Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

2 /"TOLNAÁ, ^PUJSAG 1977. április 9. Arafat nyilatkozata Hasznos, eredményes látogatás Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet Végrehajtó Bizottságának elnöke a TASZSZ munkatár­sának adott nyilatkozatában hasznosnak és sikeresnek ne­vezte a Szovjetunióban tett látogatását és a szovjet ve­zetőkkel folytatott tárgya­lásait. Különösen nagy befolyást gyakorolt rám a Leonyid Brezsnyewel való találkozás — mondotta. — Az SZKP KB főtitkára ismételten le­szögezte, hogy a Szovjetunió továbbra is következetesen síkraszáll a közel-keleti vál­ság átfogó rendezése, a Pa­lesztinái arab nép törvényes jogainak biztosítása és ön­álló, független államának megteremtése mellett. Törté­nelmi jelentőségű találko­zónk eredményei kétségtele­nül éreztetik majd kedvező hatásúikat. Arafat hangsúlyozta, hogy az arab népek nagyra érté­kelik és soha nem felejtik el a Szovjetunió gazdasági, ka­tonai és más területeken nyújtott segítségét és támo­gatását. A jelenlegi közel-keleti helyzetről szólva a PFSZ V. B. elnöke kijelentette: sajnos az Egyesült Államok imperialista körei az utóbbi időben bizonyos sikereket ér­tek el a térségben, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet azonban elszántan folytatja harcát. Ennek tuda­tában az ellenséges erők megpróbálják felszámolni a szervezetet, az arab nemzeti felszabadító erők élcsapatát. Ilyen nehéz körülmények között került sor Kairóban a Palesztinái Nemzeti Tanács 13. ülésszakára, amely hatá­rozatot hozott a palesztin forradalmi fegyveres erők egységes parancsnokság alatt történő egyesítéséről, a szo­cialista országokkal folyta­tott együttműködés irány­vonalának megerősítéséről és a palesztinek önrendelkezési és önálló államalakítási jo­gáról. Nyilatkozata befejezé­séül további sikereket kívánt a szovjet népnek és vezetői­nek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából. Ülést tartott a SZOT (Folytatás az 1. oldalról.) sabb tömörülését, egységét, közös cselekvését. így még hatékonyabban folytathatjuk közös kezdeményezéseinket az európai szakszervezeti mozgalom egységtörekvései­nek, az SZVSZ munkájának további támogatására. A KGST-hez tartozó or­szágok szakszervezeti köz­pontjainak sikerült előbbre lépniök ama törekvésükben is, hogy munkájuk szorosab­ban kapcsolódjék a KGST tevékenységéhez, ez egyben azt is elősegíti, hogy nem­zetközi kapcsolataik erősöd­jenek más gazdasági közös­ségek tevékenységéhez kap­csolódó szakszervezeti szö­vetségekkel — mondotta. A továbbiakban hangoz­tatta: A magyar szakszervezetek szerény, de nem jelentékte­len szerepet játszanak az összefogásért vívott küzde­lemben. Az összefogás és egység alapja a közös érdek, az egy osztályhoz tartozás, a szolidaritás. Ennek az együtt­működésnek legfontosabb feltétele szocialista építő- munkánk és szakszervezeti tevékenységünk további sok­oldalú eredményes folytatá­sa. Ezzel szereztünk eddig és szerzünk a jövőben is tekin­télyt és elismerést. Ezzel bi­zonyíthatjuk be, hogy a dol­gozók érdekeinek igazi, leg­következetesebb képviselete és védelme a szocialista tár­sadalomban valósulhat meg. A tájékoztatót a tanács­ülés egyhangúlag tudomásul vette. Végül szervezeti kérdések­ről tárgyalt. (MTI) Kínai fegyverek Zairénak Kinshasában hivatalosan bejelentették, hogy a Kínai Népköztársaság sürgősen „speciális segélyt” küld Zai­rénak a Shaba tartományban kirobbant felkelés elfojtásá­ra. A zairei kormány szó­vivője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy máris megkezdte katonai felszere­lésék légi úton történő szál­lítását. A jövőben — mint kinshasai hivatalos források közölték — hajókon is ér­keznek majd szállítmányok. A Washington Post kinsha­sai jelentése szerint a kínai A MÉM A meteorológiai előrejelzés szerint vasárnapra és hétfőre ismét lehűlés várható, kedd hajnalra pedig — elsősorban a Dunántúlon — fagyveszély- lyel kell számolni. A Mező­segély nehéztüzerseget es harckocsikat is magában fog­lal. 1975—76-ban Kína Zabé­ban képezte ki és fegyve­rezte fel az FNLA szakadár szervezet alakulatait, és ma is támogatja azokat a cso­portokat, amelyek Zaire te­rületéről támadásokat intéz­nek Angola ellen. A mostani segély — amellyel Kína egy sorba került az Egyesült Ál­lamokkal, Belgiummal és más NATO-tagállamokkal — ennek a politikának a foly­tatását jelenti. felhívása gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívja a me­zőgazdasági üzemeket és a kistermelőket, hogy a fagy elleni védekezésre készülje­nek ifel. Napirenden: Európa biztonsága Az épület és alapjai Egy épületben természetes követelmény, hogy részei jól illeszkedjenek egymáshoz és minden be­rendezés tökéletesen működjék. Ki tagadhatná azonban, hogy az egységes egészen belül különle­ges figyelmet követel az alapozás. Ha bajok vannak a fundamentummal, bizonytalanná válhat az egész építmény. A bevezető hasonlat, mivel nem építészeti-szakmai fej­tegetésékbe kívánunk bonyolódni, témánkhoz, az európai biztonsághoz vezet. A szocialista országok joggal hangsú­lyozzák, hogy a százoldalas, híres Zöld Könyvet, az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentumát egységes egészként kell kezelni, s főleg ilyen módon szük­séges átültetni a gyakorlatba. Mindezzel nem ellentétes, hogy a helsinki okmány esetében is szólhatunk az alapokról, ha úgy tetszik, felállíthatunk egy bizonyos fontossági sorrendet. Az első fejezet, az első kosár, amely a politikai biztonság tízparancsolatát (hivatalos fogalmazásban: a harmincöt részt vevő ország kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvekről szóló nyilatkozatot) tartalmazza — minden mást megelőz. Ez nem valamiféle önkényes válogatás! Ha jobb és tar­talmasabb életet, megfelelőbb életkörülményeket kívánunk, a legprózaibb feltétel, hogy egyáltalán élhessünk. Amikor kon­tinensünkön a gazdasági, kulturális, tájékoztatási, turisztikai és egyéb kapcsolatok kerülnek napirendre, akkor mindenek­előtt olyan Európát kell teremtenünk, amelyben lehetségeséit ilyen kapcsolatok. Hiszen az ókori mondás szerint a fegyverek között hallgatnak a múzsák, s egy nukleáris világégés köz­vetlen veszélye, vagy éppen a hidegháború jegesen dermesztő levegője nem nyújt módot a szerteágazó, termékeny, kölcsö­nösen előnyös kapcsolatokra. Annál szomorúbb, hogy a leg­több nyugati országban éppen a legfontosabbról esik a leg­kevesebb szó, s a belgrádi találkozó előkészületeikor is igye­keznék kikerülni ezt a kérdéscsoportot. Idézzük fel, mit tartalmaz a nevezetes tíz alapelv! 1. Az államok szuverén egyenlősége; 2. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; 3. A határok sérthe­tetlensége; 4. Az államok területi épsége; 5. A viták békés rendezése; 6. A belügyekbe való be nem avatkozás; 7. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tar­tása; 8. A népék egyenjogúsága és önrendelkezési joga; 9. Az államok közötti együttműködés; 10. A nemzetközi jogi kö­telezettségek jóhiszemű teljesítése. Vagyis Helsinkiben egy olyan új „európai házirendet” fogadtak el, amely figyelembe véve kontinensünk valóságos helyzetét (ellentétes társadalmi berendezkedésű, más-más szövetségi rendszerhez és gazda­sági integrációkhoz tartozó államok), megszabta a békés egymás mellett élés alapvető szabályait. A felsorolt elvek minden józanul gondolkodó európai számára annyira nyilvánvalónak tűnhetnek, hogy szinte fel­vetődik a kérdés: szükséges volt ezeket külön rögzíteni? Saj­nos, ami a többség szempontjából oly természetes és logikus, nem volt általános. Közismert tény, hogy a Német Szövetségi Köztársaság, amely Nyugat-Európa gazdaságilag legfejlettebb országa, sokáig kétségbevonta a második világháború követ­keztében kialakult határokat és nyíltan egy másik európai állam, a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezésére törekedett. Utalhatnánk azökra a kísérletekre is, hogy a négyhatalmi szabályozást megelőzően miként próbálták Nyu- gat-Berlint „frontvárossá” és feszültséget keltő hídfővé ala­kítani az NDK szívében. (Erről a szándékukról még ma sem tettek le egyes szélsőséges körök, jóllehet világos rendezés történt, s egyértelműen' meghatározták a város helyzetét.) A kelet—nyugati konfliktusokon túl azonban még olyan „nyugat—nyugati” összetűzések is megkívánták az európai politikai biztonság alapelveinek pontos körülírását, mint a török—görög ellentétek, a ciprusi válság, vagy a brit— izlandi halháború. A politikai biztonság alapelvei az eltelt húsz hónap alatt kiállták az idő próbáját. Kedvezően alakították a nemzetközi viszonyokat, amikor megtartották őket és kedvezőtlen hatás­sal jártak, amikor „megfeledkeztek” róluk. A békés egymás mellett élés szabályait figyelembe véve sikerült például ren­dezni a határvitákat Jugoszlávia és Olaszország között, s ezzel végleg lekerült a napirendről a „trieszti krízis”. A ciprusi tárgyalások is azért kezdődhettek meg újra Bécsben, mert elismerték a szigetköztársaság területi" egységét, maga választotta el nem kötelezettségét, s ennek alapján igyekez­nek megoldani a görög és török közösségek vitáit. Ám széle­sebb értelemben is tapasztalhattuk, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok javulásának, az enyhülésnek nélkülözhetetlen feltétele a tíz alapelv elfogadása, érvényesülése. Sajnos, e húsz hónap alatt nemcsak pozitív, hanem ne­gatív tapasztalatokra is szert tehetett kontinensünk. Amikor szélsőséges erők állandóan megpróbálják kétségbevonni a békés együttélés alapszabályait — s a záródokumentumot aláíró kormányok ezt nem utasítják határozottan vissza a nyugati országokban — mind nehezebbé és bonyolultabbá válik a párbeszéd, lassul, akadályokba ütközik az enyhülés. Ám vehetjük a legújabb kampányt is: miközben egyes nyu­gati országokban úgy tesznek, mintha a helsinki megállapo­dást teljesítenék, az emberi jogok védelméről szónokolva — beavatkoznak más államok belügyeibe, gátolják az államok közötti együttműködést és nem éppen jóhiszeműen kezelik a nemzetközi jogi kötelezettségeket. (Az emberi jogok ugyanis nem elválaszthatók az országok alkotmányos rendjétől, jog­alkotásától és senki sem hivatott kívülről a bíró Szerepét játszani 1 Az alapok adottak: tulajdonképpen nem kell mást tenni, mint elővenni a politikai biztonság tíz alapelvét, hogy azokat következetesen megvalósít­sák. Ha ez megtörténik, nem lehet baj az épít­ménnyel, sokoldalúan és gyümölcsözően alakulhat­nak az európai és észak-amerikai országok kapcso­latai. RÉTI ERVIN A délkelet-ázsiai ország mezőgazdaságában létfontosságú az öntözéses rizstermelés. Thanh Hoa tartományban nem­rég új vízátmelő állomást létesítettek, hogy ezzel is se­gítsék a környék ötezer hektáros közös gazdaságában a tavaszi gazdag rizstermést. Képek Vietnamból A VSZK ipara egyre több korszerű terméket állít elő. A hanoi Rang Dond Izzólámpa-gyár tíz százalékkal túltelje­sítette idei első negyedévi tervét. A képen: villanykörték minőségi ellenőrzése. Banánszüret a Van Du Állami Gazdaságban. A főváros közelében lévő szocialista mezőgazdasági nagyüzemben ta­valy 800 tonna ba nát szüreteltek. (VNAnf el vételek — MTI—KS) LAPZARTA MOSZKVA Pénteken elutazott Moszk­vából Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, kubai állam- és kormányfő. Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a szovjet kor­mány meghívására nem hi­vatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A két ország állami zász- ladval feldíszített vnukovói repülőtéren Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alékszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács el­nöke és más szovjet vezetők búcsúztatták Fidel Casitrót. BONN KARLSRUHE A nyugatnémet rendőrség az egész ország területén nagy apparátussal folytatja a nyomozást Siegfried Bu­baok főállamügyész gyilko­sainak kézre kerítésére. Egy nappal a Karlsruhéban elkö­vetett terrorcselekmény után még nem sikerült a tettesek nyomára bukkanni.

Next

/
Thumbnails
Contents