Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

2 ^PÚJSÁG 1977. április 3. Magyar és szovjet vezetők táviratváltása Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és minisztertaná­csa, a szovjet nép és a magunk nevében szívélyes üdvözle­tünket küldjük Önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta-. nácsának és Minisztertanácsának, a testvéri magyar népnek Magyarország nemzeti ünnepe, a fasiszta iga alóli felszabadu­lás 32. évfordulója alkalmából. 1945 áprilisában a Szovjet Hadsereg felszabadító harcának eredményeként a magyar nép előtt széles távlatok nyíltak egy új. valóban demokratikus, a kizsákmányolás és az elnyomás minden formájától mentes társadalom felépítésére. A Magyar Népköztársaság nagymértékben hozzá járul a szocialista közösség erejének és egységének megszilárdításá­hoz, termékenyen részt vesz a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységében, a testvéri országokkal együtt következetesen harcol a nemzet­közi feszültség enyhítésének elmélyítéséért, a népek biztonsá­gáért és egyenjogú együttműködéséért. A népi Magyarország külpolitikája, az európai és a világbéke megszilárdításáért tett konstruktív erőfeszítései méltán vívtak ki hazájuknak nagy nemzetközi elismerést. A szovjet kommunisták, országunk dolgozói őszintén örül­nek a testvéri magyar nép békés építőmunkában elért kiemel­kedő sikereinek, nagyra értékelik a Szovjetunió és Magyar- ország sokoldalú és gyümölcsöző együttműködését, amely ko­runk valamennyi elvi kérdésében, amint azt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. és a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXV. kongresszusa ismét meggyőzően megerősítette, a nézetek és az álláspontok teljes egységén alapul. Együtt ünne­pelve önökkel Magyarország felszabadulásának napját, a szov­jet emberek kifejezik eltökéltségüket, hogy még szorosabbra fűzzék a pártjaink, országaink és népeink közötti internacio­nalista testvéri barátság szálait. Kívánunk önöknek, kedves elvtársak, minden magyar kommunistának, a Magyar Népköztársaság valamennyi dol­gozójának újabb sikereket a fejlett szocialista társadalom épí­tésében, a marxizmus—leninizmus magasztos eszméinek dia­daláért vívott harcban. Éljen a szovjet és a magyar nép örök és megbonthatatlan barátsága! L. Brezsnyev az SZKP KB főtitkára N. Podgornij a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke A. Koszigin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből köszönjük a hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából küldött elvtársi üdvözletüket és baráti jókívánságaikat. 1945. április 4-én, amikor a Szovjet Hadsereg történelmi küldetését teljesítve felszabadította hazánk egész területét, or­szágunk és népünk történetében új, nagyszerű korszak vette kezdetét. A magyar dolgozók — a munkásosztály és annak marxista—leninista pártja vezetésével — létrehozták saját ha­talmukat és kezükbe vették sorsuk irányítását. Népünk az el­múlt 32 év alatt nagy utat tett meg: lerakta és megszilárdította a szocializmus alapjait, s áldozatkész munkával szüntelenül gyarapította az ország anyagi és szellemi javait. Jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásán, a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk. A magyar nép ismeri és nagyrabecsüli a Szovjetunió ön­zetlen, testvéri segítségét; ez az egyik legfontosabb tényezője azoknak a sikereknek, amelyeket népgazdaságunk és kultú­ránk fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának növelésé­ben, valamint a nemzetközi életben elértünk. A Szovjetunió­hoz fűződő testvéri barátságunk ápolása és erősítése pártunk és kormányunk, egész társadalmunk közös ügye. Méltó pél­dája ennek a csepeli munkások nagyszerű szocialista munka- versenykezdeményezése a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tiszteletére. A Magyar Népköztársaság, pártunk XI. kongresszusa út­mutatásainak megfelelően, tevékenyen részt vesz a szocialista országok együttműködésének fejlesztéséért, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom sorainak tömörítéséért, egységé­nek erősítéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének következetes valóraváltá- sáért, a nemzetközi enyhülés visszafordíthatatlanná tételéért folytatott harciban. Nemzeti ünnepünkön a magunk és egész népünk nevében a tisztelet és az elvtársi megbecsülés érzésével köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökségét és Minisztertanácsát, az egész szovjet népet. Pártunk és népünk magasra értékeli azokat a kiemel­kedő eredményeket, amelyeket a Szovjetunió népei a belső építőmunkában elértek, és azt a világméretű küzdelmet, ame­lyet a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya oly sike­resen folytat a nemzetközi színtéren. Kívánjuk Önöknek és az Önök személyén keresztül a testvéri szovjet népnek, hogy újabb nagy sikereket érjenek el az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a kommunizmus építésében, a békéért és a biztonságért, az egyetemes emberi haladásért vívott harcban. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára _. Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke PANORÁMA PÁRIZS Giscard D’Estaing francia köztársasági elnök szombaton délelőtt az Elysée-palotában fogadta Cyrus Vance ameri­kai külügyminisztert, aki Bonn és London után Párizs­ban is beszámol moszkvai tárgyalásairól és partnereivel áttekinti a kétoldalú problé­mákat. BELGRAD A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség jelentése szerint szombaton hajnalban Gabon- ban, Libreville nemzetközi repülőterén leszállás közben lezuhant az Aviogenex jugo­szláv légitársaság egyik Charter-gépe. A repülőgépen hatfőnyi személyzet tartózko­dott és két utas: egy jugo­szláv építőipari vállalat Afri­kába utazó szakértői. A sze­rencsétlenség következtében mind a nyolcán életüket vesztették. TEHERAN Bandar Abbasban több mint százezer megrémült em­ber töltötte az éjszakát az utcákon, miután pénteken földrengés rázta meg a ki­kötővárost. A rengés a Rich­ter-skála szerint hetes erős­ségű volt. Hivatalos közlés szerint a legsúlyosabb károk a Bandar Abbastól északra fekvő Koveh-ban keletkeztek. A városkában valamennyi ház összedőlt. További rész­letek egyelőre nem ismerete­sek. PEKING Egy most elkészült terve­zet szerint Kínában ismét an­tológiát adnak ki a klasszi­kus költészet gyöngyszemei­ből. Ily módon olyan világ­szerte ismert és méltatott poéták, mint Li Taj-Po, Tu Fu, Po Csu-Ji, akik a „kul­turális forradalom” kezdete, tehát több mint egy évtized óta „indexen” voltak, most ismét olvashatók lesznek. MAPUTO Maputóban szombaton szov­jet—mozambiki közös nyilat­kozatot hoztak nyilvánosság­ra Nyikolaj Padgomijnak, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke mozambiki lá­togatásáról és a Samora Machel-lel, a Frelimo elnöké­vel, a Mozambiki Népi Köz­társaság elnökével folytatott tárgyalásairól. A felek elhatározták, hogy tovább szélesítik a két ország társadalmi szervezetei közötti kapcsolatokat. Koszorúzás Budapesten Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt koszorúzást tar­tottak Budapesten a Szovjet Hősök Szabadság téri emlékművénél. A képen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében he­lyezi el a tisztelet és megemlékezés virágait. (Képtávírónkon érkezett.) \ Brzezinski sajtóértekezlete Zbigniew Brzezinski, Carter amerikai elnök nemzetbizton­sági tanácsadója váratlanul összehivott sajtóértekezletén kijelentette: a szovjet—ame­rikai tárgyalások célja „a po­litikai és hadászati egyenlőség és stabilitás”. Adataiból azon­ban kitűnt, hogy az Egyesült Államok valójában hadászati fölényre törekszik a Szovjet­unióval szemben. (Telefoto — AP—MTI—KS) Bonn Szadat kevesebbet kapott... Anvar Szadat egyiptomi ál­lamfő Bonnban tett kétnapos látogatásának befejeztével — szombaton Párizsba érkezett. Az egyiptomi államfő ven­déglátóival — Schmidt kancellárral és Genscher kül­ügyminiszterrel — folytatott megbeszéléseinek eredmé­nyeként ígéretet kapott arra, hogy az NSZK „érvényesíteni fogja^efolyását a közel-kele­ti rendezés elősegítésére”. Az erre vonatkozó ígéretet Schmidt kancellár pénteken este a nyilvánosság előtt is megsimételte azon a vacso­rán, amelyet az egyiptomi vendég tiszteletére adott. Mindketten hangsúlyozták, hogy a válság rendezésének egyik alapvető problémája a palesztin-kérdés. Szadat elis­merően szólt arról „a növek­vő érdeklődésről”, amellyel a nyugat-európai országok a közel-keleti térség helyzeté­nek alakulását és a palesztin problémát figyelik. A kétoldalú gazdasági kap­csolatok fejlesztéséről pénte­ken délután vegyes kormány- bizottság tanácskozott. Nyu­gatnémet részről kilátásba he­lyezték, hogy az NSZK 250 millió márka tőkehitelt és 16 milliós műszaki hitelt nyújt Kairónak. Egyiptomi részről ennél nagyobb összeget kér­tek és felhívták a figyelmet arra, hogy a külföldi beruhá­zókat jelentős adó- és vám- kedvezmények várják Egyip­tomban. Bonni értesülések szerint Szadat Párizsban ugyancsak politikai és gazdasági támo­gatást kér. A francia'főváros­ból Washingtonba utazik, ahol első ízben találkozik sze­mélyesen Carter elnökkel. Magyarország és a változó vilaggazdaság Interjú dr. Bognár József akadémikussal, az Magyaronszág „nyitott gazdaságú” állam, ami azt jelen­ti, hogy mindennapig életünkben, a gazdasági szférában nagyon nagy szerepet játszik a nemzetközi kereskedelem, a más országokkal fenntartott kapcsolatrendszer. Hazánk és a változó világgazdasági környezet szerves — és szá­munkra igen fontos — kapcsolatáról adott interjút a Köz­ponti Sajtószolgálatnak dr. Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója. Interjú dr. Bognár József akadémikussal, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet igazgatójával — Miért beszélünk a vi­lággazdaságban korszakvál­tásról? — A világgazdaságban vég­bemenő korszakváltásnak lé­nyegében három alapvető jellemzőjét emelném ki, hoz­zátéve, hogy a változás nyo­mán megváltozott a közgaz­dasági jelenségek tartalma és egymáshoz való viszonya is úgy, hogy meg kellett vál­toztatni magukat az elemzési módszereket is. Első jellegzetességként em­lítem, hogy új, egész Földün­ket átfogó problémák jöttek létre, közülük soknak a meg­oldása — ilyenek például a környezetszennyezés gondjai — világméretű összefogást követel. A szakirodalomban használt hasonlattal élve Földünk olyan űrhajó, amely­nek sorsáért valamennyi raj­ta utazó felelősséggel tarto­zik. Az említett új problé­mák már nem oldhatók meg a nemzetközi kapcsolatok je­lenlegi rendszerében, amelye­ket a nemzetek, államok két­oldalú kapcsolatai jéllemez- nek. Ez persze nem azt je­lenti, hogy a nemzetgazdasá­gokat ki kell hagyni a rende­zésből, hogy tőlük, érdekvi­szonyaiktól függetlenül kell bizonyos változtatásokat az emberiség érdekében végre­hajtani. A második jellemző: nőtt az egyes nemzetgazdaságok kölcsönös függősége. Ez me­gint újfajta döntési rendszert kíván. Jelenleg még igen nagy mértékben nemzetgaz­dasági kategóriákban gondol­kodunk. Viszont az egyre erő­södő kölcsönös függőség kö­vetkeztében figyelembe kell venni a más országok gazda­ságát érő hatásokat is. Ta­lán a fejlődő országokban a legerősebb ennek az újfajta függőségnek az érvényesülé­se, de a mai világgazdasági helyzet a szocialista orszá­gokban is bizonyítja: kölcsö­nösen egymásra vagyunk utalva. A harmadik sajátosság: no­ha világunk a kölcsönös füg­gőség növekedése felé tart, mégis az egyes nemzetgaz­daságok fejlettségi szintje, az ott élő emberek életkörülmé­nyei mindinkább eltérnek egymástól. Egyes fejlődő or­szágokban például nemhogy előrelépnének, de stagnálnak, vagy visszafelé haladnak. Kölcsönösen függő világunk­ban ilyeneket nem lehet hosszú ideig elviselni! Véle­ményem szerint éppen ezért elsősorban a harmadik világ növekedésének a feltételeit kell biztosítani. Ezek a prob­lémák a világgazdaság jelen­legi rendszerében nem meg­oldhatók, mert éppen ez a rendszer hozta létre a kiáltó különbségeket. Valami másra van tehát szükség; új világ- gazdasági rendszerre. — Milyen legyen az új világgazdasági rendszer? — Szakkörökben, nemzet­közi fórumokon folyik a vita az új világgazdasági rendszer­ről. Lényegében két dolgot kell egyesítenie: egyrészt a jelenleginél többet kell ter­melnie, több gazdasági ener­giát kell létrehoznia (mert az emberiség lélekszáma hatal­mas tempóban nő, 1970 és 1980 között 800 millióval gya­rapszik; 700 millióan közülük a fejlődő országokban szület­nek és nőnek fel), másrészt igazságosabban kell eloszta­ni, amit világméretekben megtermelnek. A szakembe­rek többfajta nézetet képvi­selnek; vannak akik teljesen új világgazdasági rendszer megteremtése mellett érvel­nek, mások pedig külön akar­ják választani a termelési és az elosztási szférát a világ- gazdaságban. Valószínű, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents