Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! A szekszárdi rendszer Száztíz gazdaság - 110000 hektár kukorica A vezetők továbbképzéséről MEGSZOKOTT jelenség, hogy a vezetők időszakonként beülnek az iskolapadba, továbbképzésen vesznek részt. Jelen­leg az Oktatási Igazgatóság pártépítési, gazdaságpolitikai és művelődéspolitikai speciális továbbképző tanfolyamain 61 vezető tanul. lAbhoz, hogy a párt, a gazdasági élet, a kulturális terület különböző vezető posztjait betöltő elvtársaink felkészültsége megfeleljen a korszerű követelményeknek, a tudás rendszeres és állandó megújítására, továbbfejlesztésére van szükség. Ezt az élet diktálja így, mivel rendkívül gyors üteművé vált a fejlődés. A különböző felmérések azt igazolják, hogy a gyors ütemű fejlődés eredményeként ma már kb. 8 év alatt két­szereződik meg az ismeretanyag. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy egy embernek élete során többször kell felújítani ismereteit és nemcsak a szakmai és az általános műveltség körébe vágó ismereteket, hanem a politikai tudást is rend­szeresen fel kell frissíteni. Ez az objektív helyzet még ma­gasabb követelményeket támaszt azokkal szemben, akik va­lamilyen vezető poszton tevékenykednek. Meggyőződésem, hogy a vezetés egyfajta szakma, hivatás, tudomány, amelynek ismerője és gyakorlója a hármas kö­vetelmény mellett az irányítás korszerű művészetét is kell hogy ismerje, birtokolja. A továbbképző tanfolyamokon részt vevő elvtársaknak évről évre újabb és újabb feltételek, kö­rülmények között kell irányítaniok. Ehhez alkalmazkodni és ennek megfelelni már nem elegendő a politikai és szakmai tudás szintentartása, kevésnek bizonyul a rátermettség is. Az új feltételek és körülmények új és új ismeretek elsajátí­tását, a rendszeres és széles körű továbbképzést teszik szük­ségessé. Tehát egy vezetőnek — bármilyen területen dolgozik is — nap mint nap tanulnia kell. Ezen túl minden vezetőnél a szakmai képzettség, a szocializmus iránti elkötelezettség mel­lett egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a vezetőkészség- nék, amely a vezetői munkához nélkülözhetetlen. A megyei pártbizottság Oktatási Igazgatósága ezt igyek­szik segíteni azzal, hogy ebben az évben is beindítja: — a pártirányítás, pártélet és a politikai vezetés, — a gazdaságpolitika, — a szocialista kultúra és közművelődés, — a politikai oktatás pedagógiai kérdései speciális to­vábbképző kétéves tanfolyamokat. E tanfolyamok eddigi tapasztalatai bizonyítják, hogy jól segítik a vezetők továbképzését, az új ismeretek szerzését és elmélyítését. Ezen túl segítik a mindennapi gyakorlati munkát is. E tanfolyamokon rendszeresítettük az önálló vizsgálatokon, illetve elemzéseken alapuló anyagok összeállítását, helyszíni vitáját. Olyan kérdésekben mint pl: — a tagkönyvcsere, mint a pártegység erősítésének és az aktivitás növelésének eszköze Paks nagyközségben, — a tagfelvétellel kapcsolatos feladatok, — a párt szociális összetételének jelentősége, — a művelődési központ, múzeum szerepe, jelentősége a megye közművelődésében, vagy a Simontornyai Bőrgyár, a Volán, a Dunaföldvári Gumiipari Ktsz, a gázgyár, a pálfai tsz-ben a vállalati szerkezet kérdései, a tervezés problémái, a munka- és üzemszervezés gyakorlati alkalmazása, stb. Ezzel a különféle területek szakembereit beavatjuk egy­más gondjaiba, problémáiba. Ezáltal bővül látókörük, és a megoldási lehetőségek száma is nő. Az üzemlátogatások segítik a vezetői tapasztalatok ki­cserélését. Nagyon pozitív tapasztalat az is, hogy a tovább­képző tanfolyamokon részt vevő vezetőkben — akik nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek — erősödik az irá­nyítómunka tudatossága. E pozitív tapasztalatdk alapján fo­galmazták meg, hogy a tanfolyam elvégzését szükségesnek tartják és szívesen vesznek részt azon. Az elméleti, politikai továbbképzés kialakult rendszeré­ben nagyon fontos helyet foglal el a tanfolyam jellegű to­vábbképzés mellett az önképzés, a tervezett önálló tanulás. Az önképzésnek számos lehetősége és formája alakult ki, de ezek közül is a Központi Bizottság 1976. október 26-i hatá­rozata kiemeli az önálló tanulás egy és fél—három évre ter­vezett formáját, amelynél az irányítottság és ellenőrzöttség elvét szükséges érvényesíteni, hogy a szó valódi értelmében a vezetők magas színvonalú továbbképzési formájává váljon. AZ ÖNKÉNTESSÉGEN, belső igényen alapuló önképzés nem maradhat csak az egyén által tervezett céltudatosság keretében, járási, városi, megyei mértékben is azzá kell tenni. A vezetők pedig nagyobb akarással törekedjenek a lehető­ségek jobb kihasználására önképzésük érdekében, mert ez egyben a XI. pártkongresszusnak a vezetés erősítésére vo­natkozó útmutatása megvalósítását segíti. — 1. J. — EGY HETE— az idő fel­melegedése lehetővé tette — megyeszerte megkezdték a legnagyobb területen ter­mesztett növény, a kukorica vetését. Van ahol már a be­fejezéshez közelednek, Vár­dombon például gyakorlati­lag elvetették a nyolcszáz hektárt. A KSZE termelési rend­szernek fő növénye a kuko­rica, csak a megyében húsz­ezer hektáron irányítják a termelést. Valamennyi part­nergazdaságnak biztosították a vetőmagot, összesen 310 va­gon mennyiségben. Tenyész- idő szerint a megoszlás 5—5 százalék és 200 és 600-as FAO számú fajtákból a közbeeső három éréscsoport aránya 30 —30 százalék. Az árutermő területre a fajtaválaszték ki­elégítőnek mondható; a hu­szonnyolc hibridből 22 két- vonalas, 5 három- és egy négyvonalas keresztezés. Ti­zenhárom hazai, a többi kül­földi előállítású. Kétféle nézet van a vetés sorrendjének megállapításá­ban. Van aki szerint az érési csoportok sorrendje egyben a vetési sorrendet is jelenti, más szakemberek úgy vélik, hogy a legmagasabb FAO- számú hibriddel kell kezde­ni, mivel ezek tenyészideje a leghosszabb és a korábbi ve­téssel biztonságosabb a ter­melés. A KSZE a kettő kö­zötti kompromisszumot tart­ja — kísérletek alapján is — mérvadónak. Vagyis kezdeni a korai fajták 50 százaléká­nak vetésével, folytatni az 500—600-as éréscsoporttal és zék a vetést. Ennek ellenére még mindig spk a vetésre for-' dított napok száma, üzemen­ként nagy a szóródás. Az op­timális vetésidő betartásában még kétségkívül van termés­fokozó tartalék. Ezekkel a gépekkel — épp a nagy tel­jesítményük miatt — szinte luxus az egyműszakos vetés, s természetes követelmény a kétműszakos üzemelés. Az egyik partnergazdaság a Szekszárdi Állami Gazda­ság, melynek sárközi kerüle­tében hét eleje óta teljes erő­bedobással folyik a magágy­előkészítés és a vetés, hiszen 1600 hektár a vetésterület. Ottjártunkkor épp a Petőfi- táblákon folyt a munka. Egy kísérleti konstrukciót is üzemeltetnek a magágy­előkészítésnél : a K—700-as alapgépre egy SPC—200 tar­tályát rögzítették, a szóróke­retet kómbinátorra szerelték fel. Az új gép egyik gyerek- betegsége a szivattyúszinkron megoldatlansága. Nagy előny viszont, hogy egy menetben végzik az eddig két művele­tet, a vetés előtti vegyszere­zést és a magágy-előkészítést. A párolgási veszteség a lehe­tő legkisebb, hiszen a vegy­szert azonnal bedolgozza a talajba a kombinátor, s a traktor kihasználása is jobb. EGY 12 SOROS Cyclo és két Becker vetögép két műszak­ban üzemel, reggel 4-től es­te 8-ig. A jó szervezés meg­látszik a_ teljesítményen, na­pi 120 hektár körüli. Ezeken a táblákon rövid tenyészide­jű hibrideket vetnek, mivel a fenyércirok-fertőzés miatt a már több éves monokultúrát kiváltják, ősztől búzát ter­mesztőnek. — steiner — Fotó: Gottvald befejezni a 400-as FAO-szá- mú hibridekkel. A koraiak előbb vethetők — kevésbé ér­zékenyek az optimális 10—12 Celsius talajhőmérsékletre —, a későbbi fajtáknál viszont terméscsökkentő hatású a május 5 utáni vetés, míg az előbbieknél május 10 az opti­mális idő szélső értéke. Az üzemeknek kidolgozott vetési kampányterv tábla­mélységig meghatározza a ve­tés egyes mozzanatait, így a kívánatos tőszámot is. Az op­timális tőszámbeállítás mel­lett egyre nagyobb súlyt kap az arányos tőeloszlásra való törekvés, a homogén vetés 7—8 mázsa terméstöbbletet jelent­het. 1976-ban a megelőző évi 40 százalékról 29 száza­lékra csökkent a rendszer partnergazdaságaiban az op­timális tőszámnál alacso­nyabb sűrűséggel vetett állo­mány. Felmérések alapján a kívánatos hektáronkénti tő­számnál 10—15 százalékkal ritkább állomány még na­gyobb súlyhozammal kom­penzálni tudja a kiesést. TALAJELÖKÉSZÍTÉS. A tavalyi szélsőséges csapadék­eloszlás az eddigieknél még érzékletesebben bizonyította — a talajelőkészítés minősé­gének, időbeni elvégzésének meghatározó szerepét. Ta­valy a rendszer gazdaságai a terület 92 százalékán végez­tek őszi mélyszántást, a ter­mésátlag 9 mázsával volt kevesebb a tavasszal szántott területeken. Azok a gazdaságok, ame­lyek ősszel nem szórták ki a kukorica alá a műtrágyát, most kénytelenek tárcsával bedolgozni a talajba. Ez ter­mészetesen a vízkészletek megcsappanásához vezet, ami kedvezőtlen azért is, mert a tavalyi aszály hatása még mindig érezhető; a mélyebb talajrétegekben kisebb a ned­vességtartalom. A tavaszi műtrágyázásnál jobban érző­dik a kiszórás egyenetlensé­ge is, valamint a carbamid és káli csirabántó hatása is na­gyobb. VETÉS. A rendszer gépei (JD 1280, Becker) a vetés mellett egy menetben a starter (induló) műtrágyát is kijuttatják — mag mellé ve­tésmélység alá — és talajfer­tőtlenítő szereket is szórnak. Az üzemenkénti géppark le­hetővé teszi, hogy rendszerát­lagban tíz nap alatt elvégez­Munka közben a 12 soros Cyclo Uj konstrukció a K—700-assal kombinált vegyszerező A Tolna megyei Tanács V. ötéves tervének is részét képezik azok a fejlesztések, melyek a fogyasztási szolgál­tatásokra vonatkoznak. A fo­gyasztási szolgáltatás-fejlesz­tési terv az alábbi fontosabb szempontok figyelembevéte­lével készült: — a IV. ötéves terv ta­pasztalatai; — az ellátottság felmé­rése; — a szolgáltatásfejlesztési alap összege; — az Országos Tervhivatal szolgáltatásfejlesztési irány­elvei. A megyei tanács szolgál­tatásfejlesztési terve az 55 millió forint szolgáltatásfej­lesztési alap támogatással tevékenységként az alábbi fontosabb fejlesztéseket tar­talmazza: TEXTILTISZTÍTÁS A Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalatnak 21,7 millió forintos fejlesztési ter­ve van, melyből 7 millió fo­rint az a támogatás, amely a szolgáltatásfejlesztési alapból származik. A vállalat a fej­lesztés során folytatja az el­múlt ötéves tervben meg­kezdett szalonosítási prog­ramját. Bonyhádon és Ta­másiban vegytisztító és mosószalonból álló vegyes szalont, míg Szekszárdon az Előhegyen, Tolnán és Simon- tornyán mosószalont létesít. Tovább bővíti bérágynemű- szolgáltatását és hálózatát. HÁZTARTÁSI GÉPEK ÉS ELEKTROAKUSZTIKAI ÁRUK E cikkek javításának fej­lesztése a GELKA Vállalatra épül. A tevékenység fejlesz­tésére rendelkezésre álló 4,5 millió forint szolgáltatás­fejlesztési alapból a vállalat­nak 3,7 millió forint jut, amit saját fejlesztési alapjából 2 millió forint, egészít ki. A fejlesztés során a helyi ta­nácsok által rendelkezésre bocsátandó üzlethelységek­ben Faddon, Szakoson, Si- montornyán, Pincehelyen, Nagydorogon és Tolnán fiók­szervizt rendez be és üze­meltet. Ezen túlmenően to­vább javítja technikai esz­közeinek színvonalát. GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS A gépjárműjavító tevé­kenység fejlesztésére 29 mil­lió forint szolgáltatásfejlesz­tési alap áll rendelkezésre. Ebből támogatja a megyei ta­nács az évi százezer óra ka­pacitású szervizt, melyet az AFIT Tamásiban épít meg, és helyez üzembe. E keretből kap támogatást továbbá a Paksi Építőipari Szövetke­zet. hogy Pakson a 6-os út mellett mintegy 30 millió fo­rintos beruházással szervizt hozzon létre. A Tolna megyei Szolgáltatóipari Szövetkezet Szekszárdon motorkerékpár­javító szerviz építését ter­vezi. ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÁS A lakáskarbantartó és -javító kapacitás fejlesztésé­re az OT-i rányel vek alapján ki kell építeni az építőipari szolgáltatások bázisait, me­lyek várhatóan jobban szol­gálják a lakosság érdekeit, rugalmásabb szolgáltatási formát jelentenek. Ehhez a megyei tanács 5 millió forint szolgáltatásfejlesztési alap tá­mogatást szavazott meg. A SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁSOK A személyi szolgáltatási te­vékenység — fodrász, koz­metika, fényképész, stb. — fejlesztésénél cél a korsze­rűtlen fodrászüzleteknek modern, a mai követelmé­nyeknek megfelelő üzletek­kel való felváltása. A Tolna megyei Szolgáltatóipari Szö­vetkezet 4 millió forint tá­mogatás ellenében Szekszár­don, Dombóváron, Tolnán szolgáltatóházat létesít. To­vábbi fejlesztési feladata a szövetkezetnek, hogy a terv­időszakban lakáskapcsolódó beruházásként Szekszárdon, Dombóváron, Bonyhádon és Pakson a helyi tanácsok ál­tal megépítendő 1200 négy­zetméter üzletteret személyi szolgáltató üzletékké beren­dezzen. Az üzletek berende­zésére a szövetkezet további 2,2 millió forint .támogatást kap. GYORSABB LÁBBELI JA VITÁS A lábbelijavítás fejleszté­sére a Kövendi Sándor Tol­na megyei Cipészipari Szö­vetkezet 3 millió forint szol­gáltatásfejlesztési alap támo­gatást kap. A támogatás el­lenében a szövetkezet Szek­szárdon, Pakson és Tamási­ban lévő korszerű üzleteiben az új szolgáltatási formának számító gyorsjavító szalont kell berendeznie. A beállí­tandó termelékeny célgépek a szakemberellátás gondjain segíthetnek és gyorsabb ki­szolgálást tesznék lehetővé. A szolgáltatásfejlesztési tervvel kapcsolatban töreked­ni kell arra, hogy a terve­zett fejlesztések határidőre megvalósuljanak. Ezt nagy­mértékben elősegíthetik azok a helyi tanácsok, melyek a fejlesztésben az üzlethelyi­ség biztosításával érdekeltek. A megyei tanács illetékes osztályai fokozottabb ellen­őrzéssel járulnak hozzá, hogy a megyei tanács tervének e fontos része a tervezett mó­don megvalósuljon. Hegedűs János, a T. m. Tanács V. B. ipari osztály főelőadója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents