Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

1977. április 8. ^frtEPUJSAG 5 A két 180 lakásos ház tömbje és alatta a sorházak A baktai nyüzsgés közelről A TÁJHOZ, melyben Szekszárdon élünk, hozzátartozik a nevezetes Bakta, ahol már jó ideje nagy a nyüzsgés és még évekig az is marad. Gallai Ferencet, a városi tanács főmér­nökét kérdeztük, hogy milyen változásokra számíthatunk a Baktában, ahol bárki által szemmel láthatóan nagy építkezé­sek folynak, egy új lakónegyed körvonalai bontakoznak ki. — így van — mondotta. — A hatodik 5 éves terv vé­gére itt mintegy tízezer lakosú alközpont készül el, iskolá­val, óvodával, bölcsődével, orvosi rendelővel, gyógyszertár­ral, postával és ABC-áruházzal. A rendezési terv, mely 1973- ban készült és amit egy évvel később hagytak jóvá, a baktai alközponthoz számítja a Kálvária oldalát is, ami a szekszár­di szóhasználatban külön tájegység. De ha ezt levonjuk, a „tényleges” Baktára még mindig 2300 lakás marad. — Melyek felépültéig alighanem még sok víz, lefolyik a Sión... — Ez az előttünk álló évek csapadékosságától függ. Ed­dig is sok lefolyt, de közben itt sok minden történt. — Részletezzük! Járdakészítés — Az övárok alatti részen felépült mintegy 130 magán­erős kivitelezésű sorházas társasház. Hogy a táj képe ne vál­jon egyhangúvá, ide kerül majd egy középmagas, tízszintes ház és 250 lakás, ötszintesekben. Az övárok, ezt olvasóink korábbi beszámolóinkból jól tud­ják, Szekszárd erózió- és iszapelöntés elleni védekezésének fontos alkotóeleme. Egyszerre vízelvezető és közforgalmi út. A közforgalmat március 1 óta a VOLÁN 11. jóvoltából már a 3/A jelzésű autóbuszok is szolgálják. Az övárok felett áll két, egyenként 118—118 lakásos, ötszintes nagy ház. — Az épületek elhelyezésénél a terv ügyelt arra — folytat­ta a főmérnök —, hogy azok kövessék a rétegvonalak irányát, a természet adta szintkülönbségekkel szinkronban épüljenek. Az új alközpont centrumában 1979-ben elkezdődik egy 24 tantermes iskola, 150 férőhelyes óvoda és 80 férőhelyes bölcső­de építése. 1979—80-ra készül el az orvosi rendelő, a gyógy­szertár és az ÁBC áruház, a posta és a további üzletek 1980— 82-re. A baktai változsáok egyes pillanatait örökítik meg fény­képeink. O. I. Fotó: K. Z. Öregek napközi otthona Az iskolák körzetesítése folytán-a kisközségek általá­nos iskolái megüresedtek. Az elárvult épületeket aztán a tanács különböző célokra új­ra igénybe vette. Van ahol tűzoltószertár, másutt vörös­keresztes rendelő vagy akár tyúkfarm lett a valamikori iskolaépületből. Váralján öre­gek napközi otthona. A köz­ség idősebb lakói kevesebbel is beérték volna. Az 1975-ös falugyűlésen azt kérték, hogy szervezzék meg a közétkezte­tésüket. A napi egyszeri étke­zésből egésznapos ellátás, öregek napközi otthona lett. A felszerelés és a szükséges átalakítások 160 ezer forint­ba kerültek. Ebédet az általá­nos iskola alsótagozatos nap­közi otthonából hoznak. Az újjávarázsolt épület 1977. február elsején nyitott ajtót a magányos öregeknek. Je­lenleg nyolc férfi és tizen­három nő a napközi otthon rendszeres látogatója. Szend- rei Mihályné vezetővel jár­juk a napközisek birodalmát. A nappali társalgóhelyiség és az étkezde, délutáni pihe­nő között apró tálaló-, étel­osztó helyiség van. — Van hely az otthon to­vábbi bővítésére is — mond­ja Szendrei Mihályné. — Tá­volabbi terveink között szere­pel a fürdőszoba építése. Kilépünk az udvarra. Gon­dozott virágágyások, tisztára söpört, gereblyézett udvar. Két bácsi kapával a vállán megy az udvar hátsó része felé. — Hova mennek? — né­zek utánuk. — Jöjjön, megmutatom! Az udvar végén mintegy hatszáz négyszögölnyi kert és szántóföld. A kertben ter­mőbe forduló, virágzó gyü­mölcsfák, frissen ásott ágyá­sok. A kert szélén már mu­tatja sorait a mákvetés. — Ide járnak ki dolgozni az öregek — mondja az ott­honvezető. — Arra kell csak vigyázni, hogy két nap egy­másután senkinek se enged­jem meg, hogy dolgozzon. Az idős emberek elsősorban pi­henni kell, hogy a napközibe jöjjenek. De ezt néha nehéz megértetni velük. Mindenki dolgozni szeretne. — Mit csinálnak a kerti és udvari munkákon kívül? — Van televízió, rádió, tár­sasjátékok, és szeretnek be­szélgetni. — Tudja, így nem kell a szomszédba menni — szól közbe az egyik néni. — Én hiába is mentem volna, mert a szomszédaim mind fiatalok és egész nap dolgoznak. Csak ültem otthon és hallgattam. Itt meg van kivel beszélgetni — toldja meg egy másik. — Tamási — A Mindenki Iskolája című rádió és televízió adássoro­zat sokakban keltett csaló­dást. Elsősorban azért, mert akik nézni kezdték, azt hit­ték, ez elég is. Nem számí­tottak arra, hogy ez az anyag mennyiségben kevesebb, mint a viszgakövetelmény, a színvonala pedig magas, te­hát első hallásra nem jegyez­hető meg. Magyarán szólva, sokan azt hitték, elég az adást nézni, se konzultációra járni, de tanulni sem kell. Akik viszont — felnőtt fej­jel, munka, és család mellett — valóban tanulni akarnak, azoknak nagy segítség az adás. Az országban az elsők kö­zött szervezte meg a megyei művelődési központ a kon­zultációkat. Az igaz, hogy a kezdeti lelkesedést csalódás követte, a Mindenki Iskolá­ja nem mozgatott meg töme­geket, de eredmények azért vannak. A felnőttoktatási szakbi­zottság a közelmúltban tar­tott ülést, itt értékelték az elmúlt évi eredményeket és határozták meg a további tennivalókat. A szakbizott­ság vezetője, Bárd Flórián véleménye szerint — amit a gyakorlat más részben iga­zolt is — a tévéadások, ami­hez a rádiós felvételeket magnószalagon mellékelni tudják, sok mindenre fel- használhatók. Használták már a szintén az ő nevéhez fűződő — nyolcvanórás osz­tályozó vizsgára előkészítő tanfolyamokhoz is. Amióta ez a forma létezik, évente körülbelül ötszázan vizsgáz­tak az általános iskola kü­lönböző osztályaiból, zöm­mel a hetedik-nyolcadik év tananyagából. Az idén körül­belül százzal lesznek keve­sebben. Az eddigi tömeges képzésből kimaradtak azok az emberek, akik számára nem lehetett tanfolyamot in­dítani, mert egy-egy telepü­lésen csak ketten-hárman * voltak. ök most nézték az adást, egy helyben lakó pe­dagógus patronálta őket. Eb­ben a formában huszonhatan vizsgáztak sikeresen a hete­dik osztály anyagából. Száz- harminehárman pedig a nyolcvánórás tanfolyam és a tévéadás segítségével sze­reztek bizonyítványt a me­gyében. A Mórágyon működő dol­gozók középiskolájának kí­sérleti évei a végükhöz kö­zelednek, tizenöten jelent­keztek érettségi vizsgára. Közművelődési formában készülnek fel a szakmunkás- vizsgára — közismereti tár­gyakból — azok. akiknek a szakmai felkészítését a mun­káltató végzi. Pillanatnyi­lag körülbelül száznegyve­nen vesznek részt ilyen szak­munkásképző tanfolyamon. A felkészítés érdekessége, hogy a közismereti tárgya­kat is a helyi szakemberek, mérnökök, főkönyvelők „ta­nítják”. A művelődési köz­pont elkészítette a tantervet és a segédanyagokat. A min­denki iskolája itt is haszno­sítható, hiszen az általános iskolai anyag legfontosabb tudnivalóit foglalja össze a sorozat. Erre kell épülnie a szakmunkásképző tananya­gának. A szakmunkások három­éves középiskolájára sokan jelentkeznek az egész me­gyéből. A magántanulók szá­mára Tolnán és Nagydoro- gon van vizsgára előkészítő tanfolyam, összesen harminc­ötén járnak konzultációra. Tolnán újabb harminc fő jelentkezett a középiskolába és konzultációt is igényel­nek. Minden nyáron működik középiskolára előkészítő tan­folyam. Palánkra hetvenen készülnek, Dombóváron pe­dig 65 fős csoport jelentke­zett. Az eddig bevált formák a jövőben is mennek tovább, amíg igény van rájuk. A következő tanévben viszont a felnőttoktatási szakbizott­ság segítségével igyekeznek tovább hasznosítani a Min­denki Iskolája adásait. Ter­vezik, hogy Pakson indíta­nak — már van 22 jelentke­ző — egy újfajta középisko­lára előkésztíő tanfolya­mot. A tovább tanulni szán­dékozóknak az általános is­kola törzsanyagát kell felele­veníteniük. A televízió adá­sai és 16 konzultáció a tan­folyam. A forma igen rugal­mas, mert minden középisko­lára jó lehet. A Lengyeli Me­zőgazdasági Szakmunkáskép­ző Iskolában évek óta gond a közismereti tárgyak taní­tása, mert a hallgatók meg- lehetősen hiányos alapokkal érkeznek. A következő tanév elsősei már a televízió segít­ségével frissíthetik fel isme­reteiket. összességében tehát el­mondható, hogy a Mindenki Iskolája sokmindenre jó, ha a meglévő formákba 'beillesz­tik, ésszerűen felhasználják azt. A tervekhez tartozik még a felnőttoktatásban dolgozók továbbképzése. A felnőtteket más módszerrel kell tanítani, mint a gyerekeket. Még az idén kezdődik Tolnán egy tanfolyam, ahol a helyi üze­mek oktatási felelősei ismer­kednek meg a pedagógia alapkérdéseivel. A TIT-tel közösen szervezik az önkép­zés beszélgetés jellegű fog­lalkozásait. Új ház épül

Next

/
Thumbnails
Contents