Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-09 / 83. szám
/TOLNÁN, , , a “Képújság 1977. április 9. CSALÁD-OTTHON A lakás bejárata: az előszoba Az előszobát „a lakás névjegyének” is szokták nevezni, mert aki a lakásba belép, az előszobában szerzi meg az első benyomásokat a lakásról, lakóiról. Nem mindegy, hogy milyen benyomásokat szerez! Az előszoba,. szerepét tekintve, arra vállalkozik minden esetben, hogy semleges zónát képviseljen a külvilág és a lakás belseje, a személyes, családi környezet között. Feltartóztatja a külvilág zaját, szennyét, az előszobáiból a szobákba lépve már más világba érünk. Az előszoba kialakításánál elsődleges ez a „semleges”, elválasztó szerep. Biztosítani kell azt is, hogy a kintről érkező itt tudja hagyni mindazt, amire a lakásban nincs szüksége: kabátot, esernyőt, esetleg le tudja vetni sáros cipőjét, le tudja pakolni nagyobb csomagjait. Ebhez az előszobának különféle, csak itt használatos bútorokkal kell rendelkeznie. Berendezési tárgyak az előszobában: fogas, lerakópolc, esernyőtartó, tükör, esetleg ülőke. Teljes előszobaberendezés egybeépítve is kapható, amely kissé ösz- szezsúfolva ugyan, de kielégítheti égy család előszobái szükségletét. Ez az előszobafal sokféle árban és variációban kapható, egyszerű textilborítással, fából, kovácsoltvas, vagy műanyag fogassal, kiegészítőkkel. Az előszobát magunk is kialakíthatjuk, ha valamilyen kellemes mintázatú, vagy sima anyaggal bevonjuk a falat, díszléccel szegélyezve a fogas alatt, a szemben lévő falra tükröt szerelünk. Ülőkének megfelel a műanyagboltokban kapható kis műanyag szék, vagy — kis előszoba esetén — a falra szerelt, lenyitható kis padka. A lerakópolc ugyancsak lehet a falra szerelt, sima falap. Mellé apró fogasokat is feltehetünk, kulcsoknak. Az előszobák berendezése ritkán különleges. (Csak abban az esetben, iha az egész lakás különlegesség.) Kialakításuknál kétféle stílus uralkodik: az egyik a külvilág semlegességéhez közelíti, semleges és nagyon lényegre- törő berendezésével, a .másik, — és ez a rokonszenvesebb — .már itt megüti a lakás teljes berendezésének alaphangját, stílusát. Ha a lakás modern és . pl. piros kárpitozású bútorokkal rendelkezik, az előszoba fogasának, textiljeinek színében már megjelenhet e „modernség” és a piros. Ha stílbútorral van berendezve a lakás: kovácsoltvas előszobaberendezés vagy hajlított fafogas ütheti meg itt is a lakás alaphangulatát. így válik a lakás névjegyévé, így ad hűséges információt a benne lakókról. T. A. Gondos kezeléssel, ésszerű használattal meghosszabbíthatjuk háztartási gépeink élettartamát. Beszéljünk először a mosógépről, amely az egyik legnehezebb munkától — a mosástól — kíméli meg a háziasszonyt. A mosógép élettartamának meghosszabbítása szempontjából legfontosabb teendőnk: ne terheljük túl a mosógépet ruhaneművel. Minden típusnál feltüntetik, hány kiló ruhát moshatunk benne. Ezt pontosan tartsuk be. Ha a mosógép működtetése közben bármilyen rendellenességet veszünk észre (búg, szikrázik, kattog, stb.) a gépet azonnali kapcsoljuk ki. Ezzel nemcsak a gépet kíméljük, hanem balesetveszélyt hárítunk el. A gép javítását bízzuk szakemberre! Ha végeztünk a mosással, a gépet áramtalanítsuk és kí- vül-bélül mossuk le, töröljük szárazra, úgy tegyük el. A centrifuga kezelésénél ugyancsak fontos betartandó szabály: csak annyit tegyünk bele, amennyi a használati utasításban megengedett. A ruhát egyenletesen helyezzük el a forgókosárban, mert ha a súlyelosztás nem jó, a gépet megterheli. A porszívó is szorgalmas segítőtársunk. Érdemes rá vigyázni, érdemes kímélni. Hogyan? Az egyes porszívó- gép-típusok használati utasításában megtaláljuk, hogy meddig szabad egyfolytában üzemeltetnünk. Tartsuk be ezt az időpontot, utána pihentessük a porszívót addig, amíg a motor lehűl és csak azután kezdjünk el vele újra dolgozni. Ügyeljünk arra is, hogy olyan nagyobb hulladék ne kerüljön a gégecsőbe, amely eltörni, akadályozza működését. Ha a gép elromlik, ne próbáljuk házi barkácsolással megjavítani, mert a villanyárammal működő gépek balesetveszélyesek. A vasaló fontos munkaeszközünk a háztartásban. Olykor élőfordul, hogy ráég valami az aljára. De ha nem ég rá semmi, akkor is jó, ha időnként letisztítjuk az alját. Következőképpen: olajos ruhával áttöröljük, majd sóval vagy porhomokkal lesúroljuk, leöblítjük és szárazra töröljük. (Vigyázzunk, ne kerüljön víz a vasaló belsejébe!) A tisztítást ' finom dörzspapírral is végezhetjük. Vasalás előtt a vasalót egy fehér vászonruhán egyszer- kétszer végighúzzuk, ezzel is tisztítjuk. Nyáron sokszor elhangzó panasz: elromlott a hűtő- szekrény. Ennek oka igen gyakran az, hogy a fokozat- kapcsolót állandóan a leghidegebb fokozaton tartjuk, és a gép nem bírja az állandó fokozott terhelést. Megelőzhetjük a gép meghibásodását, ha időnként változtatunk a fokozatkapcsoló állásán. Leolvasztani akkor kell a jeget, ha fél crn-nél vastagabb. A hűtőtér tisztítását csak akkor szabad végeznünk, ha az áramot kikapcsoltuk! A jeget nem szabad lekaparni, mert megsérthetjük a kényes hűtőtestet. Ha gyorsítani akarjuk a jég leolvadását, helyezzünk a hűtőrész alá forró vízzel telt edényt. A hűtőszekrény aljára is tegyünk edényt a lefolyó víz felfogására. A hűtőszekrény kimosásához langyos Ultrás vagy szódabikar- bónás vizet használjunk. Otthonunkban nagyon sok olyan gépet találunk (hajszárító gép, masszírozógép, turmixgép, kávéőrlő, stb.), amelyekre egyforma szabályok vonatkoznak: a gép használati utasításában foglaltakat pontosan tartsuk be; gondosan és tisztán tároljuk; karbantartásukról gondoskodjunk. Ne terheljük túl gépeinket, mert a túlterhelés nemcsak az embernek árt — hanem, a gépéknek is. Melyek manapság a „legkeresettebb” utónevek? — érdeklődtünk * két illetékestől: Horák Lászlónétól és Makiári Ferencnétől, a VIII. kerületi Tanács anyakönyvvezetőitől. (A Józsefváros ugyanis nemcsak Budapest, hanem szinte az egész ország egyik legnagyobb szülészeti centruma: az utóbbi, évtize- ■ dekben átlag évi 9—10 ezer újszülött látja meg a kerület két nőgyógyászati klinikáján, illetve kórházaiban a napvilágot.) — A felszabadulás utáni években az egyszerű, megszokott nevek voltak a legnépszerűbbek. A sok László, János, György. Ferenc, Mária, Erzsébet, Katalin és Ilona között csak elvétve tűnt fel egy-két ritkább keresztnév. Az ötvenes évek végén kezdődött a régi magyar utónevek: a Zsolt, az Attila, - á Csaba, az Ildikó, a Réka és a Tünde reneszánsza. S ez a divat — csökkenő tendenciával ugyan — még napjainkban is tart. — Az utóbbi években érdekes változások tanúi vagyunk. Az egyik, hogy eltűnőben van a szokás; az tudniillik, hogy a szülő keresztnevét kapja a gyermek. Valaha az elsőszülött gyermekek az esetek 30—40 százalékában az apa, illetőleg az anya nevét kapták. Ma ez az arány alig éri el a 10 százalékot. Az utóbbi években a különleges, ritka nevek jöttek divatba. Felkapott lett a Barbara, a Beatrix, a Johanna, a Mercédesz, a Zsanett és a Zsaklin. (A szülők nagy bánatára ez utóbbi kettőt csak fonetikusan lehet anyakönyvezni.) A fiúknál a Krisztián, az Edmond és a Bence a divatnév. íme, néhány az utóbbi pár hónap névterméséből: Zoárd. Morgan, Koppány, Omar, illetve Zoé, Vil- ja, Leila és Bibor. — Megfigyelhető, hogy nagy hatással van a keresztnevek divatjára egy-egy divatos film, könyv vagy tévéjáték. Jókai Mór Aranyember című regényének megfilmesítése után például ugrásszerűen megnőtt a Tímeák és Noémik száma. A Hahó öcsi című filmek után rengeteg kis Krisztián született. A Háború és béke népszerű filmsorozata a Natasa nevet tette népszerűvé. A nemrégen bemutatott Fekete gyémántok hatására évtizedes szünet után a napokban jegyezték be az első Evelin nevű bébit. A halálos Ítélet mindegyik fölött kimondatott és sokon már végre is hajtatott. Sokasodó téglarakások, sóderhalmok, glédába rakott betongerendák jelzik, hogy melyik az a régi ház, ahova „sürgős” jelzéssel a végrehajtási parancs megérkezett. De nem érkezik „sürgős” jelzéssel parancs egyiket vagy másikat megőrizni, megmenteni. Pedig sürgős, mert a szemünk előtt, a Sárköz építészetéből is kivetkőzik! Eszem ágában sincs patetikus, hagy szavakkal a törekvő, hagyományt, múltat eltipró újat ostorozni, de fáj, hogy minden ház kiszolgáltatott, hogy annyira gyengék vagyunk, hogy nincs képességünk Az olvasó hangja Házak „siralomházban” megtartani a legszebbeket, az építészeti kincseket. Mert kincs az akkor is, ha nekünk közönséges azért, hogy benne laktunk, magunk meszeltük és kinlódtuk az éjszakai álmot zavaró, falba fészkelt férgeket. Tudom, hogy ez a nap, mint nap mérhető változás örvendetes és megállíthatatlan folyamat. Csupán azt szeretném és nyugodtan mondhatom, szeretnénk, hogy a mindenáron való elpusztítással összecsapna és kiválogatná a jót, az értékek megbecsüléséből és a kultúra szeretetéből táplálkozó értelem. De segíteni citálhatom a mutogatásból az idegenforgalomból származó anyagi érdeket. A csodálatos véletlen úgy hozta, hogy abban a háztömbben, amelyben a kul- túrház és a Népi Iparművészeti Szövetkezet elhelyezkedik, a tájházzal, a padlásmúzeummal és mindazzal, ami kettejükhöz a hagyományőrzésben, a hagyományozásban tapad, a két intézmény közötti területen, minden olyan háztípus megtalálható, amely a Sárközben jellemző. Az érintett területen lévő házak közül kettő még érintetlen, kettő pedig kisebb rekonstrukcióval helyrehozható. Ha ezek a házak köztulajdonba kerülhetnének, akkor lehetőség volna megőrizni százados mivoltjukat, biztosítani lehetne fennmaradásukat. Ezen túlmenően okos, ésszerű alakításokkal, belső köz- lekedőutak kialakításával, az egész háztömb egybekapcsolásával, a skanzenszerű jellegen túl, élő, eleven, a néprajzi hagyományoknak megfelelő kulturális központtá alakulhatna át. Decsnek, sőt, egész Sárköznek a kulturális központjává. Az épületekben lévő szobák, helyiségek egy része klubszobává, szakköri szobává válhatna, más helyiségekben emlékszobákat lehetne kialakítani (pl. Pilisi Elemér, Széli Judit). És helyet lehetne keresni mindannak, ami a padlásmúzeumba, a táj házba nem fért be. Állandó helyet kaphatnának a már kiállított történelmi emlékek, pl. a Tanácsköztársaságról, a felszabadulásról, és mindaz, amit még ma magánkézben őriznek, vagy intézmények raktáraiban. Ezen a helyen — bizonyos, hogy újszerűén — összpontosítani lehetne a kulturális intézményeket. Tudom, hogy ez jelentős anyagi áldozat, de úgyis meg kell oldani a kultúrház problémáit, helyhiányát. Ezen a módon pedig lépcsőzetesen, több évre elosztva az anyagi terheket, adódik megoldás. És adódik az építészeti emlékek megőrzése is. Most még megtartható az előretörő új hullámai között a Sárköz építészetének e kis szigete. Megtartásával megadható, ami kijár annak, ami a magyar nép egyetemes kultúrájából a Sárközzel megyénkbe szakadt. Czakó Sándor Decs ■hMISh
