Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-28 / 98. szám
Köszöntjük a munkában élenjárókat, a szocialista munkaverseny résztvevőit! Az üzemi terület panorámája A tomerömtí-építkezés A nyolcszintes irodaépület tetejéről készültek felvételeink az atomerőmű-építkezésen, bemutatva az egész üzemi területet. Legalább három kép kell ahhoz, hogy mindent egybefogjon a fényképezőgép lencséje a hatalmas terület létesítményeiről, amelyek között vannak végleges létesítmények és — nagyobb számban — felvonulási épületek. Első képünk a főépület munkáit és a körülötte látható térséget mutatja. A képen a gépházi szerkezet előtti részen látható a reaktorblokk áll vány erdeje, zsaluzata és ettől balra a kettes számú reaktorblokk vasszerelési munkáinak kezdete. Még egy adat a méretek érzékeltetésére: a gépházi szerkezet acélpillérei 32 méter magasak. A nyugati térségről készült képen a következő létesítményeket érdemes felsorolni: előtérben a 3500 adagos konyha és étterem teteje. A három, külsőre csaknem egyforma ház közül kettő a beruházók, az építők és szakértők irodaépülete, a harmadik pedig a bejáró dolgozók öltözője, fürdője. Ezek mögött balra az inditókazánház, jobbra két nagy alapterletű létesítmény van, a központi karbantartóüzem és a raktár. A harmadik kép az üzemi terület északkeleti részét mutatja, igen sok felvonulási épületet műhelyeket, kisebb raktárakat, vasszerelési és faipari üzemeket, anyagtelepet, a távolban a betongyárakat, a jobb oldali felső csücsökben a hidegvíz-csatorna részletét, az előtérben pedig a konyha és étterem tetejének egy sarkát. Az út mellett húzódik a sok vasúti iparvágány egyike. Fotó: Gottvald Károly A szakszervezet tárgyalta Egyszerűid a tanácsi ügyintézés Kedden tartott ülést a IXCUUCII Közalkalmazottak Szakszervezetének Tolna megyei Bizottsága. Meghallgatták dr Bősz End- réné beszámolóját a szekszárdi Városi Tanácsnál működő ügyfélszolgálati iroda tapasztalatairól, majd Rib- ling Ferenc, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője beszélt a tanácsi ügyintézést egyszerűsítő és a létszámgazdálkodást szabályozó intézkedésekről. Tulajdonképpen mind a két témakör ugyanazzal, a lakosság számára is fontos tendenciával foglalkozik: hogyan lehet egyszerűbben, rö- videbb idő alatt, kevesebb munkaerő bevonásával dolgozni a tanácsokon, hogyan lehet ésszerűbben működnie a tanácsi irányítású szerveknek? A szekszárdi tanácson az ügyfélforgalom és az ügyintézés meggyorsítására hozták létre az ügyfélszolgálati irodát, ami száznegyvenhétféle szolgáltatással várja a lakosságot, és lehetővé teszi, hogy kevés várakozás után egy helyen intézhesse el az ügvfél teendőit. Például: kitöltheti a beadványokat, beszerezheti az illetékbélyeget, ellenőriztetheti a beadvány szakszerűségét és le is adhatja — ugyanott. Az iroda azoknak is a rendelkezésére áll, akik nem személyesen, hanem telefonon érdeklődnek. Az ügyfélszolgálati iroda hatására a szakigazgatási szervek ügyfélforgalma csökkent, ami azt jelenti, hogy több idő jut az ügyek intézésére, a munkára. Ezt számadatok is bizonyítják, mert amíg 1974-ben egy hét alatt 2500—3000 ügyfél kereste fel a szakigazgatási szerveket, addig 1976-ban csak 1200—1300 fő. Meglehetősen széles körű teendőket von maga után a kormány 1976-ban elrendelt felülvizsgálata, amely kétirányú feladatot adott: egyrészt ki kellett alakítani a racionális intézményhálózatokat az egészségügy, művelődésügy területén, másrészt az adminisztráció egyszerűsítésére is javaslatokat, intézkedéseket kellett kidolgozni. Az egészségügyi intézményhálózat szervezetének átalakítására vonatkozó el-' képzelések a IV. ötéves terv első felében kezdtek realizálódni, 1977. január 1-től megkezdte működését a Tolna megyei Tanács Egyesített Gyógyító-Megelőző Intézete, amely a dombóvári kórház kivételével magában foglalja a megye összes kórházát, rendelőintézetét, gondozó- intézetét és a paksi szülőotthont. Megalakult Szek- szárdon. Dombóváron és Pakson az egészségügyi gondnokság, több településen a szociális otthonhoz csatolták az öregek napközijét. Gondot jelent’ hogy az VJ UHUUL érdekelt szervek egyetértésének hiányában nem sikerült létrehozni az ún. közös célú intézményeket az óvodák és bölcsődék összevonásával. A művelődésügy területén is nagyhatású változást eredményezett néhány összevonás: így például a kollégiumokat és diákszállókat ahhoz az iskolához csatolták, amelynek tanulóit befogadja, kisebb településeken valamennyi oktatási intézmény egy gondnokság alá került, és sor került a közművelődés területén is gondnokságok alakítására. A másik nagy feladatkör: az adminisztráció egyszerűsítése, korszerűsítése. Ezek közül a pénzügy területén megvalósultak, illetőleg javasoltak a leglényegesebbek, például a kettős könyvelés bevezetése. Foganatosítottak olyan intézkedéseket is, amelyek megakadályozzák a fölösleges adatkérést, és koordinálják a nyilvántartott adatokat. Az 1976-ban elrendelt létszámzárlat megyénkben azt eredményezte, hogy nem volt növekedés. A zárolt létszám enegedélyezésének rendje azonban bürokratikusnak bizonyult. Ez is indokolja a szabályozás megváltoztatását. Az adminisztratív-ügyviteli létszámgazdálkodásról szóló új jogszabály a tanácsi igazgatási szervekre az 1975. december 31-i engedélyezett létszámhoz viszonyítva 5 százalékos csökkenést írt elő. Amennyiben az érintett szervek a csökkentést 1978. december 31-ig megvalósítják, a felszabaduló béralapot bérfejlesztésre használhatják fel. A létszámcsökkentésre megszületett az előzetes javaslat, amelynek lényege, hogy megyénkben az 56 fős létszámapadást úgy tervezik elérni, hogy mindössze hat főt kell majd más területre irányítani, s arányosan a községi tanácsokat érinti majd a legkevésbé a csökkentés. Mindenképpen azt kívánták szem előtt tartani, hogy a feladatokat zavartalanul elláthassák a tanácsokon. A bizottsági ülés a két beszámolót elfogadta, azzal, hogy a szekszárdi tanács ügyfélszolgálati irodájának javasolják, alakítson ki szorosabb kapcsolatot a szak- szervezeti jogsegélyszolgálattal, s hogy a jól működő iroda példáján szervezzenek hasonlót városaink, járási székhelyeink tanácsai. A tanácsi tésének feladatai jórészt országos hatáskörbe tartoznak, a tett javaslatok megvalósítása nagyrészt a felsőbb szervek döntésétől függ, A Tolna megyéből érkezett javaslatokra már válaszolt is a Pénzügyminisztérium, és azok jó részét elfogadta. Sajtótájékoztatón kaptunk részletes ismertetést az Autó- és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat idei terveiről. Az AUTÓKER tevékenységi körébe tartozik a közúti közlekedés haszongépjármű-ellátása, ezen belül elsősorban az V. ötéves terv feladataiban is szereplő százezer áruszállító gérpjármű biztosítása. Ugyanakkor figye'embe kell venni az áruszállításon belül jelentkező speciális igények kielégítését, a mezőgazdasági igények fedezésére szükséges gépellátást, és megoldást kell keresni a tömeges munkásszállítási igény kielégítésére is. Kilencezer Ikarus A közlekedési vállalatok igényelte kilencezer autóbusznak döntő többségét az Ikarus Gyártól kell beszerezni, a belföldön nem gyártott 18—22 személyes kategóriát importból, vagy hazai átalakítással kell biztosítani. A rakodásgépesítés kérdésének komplex feladatai közül az AUTÓKER egyrészt a járművekre szerelt, rakodást elősegítő berendezések forgalmazását szorgalmazza, másrészt új típusok kialakításával is foglalkozik. A daruk iránti igény az utóbbi években ugrásszerűen növekedett, de nemcsak darabszám, hanem teherbírás kategóriában is ma a legkeresettebb a 12—16 tonnás, amelyekből sajnos egyelőre KGST-n belül nem tudnak vásárolni. A Szovjetunió, mint az AUTÓIKER egyik legnagyobb szállító partnere a beinduló KAMAZ-gyár termeléséből kétezer darabot fog szállítani 1980-ig. Ez az új típusú jármű mindenben megfelel a legmodernebb ECE-előírá- soknak, alkalmazkodik a közúti szabályokhoz, és a világpiaci műszaki fejlesztés jelenlegi maximumát tudja biztosítani. A mintadarabok előreláthatólag idén megérkeznek. Az üzemeltetők évek óta ismerik az országban futó mintegy hatszázötvenezer személygépkocsi, százhuszonötezer haszongépjármű és tizenhétezer munkagép alkatrészellátási gondjait. Évek óta foglalkozik az autós közvélemény az ún. többcsatornás beszerzés hatásával, az AUTÓKER a személygépkocsi alkatrészforgalmazásában elveszítette monopol jellegét. A cseh és NiDK személygépkocsi alkatrészeinek csak mintegy harminc százalékát, a lengyelnek pedig negyvenöt százalékát forgalmazzák. Hazai hetvenmillióért Az 1977. évi ellátást meghatározza, hogy a szerződések megkötésekor csak 65 százalékot igazoltak vissza a partnerek, ami azt jelenti, hogy több ezres nagyságrendet ér el azoknak az alkatrészeknek a száma, amelyből ez évben egyetlen darabot sem kapunk. A mezőgazdaságot érintő IFA W 50 típus ellátásánál némi javulás következett be, de továbbra is a hiánycikkek között szerepel a főtengely, kuplungszerkezet, adagolóelemek. Fenti helyzetet felismerve a vállalat a felsorolt alkatrészeket tőkés relációból igyekszik beszerezni, erre harmincmillió forint áll rendelkezésre. Az ellátást javítja a beföldön gyártott het- venmilliót érő alkatrész. Kereskedelempolitikájuk alapvető célkitűzése, az alkatrész-nagykereskedelem jelentős részét képviselő AFIT és Volán vállalatokkal való jobb együttműködés, a meglévő készletekkel való jobb gazdálkodás, és szervezettebb tevékenység kialakítása. Az AUTÓKER a kereskedelmi munka színvonalának emelése érdekében az elmúlt évben több belső szervezeti változtatást hajtott végre. — st — JÖn ca KAMAZ p: __ - “ - ■' •• "t.. Több csatornás alkatrészbeszerzés A U T Ó K E R
