Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

Legyen Európa a béke, a biztonság, a haladás és a népek közötti együttműködés földrésze! A községi párt-vb megtárgyalt? Népfrontmunka Pakson Dombóvári pótmamák TAVALY májusban vá­lasztották meg a negyvenöt tagú népfrontbizottságot Pakson. A községi párt-vég­rehajtó bizottság legutóbbi ülésén tehát közel egyéves tevékenységről adott számot Süth Miklós, a népfront­bizottság titkára. Mind a beszámolóból, mind a vitából kitűnt, hogy — fő­képp az év második felében — fellendült a népfrontmun­ka a városiasodó községben. A bizottság összetételének ki­alakításánál nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a la­kosság minden rétege és a község területén működő kü­lönböző vállalatok, intézmé­nyek, tömegszervezetek meg­felelő képviseletet kapjanak. Emellett érvényesült az a tö­rekvés, hogy a pártszerveze­tek megfelelő mozgalmi ta­pasztalattal, gyakorlattal rendelkező aktivistákat bíz­zanak meg — pártmunkaként — a népfrontmunkával. Ám az is felvetődött, hogy csak egy pártszervezet kért — a beszámoló taggyűlésre készülve — tájékoztatást a bizottságban tevékenykedő párttag munkájáról. Ezt a jö­vőben általánossá kell tenni, hisz a tömegszervezetekben végzett mozgalmi munka pártmunka és ehhez nem elegendő a megbízatás, azt számon is kell kérni. Persze, itt nem feltétlenül szükséges, hogy az alapszervezet érdek­lődjék, lehet kezdeményező — legalábbis ami a tájékoz­tatást illeti — maga a nép­fronttitkár vagy az elnökség. Hasznosnak bizonyult a bi­zottság összetételének olyan kialakítása, hogy minden vál­lalat, intézmény képviseletet kapjon. Többek közt azért is, mert lehetővé tette, hogy ki­terjedjen a mozgalmi tevé­kenység ezekre a munkahe­lyekre. A bizottság összeállí­totta — a községi tanács el­nökével egyetértésben — azt a tájékoztatót, amely ismer­teti a lakosságai a település- fejlesztési tervet. Ezeket bri­gádgyűléseken, termelési ta­nácskozásokon és hasonló jel­legű egyéb összejöveteleken ismertették. Huszonhat he­lyen történt ez meg, a részt­vevők véleményét, javaslata­it összegyűjtötték és a közsé­gi tanács illetékeseinek tudo­mására hozták. A párt-végre­hajtó bizottság úgy foglalt ál­lást, hogy ilyen esetekben már nem „kívánságlistákat” kell a tanácshoz vinni, hi­szen amikor már megtörtént a megoldandó feladatok rangsorolása, azon indokolat­lan változtatni. Inkább moz­gósítani kell a társadalmi munkára és nem azon vitat­kozni, hogy miért ide és mi­ért nem oda kerül új üzlet, bölcsőde stb. Persze ennek is megvan a helye, de a ter­vek kialakítása előtt. Nem elegendő az eddigi tevékenység a társadalmi munkák szervezésében. „A népfront vezető testületéi kezdeményezzék azt, hogy a társadalmi munka és az azt végző emberek a vezető tes­tületek és a közvélemény ré­széről kellő megbecsülésben részesüljenek” — mondja ki a VI. kongresszus állásfogla­lása. E téren is van még ten­nivaló, több szocialista bri­gád hiányolja, hogy az elis­merés — legalább pársoros köszönet — a társadalmi munkáért, nem jutott el hoz­zájuk. Ugyancsak nem tör­tént semmi a Volán „Zrínyi” szocialista brigád kezdemé­nyezésének, a „Szebb Pak- sért” mozgalomnak elter­jesztéséért. Erősíteni a mozgalmi jelle­get — így fogalmazta meg összefoglalójában — többek közt — a tennivalókat a köz­ségi pártbizottság titkára, Baksai Ferenc. Több terüle­ten — a közjogi, alkotmá­nyos tevékenységben, a béke- és barátsági tevékenységben, a gazdaságpolitikai munká­ban és a művelődéspolitikai feladatok ellátásában — eredményeket ért el a nép­frontbizottság. De többet kell tenni az eddigieknél a várossá fejlesztés érdekében. Felkarolni, segíteni a kert­barátmozgalmat, ahol kell, házról házra járni és meg­győzni a lakosságot a még rossz állapotban lévő házak tatarozására, csinosítására, felvilágosítani azokat, akik esetleg nem tudják, hogy e célra OTP-kölcsönt is lehet felvenni, elérni, hogy min­den ház előtt kis vírágoskert legyen. A KÖZSÉGI népfrontbi­zottság összetétele olyan, hogy alkalmas a megnöveke­dett feladatok ellátására. (J> Bátaszék és társközségei Községfejlesztés, társadalmi munka \ Bátaszék 'községfejlesztési politikája jól megalapozott, következetes és dinamikus. Az elmúlt évek eredményei, melyhez a lakosság társadal­mi munkaakciói is nagyban hozzájárultak — s a jelen­legi tervek is ezt igazolják. Az ez évi munkák élére kívánkozik az orvoslakás épí­tése — 570 ezer forint — a jelenlegi központi rendelő udvarán. Májusban átadásra kerül az a nagycsaládosok­nak épülő ikerház a Vasutas téren — mely 1 237 000 fo­rintba kerül. Ez évben befe­jezik a szennyvízcsatorna- hálózat építésének első üte­mét. Aszfaltburkolatot kap a Nyéki és a Köves utca, szi­lárd burkolatot kapnak az Ady és Babits utcák, a tsz­szel közös beruházás nyo­mán, valamint a Kossuth és Vörösmarty utcák felülkeze- lési munkálatait is elvégzik. A közvilágítás javítására ke­rül sor a Kolozsvári utcában. A jövő évben felépülő 112 lakásos OTP-lakótelep víz- és szennyvízhálózatát pedig szeptemberre kialakítják. A lakásszövetkezeti lakásépítés is megfelelő ütemben folyik, 1980-ig 80 lakást épít fel a Bátaszéki Építő- és Szerelő- ipari Szövetkezet. A követ­kező évben bővül az általá­nos iskola nyolc tanterem­mel — e munka előkészítése is az ez évi feladatok között szerepel. A társközségek sem mos­tohagyerekek: Várdombon orvoslakás és rendelő épül. Ugyanitt új lakótelep építé­se kezdődik: 45 lakásos lesz és először a közművesítési munkákat végzik el. Alsó­nyéken, Pörbölyön és Vár­dombon járdaépítésre kerül sor, mindhárom községben új építési telkeket is kisajá­títanak. Pörbölyön javítják a közvilágítást, Kövesd-pusztán téglatörmelékes út épül. (Ta­lán a várdombiak kérésének teljesítése is napirendre ke­rül, és fedett autóbusz-meg­állót -kapnak.) Társadalmi munkára minden társközség­ben szükség van. A munka fő területei: árkok kiszinte­zése, járdaépítés, szilárd bur­kolattal nem rendelkező utak cseréptörmelékkel való fel- töltése-el terítése. Bátaszéken május 1-re községszépítési akciót ter­veznek, a házak környéké­nek karbantartásával, deko­rációval a munka ünnepére. A sportpálya területén a gyermekeknek játszóteret épít a tanács és intézményei­nek KISZ-szervezete. Cseré­ben a tanács a klubfejlesztést segíti elő. Szintén a sport­pálya előtt autóparkírozót alakítanak ki a vasút adta salakkal. A parkok ápolása folyamatos munka Bátaszé­ken, a szocialista brigádok vállalásai alapján. Nemrég új park is létesült a gimna­zisták keze nyomán a Kos­suth utcában. Tavaszi alkonyaiban Ballag a nyáj a mucsfai határban Közel két éve, hogy a Népújságban minden szom­baton megjelenik a hír: az Apáczai Csere János Egész­ségügyi Szakközépiskola ta­nulói pótmamaszolgálatot vállalnak. 1975-ben azzal a céllal hozták létre ezt a szolgála­tot, hogy elősegítsék a fia­tal családok mozgalmi, köz­életi tevékenységét és bizto­sítsák az édesanyák, fiatal szülők tanulási és szórako­zási lehetőségét. Hetesi Já- nosné, a városi KlSZ-bizott- ság munkatársa — a pótma­mák „mamája” — nagy sze­retettel beszélt az önként vállalt társadalmi munkáról. Maga is gyakorló édesanya, és bizony sokszor szüksége van pótmamára, hogy moz­galmi munkáját végezni tud­ja. A második világháború előtti években volt olyan időszak, amikor Hőgyészen 33 kereskedő élt. A település központi fekvése, a hőgyészi piacra hét-nyolc községből járó emberek vásárlási ked­ve biztosította, hogy vala­mennyi kereskedő megtalál­ja a számítását. Az eltelt év­tizedek alatt a község cent­rumhelyzete mit sem válto­zott. Viszont kereskedelmi hálózata ma is a régi bol­tokra, üzlethelyiségekre épül. A valamikori Hangya- vegyeskereskedés helyén most vasbolt, a nagyvendég­lő helyén cukrászda, műve­lődési ház és büfé van. Régi gond, hogy bővíteni kellene az üzletek eladóte­rét. Megyei viszonylatban is feltűnő számadat, hogy a hőgyészi önkiszolgáló ~ bolt minden négyzetméterére ta­valy 212 ezer forint forga­lom jutott. A harminc éve változatlan méretű bolt for­galma messze túlnőtte alap­területét. Forgalmasabb — piaci — napokon a vásárlók egy része az ajtó előtt vár­ja, hogy bejuthasson. A köz­ségen átutazók, autóbuszra várók közül sokan vásárol­nak Hőgyészen. A központ­ban lévő új, emeletes áru­ház is kicsi az igényekhez képest. Bár az áruház pro­filját igyekeznek szakosíta­ni, a választék így is az igé­nyek alatt marad. A többi tíz kereskedelmi egység szintén zsúfolt, kicsi. A ven­déglátást két italbolt, két büfé, a cukrászda és a kis­vendéglő hivatott szolgálni. A kisvendéglőben naponta átlag 230—240 adag ebédet ménnek ki. Ebből mintegy 170 az állandó előfizető. Bár a mellékhelyiségek színvo­nala nem kielégítő, a fel­újított vendéglő el tudja lát­ni a jelentkező igényeket. A hőgyészi kereskedelmi és vendéglátóipari egységek ellátásáról üzemeltetőjük, a Hőgyész—Zomba és vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet gon­doskodik. Az ellátással nincs is probléma. A község szak­boltjaiban továbbá a társ­községek vegyesboltjaiban a lakosság mindent megvásá­rolhat, amire a háztartásban szükség van. A nagyobb áru- választék biztosítását azon­ban a jelenlegi kereskedelmi hálózattal nem tudják meg­oldani. A község kereskedelmének fejlesztése, a bolti eladóte­rek és raktárhelyiségek bő­vítése a (tanács és az ÁFÉSZ vezetőinek állandóan napi­renden lévő problémája. A megyei tanács kereskedelmi osztályának felmérése is igazolta a hőgyésziek kéré­sének jogosságát. Az ÁFÉSZ saját erőből a fejlesztést megoldani nem tudja. A je­lenlegi cukrászda melletti apró üzlethelységekből ter­veznek kialakítani egy 350 négyzetméter eladóterű ABC-áruházat. Az épület át­építésének tervei most ké­szülnek. A mintegy hatmil­lió forintosra tervezett be­ruházást a megye kereske­delmi fejlesztési alapjából kapott támogatással, mint­egy negyvenszázalékos sa­ját hozzájárulással és más hitelpolitikai eszközökkel próbálják megvalósítani. Az előzetes tervek szerint 1978- ban kezdődő építkezés befe­jezése után az áruház meg­oldaná a község élelmiszer­kereskedelmi helyzetét, de a kereskedelem más ágaza­tainak fejlesztése további bővítést, rekonstrukciót igé­nyel. — Tamási — — A szakközépiskola és a leánykollégium vezetői min­denben segítik a lányokat, hogy e szép feladatukat el tudják látni. Jelenleg is 31 szakközépiskolai tanuló vál­lalkozik pótmamaszolgálat­ra. A lányok hetente rendsze­resen eljárnak a KISZ-bi- zottságra, ahova a „rendelé­sek befutnak”. Ott találkoz­tam László Ilonával, aki Tolnanémediben lakik, Kres- jár Évával, aki hőgyészi. Mindketten kollégisták. KISZ-feladatnak tekintik a pótmamaságot és nagyon szívesen végzik. Lelkesedés­sel beszéltek róla. Örömmel újságolták, hogy a kisgyer­mekek nagyon megszerették őket, és a szülők is szeretet­tel várják minden érkezé­süket. Vannak olyan csalá­dok, ahol már-már család­tagként kezelik a fiatal pót­mamákat. Havonta általában három délutánt töltenek el párosán a lányok pótmama- sággal. E tevékenységük hasznos azoknak a szülők­Nagyon szeretem, ha Ica mesél! nek, akik nyugodtan rájuk hagyhatják kisgyermeküket, hasznos a lányoknak, mert sok mindent megtanulnak a gyakorlatban, amire később szükségük lehet. Érthető, hogy a városi KlSZ-bizott- ság szívesen foglalkozik a díjtalan pótmamaszolgálat irányításával. Szöveg és fotó: Magyarszéki Endre Hetesi Jánosné — a pótmamák mamája — ismerteti az igényeket Akad dolga mindkét pótmamának

Next

/
Thumbnails
Contents