppány György KS Parlagok hasznosítása Pakson ______________.... .. ..„.-í________________________—___________________________________a, ___________■..i . .. _______________________ K öztudott, hogy a paksi határban rengeteg a parlag, több száz hektár a műveletlen terület. Nagyrészt kipusztult, elhanyagolt, illetve kényszerből elhagyott szőlőföldek ezek. Pakson olyan nyugdíjas ember is él, akinek két présháza van, de szőlőt már nem tud művelni, mert nem bírja, napszámost viszont nehéz találni és ráfizetéses is az olyan szőlészkedés. A parlagok hasznosítása állandó téma. Nem olcsó a feltörés, mert fákat, tuskó- kat, bozótos sávokat kell eltüntetni, nehéz gépekkel és csak ezután következhet a felszántás. De áldozni kell a parlagföldek hasznosítására, hiszen az a leggazdaság- talanabb, ha nem művelik a földet. Az elmúlt évtizedben kevés történt a parlagföldeken. Ennek oka főként, hogy a szőlőket a feltörés után is szőlőként tartották nyilván, nagyobb terhet viselt a tsz, mint amennyi méltányos lett volna. De most, rendeletmódosítás után erőteljesen megkezdődött a parlagok eltüntetése. Harminc hektárt tisztítottak meg a télen a paksi Aranykalász Tsz-ben, két DT-traktor dolgozott a sok fa (elöregedett gyümölcsfákról van szó) és cserje kiirtásán. Elég könnyen boldogultak az erős gépek, mert homokterület a legtöbb parlag. Hat-nyolc férfi szolgálta ki a traktorokat, ez volt a munkájuk hónapokig. A 30 hektár meg is van már szántva, jó mélyen, és a gyökérmaradványok eltávolítása folyik jelenleg. Jövőre szántóföldi művelésbe vonják az egész területet. Fenyőcsemetéket ültetnek viszont a 6-os út mellett, ugyancsak a jövő évben, körülbelül 50 hektáron. Ezt a most még éktelenül csúnya részt közösen töri fel a két paksi szövetkezet, a Duna- menti Egyesülés Tsz és az Aranykalász Tsz. A napokban történt megállapodás a megyei tanács illetékes szakvezetőivel a terület hasznosításáról. Mivel a forgalmas út környéke azon a részen egyben az atomerőmű és az épülő atomváros környékét, tájképét is jelenti, legcélszerűbb fásítani a feltört parlagot. Történt már ilyen hasznosítás, például az erőműhöz vezető déli bejáró két oldalán szépen díszük a fekete fenyő, az eléggé silány homokon, a Dunamenti Egyesülés Tsz birtokán. Az 50 hektárt még most, tavasszal feltörik, előkészítik a jövő tavaszi ültetéshez. Nyáron majd vegyszeres gyomirtásra lesz szükség. Ez is mutatja, hogy a parlagok hasznosítása sok vesződség- gel jár. Közös erővel és támogatással viszont jól megtehető, és éppen ideje már. Hiszen — ez is köztudott — évről évre fogy az országban a mezőgazdaságilag művelhető terület, az ipari létesítmények miatt. Pakson igen nagy területeket kellett kisajátítani az erőműépítéssel kapcsolatosan, a legkülönbözőbb helyeken. Kétszeres ok és érdek tehát a parlagok hasznosítása, a vissza- hódítás a termelés számára. A szövetkezetek erőfeszítését becsülni kell. Szálkan az erdészház magasságában az út keleti oldalán egészen a szemközti domb erdő borította aljáig fűzfát telepít a tsz. Az ültetéshez szükséges lyukakat előre kifúrták géppel. Most Fodor Mihály vezetésével nyolc tsz-tag végzi a telepítést. A nemesfűzvesszőket egy hónapja szedték, azóta vízben áztatták, gyökereztet- ték. Két méterre egymástól már földben vannak a rügyező vesszők. Öregek a márciusi télről „Ha lerázzák a havat" Milyen volt az időjárás a múlt hónapban ? Nem a bolondos április tréfált meg bennünket, hanem a reményt keltő március. A hónap harmadik felében egyszerre nyár eleji lett az időjárás. Egy-kettőre virágba borult a gyümölcsfák nagy része. A korai kajszi szinte az elvirágzó somfától vette át a stafétabotot. A háztáji kertekben gyorsan földbe került a burgonya is. A pesszimisták egy része azonban egyre csak azt hajtogatta: csak böjtje ne legyen ennék a nyárias időnek! A másik része meg régi paraszti regulával rémisztgetett: a hideg hajtja maga előtt a meleget! Lassan úgy látszott, mintha az időjárás is a pesszimistáknak kedvezne: mert már március 28-án este 7 óra után feltűnően érezni lehetett a közelgő hideg leheletét! Március 29-én reggel már arra ébredtünk, hogy újra itt a tél: mindent beborított a hó! A fák szinte roskadoztak a rájuk hullott hótól. Ekkor futott Tamásiban szájról szájra a figyelmeztetés: nem szabad a gyümölcsfákról lerázni a havat, mert 'ha lerázzák, nem lesz termés! Ez a hír ösztökélt arra, hogy megkérdezzék néhány idősebb parasztembert és asz- szonyt, hogy emlékeznék-e hasonló időjárásra és mit szólnák a mostanihoz terméskilátás tekintetében. Elöljáróban én magam mondom el, hogy apai öregapám szokta emlegetni, hogy 1877- ben Koppányszántón szűrben arattak, a kukorica elfagyott. Eszerint a dermesztő hideg nem mároiusban, hanem júniusban ütött be. így tehát nem most, hanem júniusban lesz a 100 éves évfordulója. De reméljük, hogy az időjárás az idei aratásikor nem jubilál. Kálóczi József, aki jelenleg 84. évében van, azt mondja, hogy az ő édesapjától hallotta, hogy 1866-ban volt Tamásiban a nagy kolerajárvány. Ebben az éviben, amikor a gabonák kihozták á kalászt, egyik éjjel olyan dermesztő hideg jött, hogy Tamási területén minden gabona elfagyott, csak két emberé nem. Az egyiknek a Kosba nevű hegyen volt a búzája, a másiké meg Szilfánál a kecsegei határban. Kálóczi Józsefné született Ambrus Erzsébet most 78 éves. Elmondja, hogy 1914- ben aratáskor olyan hideg volt, hogy berliner-kendőben, pargit (barehet) rékliben és kapcában (fonott gyapjúból kötött vastag harisnya) arattak. Édesapja vágta a rendet, ő szedte a markot, az Tél, tavasz, nyár és újra tél. így lehetne jellemezni á márciusi időjárást. A hónap első két napján fagyott, mínusz 4 C fők volt. Gyors fel- melegedés következett, az időjárás — 10—16 C fokos hőmérséklettel — az évszak- inak megfelelően alakult. 21- én villámlás, dörgés, zivatar kíséretében beköszöntött a márciusi nyár. A nappali hőmérséklet 20 fok felett volt, sőt, 28-án olyan meleg volt, amilyen márciusiban csak százévenként fordul elő: 26,5 fokot mértek. Huszon- nyolcadika után a visszalévő napokra megfordította köpönyegét az idő. Aggódva figyeltük a hőmérőt: meddig ángya (bátyjának a felesége) meg kötötte a kévét, de neki magának is ott kellett állni a kévekötéskor, hogy a dermesztő szél el ne fújja a markot a kévéből. A 76 éves Kántor Ignácné született Bencze Anna mondja, hogy 1908-ban vagy 10- ben éppen gyümölcsvirágzás volt. Egyszerre hideg széllel jött egy fekete felhő és ebből olyan hózápor eredt, hogy a hó vastagon borított be mindent, a gyümölcsfákat is. Amikor a havazás elállt, testvérével rohantak a kerítés mellett lévő meggyfákhoz. Kezdték lerázni róluk a havat, de édesapjuk megakadályozta a többi fák rázását, mert „ha lerázzák a havat, akkor lerázzák a termést is.” Valóban igaza volt, mert azoknak, akik lerázták a gyümölcsfákról a havat, nem lett gyümölcstermésük. Dr. Koppán József süllyed. Elfagynak-e a már virágba borult gyümölcsösök, megmarad-e a szőlő? A higanyszál vészesen csúszott lefelé, de aztán óriási szerencsénkre a fagypont után fél fokkal megállt, majd lassan újra emelkedni kezdett, így, ha a laposabb területeken kisebb kár keletkezett is, a gyümölcsösök és szőlők nagyobb része nem szenvedett fagykárokat. A hó elolvadt. A március haivi csapadék összesen: 44,9 mm. Az adatokat Szekszárdon mérte a 350-es számú meteorológiai állomás észlelője: Frey József. Nem volt komoly fagy \ Üzemi látkép fnzlatelepités Szálkán
