Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége együt­tes határozatot hozott az üzemi demokrácia egyes kér­déseiről. A határozat rámu­tat, hogy az üzemi demdkrá- cia széles 'körű érvényesülé­se társadalmi-gazdasági elő­rehaladásunknak fontos fel­tétele. Fokozottan kifejezés­re juttatja az állami vállala­tok dolgozóinak részvételét a vállalat irányításában. Ugyanakkor a dolgozók kö­rében is kellőképpen tudato­sítani kell, hogy az üzemi demokrácia nemcsak jogo­kat jelent, hanem egyben feladatokat, kötelezettséget és aktív közreműködést is a döntések és határozatok megvalósításában. A határo­A határozat intézkedik e fórumok alapformáiról is. A dolgozók közvetlen és teljes körű részvételét a kis egysé­gek termelési tanácskozásai, a brigádértekezletek, szak- szervezeti csoportértekezle­tek, osztályértekezleték, stb. teszik lehetővé. A vállalati szervezet felső szintjén kép­viseleti úton, a vállalati szakszervezeti tanács, illetve az szb és a szakszervezeti bi­zalmiak (bizalmiküdöttek, fő­bizalmiak) együttes testületi ülésén és a szocialista brigád­vezetők tanácskozásain fejt­hetik ki észrevételeiket, ja­vaslataikat a dolgozók. Kis üzemekben, ahol a dolgozók létszáma lehetővé teszi a köz­vetlen érdemi részvételt, a képviseleti fórumok helyett a dolgozók gyűlését, munkás­gyűlést helyes összehívni. A nők, fiatalok, művezetők, Közös feladat A SZOT Elnöksége hétfői ülésén elfogadta az MT— SZOT határozatából adódó irányelveket az üzerrti de­mokrácia fejlesztésével 'kap­csolatos szakszervezeti fel­adatokra. Ebben rámutat, (MTI) Megvalósul a komplex program Hz integráció holnapja J. Sz. Sirjajev professzor, a közgazdaságtudomá­nyok doktora, a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi KGST-intézet igaz­gatója a szocialista gazdasági integráció komplex prog­ramjának teljesítésével kapcsolatos eredményekről és kilátásokról nyilatkozott az APN szovjet sajtóügynök­ség munkatársának. zat egyebek között kimond­ja, hogy a vállalatok gazda­sági vezetésének a feladatok megoldásában támaszkodnia kell a dolgozók közösségére, mindenekelőtt az üzemi de­mokrácia fórumainak segít­ségével kell bevonni a dol­gozókat a vállalati ügyekbe. E fórumokat az odaterjesz­tett kérdésekben véleménye­zési és javaslattételi jog, meghatározott esetekben pe­dig az állásfoglalás, illetve a döntés, továbbá az ellenőr­zés joga illeti meg. Az üzemi demokrácia fórumainak olyan rendszerét kell működ­tetni, amely a vállalati szer­vezet különböző szintjeire épül és figyelemmel van a dolgozók egyes csoportjainak sajátosságaira is. újítók és a dolgozók egyéb csoportjai sajátos kérdései­nek megtárgyalására — szűk-, ség szerint — rétegtanácsko­zásokat kell szervezni. Ese­tenként, különösen amikor alapvetően a dolgozók tájé­koztatásáról van szó, az em­lítettektől eltérő ikeretek kö­zött, például a vállalat ösz- szes vagy több műhelye dol­gozóit magában foglaló gyű­lésen kerüljön erre sor. Az üzemi demokrácia fórumain a vállalati vezetés 'hatásköré­be tartozó, a gazdálkodást és a kollektíva érdekeit érintő minden lényeges kérdést az adott termelési egység szint­jének megfelelően meg kell vitatni. Ügyelni kell arra, hogy párhuzamos tanácsko­zásokat ne tartsanak és a tanácskozások lehetőleg min­denütt munkaidőn kívül tör­ténjenek. hogy az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének és mű­ködési feltételeinek biztosítá­sa a társadalmi és a gazda­sági szervezetek közös fel­adata. Vállalatoknál, gyárak­ban, üzemekben célszerű Európa tíz éve TÍZ ESZTENDŐ: háromezer-hatszáz egynéhány nap. Nincs, aki vaskos újságkötegek segítsége nélkül el tudná mondani, hogy mi minden történt 1967 áprilisa óta az öt vi­lágrészben, országok belső életében, államok egymás közti viszonyában Van azonban valami, ami az évtized mérlegké­szítésénél viszonylag könnyen számba vehető. Éppen tíz éve, 1967. április 24—26. között tanácskozott a csehszlovákiai Karlovy Varyban az európai kommunista és munkáspártok értekezlete. Huszonnégy párt vezetői írták alá „Az európai békéért és biztonságért” címet viselő közös nyi­latkozatot, amelyben, sok más gondolat mellett, megerősí­tették és összefoglalták azokat a konkrét javaslatokat, ame­lyeket a Varsói Szerződés országai, az európai kommunista pártok földrészük békéje és biztonsága megszilárdításával kapcsolatos tennivalókról tettek. A felvetett gondolatok kö­zött elsőként ott szerepelt az európai biztonsági értekezlet eszméje. A múlt tíz esztendő ezeknek a javaslatoknak történelmi próbája is volt. Mögöttünk van már Helsinki: ott harmincöt ország legmagasabb rangú képviselői fogadták el az enyhü­lés, a békés egymás mellett élés nemzetközi alapokmányát. KARLOVY VARY, évtizede éppen, azt mondta Európá­nak: fogadjuk el mindenekelőtt a háború utáni időszakban kialakult reális helyzetet és kezdjünk hozzá a fegyverzet- csökkentés, a leszerelés kérdéseinek megtárgyalásához, lás­sunk neki az együttműködés sokoldalú bővítésének. Tíz esz­tendővel Karlovy Vary után mindezt múlt időben mondhat­juk el. Éppen mostanában készülődik földrészünk arra, hogy harmincöt állam képviselőinek belgrádi tanácskozásán fel­mérje: meddig jutottunk a Helsinkiben kijelölt úton, s mi­ként lehet továbblépni. Ennek az évtizednek a krónikájába jegyzik be az 1976 júniusában, Berlinben megtartott európai kommunista és munkáspártoknak azt a konferenciáját is, amely már meg­vizsgálhatta, mit jelentett a Karlovy Varyban felvetett, Hel­sinkiben elfogadott javaslatok valóra váltása. A NEMZETKÖZI HELYZETBEN alapvető, pozitív vál­tozások mentek végbe és „az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet megerősítette annak lehetőségét és tényleges hasznosságát, hogy a legbonyolultabb nemzetközi problémákat valamennyi érdekelt ország részvételével, tel­jes egyenjogúságuk alapján vitassák meg és rendezzék” — szögezhették le Berlinben. Ez a gondolat van felírva a jövő útjelzőjére is: teljes egyenjogúság, kölcsönös bizalom, a bé- ' kés egymás mellett élés tiszta szándéka. — A komplex program előírásainak nagy részét már az elfogadása utáni első öt­éves időszak alatt sikeresen teljesítették. Ez egyaránt vo­natkozik a termelési intéz'-* kedésekre és az együttműkö­dés gazdasági, különösen pe­dig a tervezési tevékenység mechanizmusának tökélete­sítésével kapcsolatos elhatá­rozásokra. (Megjegyzem, hogy a KGST történetében első ízben készült összehan­golt terv sokoldalú integrá­ciós szervezőtekre.) Mi több. az utóbbi években (teljesen vagy részlegesen) megvaló­sultak olyan vállakózások is, amelyek nem szerepelnek a komplex programban. Ez annak eredménye, hogy az integráció gyorsított ütem­ben segíti az együttműködés fejlődését. Ma már nyilvánvalóak azok a valós irányzatok, amelyek nemcsak a mai sza­kaszban, hanem a reálisan belátható jövőben is megha­tározzák az integrációs fo­lyamatot A néav fő ien­munkamegosztást kell kiala­kítani a gazdasági vezetés, a szakszervezet és a KISZ- szervezet között. Az üzemi demokrácia fóru­mainak feladatait, jogköreit vállalaton belül úgy kell ki­alakítani, hogy a fórumok egységes, összehangolt rend­szert alkossanak. A különbö­ző fórumok feladatait egy­mástól el kell határolni, en­nek megfelelően kell megha­tározni jogköreiket. Ugyan­akkor biztosítani kell, hogy a képviseleti fórumok mun­kája épüljön a dolgozók köz­vetlen tanácskozásaira. A termelés, a gazdálkodás anyagi, szervezési, műszaki kérdéseivel elsősorban a bri­gádértekezlet, a termelési ta­nácskozás és a brigádvezetői tanácskozás foglalkozzon, az adott termelési egység szint­jének megfelelően. A dolgozók munkáját és életkörülményeit alapvetően érintő kérdésekben a bizal­miak testületé a vállalati szakszervezeti tanáccsal, il­letve a szakszervezeti bizott­sággal együttes ülésen tár­gyaljon. Foglaljon állást az évenkénti bérfejlesztés fel­használásának főbb elveiről és arányairól, a részesedési alap felosztásáról, hozzon döntést a kollektív szerződés megkötéséről és annak vég- réhajtásáról szóló évenkénti beszámoló elfogadásáról, il­letve a szükséges módosítá­sokról; -a vállalati szociális tervről, a szociális, kulturális, sport- és segélyezési alap, az üdülési alap felosztásáról, véleményezze a középtávú és éves vállalati terveket és ez­zel együtt a vállalati gazda­sági vezetők (igazgatók és helyetteseik) éves tevékeny­ségét. Azoknál a vállalatoknál, gyárakban, üzemekben, ahol a dolgozók létszáma lehető­vé teszi a közvetlen érdemi részvételt, ott az összdolgo- zók gyűlése, munkásgyűlés gyakorolja az együttes ülés jogkörét. A szakszervezeti tanács, az szb foglalkozik továbbra is dencia: 1.: a szocialista ál­lamok minden vonatkozás­ban közelebb kerülnek egy­máshoz, ami a jelen körül­mények között fejlődésük törvényszerűsége. A második: növekszik a kölcsönös munkamegosztás jelentősége minden szocia­lista ország gazdaságának fejlesztésében a külgazdasá­gi kapcsolatok lendületes nö­vekedési üteme alapján. Ez a gyarapodás rendszerint meghaladja a szorosan vett társadalmi termék, nemzeti jövedelem és ipari termelés növekedési ütemét, A harmadik: megváltozik az együttműködés - jellege. Egyre összetettebb és fejlet­tebb lesz, szervesen össze­fonódnak a termelési, a tu­dományos-műszaki és valu- táris elhatározások. A szako­sítással és kooperációval, a nagy létesítmények építésé­vel kapcsolatos egyezmények már ma túllépik a múlt öt­éves periódusok megszokott kereteit. A negyedik: növekszik a sokoldalú együttműködés szerepe, ami a szocialista in­tegrációs folyamat fejlődésé­nek egyik ismertetőjele. A komplex program meg­határozta az integrált tár­sulás gazdasági és szerveze­ti felépítésének fő elveit. A program olyan alapon nyug­szik, amelyet a gazdasági együttműködés eddigi fejlő­dése készített elő. Kezdettől fogva nemcsak integrációs feladatokat oldanak meg, hanem olyanokat is, amelyek valamilyen ok miatt nem valósultak meg a program elfogadásáig. Ugyanakkor mindazokkal a gazdálkodási, anyagi, a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kap­csolatos kérdésekkel, ame­lyek nem tartoznak az együt­tes ülés hatáskörébe. A szak- szervezeti tanács jog- és ha­tásköre tehát — az együttes ülés hatáskörébe utalt kérdé­seket kivéve — változatlan. A szocialista brigádveze­tők tanácskozásának döntési jogkörébe tartozik a vállala­ti, illetve gyáregységi mun- kaverseny-vállalások elfoga­dása, a szocialista brigád cím adományozása (ahol erre a brigádok száma lehetőséget ad), s véleményezi a Kiváló Vállalat cím megpályázását, a vállalati munkaverseny­szabályzatot, a munkaver­seny középtávú és éves irányelveit, a munka- és üzemszervezés fejlesztésére, a munk'aidőalap hatékony felhasználására, az anyag- és energiatakarékosságra kidol­gozott vállalati, illetve gyár­egységi intézkedési terveket. A szocialista brigádvezetői tanácskozást legalább éven­te össze kell hívni. Az irányelvek intézkednek a termelési tanácskozás, a munkabrigád-értekezlet, a szocialiStabrigád-értekezlet döntési, véleményezési, ja­vaslattevő jogköréről is. Az irányelvek részletesen foglalkoznak a bizalmiak tes­tületé és a szakszervezeti ta­nács együttes ülésének meg­szervezésével, működtetésé­vel kapcsolatos kérdésekkel, s kimondják azt is, hogy az együttes ülések rendszerét fokozatosán kell létrehozni az ipar, az építőipar, a közleke­dés, a kereskedelem és a me­zőgazdaság állami szektora valamennyi vállalatánál 1978 végéig. 1977-ben ágazaton­ként lehetőleg a vállalatok felénél kell alkalmazni, még­pedig az ágakati-iparági szakszervezetek és a minisz­tériumok kijelölése alapján. létrejönnek a feltételek, vagy legalábbis kirajzolód­nak a körvonalak a követ­kező szakaszok feladatainak megoldásához. A következő szakaszt a „strukturális” integráció szakaszának nevezném, ame­lyet a sokoldalú együttmű­ködés keretében kölcsönösen összefüggő termelés struk­túrájának kialakulása ha­tározza meg. A „strukturá­lis” szakasz minden valószí­nűség szerint több ötéves időszakot ölel fel, s alkal­masint túllépi a komplex program időhatárát. Ebben az időszakban valószínűleg megvalósul a népgazdasági, ágazati szintű gazdasági szervezetek, vállalatok és egyesülések bővülő nemzet­közi együttműködése, széles­körűen elterjednek a nem­zetközi termelő-technikai komplexumok, amelyek egy­séges program szerint mű­ködnek és lehetővé teszik a lehető legjobb termelési kon­centrációt. Az együttműkö­dés áruforgalmi-pénzügyi tökéletesedését valószínűleg az fogja meghatározni, hogy kialakul a KGST integrált piaca, a nemzeti termelési struktúrák tervszerű és köl­csönös alkalmazkodása ré­vén. Nem túlzók, ha kijelen­tem, a KGST-tagországok integrációja ma születik, a hosszú távú célprogramok előkészítése, a következő öt­éves tervek egyeztetése, az anyagi termelés, tudomány és technika területén való együttműködést fejlesztő hosszú távú egyezmények kidolgozásával és megvaló­sításával. „A Szovjetunió és India között kialakult baráti együttműködés nem átmene­ti, konjunkturális körülmé­nyek eredménye. Kapcsola­tainkat maga az élet hozta létre és azok megfelelnek a szovjet és az indiai nép alap­vető érdekeinek” — jelen­tette ki Űj-Delhibe történt megérkezésekor Andrej Gro- miko. A szovjet külügymi­niszter az indiai kormány meghívására érkezett hiva­talos látogatásra Űj-Delhi­be. Gromiko repülőtéri nyi­latkozatában a továbbiakban rámutatott: a két ország kapcsolatai szemléletesen példázzák az eltérő társa­dalmi rendszerű államok gyümölcsöző együttműkö­BUDAPEST A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának méltó megünnep­lésével összefüggő közös saj­tófeladatokat beszéltek meg a megyei lapok főszerkesztő­helyettesei hétfőn, Budapes­ten. A Központi Sajtószolgá­lat által rendezett tanácsko­záson részt vett Kőszegi Fri­gyes, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa dését, a béke és a biztonság fontos tényezőjét jelentik Ázsia és az egész világ né­pei számára. Senki sem ál­líthatja tehát úgy be a dol­gokat, mintha barátságunk és együttműködésünk kárt okozhatna India vagy a Szovjetunió harmadik or­szágokkal fennáló kapcsola­tainak, amennyiben ezeknek az országoknak a politikája szintén a béke és az enyhü­lés elvein alapszik. A szovjet vendéget üdvöz­lő beszédében Vadzspaji in­diai külügyminiszter kije­lentette: India és a Szovjet­unió barátsága elvi alapo­kon nyugszik, azt maga az élet szülte és megfelel az indiai és a szovjet nép alap­vető érdekeinek. és N N. Jugov, az APN bu­dapesti irodájának helyettes vezetője. BUDAPEST Hétfőn hazaérkezett Brüsz- szelből az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának kül­döttsége. A delegáció részt vett az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának április 22—24- én tartott ülésén. LAPZARTA Portugáliában megünnepelték a három évvel ezelőtti április 25-i katonai antifasiszta felkelés évfordulóját. Az egyik rendezvényen részt vett két baloldali katonai ve­zető, akiknek jelentős szerepe volt az áprilisi forradal­mi fordulatban. A képen (balról jobbra): Rosa Cou- tinho, a „vörös tengernagy” és Carvalho őrnagy. (Telefotó—AP—MTI—KS) / A Minisztertanács és a SZOT Elnökségének határozata . az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről A KGST moszkvai palotája (TASZSZ—MTI—KS Fotó) Gromiko Indiában A fórumok alapformái

Next

/
Thumbnails
Contents