Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

1977. április 3. ^PÚJSÁG 3 Ünnepségek felszabadulásunk évfordulóján Megyeszerte megünnepel­ték hazánk felszabadulásá­nak 32. évfordulóját. Nagy­gyűlések, megemlékezések, kulturális és sportműsorok színésítették a nagyszerű ün­nep programját. Szekszárdon dr. Szabópál Antal, a megyei párt-vb tag­ja, a megyei tanács elnöke kormánykitüntetéseket adott át az évforduló alkalmából. Ketten a Parlamentben vet­ték át a kitüntetést. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Klein István, a tamási járási párt- vb tagja, a tamási ÁFÉSZ el­nöke, dr. Nedók Pál, Szek- szárd város Tanácsának el­nöke és Rovacsek János, a gyönki szociális otthon igaz­gatója. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben ré­szesült: Bozsó János, a Tol­na megyei Tanács tagja, a MEZŐGÉP Vállalat gyönki üzemegységének igazgatóra, Kertai László, a Gyulaji Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság bikácsi erdészetének fővadá­sza, Klippel Péter, a paksi Dunamenti Egyesülés Tsz juhásza, Kővár Károlyné, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz főkönyvelője. Molnár Já- nosné, a bonyhádi Pannónia Tsz fejőtehenésze, Nyárai István, a Tolna megyei Taná­csi Építő- és Szerelőipari Vál­lalat szocialista brigádvezető kubikosa, Pech József, a Vo­lán 11. sz. Vállalat forgalmi és kereskede'mi igazgatóhe­lyettese, dr. Penczel Dániel, az Országos Mentőszolgálat szekszárdi vezető főorvosa, Radó Lászlóné, a Tolna me­gyei Textiltisztító Vállalat betanított munkása, Szenti Imre, a pincehelyi Vörös­marty Tsz főagronómusa, Szi­lágyi Dezsőné, a Tolna me­gyei Szolgáltató Szövetkezet személyzeti vezetője, Vanya Ferenc, a Központi Statiszti­kai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága felügyelőségve­zetője. Zsigovits Ferenc, a MEZŐGÉP Tröszt szekszárdi MEZŐGÉP Vállalata igazga­tója. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Benkő Já­nos. a Simontornvai Bőrgyár gazdasági elemzője, Dékány Károly, a TÁÉV gazdasági igazgatóhelyettese. Fábián Sándor, a KIPSZER Vállalat dombóvári gyáregysége szer­számkészítő lakatosa. Fehér­vári Lajosné, a mözsi Üj Élet Tsz növénytermesztője, Hackmayer János, a Hőgyészi Állami Gazdaság gépkocsive­zetője, Halász Jánosné, a de- csi Sárközi Egyetértés Tsz raktári munkása. Kecskés János, a Tolna megyei Lap­kiadó Vállalat főkönyvelője, Keller Mátyás, a dombóvári MÁV pályafenntartási főnök­ség félépítményi munkaveze­tője, Lukács Tiborné. a Si- montornyai Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalat szakmun­kása, Németh Zoltán, a pin­cehelyi ÁFÉSZ elnöke, Schil­ling Lajos, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat betanított munkása, Tárnái Antalné, az MSZMP paksi járási bizottságának munka­társa, Teffner György, a TÁÉV ács brigádvezetője és Turóczy Gyuláné nyugalma­zott védőnő, a decsi községi tanács tagja. Az ünnep alkalmából „If­júságért” érdeméremmel tün­tették ki dr. Szabópál Antalt, a megyei tanács elnökét, KISZ-érdemérmet négy ifjú­sági vezető kapott. A „Haza Szolgálatáért” érdemérmet az évforduló alkalmából négyen kapták meg megyénkben. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést ketten kapták meg. Minden üzemben, vál­lalatnál és intézménynél Ki­váló Dolgozó kitüntetéseket adtak át. Sörfőző Istvánt, a munkás­őrség Tolna megyei parancs­nokát, alezredessé történt előléptetése és ötvenedik szü­letésnapja alkalmából, a me­gyei pártbizottságon fogadta K. Papp József első titkár, aki a bensőséges hangulatú ünnepségen meleg szavakkal kívánt további jó egészséget és sikereket. A délelőtti órákban Szek­szárdon, a Felszabadulás té­ren került sor a városi ün­nepségre és az új KISZ-tagok fogadalomtételére. Az ünnep­ség előtt a megye és a város párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetői megkoszo­rúzták a felszabadulási em­lékművet. Egyidejűleg elhe­lyezték a kegyelet koszorúját a szovjet hadsereg képviselői is. A nagygyűlést — amelynek elnökségében ott volt Hor­váth József, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnö­ke és dr. Adrián Zsigmond megyei rendőrfőkapitány is — Kamarás Györgyné, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára nyitotta meg. Ezután a jelen volt KISZ-fiatalok tettek ün­nepélyes fogadalmat az ifjú­sági szövetség, a párt politi­kája mellett, majd Váradi László, a szekszárdi- városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Váradi László ünnepi be­szédében méltatta a felsza­badulás jelentőségét, majd hangoztatta: nagy tettekre képes az emberi munka és szorgalom, ha a felszabadult nép bízik erejében, képessé­gében, jövőjében. A fiatalok­hoz szólva elmondta: napja­ink forradalmisága azt igény­li az ifjúságtól, hogy felada­tait maradéktalanul teljesít­se, álljon helyt a munkában és tanulásban. Dombóvárott tegnap ko- szorúzási ünnepség volt a felszabadulási emlékműnél és a temetőben. Délután a város legjobb művészeti együttesei adtak műsort, este a mozi­helyiségben ünnepi nagygyű­lést tartottak, amelynek szó­noka Kurucz József, a városi pártbizottság tagja, a városi népfrontbizottság elnöke volt. Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából táviratváltásra került sor testvérmegyéink párt- és ál­lami vezetői, valamint Tolna megye párt- és állami veze­tői között. V. I. Csornij, a Tambov megyei pártbizottság első titkára és V. Makarov, a Tambov megyei Szovjet elnö­ke K. Papp Józsefnek, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága első titkárának és Szabópál Antalnak, a Tolna megyei Tanács elnökének küldött táviratában hangsú­lyozza: a magyar nép felsza­badulása évfordulójának megünneplése egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak megünneplésével, amely­nek tiszteletére a magyar munkások széles körű mun­kaversennyel készülnek. A Vörös Csepel munkásainak nagyszerű kezdeményezését L. I. Brezsnyev is nagyra ér­tékelte. Táviratukban Tam­bov megye lakosainak nevé­ben sok sikert kívánnak me­gyénk dolgozóinak: mind a munkában, mind az életben, mind abban a tevékenység­ben, amelyet a két nép ba­rátsága további erősítése, el­A megye első olyan közsé­gi vízvezetékét építik Apar- hanton, ahol nem lesznek köz­kifolyók, hanem a lakóházak udvarán akna épül és min­denhol felszerelnek egy ker- ticsapot. A vízhálózat beköté­se a lakásba, már a lakosok- dolga. Valamennyi utca és minden ház kap vizet Apar- hanton. A hatalmas beruhá­zás több mint 14 millió fo­rintba kerül. A megyei ta­nács hárommilliós támogatá­sához az országos vízmű- alapból kaptak további más­fél milliót és a községben lévő közületek 3,5 millióval járultak az építéshez. A la­kosságra is jelentős terheket ró a törpevízmű, hiszen az érdekeltségi hozzájárulás 16 800 forint. Ezt az összeget hét év alatt kell kifizetni, negyedévenként hatszáz fo­rint befizetésével. mélyítése érdekében kifejte­nek. Táviratban fejezte ki jókí­vánságait és kívánt sok si­kert a további munkához NDK-beli testvérmegyénk: a NSZEP Karl-Marx-Stadt me­gyei pártbizottságának első titkára, Siegfried Lorenz is, aki K. Papp Józsefnek kül­dött táviratában hangsúlyoz­ta: népeink testvéri barátsá­gát a nemrég megújított ba­rátsági és együttműködési szerződés tovább erősítette. E barátság jegyében kíván Tol­na megye minden dolgozójá­nak Ipvábbi sikereket a szo­cializmus építésében. K. Papp József és Szabópál Antal a V. I. Csornijnak kül­dött táviratában megköszön­te a jókívánságokat és hang­súlyozta: népünk élni tudott a szabadsággal — pártunk ve­zetésével töretlenül haladunk előre a fejlett szocialista tár­sadalom építése útján, szoros testvéri barátságban felsza­badítónkkal, a Szovjetunió­val. E szoros barátságnak méltó kifejezései egyre fejlő­dő testvérmegyei kapcsola­taink is. Hasonló jellegű és tartalmú táviratot küldött K. Papp József és Szabópál An­tal Siegfried Lorenznek is. x A község lakói naponta fi­gyelik a kaposvári Délivép — a kivitelező — dolgozóinak munkáját. Látnivaló van bő­ven. Tavaly elkészült az egyik mély furatú kút. Per­cenként 230 liter vizet képes kiemelni. Mellette újabb, ha­sonló kapacitású kút fúrását tervezik. Elkészült a község fölötti hegytetőn két, egyen­ként 75 köbméteres tárolóme­dence, ahova a fővezetéken a kutak a vizet nyomatják és ahonnét egy másik vezeték viszi a vizet a faluba. Apárhanton nem jelentett problémát, hogy magas érde­keltségi összeggel kell egy- egy családnak hozzájárulnia a vízműépítéshez. Az összeg befizetésére a község lakói­nak kilencven százaléka első szóra vállalkozott. A község lakói bizakodnak, hogy a tör­pevízmű az idén augusztus 20-ra elkészül. Aparhant Törpevízmű épül bizonyos kérdéseket szét fog­nak választani, márcsak azért is, mert vadonatúj vi­lággazdasági rendszer beve­zetése — mint minden új — bizonyos kockázattal, átme­neti „bejáródási” nehézségek­kel jár együtt, s a jelenlegi problémákkal terhes helyzet­ben talán nem engedhető meg egy több éves átmeneti gya­korló időszak beiktatása. — Magyarország foko­zott mértékben sebezhető a nemzetközi gazdasági hely­zet hatásaitól. Hogyan véd- hetjük ki a kedvezőtlen je­lenségeket, hogyan alkal­mazkodhatunk az új hely­zethez? — Magyarország alapve­tően nyersanyagokat importál és késztermékeket exportál. Emiatt számunkra a hetvenes évek elején kezdődött nyers­anyagár-változás kedvezőtlen hatású. 1974-ben például 15 százalékkal romlott külkeres­kedelmi cserearányunk (vagy­is behozott áruinkért viszony­lag többet kellett fizetnünk a világpiacon, míg export-ter­mékeinkért nekünk nem fi­zettek többet). Külgazdasági kapcsolatainkra érzékenyek vagyunk: ezt jelzi, hogy kül­kereskedelmünk számottevő hatással van nemzeti jöve­delmünk nagyságára, beruhá­zásainkra és fogyasztásaink­ra egyaránt. Országunk alap- problémája: gazdasági adott­ságainkon nem tudunk vál­toztatni, éppígy nem tudjuk befolyásolni a világgazdasági helyzetet sem. Mit kell tehát tenni a gazdaságnak, hogy a cserearány-veszteséget ki­egyenlítse? (Tegyük hozzá, arra számíthatunk, hogy a je­lenlegi világgazdasági ten­dencia — tehát a viszonylag magas nyersanyagárak — tar­tós marad.) Széles körű vizs­gálatokat végeztettünk, ame­lyeknek végkövetkeztetése: lényeges szerkezeti változta­tást kell végrehajtani a ma­gyar exportban. Különösen a Nyugatra kivitt termékeink szerkezete korszerűtlen, az­az: elenyésző a magas f eldől - gozottságú, vagy műszaki fej­lettségű késztermékek ará­nya. Adottságaink mellett nincs más út, mint kevesebb nyersanyagból több, kvalifi­káltabb munka hozzátételé­vel nagyobb értéket létrehoz­ni. Ezzel egyszerre növelhet­jük termelékenységünket és exportbevételeinket a világ­piacon. Természetesen az ex­portszerkezet megváltoztatá­sát a világpiaccal összhang­ban kell megvalósítanunk. Már a beruházások eldönté­sekor figyelembe kell venni .. világunk a kölcsönös füg­gőség növekedése felé tart.. azt a néhány területet, amely­nek a fejlesztése korszerű exportszerkezetünk magja kell, hogy legyen. Ügy gondo­lom, hogy ilyen kiválasztott, előnyben részesített iparággá fejleszthetjük Magyarorszá­gon a gépipart, a vegyipart és a szélesebb értelemben vett mezőgazdaságot (a me­zőgazdasági feldolgozóipart). Emellett az exportot „kiszol­gáló” formákra, szervezetek­re is nagyobb figyelmet kell fordítanunk, korszerűsíteni kell piaci szervezeteinket, ke­reskedelmi kapcsolatainkat, annál is inkább mert a jövő­ben az exporttermékek nagy része még inkább bizalmi cikké válik. Nagy a verseny a világpiacon! A vásárlók kü­lön kedvezményeket akarnak, tehát nemcsak a minőségre, hanem az áruexporttal együtt járó szolgáltatásokra is nagy figyelemmel kell lennünk. A világkereskedelemben mind­inkább tért hódít a komplex export (például teljes kórház kivitele, laboratóriummal, műszerekkel, kisegítő beren­dezésekkel), erre a magyar külkereskedelemnek az eddi­ginél nagyobb figyelmet kell fordítania, mert ez az export­forma kifizetődik. összegezvén tehát külgaz­dasági tevékenységünket, azt mondanám: eddig elsősorban hiányzó cikkeket importál­tunk. A jövőben fokozatosan szemléletváltozásnak kell tért hódítania, azaz technológiát kell importálnunk, hogy ily- módon gyorsabban fejlőd­jünk, s szélesítsük saját, kor­szerű exportképes termékeket előállító ipari bázisunkat. — Professzor úr! Köszön­jük a beszélgetést. DUNAI PÉTER Négy és fél millió palánta A tolnai Aranykalász Tsz hajtatóházaiban az idén ötszáz­ezer tápkockás és négymillió szálas palántát nevelnek. A palánták egy részét eladják, a többit a szövetkezet kerté­szete használja fel. Képünkön: szállítják a paradicsompa­lántákat a dunaföldvári ÁFÉSZ-nek, ahonnan majd a kis­termelők vészfűtéses főliaházaiba kerülnek. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy életének 70. évében elhunyt NAGY PÁL elvtárs, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa. Te­metéséről később történik intézkedés. MSZMP T. m. Bizottsága Gyászoló család (x) Fogadalmat tesznek a szekszárdi ifjúkommunisták Koszorúzás a felszabadulási emlékműnél

Next

/
Thumbnails
Contents