Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-08 / 82. szám
^tcxha'n . . , e ^nftPUJSAG 1977. április 8. Megyei sportaktíva-értekezlet Áttekintés a tömegsport és az ifjúságtestnevelési helyzetéről Tegnap délután megyei sportáktíva-értekezletre került sor Szekszárdon a megyei pártbizottság tanácstermében. Ezen többek között részit vett Horváth József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, Harmat József, megyei pártbizottság osztályvezetője, Péti Imre, a KISZ-megyebizottságának első titkára, Gubicza Lajosné, a Magyar Úttörő Szövetség Tolna megyei elnökségének titkára, Egyed Mihály, az SZMT első titkára, a járási pártbizottságok vezetői, a járási hivatalok vezetői, a községi tanácsok, a nagyobb sportegyesületek vezetői, a testnevelők, a különböző sportágak szakemberei, a megyéi sporthivatal, a járási sportfelügyelőség dolgozói. A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében dr. Kálmán Gyula -üdvözölte a megyei sportaktíva- értekezlet résztvevőit. Többek között elmondta: dinamikusan fejlődő társadalmunkban egyre nagyobb gond a testedzés, ifjúságunk egészségének megvédése. Munkánk során gyakran tapasztaljuk, hogy a fiatalság — ezen belül különösen a tanulóifjúság — egyre jobban túlterhelt, kevés idő jut az egészség megvédését szolgáló sportra. Pártunk, kormányunk több fontos határozatot hozott az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy minél .többen kapcsolódjanak be a sportba, hogy meg tudják őrizni egészségüket. Mai értekezletünk célja — mondotta dr. Kálmán Gyula — számba venni azokat a feladatokat, melyek ránk várnák, megnézni, vajon hogyan állunk megyénkben az ifjúság testnevelésének és tömegsportjának helyzetével. Mindenkinek a maga területén tenni kell, hozzá kell járulni a határozatok végrehajtásához. Horváth József, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást szágos úttörő-olimpiai győDr. Kálmán Gyula bevezetője után Horváth József, a megyei pártbizottság titkára tartott beszámolót. Többek között a következőket mondotta: — A megyei pártértekezleten 1975. február 22-én és 23-án a beszámolóban és a határozatban is helyet kapott a testnevelés- és sportmozgalom általános fejlődése és jelentőségének megfelelően a következő főbb feladatok kerültek megfogalmazásra: — az üzemek, a vállalatok és intézmények fokozatosan teremtsék meg a tömegsport, a munkaközi testnevelés anyagi és tárgyi feltételeit; — az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsanak az iskolai testnevelés és sport fejlesztésére, feltételeinek javítására ; — gyorsuljon a verseny- sport fejlődése, az utánpótlás nevelése; — támasszanak nagyobb követelményeket a sporttal foglalkozó, a sportegyesületekben dolgozó kommunistákkal szemben. — A párt az ifjúsággal, az ifjúságot érintő fontos problémákkal rendszeresen foglalkozik, akár a tudomány- politikán- belül a szakember- kénzésről, akár a kulturális, — sportpolitikánkat érintő kérdésekről van szó. Ez természetes is, mert a magyar társadalom jelentős hányada az ifjúság, s ezért egyetlen társadalmi-politikai kérdés, ről sem lehet szólni úgy, hogy az közvetlen, vagy közvetve ne érintené őket; így a testnevelésről, a sportról sem. A kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatának teszünk most eleget, amikor áttekintjük az ifjúság testnevelésének és tömegsportjának megyei helyzetét. — A fejlett szocialista társadalom építése során a gazdasági és kulturális fejlődéssel együtt jár az életkörülmények változása is. A szocialista életmód kialakításában jelentős helyet kell kapnia a sportnak, a testedzésnek. Különösen fontos ez a jövő generációja, az ifjúság szempontjából. Az egészséges, edzett nemzedék nevelése ösztársadalmi feladat. Legutóbb a Politikai Bizottság 1975, december 16-án tekintette át az ifjúság testnevelésének és sportjának helyzetét, felhívta a^ illetékes párt-, állami és társadalmi szervek figyelmét a korábbi átfogó határozatok végrehajtásának meggyorsítására, és állástfoglalt néliány olyan kérdésben, amelyek azt elősegítik. Mindezt azért, mert a határozatok végrehajtása hozott ugyan eredményeket, de ezekkel nem lehetünk elégedettek. A párthatározatot követően 1976. május 15-én a Minisztertanács is meghatározta az állami szervek feladatait. Az ifjúság testedzésében és sportjában érdekelt szerveket (KISZ, Úttörő Szövetség, SZOT, MHSZ, Hazafias Népfront, OKISZ, SZÖ- VOSZ, TOT) felkérték, hogy működjenek közre az ifjúsági tömegsport és az iskolai testnevelés fejlesztésében és erre vonatkozóan készítsenek konkrét és határidőhöz kötött intézkedési terveket. — Mint ismeretes, a testnevelés és sport ágazati irányítást a különböző állami, társadalmi és szövetkezeti szervekkel együttműködve a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága végzi, A Minisztertanács 10/1973. sz. rendeleté alapján a testnevelés és sport helyi irányítása a tanácsok feladata. A tanácsok igyekeznek a rendeletekből fakadó feladatoknak eleget tenni. Egészséges törekvés tapasztalható a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervek tevékenységének és fejlesztési elképzeléseinek összehangolására, a lakosság testnevelési és sport iránti igényeinek szervezésére’ és kielégítésére. — Jó dolognak tartom, hogy a korábban is meglévő szaktanárhiány csökkentesére megemelték a testnevelési és tanárképző főiskolákon a beiskolázási keretszámot. Növekedett a sportudvarok, kispályák, tornatermek és tanuszodák száma, s egyre gyakoribbá válik a kultúr, és művelődési házak alkalmassá tétele testnevelési foglalkozásokra is. Kialakult a diáksport új szervezete. Létrejött a diáksporttanács, a középfokú iskolákba diák- sportkörök és országjáró diákok szakkörei alakultak. Eddig főleg a tömegsport-tevékenységben értek el biztató eredményeket. A házi és más versenyeken a tanulók nagy számban vettek részt. Az atlétikai állásfoglaláshoz híven az 1975-ben rendezett futócsapatbajnokságoknak mind a tanulók, mind pedig a pedagógusok körében sikere volt. Uj atlétikai szakosztályok kezdték meg működésüket középiskoláinkban, s a középiskolai tanulók tizenhat százaléka társadalmi egyesületekben sportol versenyszerűen. — A központi rendelet hatására emelkedett a diáksport pénzügyi támogatása is. Amíg 1973-ban működési támogatás címen 88 ezer forint, bajnokságok, versenyek címén 49 ezer forint állt rendelkezésre, addig 1977'ben támogatási költség címen 368 ezer forint, sportlétesítmények és intézmények címen 77 ezer forint áll az iskolai testnevelés és sportprogramok lebonyolítására rendelkezésre. A KISZ, az Úttörő Szövetség, a szakszervezet és a különböző, sporttal foglalkozó szervek sport- és turisztikai akciói is tovább bővítették az ifjúság testedzési lehetőségeit é6 a fegyveres testületeknél is fejlődött a testnevelési és sporttevékenység. A különböző intézkedések együttes hatására bekövetkezett kétségtelen fejlődés ellenére is — melye! megállapított a megyei párt- bizottság 1975. december 23-i vb-ülése is — az ifjúság testnevelési és tömegsportját alapvetően a korábbi határozatokban megfogalmazott gondok jellemzik. Ezek többsége olyan, amelyeken ‘könnyen lehet segíteni; jószándékkal és az eddigieknél nagyobb következetességgel! — A feltételek megteremtése — szemléletformálás és igényfelkeltés nélkül — önmagában nem oldja meg a problémát. A mostohább létesítményellátottság csak gátolja, de nem akadályozhatja meg a tömegsport fellendítését. Sportolni, mozogni szinte mindenütt lehet. Meggyőződésem, hogy a már ma is meglévő lehetőségek jobb, ésszerűbb kihasználásával az akadályok jó része leküzdhető. További változtatásra van szükség abban is, hogy az ifjúság testneveléséhez és sportolásához szükséges személyi és tárgyi, anyagi feltételek ne csak és ne is kizárólagosan a versenysport rendelkezésére álljanak. A tömegsport irányításában és szervezésében több, jól felkészült szakemberre van szükség. Képzésükre, továbbképzésükre is nagyobb gondot kell fordítani, keresve annak legjobb megoldását. Tovább javíthatók a lakóhelyi testedzés lehetőségei is. Arra is szükség van, hogy a települések fejlesztési terveiben, a városrendezési tervekben az ifjúság testnevelésének és sportjának fejlesztése kapjon több figyelmet. Nemegyszer előfordul, hogy figyelmen kívül hagyják az erre vonatkozó előírásokat, irányelveket. Kevés a könnyen megvalósítható terv, ami van, az is speciális, a települések környékén kialakítandó erdei tornapályákra utal. A sporthivatalnak és a megyei tervező vállalatnak több figyelmet kellene fordítani olyan tervek elkészítésére, amelyek kis költséggel, társadalmi összefogással is megvalósíthatók lennének. A megyében nem egy sport- létesítmény épült már fel társadalmi összefogással. Ezt tovább kell folytatni, ha gyorsabban akarunk előrejutni. így megsokszorozhatok a tervekben szereplő összegek. Nehezíti a szabad időben végzett testedzést a tömegsport és turisztikai felszerelések sokszor hiányos választéka, és a kölcsönzés megoldatlansága is. Ezért indokoltnak tartjuk, hogy a Népbolt Vállalat és a fogyasztási Szövetkezetek vizsgálják meg a sportszerek árusításának és a választék bővítésének lehetőségét, hogy könnyen hozzáférhető, a tömegsportot és a turisztikát szolgáló olcsó és jó minőségű eszközök rendelkezésre álljanak. A sportszervek és sportegyesületek többsége még ma sem szervezi és segíti megfelelően a fiatalok tömegeinek rendszeres sportolását. Arra kell törekedni, hogy a falusi spytakiád versenyein kívül a sportszerveknek legyen önálló, rendszeres, nagy tömegeket mozgató tömegsportprogramja is. Évek óta nem lépett előre megyénk turistamozgalma. Nincsenek központilag meghirdetett és a tömegek részéről könnyen elérhető túrajavaslatok. — Szeretnék említést tenni az úttörő-olimpiai versenyrendszerről. Az úttörőolimpia méltán reprezentálja az általános iskolások sportmozgalmát. Előcsatáro- zásaiban sajnos a sportért lelkesedő fiúk és lányok ezrei hullanak el, s a következő évig legfeljebb a remény élteti őket, akkor majd megmutatják: többre is képesek. Mi itt a gond? Az helyes, hogy a legjobbak felérnek a csúcsra, de nem szabad megfeledkezni a többiekről sem. A pedagógusok tehát mindig nézzenek hátra is és szerető gonddal foglalkozzanak a le- maradotakkal. Ebben segíthetnek a tanulók széles tömegét mozgató őrsök, rajok közötti háziversenyek, bajnokságok. Ez nem jelent lemondást a minőségi felkészülésről, csupán nagyobb körültekintést. A testnevelő munkájának és az iskola sportmunkájának értékelésében ne csak azt nézzék, hogy hány járási, megyei vagy orzelmet, illetve helyezést értek el, de törekedni kell arra, hogy valamennyi gyerek egészséges és edzett legyen. — A Politikai Bizottság 1975. decemberi határozatában intézkedést tett arra, hogy a KISZ által kezdeményezett „Edzett ifjúságért” jelvényszerző akciót tovább kell fejleszteni és alkalmassá kell tenni arra, hogy a jövőben a 6—26 éves korú fiatalokat átfogó tömegsportmozgalommá szélesedjen. A tömegsportmozgalom célja, hogy mozgósítsa az ifjúság tömegeit a rendszeres testedzésre, segítse elő a fiatalok egészséges életmódjának kialakítását, fizikai képességeinek és honvédelmi készségeinek, mozgáskultúrájának fejlesztését, nyújtson lehetőséget az edzettség színvonalának emelésére, figyelemmel kísérésére és adjon programot a szabad idő hasznos eltöltéséhez. — Az Oktatási Minisztérium, az OTSH, a KISZ és az Úttörő Szövetség mint az „Edzett ifjúságért” mozgalom fő irányítói, elkészítették a tömegsportmozgalom szabályzatát, követelmény- rendszerét. és a bevezetésre vonatkozó javaslatot, melyet az MSZMP KB titkársága mellett működő testnevelési és sportbizottság is megtárgyalt és elfogadott. Ennek megfelelően a tömegsportmozgalom irányításáért felelős négy szerv által történő közös meghirdetésre és beindításra a KlSZ-mozgalom évéhez kapcsolódva először 1977 májusában kerül sor. A mozgalom értékelését is a KISZ mozgalmi évéhez kell igazítani, s először 1978. tavaszi hónapjaiban (legkésőbb a tanév végéig) kell valamennyi irányító szerv részére elvégezni. — Az OTSH-nál és az OM-nél — az intézkedési terveknek megfelelően — folyamatban van több olyan országos jellegű intézkedés kiadása, mely szabályozza és elősegíti majd az iskolai testnevelés és az ifjúsági tömegsport helyi feladatainak ellátását. Irányelveket fognak kiadni a sportegyesületek ifjúsági tömegsportfeladataira. Kidolgozzák a sportegyesületek olyan új értékelési és támogatási rendszerét, mely alapján az „Edzett ifjúságért” mozgalom szervezésében és kiszélesítésében az eddig főleg csak a versenysporttal és a fiatalság viszonylag szűk keretével foglalkozó sportegyesületek is feladatokat kapnak. Kidől, gozás alatt van a dolgozó fiatalok, valamint a tanintézetek hallgatóit átfogó turisztikai rendszer, melynek keretében rendszeressé kell majd tenni az ifjúmunkások, középiskolások turisztikai és kempingtalálkozóit. Az „Edzett ifjúságért” mozgalom beindításának jó előkészítése, szervezése és kiszélesítése az irányításban és közreműködésben részt vevő szervek feladata és felelőssége mellett szükségessé teszi a párttagok és -szervezetek aktív részvételét is. Minden párttag, pártszervezet tekintse politikai feladatnak a testedzés iránti egyéni és társa’’- dalmi tudatformálást. Az iskolai testnevelés, az ifjúsági tömegsport és turisztika fellendítése mindannyiunk személyes érdeke, felelőssége, függetlenül attól, hogy ki, milyen területen és beosztásban dolgozik. — Az új mozgalom keretjellegű, amelyben szervesen integrálódnak az ifjúsági tömegsport jelenleg meglévő formái, hagyományai. Olyan mozgalom, amelyben a fiatalok egyéni adottságaiknak és a rendelkezésre álló feltételeknek megfelelően teljesíthetik a követelményeket. És ha jól végezzük munkánkat, bizonnyal jelentős eredményeket érhetünk el Tolna megyében az ifjúság testnevelésének és tömegsportjának fejlesztésében! — fejezte be előadását Horváth József, a megyei pártbizottság titkára. Ezt követően felszólalásokra került sor, majd dr. Kálmán Gyula foglalta össze az elhangzottakat.
