Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
1977. április 3. /toÖJaN^PUJSAG 9 fejlett, szocialista ország Uszty-ilimszki cellulózkombinát Magyarok az építkezésen 1973-BAN KEZDŐDÖTT meg, s kiemelt Komszomol- védnökséggé nyilvánították a KGST-tagországok közös beruházásában megvalósuló Uszty-ilimszki Faipari Kombinát építését. 1976. augusztus 9-én indult útnak az a 300 főnyi önkéntes ifjúsági építőbrigád, amely két éven át részt vesz Eurázsia legnagyobb cellulózkombinátjának létrehozásában. A monstre vállalkozás hét kilométer hosszú, öt kilométer széles munkaterületen valósul meg. Az első szakasz 1979 végéig, a második 1980-tól az építkezés befejezéséig, 1982 végéig tart. Megmozgatnak 28 millió köbméter sziklás talajt, beépítenek 800 ezer köbméter vasbetont, lefektetnek 400 kilométernyi csővezetéket, helyreillesztenek 110 ezer tonna tartószerkezetet, a belső szállítást pedig 72 kilométeres helyi vasútpálya fogja segíteni. A faipari komplexum építésének résztvevői által aláírt együttműködési egyezmény szerint a Szovjetunió végzi a műszaki tervek kidolgozását, biztosítja a szükséges anyagi eszközöket, gépeket és egyéb berendezéseket az építkezéshez. A szovjet fél biztosítja a szakembereket, gondoskodik a fakitermelő bázis fejlesztéséről, s a kész cellulózt a Szovjetunió nyugati határáig szállítja. A KGST HAT TAGORSZÁGA közösen építi a cellulózüzemet, az Uszty-ilimszki faipari komplexum legfontosabb létesítményét. Magyarország szállítja a raktárakat, szellőzőberendezéseket, hengerelt alumíniumárut, polietilén csöveket, kulturális és szolgáltató vállalatok berendezéseit, eloxált alumíniumból készült ajtó- és ablakkereteket, alumínium huzalokat. Már munkában vannak az Ikarus autóbuszok is. A szocialista országok az építkezésben való részvételük arányában 1978-ben 12 éven át Uszty-Ilimszkből évente 205 ezer tonna cellulózt kapnak. Hazánkban — a jelenlegi össztermelés mennyisége — 39 ezer tonna cellulóz érkezik majd évente Uszty-Ilimszkből, 1990-től pedig 20 éven át az érdekelt országok közötti kölcsönös szerződések alapján szállítanak majd cellulózt a testvéri országokba. A létesítmény első részének átadási határideje 1979 júniusa. A vállalatot a modern technika magas színvonalán építik, figyelembe véve a zord időjárást, a fő üzemrészek többségét egyetlen hatalmas blokkban egyesítik, és egy tető alatt helyezik el. E blokk hossza csaknem 1 kilométer, a legnagyobb szélessége 230 méter, magassága 106 méter. A munkák hatalmas méretei, az építkezés rövid határideje biztosítja a beruházások oly gyors megtérülését, amire a Bratszk-Geszsztroj egyetlen építkezésén nem volt még példa. AZ IFJŰSÁGI szövetség Uszty-Ilimszkben járt képviselői örömmel újságolták el, hogy a hazánktól 7000 kilométerre, a távol északon dolgozó Kun Béla ifjúsági brigád e rövid idő alatt nemcsak az új környezettel, a nehéz időjárási körülmények között végzett munkával barátkozott meg, hanem otthonra lelt Uszty-Ilimszkben. Távközlés A Távközléskutató Intézet szovjet partnerével közösen fejlesztette ki a Druzsba nevű mikrohullámú híradástechnikai berendezést. A készüléket a Finommechanikai Vállalat gyártja a Szovjetunió részére is. A moszkvai olimpia Az Egyesült Izzó nagyszabású termékbemutató kiállítást rendezett Moszkvában és tinyerte az 1980. évi olimpia hivatalos szállítója címet. A vállalat xenonlámpa-üzemé- ből szállít jelentős mennyisé, gű terméket az olimpiára. Képünkön a xenonlámpa minőségvizsgálatát látjuk. Gépek az atomenergia-termelésliez A KGST-tagországok főként a Szovjetunió ösztönzésére lényegében már a 60-as évek végén hozzáláttak egy közös program kidolgozásához azért, hogy 1—2 évtized alatt az európai szocialista országok villamosenergia-rendsze- rében az atomerőművek vegyék át a főszerepet. Az azóta elkészült távlati fűtőanyag- és energiaellátási komplex program egyik célja például, hogy a 90-es évek elejére a KGST- tagországok villamosenergiafogyasztásának, megközelítően a felét már atomerőművekben állítsák elő. E programnál (miként az egész világon is) egy teljesen új gyártási ág bontakozik ki Magyarországon és a többi baráti országokban egyaránt: az atomerőművi berendezések gyártása. E termékek rövidesen igen keresettek lesznek és 5—6 év múlva ezek gyártásából a vállalatok egész sora élhet majd jól. Aligha túlzás tehát nagy horderejűnek ítélni, hogy az utóbbi években a Szovjetunióval megkötött kutatási, fejlesztési és gyártásszakosítási egyezmények révén több magyar gyárban és kutató- intézetben máris megkezdődhetett néhány atomerőművi berendezés, eszköz és műszer gyártása fejlesztése. Mindezzel egy új műszaki kultúra alapjainak lerakása is elindult a hazái iparban. Az Április 4. Művek kis- kunfélegyházai gyáregysége a tapasztalatai alapján például a Csepeli Egyedi Gépgyárban hozzáfogtak az atomerőművi gőzgenerátorokat karbantartó manipulátorok gyártásához. Már elkészült az első manipulátor, amely a rádióaktív térben, menet közben ellenőrzi a generátor csőrendszerét s javítja, ha szükséges. Az Április 4. Művek Kiskunfélegyházái Gyáregysége a speciális vegyszeres vízelőkéMagyar—szovjet kooperációval fantomok készülnek a budapesti Sugárbiológiai Intézetben. A veszélyes sugárzások hatását kockázatos lenne élő emberi szervezeten tanulmányozni, ezért alkalmazzák a fantomokat. Képünkön: Beteget helyettesítő fantomtörzs röntgenátvilágítás közben. szí tő berendezések gyártásához, nagyobb részt ugyancsak a Szovjetunióban megszerkesztett és kipróbált leírások alapján foghatott hozzá. Itt a különféle szűrőket, hőkicse- rélőket készítik s a részegységekből a Szovjetunióban szerelnek össze teljes berendezést. Hazai kutatások eredménye (szovjet konzultációs anyag felhasználásával) a Gamma Művek bórkoncentrációt mérő műszere, amelynek kipróbálása egy szovjet s egy bolgár atomerőműben már megkezdődött. A tervek szerint a Gamma nukleáris műszereiből, a 80-as években többfélét is az atomerőművekben alkalmaznak majd, újabb gyártásszakosítási egyezmények keretében. A Szovjetunióval megkötött szakosítási szerződések nélkül e gyártási ág kiépítése minden reális anyagi alapot nélkülözne a magyar népgazdaságban, így viszont a hazai gépiparnak módja lesz mintegy „megkeresni” a magyar atomerőművek beruházási, fenntartási költségeit is. (6) Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, amely a kommunistáktól kezdve a konzervatív katolikus szervezetekig bezárólag összefogta a németellenes ellenállási mozgalom valamennyi irányzatát. Budapesten, és az ország egyes, földrajzilag arra különösen alkalmas vidékein a kommunisták irányításával partizánharcok kezdődtek. Az ellenforradalom válságának elmélyülése, a néptömegek ellenállásának, aktivitásának növekedése azonban ekkor — 1944 őszén — még nem vezetett forradalmi helyzet kialakulásához, a dolgozó osztályok nem tudtak leszámolni a nyilasok, a magyar fasizmus utolsó osztagának uralmával és nem tudtak döntően hozzájárulni az országban lévő német fasiszta erők felszámolásához. E feladatokat a Vörös Hadsereg hajtotta végre. FELBOMLIK AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER A szovjet csapatok nemcsak a német fasisztákat és magyar kiszolgálóikat űzték ki az országból, hanem csapásaik alatt széthullott az ellenforradalmi rendszer is; az államapparátus felbomlott, a horthysta hadsereg felmorzsolódott, a rendőrség és csendőrség nagy része elhagyta az országot. A régi állam- apparátus eltörlése nyitotta meg az utat a nép forradalmi erői előtt. 25 év után ismét legálissá vált a Magyar Kommunista Párt, színre lépett a Nemzeti Parasztpárt a szegény parasztság politikai szervezete, újjászerveződött a Szociáldemokrata Párt, s hamarosan zászlót bontott a Független Kisgazdapárt, az ellenforradalmi rendszer egyik legjelentősebb paraszti-kispolgári ellenzéki pártja. A demokratikus erők létrehozták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot együttműködésük politikai keretét. 1944. december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és megválasztotta az új magyar kormányt. Az előrenyomuló szovjet hadsereg nyomában főleg a Dunától keletre eső, forradalmi és demokratikus hagyományú országrészeken széles körű demokratikus népmozgalom bontakozott ki. Kezdetben spontán módon, később kormányrendelke,- zésekre különböző népi szervek — nemzeti bizottságok, üzemi bizottságok, földigénylő bizottságok — jöttek létre, melyeken keresztül a dolgozó tömegek közvetlenül vettek részt a közügyek intézésében, az ipari és mezőgazdasági termelés helyre- állításában, s olyan hatalmas reformok végrehajtásában, mint a nagybirtokrendszer felszámolása, a föld szétosztása a falusi nincstelenek között. Egyszóval megkezdődött a népi demokratikus forradalom. Elmondhatjuk tehát, hogy a felszabadulás alapvető jelentősége abban áll, hogy lehetővé tette a népi demokratikus forradalom kibontakozását, a népi hatalom megteremtését OSZTÁLYOK MENNEK — OSZTÁLYOK JÖNNEK A kibontakozó népi demokratikus forradalom, s főként a forradalom részeként végrehajtott földreform alapvető változásokat idézett elő a magyar társadalom osztályszerkezetében. A magyar uralkodó osztályok elvesztették korábbi gazdasági-politikai vezető szerepüket és soraikban döntő jelentőségű eltolódások következtek be. A földreform a nagybirtokos osztály gazdasági alapját szüntette meg. A magyar reakció vezető erejének szétverésével felbomlott a nagybirtok és a nagytőke politikai szövetsége. Ugyanakkor a nagyburzsoázia maga is meggyengült, táborában ugyancsak jelentős erőátcsoportosulások történtek. Fontos változások zajlottak le az uralkodó osztályok alsóbb régiója, az úgynevezett „keresztény úri közép- osztály” összetételében, társadalmi-politikai elhelyezkedésében is. A Horthy-hadsereg katonai vereségével a kasztszerűen elzárkózó, zömében németbarát tisztikar sorsa pecsételődött meg. A régi közigazgatás széthullásával az állami bürokrácia felsőbb, a nagytőkével és a nagybirtokkal szorosan összefonódó, a legfontosabb állami és közéleti tisztségeket kézben tartó rétege esett szét. A földreform a középbirtokosság anyagi bázisát is felszámolta. Ily módon, bár a nagyburzsoázia és részben az állami bürokrácia bizonyos mértékig újjászerveződött, a fel- szabadulás után a hagyományos uralkodó osztályok fennmaradásáról a régi értelemben alig beszélhetünk. Az értelmiségi, valamint városi és falusi kispolgári rétegek létszáma a háborús vérveszteségeket leszámítva, nem változott, társadalmi helyzetük azonban módosult azáltal, hogy a felettük levő osztályok felbomlottak. A felszabadulás után a legjelentősebb változások a parasztság társadalmi-politikai elhelyezkedésében, összetételében következtek be. A földosztás során több mint 640 000 személy kapott átlag 5,1 kát. hold földet, közülük 585 ezer (a jut- tatottak 85 százaléka) volt cseléd, mezőgazdasági munkás vagy szegényparaszt. Ennek eredményeképpen a mezőgazdasági össznépességen belül az agrárproletariátus számaránya az 1941. évi 45,8 százalékról 17 százalékra, a gazdagparaszti kategória aránya 7 százalékról 2,8 százalékra csökkent, míg a kis- és középparasztsághoz tartozó népesség súlya 47 százalékról 80,2 százalékra nőtt. E számok világosan jelzik hogy a parasztság összetételében a felszabadulás után radikális átrendeződés következett be. Az agrárproletariátus földhöz juttatásával a munkásosztály összlétszáma is csökkent, és belső összetétele is jelentősen megváltozott. Amíg a háború előtt a munkásság majd felét a mezőgazdasági munkásság tette ki, addig a földreform után aránya az összmunkásságon belül 23 százalékra esett vissza, ezzel szemben az ipari munkásság részesedése az 1941. évi 35,4 százalékról 47,8 százalékra növekedett. Létszámának csökkenése azonban nem jelentette a munkásosztály osztályerejének mérséklődését, politikai befolyásának visszaesését. Éppen ellenkezője történt: a munkásosztály alkotta a -népi demokratikus forradalom vezető erejét. A nagybirtokos rendszer szétverésével és a falusi szegénység földhöz juttatásával Magyarországon végleg felszámolódtak a feudális maradványok és gazdasági alapjukat vesztették azok az osztályok, rétegek, amelyek az ország modernkori történetében a társadalmi haladás legfőbb ellenzői, a konzervatív vizmus és a fasiszta reakció legfőbb hordozói voltak. A nagyburzsoázia és gazdagparasztság gazdasági-politikai helyzetének megroppanása a burzsoázia lehetőségeit korlátozta. Ugyanakkor a dolgozó osztályok társadalmi helyzetének megváltozása a baloldali — kommunista és szociáldemokrata irányzatok — társadalmi hátterét szilárdította meg. Bár a magyar társadalom erős agrár jellege továbbra is fennmaradt, a társadalmi struktúrában lezajló változások a modernizálás, a korszerűsödés feltételeit teremtették meg és sok tekintetben megszabták a politikai szféra kereteit és e szférában kibontakozó fejlődési tendenciákat is. Ily módon a felszabadulás nemcsak a népi demokratikus forradalom kibontakozását, a népi hatalom megteremtését tette lehetővé, hanem a magyar társadalom korszerűsödését is, és jelentősen hozzájárult a szocialista forradalom győzelméhez. KORSZERŰSÖDŐ TÁRSADALOM A két háború között Magyarországon a nagytőkés-nagybirtokos uralkodó osztályok reakciós külpolitikai törekvései miatt nemzetközileg fokozatosan elszigetelődött, s ez a folyamat a fasiszta Németország által kezdeményezett Háromhatalmi Egyezményhez való csatlakozással még teljesebbé vált. Az elszigetelődést csak az új, népi demokratikus kormányzat volt képes feloldani. A Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak már 1945 őszén helyreállították a diplomáciai kapcsolataikat Magyarországgal. A magyar nép az első perctől kezdve élvezhette a Szovjetunió támogatását és nagylelkű gazdasági-politikai segítségét. Rendeződött az ország viszonya a környező demokratikus álamokkal is. A politikai erőviszonyok balra tolódásával párhuzamosan, 1947—48-ban Magyarország egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait a Szovjetunióval és a környező népi demokratikus országokkal s barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződések egész sorozatával új alapra helyezte viszonyát velük. A felszabadulás tette lehetővé azt is, hogy országunk egyenrangú tagként helyezkedjék el a szocialista országok nagy családjában. A felszabadulás nyitotta meg a nemzeti újjászületés, a nemzeti felemelkedés útját. A magyar nép élni tudott azzal a szabadsággal, amelyet a felszabadító Vörös Hadseregtől kapott, s ma, 32 év múltán hazánk Európa egyik legelmaradottabb országából virágzó, a fejlett szocializmust építő országgá vált. VIDA ISTVÁN
