Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

'•S'wa Mai számunkból XXVII. évfolyam, 97. szám ARA: 0,80 Ft. 1977. április 27.. szerda NÉPFRONTMUNKA PAKSON (3. old.) DOMBÓVÁRI pótmamák (3. old.) TtZOLTÓVERSENYEK (5. old.) A „SZÁZAK” JUTALMA (5. old.) r~ Értékváltás emrégiben kedves és felettébb értelmes fia­talok vendége vol­tam. Régi dolgokról beszélgettünk, nagy meg­nyugvásomra, mert ismét igazolva láttam azt a teó­riámat, hogy a fiatalokat ■minden ellentétes híreszte­lést cáfoló módon érdekli a múlt. Elsősorban termé­szetesen a múltból a mába, sőt a holnapba való átme­net összefüggései miatt, amivel ugyancsak egyet le­het érteni. Beszélgetés köz­ben hívták fel a figyelme­met arra, hogy egy-két ré­gi szokást, hagyományt ■alighanem túlértékelek, mert ha nem is szűntek meg teljesen, minden­hogyan változóban vannak, amin nem érdemes kese­regni. Kesergésről valóban nincsen szó, sőt még csak valamiféle nosztalgikus visszakivánásról sincs, mert nem vagyok született szek­szárdi. Még pontosabban: a város utolsó 15 évének dinamikus fejlődése jóvol­tából egyre többen vagyunk itt, akiket a régi szóhasz­nálat „jövevény” névvel il­letett volna. Csakhogy ez a megkülönböztetés már ala­posan sántít, hiszen a 31 ezer lakosú megyeszékhe­lyen élők többségére vonat­koztatható. Igazság szerint az „őslakosok” vannak ki­sebbségben, de hát minek is ezzel foglalkozni? Való igaz, egyre kevesebben te­szik, a „régieknek” is csak a megcsontosodottabbja. Változnak az értékek, ér­tékítéletek. Változnak olyan vonat­kozásban is. ami a szőlőt illeti. Az elképzeltnél sok­kal kevésbé „boldog” béke­időkben és az ilyen jelző­vel egyáltalán nem illethe­tő harmincas években Szekszárdon szőlőbirtokos­nak lenni „rang” volt. Olyannyira az, hogy évti­zedekig az iparosítás egyik kerékkötőjének is lehetett tekinteni. A városi poten­tátoknak édeskevés érde­kük fűződött az iparosítás­hoz. ami elvonta volna szőlleiktől a kétkezi mun­kásokat. Szőlővel bírni ter­mészetesen ma sem szé­gyen. de rang helyett in­kább hasznos (és egészsé­ges) jövedelemkiegészítés, emellett pedig hobbi is. A szőlőkultúra és ennek nagy- és kisüzemi méretek között történő újjászületé­se örvendetesen rányomja a város környékére bélye­gét. lég egy nagyobb kör- r séta a határban, er- ről bárki meggyőződ- : hét. Hozzájárul táj­egységünk páratlan — és igazi mélységében csak ilyen séták árán kibonta­kozó — szépségéhez. Meg­lehetősen kiterjedt isme­retségi körömből azonban egyetlen személyt se tud­nék idézni, akit azért kel­lene értékelnem, mert van szőlleje, azokkal szemben akiknek nincs. Fiatal vendéglátóimnak igazuk volt, értékváltás ez is a javából. O. I. Elutazott az NDK küldöttsége Képtávírónkon érkezett felvételünk a ferihegyi búcsúzta­táson készült Hivatalos, baráti látogatá­sát befejezve kedden reggel elutazott hazánkból az NDK népi kamarájának Horst Sin- dermann, a Német Szocialis­ta Egységpárt Politikai Bi­zottságának tagja, a népi ka­mara elnöke vezette küldött­sége. A küldöttség búcsúzta­tásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnöke, Inokai János, az or­szággyűlés alel nőké, Roska István külügyminiszter­helyettes és az országgyűlés több tisztségviselője. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. A Német Demokratikus Köztársaság parlamenti kül­döttsége kedd délelőtt Buda­pestről visszaérkezett Ber­linbe. Agostinho Netu. a/. Ango­lai Népi Köztársaság elnöke, aki hétfőn este érkezett hi­vatalos látogatásra Lengyel- országba. kedd reggel meg­kezdte tárgyalásait Henryk Jablonskyval, a lengyel ál­lamtanács elnökével. A tár­gyalások első plenáris ülése után a déli órákban az an­golai elnök Henryk Jablons- ky társaságában Gdanskba utazott. (MTI) Május elsején Budapesten Negyedmillió felvonuló, majálisok A proletár nemzetköziség, a Szovjetunióhoz, a szocia­lista országokhoz fűződő test­véri barátság, az internacio­nalista szolidaritás jegyében ünnepli Budapest népe május elsejét — tájékoztatta az új­ságírókat az ünnepi készü­lődésről kedden a SZOT- székházban Simon László, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára. Április 30-án mond ünnepi köszöntőt a rádióban és a televízióban Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese. A készülődésből ítélve az idén is impozáns lesz a fel­vonulás. A menetet a Ma­gyar Népköztársaság nagy­méretű címere nyitja, majd a nemzetköziség gondolatát kifejező zászlósor, az „Éljen május elseje” felirat, s egy 16 méter magas vörös zászló következik. A szocialista or­szágok egységét demonstráló menetforma ötágú vörös csil­lag mögött halad és a fel­irat: Éljen a marxizmus— leninizmus! A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő deko­rációk után viszik majd a menetben a 14 szocialista or­szág, címereit, nemzeti lobo­góit. A zárókép, mint mindig, most is a sportolóké: először vonul majd, közöttük zárt blokkban a Magyar Honvé­delmi Szövetség sok száz sportolója. Úgy számítják, hogy a bu­dapesti dolgozók május else­jei felvonulása jó két órát tart majd. Utána megnyíl­nak a majális-központok, vár­ják az ünneplőket 40 gyer­mekműsorral, 20 szórakozta­tó műsorral, 15 hangver­sennyel, 21 folklór-összeállí­tással, s tucatnyi beat- koncerttel. Növénytermelési és állattenyésztési társulásuk Tegnap Szekszárdon tanács­koztak a mezőgazdasági ter­melési rendszerek""képviselői, az illetékes vállalatok, intéz­mények szakemberei, a me­gyében működő rendszerek munkájáról, feladatairól. Me­cseki János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője értékelte a termelési rendszerek elmúlt évi munkáját. A megye nagyüzemeinek zöme tagja valamilyen ter­melési rendszernek, így ezek munkája meghatározó a me­gye mezőgazdasági termelé­sére. A legrégebben megala­kult termelési együttműködés az Iparszerű Kukoricater­mesztési Rendszer (IKR). Hét termelőszövetkezet tagja en­nek a rendszernek. 4700 hek­táron termesztett kukoricát. Tavaly a bázisnál öt száza­lékkal volt magasabb a hek­táronkénti termésátlag, a rendszer legmagasabb átlag­hozamát a zombai tsz érte el. Ez évi célkitűzésük, hogy 5500 hektáron 68 mázsát ter­meljenek hektáronként. Bajai Kukoricatermesztési Rendszernek (BKR) tizenkét tsz tagja. 8100 hektár kukori­cával. Tavaly az átlag 47 má­zsa volt. Idén csökkent a te­rület. mivel a faddi és a de­csi tsz csatlakozott a KSZE- hez. Szaktanácsadói munká­juk jónak ítélhető, a termés­átlag — valószínűleg a leg­nagyobb szóródás — 30 és 58 mázsa között mozgo'tt. Kukoricatermesztési Szo­cialista Együttműködés (KSZE). A rendszer megyei székhellyel élvezi a hazai pá­lya előnyét, négy állami gaz­daság és tizenhat termelőszö­vetkezet tagja. Tavaly a fő­növény, a kukorica területe 16 500 hektár volt, idén a megyében a partnergazdasá­gok szerződött területe 35 000 hektár. A rendszerközpont műszaki tevékenysége lénye­gesen sokoldalúbbá vált az elmúlt évben, fejleszteni kí­vánják a gépdiagnosztikai és korrózióvédelmi szolgáltatá­sokat. Babarci Búzatermelési Rendszer (BBR). Az 1974-ben alakult együttműködésnek 21 nagyüzem tagja a megyéből. Az egyik legdinamikusabban fejlődő rendszer főnövénye a búza, s jelentős területen (1500 hektár) lucernavetőma- got is termesztenek. Idén 15 újabb partnergazdasággal bővült a rendszer, öszesen 23 ezer hektár őszi búzát ter­mesztenek. A rendszer ter­melési munkájának követ­kezménye, hogy fellendült a megyében a maglucerna-ter- mesztés. Nagyarányú fajta­felújítás következményeként búzából és borsóból jelentős termésátlagnövekedést értek el. A megye állattenyésztési hagyományai és eredményei jelzik az állattenyésztési tár­sulások jelentőségét. A HSZV három taggazdaságának fel­adata a borjúszaporulat nö­velése, az elhullás csökken­tése, valamint a hiányzó technológiai elemek pótlá- • sa. Az ISV nyolc partnergaz­dasága a fejlesztés előtti 35 000-ről 48 000-re növelte az évi hízókibocsátást. Jelen­leg a rendszerhez csatlakozni kívánó, fejlesztés alatt álló mezőgazdasági üzemek szá­ma 12. Az ISV megyei kör­zete a fejlesztéshez szüksé­ges műszaki és agrotechnikai programot elkészítette. A tavalyi évben kezdte meg a KATEJ tejtermelési rendszer tevékenységét a megyében, két gesztorgazda­sággal. Az első évben 307 li­ter a tehenenkénti többlettej átlagos mennyisége, az össze­sen 4500 tehenet tartó 17 gazdaságban. — st — Több szakaszon felújítják a 65-os számú loulvonalai. A teli ulburkolatromla- sok. felfagyások kijavítását már korábban megkezdték, most aszfaltszőnyeggel bo­rítják azokat a szakaszokat, ahol nagyobb mértékű volt a rongálódás. Jelenleg Ta­másiban dolgoznak az útjavítók. Zombán a tanáccsal közösen az útpadkát javítják meg. Szükség van az út menti árkok kitisztítására is, mert az elmúlt időszak alatt eltömődtek, és az így felgyülemlett csapadék és szennyvíz az úttestre folyik. Fotó: kz Aszfaltoznak Tamásiban Utpadkajavítás Zombán

Next

/
Thumbnails
Contents