Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

Előre az 1977. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséért! Magyar nap Tokióban Tokió. (MTI). Szerdán magyar napot ren­deztek a tokiói nemzetközi vásáron. A nap eseményéin részt vett a Keserű Jánosné könnyűipari miniszter veze­tésével Japánban tartózkodó magyar küldöttség. Délelőtt fogadta a küldött­séget Minőbe Riokicsi, a vá­sártanács elnöke, Tokió kor­mányzó-polgármestere, majd ezt követően került sor ünne­pélyes zászlófelvonással a to­kiói nemzetközi vásár ma­gyar napjának megnyitására. Délután a vásár magyar pa­vilonjában fogadást adtak a Keserű Jánosné vezette kül­döttség tiszteletére. A magyar delegáció több napos vidéki körút után. ked­den este érkezett vissza To­kióba. A vidéki út során Ke­serű Jánosné és a küldöttség tagjai látogatást tettek a Tei­jin cég új poliésztergyárában, a Kuraray műbőrgyárban, a Goto cég farmeranyagot gyártó üzemében, a Kanebo acrylszálgyárában, az Uniti­ka pamutfeldolgozó üzemé­ben, valamint a gifui gyár­telepen, ahol a Japán által importált magyar mézet töl­tik üvegekbe. A küldöttség megtekintette Kyoto és Nara történelmi nevezetességeit és Oszaka híres föld alatti bevá­sárlóközpontját is. Az üzemlátogatások alkal­mával. valamint a japán cé­gek és kereskedőházak veze­tő képviselőivel folytatott tárgyalásokon a magyar kül­döttség elsősorban a kooperá­ciós lehetőségeket vizsgálta. A japán cégek egyetértéssel fogadták a magyar küldött­ség által kifejtett álláspontot, amely szerint a hazánkba irányuló japán export fej­lesztésére és bővítésére csak akkor van lehetőség, ha egy­idejűleg a Japánba irányuló magyar export is bővíthető. A Keserű Jánosné vezette magyar küldöttség szerdán este indult haza Tokióból. Gromiko befejezte indiai tárgyalásait Űj-Delhi. (MTI). Üj-Delhiben befejeződtek Gromiko szovjet és Vadzspaji indiai külügyminiszter tár­gyalásai. A két miniszter szerdai ta­lálkozóján folytatta a nem­zetközi helyzet kulcskérdései­nek megvitatásai. Többek kö­zött áttekintette a leszerelés­sel összefüggő problémákat, a közel-keleti, valamint a dél-afrikai helyzetet és véle­ményt cserélt az Indiai-óceán békeövezetté változtatásának kérdéséről. Gromiko és Vadzspaji két új szovjet—indiai megállapo­dást írt alá: egyet a gazdasá­gi és műszaki együttműkö­désről, egyet pedig a troposzterikus hírközlésben való együttműködésről. Ez­zel egyidejűleg Ivan Grisin szovjet külkereskedel­mi miniszterhelyettes és P. Alexander indiai kereskedel­mi minisztériumi főosztály- vezető szovjet—indiai szer­ződést írt alá egyes áruk 1977. évi kölcsönös szállításá­ról. A most aláírt megállapo­dások újabb jelentős hozzá­járulást jelentenek a Szov­jetunió és India közötti ba­ráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés továbbfej­lesztéséhez. Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminisz­ter befejezte Indiában tett hivatalos látogatását és szer­dán elutazott Üj-Delhiből. A két ország állami zász- laival feldíszített repülőtéren Gromikót A. B. Vadzspaji in­diai külügyminiszter, vala­mint I. K. Gudzsral, India szovjetunióbeli és Vitkor Malcev, a Szovjetunió indiai nagykövete búcsúztatta. Je­len voltak a szocialista or­szágoknak az indiai főváros­ba akkreditált nagykövetei Párizsi tárgyalásairól nyilatkozott Pham Van Dong Pham Van Dong, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság miniszterelnöke franciaorszá­gi hivatalos látogatásának harmadik napján, szerdán ebédett adott Giscard d’Estaing francia köztársasá­gi elnök tiszteletére a VSZK nagykövetségén. Ez volt a harmadik találkozó a két ál­lamférfi között — kedden a francia elnök adott ebédet vendége tiszteletére, majd az Elysée-palotában több mint kétórás megbeszélésre került sor. Pham Van Dong nagyon elégedetten nyilatkozott a tárgyalások alakulásáról. A megbeszélések tartalma, mondotta, felülmúlta a vára­kozását. A VSZK miniszter- elnöke a köztársasági elnök­kel folytatott megbeszélésein kívül három ízben folytatott eszmecserét Raymond Barre miniszterelnökkel, fogadta a francia gyárosok küldöttségét és ellátogatott a francia kő­olajintézetbe, ahol vietnami diákok tanulnak. A francia—vietnami tár­gyalásokon az Elysée-palota közlése szerint a délkelet­ázsiai helyzetről, a kétoldalú kapcsolatokról, ezen belül a tervezett kőolajipari és gép­kocsiipari együttműködésről, valamint a még függőben lé­vő problémákról — elsősor­ban a mintegy 2500 francia útlevéllel rendelkező személy helyzetéről és az államosí­tott francia javakért nyújtan­dó térítésről — volt szó. Szerdán délután Guirin- gaud francia külügyminisz­ter és Odinh Kuc Thien vi­etnami külügyminiszter két egyezményt írt alá. Az egyik a gazdasági együttműködés­re vonatkozik és vietnami— francia vegyes bizottság fel­állítását írja elő, a másik a kulturális együttműködés ke­reteit szabja meg. Csütörtö­kön közös közleményt hoznak nyilvánosságra a VSZK mi­niszterelnökének látogatásá­ról. Pham Van Dong csütör­tökön sajtóértekezleten kom­mentálja a látogatás eredmé­nyeit. Sarlós István Szolnokban Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára kedden kétnapos látogatásra Szolnok megyébe érkezett. A megyeszékhelyen Andrikó Miklós első titkár tájékoz­tatta a megye politikai, gaz­dasági, társadalmi helyzeté­ről, 1977. évi főbb feladatai­ról. Sarlós István ezt köve­tően városnézésen vett részt; ebéd után a Tiszamenti Ve­gyiműveket kereste fel. Szerdán, a látogatás má­sodik napján, Sarlós István Karcagra utazott. A Május 1. Termelőszövetkezetben meg­tekintette a gazdaság köz­ponti üzemegységét, sertés- és juhtenyésztő telepét. Dél­után a Nagykunság régisége­it, néprajzi kincseit őrző Győrffy István Nagykun Mú­zeumába, majd a népművé­szeti és agyagipari szövetke­zetbe vitt a vendég útja. A kétnapos látogatás befejezé­seként Sarlós István a váro­si tanács nagytermében ren­dezett értekezleten előadást tartott az időszerű politikai kérdésekről. (MTI) Willi Stoph Prágában Prága. (MTI). Lubomir Strougal csehszlo­vák kormányfő meghívására, szerdán baráti munkalátoga­tásra Prágába érkezett Willi Stoph, az NDK miniszterta­nácsának elnöke. Kíséretében van Gerhard Weiss, az NDK minisztertanácsának elnök- helyettese és Herbert Kroli- kowski külügyi államtitkár is. A magas rangú vendégeket a prága—ruzyne-i repülőté­ren Lubomir Strougal mi­niszterelnök, valamint a kor­mány több tagja és más hi­vatalos személyiségek fogad­ták. A Közös Piac külügyminisztereinek konferenciája előtt Strassbourgban készült a telefotó, amelyen az olasz (kö­zépen) és az ír külügyminiszter (bal szélen) magas rangú diplomatákkal tárgyal (Képtávírónkon érkezett). LAPZAR TA PRÁGA Prágában szerdán megkez­dődött hetvenöt kommunista és munkáspárt képviselői­nek tanácskozása. Az érte­kezlet megvitatja a „Béke és Szocializmus” című folyóirat 1974 januárja és 1977 már­ciusa közötti tevékenységét. A részt vevők szerdán meg­hallgatták K. I. Zarodovnák, a folyóirat főszerkesztőjének szóbeli kiegészítőjét a szer­kesztő bizottság és a szer­kesztőségi tanács beszámoló­jához, majd megkezdődött a beszámoló fölötti vita. BUDAPEST Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese szerdán ellátoga­tott az írószövetségbe. Részt vett a látogatáson Király Andrásné, a budapesti párt- bizottság titkára és Fehér István, a VI. kerületi párt- bizottság titkára. Aczél György az írószövet­ség választmányának kibőví­tett ülésén Dobozy Imrének, az írószövetség főtitkárának megnyitó szavai után tájé­koztatást adott időszerű poli­tikai és ideológiai kérdések­ről. TUNISZ Dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter Hasszán Belkhodzsa tunéziai földművelési minisz­ter meghívására, szerdán hi­vatalos látogatásra Tuniszba érkezett. MADRID Harmincnyolc évi szám­űzetés után szerdán vissza­tért hazájába Rafael Alberti, a leghíresebb élő spanyol költő. A madridi repülőtéren vörös zászlókat lengető, több száz fős lelkes tömeg és mintegy 100 újságíró fo­gadta. „Összeszorított ököllel tá­voztam innen, mert akkor háború volt — mondotta szü­lőhazájának földjére lépve a költő —, s nyitott kézzel, mindenkinek baráti jobbo­mat nyújtva térék vissza.” Végül bejelentette, hogy a június 15-i spanyol parla­menti választásokon a kom­munista párt jelöltjeként szülővárosában, Cádizban kí­ván indulni. A leszerelés — . A nagy tőkés országokban a katonai-ipari komplexu­mok és a reakciós politikai körök nyomására a katonai költségvetés szüntelenül növekszik. Az Egyesült Államok az 1976—77. költségvetési évben — a 112,7 milliárd dol­láros kiadással — rekordot ért el. Az NSZK 1977-re jóvá­hagyott katonai költségvetése, 32 milliárd 350 millió már­ka, szintén nemzeti rekordnak tekinthető. Angliában az 1976—77. költségvetési évben a katonai kiadások elérték az 5,6 milliárd font sterlinget, amely 1 milliárddal több mint az előző időszakban. A PENTAGON hivatalosan is bejelentette: az alapvető fegyverkezési program — amelyet az Egyesült Államok ka­tonai intézményei és ipari monopóliumai szorgalmasan tel­jesítenek — költsége a múlt év utolsó három hónapjában 18,46 milliárd dollárra emelkedett. Ez az összeg is része an­nak a több mint 300 milliárd dollárnak, amelyet az emberiség évente fegyverkezésre fordít. Óriási anyagi eszközöket áldoz­nak fel a tömegpusztító fegyverek készítésére. Milliók her­dálják el tehetségüket, alkotó energiájukat ebben a termé­szetellenes tevékenységben. A Szovjetunió honvédelmi költségvetése abszolút és re­latív mértékben egyaránt csökkent az utóbbi hat évben. Az 1971. évben 11, 1977-ben 7,2 százaléka a költségvetésnek, vagyis legalább 200 millió rubellel kevesebb. A fegyverkezési hajszára a fejlődő országok is rákény­szerülnek. Az imperializmus és az újgyarmatosítás szüntele­nül megújuló agressziós kísérletei arra késztetik a felsza­badult országokat, hogy növeljék fegyvervásárlásaikat és hadseregük létszámát. A hatvanas évek elején még csak 5,5 százalékkal részesedték a világ katonai kiadásaiból, a het­venes évek közepén már elérték a 11 százalékot! A FEGYVERKEZESI hajsza olyan életbevágó problémák megoldatlansága mellett folyik, mint például az emberiség élelemmel, nyersanyaggal és energiával való ellátása. A Föld összes lakója érdekében napirenden van a környezetvédelem, a népbetegségek felszámolása, az iskoláztatás, stb. Szakem­berek kiszámították, hogy a katonai kiadások tíz százaléká­nak békés célokra való felhasználása mindezeket a problé­mákat igen nagy részben megoldaná. Napjainkban félmilliárd ember éhezik! A legégetőbb élelmiszer-szükségletek kielégítésére elég lenne 8 milliárd elkerülhetetlen dollár. 700 millió az analfabéta a világban; 7,5 milliárd dol­lár költséggel öt év alatt felszámolhatnánk a XX. századnak ezt a szégyenfoltját. Az alkotó emberi energia felhasználása, az emberi mun­ka értelmetlen pazarlása fegyverek gyártására, fékezi a tu­dományos-műszaki haladást is. A katonai kutatással és ter­meléssel elfoglalt, kiválóan képzett szakemberek sok tízezres serege bekapcsolódhatna a békés kutatásokba, a tudomány és a technika fejlesztésébe, a haladás még gyorsabb ütemű lenne. A felhalmozódó fegyverek immár évtizedek óta fenye­getik a békét. Az imperialista államok annyi nukleáris kész­lettel rendelkeznek, amely 2 millió, Hirosimára ledobott atombombával ér fel! Folynak a kutatások még újabb és korszerűbb, még hatékonyabb — lézer-, geofizikai, biológiai, stb. — fegyverek létrehozására. Ezeken a szárnyakon száguldunk a béke felé! Avagy: miért folytatják az amerikaiak a szárnyasrakéta-fejlesztési prog­ramot. (Az Izvesztyijából Fomincsev rajza) Mindannyiszor, amikor a katonai költségvetés jóváhagyá­sára kerül sor a NATO-országokban, a közvélemény meg­félemlítésére rágalomhadjáratba kezdenek a „szovjet fenye­getésről”, hogy ezáltal a kiadások növelésével való egyet­értésre kényszerítsék. Mindez annál visszataszítóbb, mivel elsősorban a kampány sugalmazói tudják a legjobban, hogy a Szovjetuniónak nincs támadó szándéka. A SZOVJETUNIÓ a szocialista országokkal együtt a béke megszilárdulásáért, a nemzetközi együttműködésért küzd. Az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett, a XXV. kongresz- szuson megerősített békeprogramnak megfelelően nagy fi­gyelmet szentel a különösen veszélyes fegyverek felhalmo­zódásának megakadályozására. A szocialista országok és az ENSZ-tagállamok többsége egyetértéssel fogadták a szovjet javaslatot a leszerelési világkonferencia összehívására; a nemzetközi kérdések megoldásában az erőszakról való le­mondásra, a- nukleáris fegyverek teljes és végleges betiltá­sára; a Biztonsági Tanács állandó tagországai katonai ki­adásainak 10 százalékos csökkentésére, amelyet a fejlődő országok támogatására fordítanának. Tavaly novemberben a Varsói Szerződés tagországai Po­litikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülésén újabb tör­ténelmi javaslatok hangzottak el és gyakorlati kezdeménye­zések születtek, amelyek szintén a fegyverkezés korlátozását és a leszerelés ügye előremozdítását célozták Európában és az egész világon egyaránt. AZ ENYHÜLÉS ellenzőinek elkeseredett ellenállása el­lenére a békeerők sikereket értek el a leszerelésért folytatott küzdelemben. Egyre szélesebb körben érvényes a nukleáris fegyverek légköri, világűrbeli és víz alatti kísérleteit tiltó moszkvai megállapodás, amelyet már több mint 100 ország írt alá. 1975-ben érvénybe lépett — a Szovjetunió és a szo­cialista országok javaslata alapján született — nemzetközi megállapodás, amely megtiltja a baktérium- (biológiai) fegy­verek fejlesztését, gyártását és felhalmozását, előírja a meg­semmisítésüket. Fontos megállapodások szüléitek az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Ugyanakkor a Szovjetunió és az USA viszonylatában a katonai enyhülés ügye az utóbbi években — megrekedt. Nem a szovjet fél hibájából! A Szovjetunióban örömmel fogadták Carternek a választási kampányban tett ígéreteit, hogy 5—7 milliárd dollárral csökkenteni kívánja országa katonai ki­adásait, mihamarabbi megállapodásokra törekszik a hadá­szati fegyverzet további korlátozása céljából. AZ UTÓBBI HETEK eseményei viszont arra utalnak, hogy a katonai költségvetés csökkentésére tett amerikai ígé­reteket nem teljesítik. Nem sokat tesznek korunk legfőbb feladatáért, a fegyverkezési hajsza erőteljes korlátozásáért és a hidegháborús uszítok visszaszorításáért. V. KUKUSKIN Közös piaci tanácskozás

Next

/
Thumbnails
Contents