Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-26 / 96. szám
A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége együttes határozatot hozott az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről. A határozat rámutat, hogy az üzemi demdkrá- cia széles 'körű érvényesülése társadalmi-gazdasági előrehaladásunknak fontos feltétele. Fokozottan kifejezésre juttatja az állami vállalatok dolgozóinak részvételét a vállalat irányításában. Ugyanakkor a dolgozók körében is kellőképpen tudatosítani kell, hogy az üzemi demokrácia nemcsak jogokat jelent, hanem egyben feladatokat, kötelezettséget és aktív közreműködést is a döntések és határozatok megvalósításában. A határoA határozat intézkedik e fórumok alapformáiról is. A dolgozók közvetlen és teljes körű részvételét a kis egységek termelési tanácskozásai, a brigádértekezletek, szak- szervezeti csoportértekezletek, osztályértekezleték, stb. teszik lehetővé. A vállalati szervezet felső szintjén képviseleti úton, a vállalati szakszervezeti tanács, illetve az szb és a szakszervezeti bizalmiak (bizalmiküdöttek, főbizalmiak) együttes testületi ülésén és a szocialista brigádvezetők tanácskozásain fejthetik ki észrevételeiket, javaslataikat a dolgozók. Kis üzemekben, ahol a dolgozók létszáma lehetővé teszi a közvetlen érdemi részvételt, a képviseleti fórumok helyett a dolgozók gyűlését, munkásgyűlést helyes összehívni. A nők, fiatalok, művezetők, Közös feladat A SZOT Elnöksége hétfői ülésén elfogadta az MT— SZOT határozatából adódó irányelveket az üzerrti demokrácia fejlesztésével 'kapcsolatos szakszervezeti feladatokra. Ebben rámutat, (MTI) Megvalósul a komplex program Hz integráció holnapja J. Sz. Sirjajev professzor, a közgazdaságtudományok doktora, a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi KGST-intézet igazgatója a szocialista gazdasági integráció komplex programjának teljesítésével kapcsolatos eredményekről és kilátásokról nyilatkozott az APN szovjet sajtóügynökség munkatársának. zat egyebek között kimondja, hogy a vállalatok gazdasági vezetésének a feladatok megoldásában támaszkodnia kell a dolgozók közösségére, mindenekelőtt az üzemi demokrácia fórumainak segítségével kell bevonni a dolgozókat a vállalati ügyekbe. E fórumokat az odaterjesztett kérdésekben véleményezési és javaslattételi jog, meghatározott esetekben pedig az állásfoglalás, illetve a döntés, továbbá az ellenőrzés joga illeti meg. Az üzemi demokrácia fórumainak olyan rendszerét kell működtetni, amely a vállalati szervezet különböző szintjeire épül és figyelemmel van a dolgozók egyes csoportjainak sajátosságaira is. újítók és a dolgozók egyéb csoportjai sajátos kérdéseinek megtárgyalására — szűk-, ség szerint — rétegtanácskozásokat kell szervezni. Esetenként, különösen amikor alapvetően a dolgozók tájékoztatásáról van szó, az említettektől eltérő ikeretek között, például a vállalat ösz- szes vagy több műhelye dolgozóit magában foglaló gyűlésen kerüljön erre sor. Az üzemi demokrácia fórumain a vállalati vezetés 'hatáskörébe tartozó, a gazdálkodást és a kollektíva érdekeit érintő minden lényeges kérdést az adott termelési egység szintjének megfelelően meg kell vitatni. Ügyelni kell arra, hogy párhuzamos tanácskozásokat ne tartsanak és a tanácskozások lehetőleg mindenütt munkaidőn kívül történjenek. hogy az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének és működési feltételeinek biztosítása a társadalmi és a gazdasági szervezetek közös feladata. Vállalatoknál, gyárakban, üzemekben célszerű Európa tíz éve TÍZ ESZTENDŐ: háromezer-hatszáz egynéhány nap. Nincs, aki vaskos újságkötegek segítsége nélkül el tudná mondani, hogy mi minden történt 1967 áprilisa óta az öt világrészben, országok belső életében, államok egymás közti viszonyában Van azonban valami, ami az évtized mérlegkészítésénél viszonylag könnyen számba vehető. Éppen tíz éve, 1967. április 24—26. között tanácskozott a csehszlovákiai Karlovy Varyban az európai kommunista és munkáspártok értekezlete. Huszonnégy párt vezetői írták alá „Az európai békéért és biztonságért” címet viselő közös nyilatkozatot, amelyben, sok más gondolat mellett, megerősítették és összefoglalták azokat a konkrét javaslatokat, amelyeket a Varsói Szerződés országai, az európai kommunista pártok földrészük békéje és biztonsága megszilárdításával kapcsolatos tennivalókról tettek. A felvetett gondolatok között elsőként ott szerepelt az európai biztonsági értekezlet eszméje. A múlt tíz esztendő ezeknek a javaslatoknak történelmi próbája is volt. Mögöttünk van már Helsinki: ott harmincöt ország legmagasabb rangú képviselői fogadták el az enyhülés, a békés egymás mellett élés nemzetközi alapokmányát. KARLOVY VARY, évtizede éppen, azt mondta Európának: fogadjuk el mindenekelőtt a háború utáni időszakban kialakult reális helyzetet és kezdjünk hozzá a fegyverzet- csökkentés, a leszerelés kérdéseinek megtárgyalásához, lássunk neki az együttműködés sokoldalú bővítésének. Tíz esztendővel Karlovy Vary után mindezt múlt időben mondhatjuk el. Éppen mostanában készülődik földrészünk arra, hogy harmincöt állam képviselőinek belgrádi tanácskozásán felmérje: meddig jutottunk a Helsinkiben kijelölt úton, s miként lehet továbblépni. Ennek az évtizednek a krónikájába jegyzik be az 1976 júniusában, Berlinben megtartott európai kommunista és munkáspártoknak azt a konferenciáját is, amely már megvizsgálhatta, mit jelentett a Karlovy Varyban felvetett, Helsinkiben elfogadott javaslatok valóra váltása. A NEMZETKÖZI HELYZETBEN alapvető, pozitív változások mentek végbe és „az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megerősítette annak lehetőségét és tényleges hasznosságát, hogy a legbonyolultabb nemzetközi problémákat valamennyi érdekelt ország részvételével, teljes egyenjogúságuk alapján vitassák meg és rendezzék” — szögezhették le Berlinben. Ez a gondolat van felírva a jövő útjelzőjére is: teljes egyenjogúság, kölcsönös bizalom, a bé- ' kés egymás mellett élés tiszta szándéka. — A komplex program előírásainak nagy részét már az elfogadása utáni első ötéves időszak alatt sikeresen teljesítették. Ez egyaránt vonatkozik a termelési intéz'-* kedésekre és az együttműködés gazdasági, különösen pedig a tervezési tevékenység mechanizmusának tökéletesítésével kapcsolatos elhatározásokra. (Megjegyzem, hogy a KGST történetében első ízben készült összehangolt terv sokoldalú integrációs szervezőtekre.) Mi több. az utóbbi években (teljesen vagy részlegesen) megvalósultak olyan vállakózások is, amelyek nem szerepelnek a komplex programban. Ez annak eredménye, hogy az integráció gyorsított ütemben segíti az együttműködés fejlődését. Ma már nyilvánvalóak azok a valós irányzatok, amelyek nemcsak a mai szakaszban, hanem a reálisan belátható jövőben is meghatározzák az integrációs folyamatot A néav fő ienmunkamegosztást kell kialakítani a gazdasági vezetés, a szakszervezet és a KISZ- szervezet között. Az üzemi demokrácia fórumainak feladatait, jogköreit vállalaton belül úgy kell kialakítani, hogy a fórumok egységes, összehangolt rendszert alkossanak. A különböző fórumok feladatait egymástól el kell határolni, ennek megfelelően kell meghatározni jogköreiket. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a képviseleti fórumok munkája épüljön a dolgozók közvetlen tanácskozásaira. A termelés, a gazdálkodás anyagi, szervezési, műszaki kérdéseivel elsősorban a brigádértekezlet, a termelési tanácskozás és a brigádvezetői tanácskozás foglalkozzon, az adott termelési egység szintjének megfelelően. A dolgozók munkáját és életkörülményeit alapvetően érintő kérdésekben a bizalmiak testületé a vállalati szakszervezeti tanáccsal, illetve a szakszervezeti bizottsággal együttes ülésen tárgyaljon. Foglaljon állást az évenkénti bérfejlesztés felhasználásának főbb elveiről és arányairól, a részesedési alap felosztásáról, hozzon döntést a kollektív szerződés megkötéséről és annak vég- réhajtásáról szóló évenkénti beszámoló elfogadásáról, illetve a szükséges módosításokról; -a vállalati szociális tervről, a szociális, kulturális, sport- és segélyezési alap, az üdülési alap felosztásáról, véleményezze a középtávú és éves vállalati terveket és ezzel együtt a vállalati gazdasági vezetők (igazgatók és helyetteseik) éves tevékenységét. Azoknál a vállalatoknál, gyárakban, üzemekben, ahol a dolgozók létszáma lehetővé teszi a közvetlen érdemi részvételt, ott az összdolgo- zók gyűlése, munkásgyűlés gyakorolja az együttes ülés jogkörét. A szakszervezeti tanács, az szb foglalkozik továbbra is dencia: 1.: a szocialista államok minden vonatkozásban közelebb kerülnek egymáshoz, ami a jelen körülmények között fejlődésük törvényszerűsége. A második: növekszik a kölcsönös munkamegosztás jelentősége minden szocialista ország gazdaságának fejlesztésében a külgazdasági kapcsolatok lendületes növekedési üteme alapján. Ez a gyarapodás rendszerint meghaladja a szorosan vett társadalmi termék, nemzeti jövedelem és ipari termelés növekedési ütemét, A harmadik: megváltozik az együttműködés - jellege. Egyre összetettebb és fejlettebb lesz, szervesen összefonódnak a termelési, a tudományos-műszaki és valu- táris elhatározások. A szakosítással és kooperációval, a nagy létesítmények építésével kapcsolatos egyezmények már ma túllépik a múlt ötéves periódusok megszokott kereteit. A negyedik: növekszik a sokoldalú együttműködés szerepe, ami a szocialista integrációs folyamat fejlődésének egyik ismertetőjele. A komplex program meghatározta az integrált társulás gazdasági és szervezeti felépítésének fő elveit. A program olyan alapon nyugszik, amelyet a gazdasági együttműködés eddigi fejlődése készített elő. Kezdettől fogva nemcsak integrációs feladatokat oldanak meg, hanem olyanokat is, amelyek valamilyen ok miatt nem valósultak meg a program elfogadásáig. Ugyanakkor mindazokkal a gazdálkodási, anyagi, a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos kérdésekkel, amelyek nem tartoznak az együttes ülés hatáskörébe. A szak- szervezeti tanács jog- és hatásköre tehát — az együttes ülés hatáskörébe utalt kérdéseket kivéve — változatlan. A szocialista brigádvezetők tanácskozásának döntési jogkörébe tartozik a vállalati, illetve gyáregységi mun- kaverseny-vállalások elfogadása, a szocialista brigád cím adományozása (ahol erre a brigádok száma lehetőséget ad), s véleményezi a Kiváló Vállalat cím megpályázását, a vállalati munkaversenyszabályzatot, a munkaverseny középtávú és éves irányelveit, a munka- és üzemszervezés fejlesztésére, a munk'aidőalap hatékony felhasználására, az anyag- és energiatakarékosságra kidolgozott vállalati, illetve gyáregységi intézkedési terveket. A szocialista brigádvezetői tanácskozást legalább évente össze kell hívni. Az irányelvek intézkednek a termelési tanácskozás, a munkabrigád-értekezlet, a szocialiStabrigád-értekezlet döntési, véleményezési, javaslattevő jogköréről is. Az irányelvek részletesen foglalkoznak a bizalmiak testületé és a szakszervezeti tanács együttes ülésének megszervezésével, működtetésével kapcsolatos kérdésekkel, s kimondják azt is, hogy az együttes ülések rendszerét fokozatosán kell létrehozni az ipar, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem és a mezőgazdaság állami szektora valamennyi vállalatánál 1978 végéig. 1977-ben ágazatonként lehetőleg a vállalatok felénél kell alkalmazni, mégpedig az ágakati-iparági szakszervezetek és a minisztériumok kijelölése alapján. létrejönnek a feltételek, vagy legalábbis kirajzolódnak a körvonalak a következő szakaszok feladatainak megoldásához. A következő szakaszt a „strukturális” integráció szakaszának nevezném, amelyet a sokoldalú együttműködés keretében kölcsönösen összefüggő termelés struktúrájának kialakulása határozza meg. A „strukturális” szakasz minden valószínűség szerint több ötéves időszakot ölel fel, s alkalmasint túllépi a komplex program időhatárát. Ebben az időszakban valószínűleg megvalósul a népgazdasági, ágazati szintű gazdasági szervezetek, vállalatok és egyesülések bővülő nemzetközi együttműködése, széleskörűen elterjednek a nemzetközi termelő-technikai komplexumok, amelyek egységes program szerint működnek és lehetővé teszik a lehető legjobb termelési koncentrációt. Az együttműködés áruforgalmi-pénzügyi tökéletesedését valószínűleg az fogja meghatározni, hogy kialakul a KGST integrált piaca, a nemzeti termelési struktúrák tervszerű és kölcsönös alkalmazkodása révén. Nem túlzók, ha kijelentem, a KGST-tagországok integrációja ma születik, a hosszú távú célprogramok előkészítése, a következő ötéves tervek egyeztetése, az anyagi termelés, tudomány és technika területén való együttműködést fejlesztő hosszú távú egyezmények kidolgozásával és megvalósításával. „A Szovjetunió és India között kialakult baráti együttműködés nem átmeneti, konjunkturális körülmények eredménye. Kapcsolatainkat maga az élet hozta létre és azok megfelelnek a szovjet és az indiai nép alapvető érdekeinek” — jelentette ki Űj-Delhibe történt megérkezésekor Andrej Gro- miko. A szovjet külügyminiszter az indiai kormány meghívására érkezett hivatalos látogatásra Űj-Delhibe. Gromiko repülőtéri nyilatkozatában a továbbiakban rámutatott: a két ország kapcsolatai szemléletesen példázzák az eltérő társadalmi rendszerű államok gyümölcsöző együttműköBUDAPEST A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésével összefüggő közös sajtófeladatokat beszéltek meg a megyei lapok főszerkesztőhelyettesei hétfőn, Budapesten. A Központi Sajtószolgálat által rendezett tanácskozáson részt vett Kőszegi Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa dését, a béke és a biztonság fontos tényezőjét jelentik Ázsia és az egész világ népei számára. Senki sem állíthatja tehát úgy be a dolgokat, mintha barátságunk és együttműködésünk kárt okozhatna India vagy a Szovjetunió harmadik országokkal fennáló kapcsolatainak, amennyiben ezeknek az országoknak a politikája szintén a béke és az enyhülés elvein alapszik. A szovjet vendéget üdvözlő beszédében Vadzspaji indiai külügyminiszter kijelentette: India és a Szovjetunió barátsága elvi alapokon nyugszik, azt maga az élet szülte és megfelel az indiai és a szovjet nép alapvető érdekeinek. és N N. Jugov, az APN budapesti irodájának helyettes vezetője. BUDAPEST Hétfőn hazaérkezett Brüsz- szelből az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának küldöttsége. A delegáció részt vett az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának április 22—24- én tartott ülésén. LAPZARTA Portugáliában megünnepelték a három évvel ezelőtti április 25-i katonai antifasiszta felkelés évfordulóját. Az egyik rendezvényen részt vett két baloldali katonai vezető, akiknek jelentős szerepe volt az áprilisi forradalmi fordulatban. A képen (balról jobbra): Rosa Cou- tinho, a „vörös tengernagy” és Carvalho őrnagy. (Telefotó—AP—MTI—KS) / A Minisztertanács és a SZOT Elnökségének határozata . az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről A KGST moszkvai palotája (TASZSZ—MTI—KS Fotó) Gromiko Indiában A fórumok alapformái
