Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
Éljen és erősödjék a szocializmust építő népek egysége i Megválasztották az MSZMP Bonyhád városi Bizottságát A városi pártértekezlet elnöksége. K. Papp József előterjeszti a megyei pártbizottság javaslatát. Tőle jobbra Tréber Tibor, a pártértekezlet elnöke és Mátyás István, a bonyhádi városi pártbizottság első titkára. (Folytatás az 1. oldalról) bérek, jutalmak, kitüntetések, minősítések — határidőben, a hatásköröknek megfelelően, a kádermunkáról szóló határozat szellemében jártunk el. Az utóbbi években lényeges fejlődés van a pártmegbízatások adása, és azok értékelése, számonkérése területén. Beszámolónk a kétéves munkáról nem tartalmazhatja a járásban végzett vagy folyamatban lévő valameny- nyi feladatot, összegezve úgy ítéljük meg, hogy a járási és nagyközségi pártbizottság, valamint a választott testületek nagy többsége a XI kongresszus szellemében, a felsőbb pártszervek határozatait helyesen értelmezve, azokat a helyi körülményekre jól alkalmazva végezte munkáját. Járásunkban is a körülményekhez viszonyítva — úgy mint az országban —* léptünk előre a fejlett szocialista társadalom építésében. Feladatainkat változatlanul a XI. kongresszus határozatainak maradéktalan végrehajtásában jelöljük meg. A megszűnő pártbizottságok nevében köszönöm eddigi bizalmukat, a két év során a küldöttektől, a város és járás kommunistáitól kapott támogatást. A beszámoló után megkezdődtek a felszólalások. Szólt a küldöttértekezlet résztvevőihez K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is. K. Papp József felszólalása Tisztelt pártértekezlet! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! A mai pártértekezlet sajátos szerepet tölt be Bonyhád és a bonyhádi járás történetében: Ismeretes önök előtt, hogy Bonyhád a járási és a községi pártbizottság irányításával tervszerű városépítő munka eredményeként elérte azt a fejlődési szintet, mely szerint a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa Bonyhád nagyközséget várossá nyilvánította. Azóta megtörtént a városi tanács megválasztása, a várossá avatás. Most a járási és a városi párttestületek megalakításán a sor. A küldöttértekezlet elé terjesztett beszámoló arról ad számot, hogy Bonyhádon és a bonyhádi járásban megfelelően érvényesült a párt politikája. A párt programja, politikai irányvonala megértésre és cse’ekvő támogatásra talált a dolgozó emberek körében. A XI. kongresszus határozatainak megvalósítása jó ütemben folyik. A politikai munka középpontjába a bonyhádi járásban is a termelési feladatok, a népgazdasági terv célkitűzéseinek megvalósítása került — mondotta K. Papp József etytárs, majd a gazdasági munka néhány jellemzőjéről szólt. Kiemelte, hogy az 1977-es év kezdése az első negyedév eredményei alapján az ipari üzemek nagy részénél jónak értékelhető. A mező- gazdasági termelés fejlődése dinamikus — mondotta, de rámutatott, hogy az elismerésre méltó tendenciák mellett néhány helyen gondok jelentkeznek. Majd így folytatta: A járási. a községi pártbizottság, az alsóbb pártszervek, alapszervezetek gazdaságpolitikai munkáját egészében jónak értékeljük. Jónak tartjuk, hogy az üzemekkel a pártbizottság közvetlen és rendszeresnek tekinthető munkakapcsolatot alakított ki. Évente sor kerül minden termelőegység tevékenységének, gondjainak áttekintésére. Szeretném azonban ismételten aláhúzni, hogy a két párttestület eredményesen irányította a pártszervezeteket, a gazdasági, politikai, társadalmi életet. Helyesen értelmezték és alkalmazták a felsőbb pártszervek határozatait. Jónak, s a jövőben is követendőnek tartjuk azt a módszert, hogy a testületi tagok a testületi munkán kívül egyénenként is részt vállaltak a pártmunka alapszervezeti- feladatainak megvalósításában. A pártirányítás személyi feltételei a függetlenített apparátus részéről is biztosítottak voltak. A járási párt- bizottság apparátusa meg tudott felelni a választott testületek munkaapparátusa szerepének. Munkáját alapvetően a tervszerűség, az előrelátás, a különböző reszort-területeken dolgozó elvtársak közötti jó munka- kapcsolat jellemezte. Jelenleg új helyzet előtt állunk Bonyhád azzal, hogy város lett, kivált a járás keretéből. Szeretném aláhúzni, hogy Bonyhád várossá fejlesztése és nyilvánítása szerves része a megyei pártbizottság, a megyei tanács terület- és településfejlesztési politikájának. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a régi munkástelepülés méltán nyerte el a városi címet. Megfelel azoknak a követelményeknek, melyek alapján egy-egy települést várossá lehet nyilvánítani. Kedves Elvtársak! Bonyhád különválása a járástól nem jelentheti azt, hogy ezzel elveszíti vonzóerejét a járás községei felé. Bonyhád változatlanul vonzásközpontja, centruma a járás községeinek is. Kölcsönösen egymásra vannak utalva Bonyhád város és a bonyhádi járási községek. Bonyhádnak, mint városnak, változatlanul a bonyhádi járás az élettere, más részről változatlanul, sőt, fejlődésével növekvő mértékben a járás községeinek kulturális, egészségügyi, kereskedelmi központja. Sőt, sok járási községben lakó dolgozó munkahelye is. Ezért a járás és a város párt-, állami vezetőinek munkája során a legszorosabb együttműködést kell megvalósítani amellett, hogy mindegyik pártbizottság, illetve tanács önálló gazdája kell hogy legyen a saját területének. Bonyhád városra még külön olyarí feladat is hárul, hogy bár a várossá nyilvánítás feltételeinek Bonyhád megfelelt, de ezzel még nem mondhatjuk, hogy a szó igazi értelmében város is lett. Az elkövetkezendő időszakban tervszerű városfejlesztő munkával kell ténylegesen várossá fejleszteni. Ebben a munkában elengedhetetlen a városi vezetés és a város lakosainak tudatos együttműködése. Nem utolsó sorban a járási szervek, a járási községek vezetőinek, dolgozóinak a segítsége. A jó politikai munka nem tűr semmiféle közigazgatási határokat. Kérem, hogy ezt mindig vegyék figyelembe a munkájuk során. Végül a megyei pártbizottság elismerését és köszönetét szeretném nyilvánítani a végzett munkáért a volt járási és községi pártvezetésnek, a testületek és az apparátus tagjainak. Kérem, hogy a mai közös pártértekezletet fogjuk fel a fejlődés jelentős állomásának, a különválással nem elkülönülést kell nekünk szentesíteni. hanem két rangos testülettel az élen megvalósítani működési területükön a párt politikáját, amely egyet jelent mind a bonyhádi járás, mind Bonyhád város további fejlődésével Válasszanak olyan vezetőtestületeket, amelyek a XI. kongresszus határozatainak a végrehajtását irányítják, vezetik a járás, illetve a város területén — mondotta a megyei pártbizottság első titkára. A felszólalások és a mandátumvizsgáló bizottság jelentése után a pártértekezlet küldöttei, a területi illetékességnek megfelelően, külön-külön folytatták munkájukat. A jelölő bizottságok javaslata alapján megválasztották a városi pártbizottság negyvenöt és a járási párt- bizottság negyvenegy tagját. A két pártbizottság ezt követően megválasztotta első titkárait, titkárait, a végrehajtó bizottságok, valamint a munkabizottságok tagjait. A járási pártbizottság első titkára Daradics Ferenc, titkára László Péter lett. A városi pártbizottság Mátyás Istvánt választotta első titkárának, titkárának pedig Ambrus Mihályt. Tolna megyei műszaki hetek A hatékonyság növelésének adottak a feltételei Tnlna -nesyei műszaki I unia hetek első rendezvényére csütörtökön került sor Szekszárdon, a művelődési központban. Dr. Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára tartott előadást megyénk iparának fejlődéséről. Dr. Gyugyi János részletesen elemezte a megye iparának alakulását a felszabadulástól napjainkig. Közismert, hogy a fel- szabadulás előtt Tolna megye az ország iparilag fejletlen megyéi közé tartozott: az elmaradottság, az elaprózottság jellemezte. A felszabadulás után a hatvanas évek elejéig a megye ipara lassú fejlődésnek indult. Főként a könnyű- és az építőipar került előtérbe, létrejöttek a kisipari szövetkezetek, a tanácsi vállalatok. Az iparban foglalkoztatottak száma megduplázódott: tizennégyezerötszáz főre emelkedett. A foglalkoztatási gondok azonban nem oldódtak meg: 1949 és 1960 között a megyéből huszonhatezer ember, a lakosság kilenc százaléka távozott el. A megye ipari fejlődése lényegében a második ötéves tervben indult el. Ekkor települt Szekszárdra a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat gyáregysége, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, az Orion tamási gyáregysége, valamint a dombóvári kesztyűgyár. 1965 decemberében a Politikai Bizottság megtárgyalta Tolna megye fejlődését, ezen belül elfogadta a megye párt- és tanácsi testületéinek javaslatát, mely az ipar fejlesztésében két párhuzamos utat jelölt meg: a meglévő üzemek rekonstrukciós bővítését, s a városokban és a városiasodó településeken új ipari üzemek létesítését. A Politikai Bizottság határozata után a megye ipari fejlődése felgyorsult. A harmadik és a negyedik ötéves tervidőszakban az ipari beruházások mintegy ötszörösére növekedtek. Bővítéses rekonstrukciót hajtottak végre a tolnai PATEX-ban, a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai se-, lyemgyárában, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyáregységében, a Bonyhádi Cipőgyárban, a zománcgyárban, valamint a kisipari szövetkezetek és a tanácsi vállalatok jelentős részében. A fejlesztések eredményeként a megye ipari termelése megtöbbszöröződött — 1960-hoz viszonyítva mintegy nyolcszorosára emelkedett. Lényegében megoldódott a megye lakosságának teljes foglalkoztatása — az iparban foglalkoztatottak száma meghaladta a 36 ezer főt. 1975-re mind a megtermelt termelési érték, mind a foglalkoztatottak száma szerint az ipar lett Tolna megyében a vezető népgazdasági ágazat. változatlaA könnyűipar nul megtartotta vezető szerepét, bár részaránya*esökkent. Nőtt a nehézipar, ezen belül a gép- és műszeripar aránya, létrejöttek olyan iparágak, mint a híradástechnika, a vegyipar és kialakulóban van az atomipar. A negyedik ötéves tervidőszakban a megye iparának fejlődésében az intenzív fejlődés került előtérbe; a termelésiérték-növeke- dés hetvenkilenc százaléka a munkatermelékenység növekedéséből származott, az ipari beruházásokon belül a gépi eszközökre fordított hányad 34 százalékról 53 százalékra nőtt. Az ötödik ötéves tervidőszakban az iparfejlesztés alapkoncepciójának változatlanul azt tartjuk, hogy továbbfejlesszük a meglévő üzemeket és emellett elsősorban a városokban, illetve néhány nagyközségben új üzemeket telepítsünk. Az intenzív fejlődést az ötödik ötéves terv idején még határozottabban előtérbe kell állítani. Éppen ezért a leglényegesebb feladat: a hatékonyság növelése, a rendelkezésre álló munkaerő és eszközök magasabb színvonalú hasznosítása. A termelés gazdaságosságának növelése — a versenyképesség biztosítása mellett — azért is szükséges, mert a megyében öt év alatt mintegy négy-ötezer fővel növelhetjük a foglalkoztatottak számát; ez a szolgáltatási ágazatok szükségletét kell, hogy biztosítsa, valamint az építőipar létszámnövelését, hisz a felgyorsult ipari fejlődés miatt gyorsabban kell növelni a megye építőipari kapacitását. A megye meglévő ipari üzemei ebben a tervidőszakban nem tervezhetnek létszámnövekedést, — kivéve a lakossági szolgáltatást és a belépő egyedi nagy- beruházásokat — sőt némi csökkenéssel kell számolni. Irreálissá válik az egyes üzemek ötödik ötéves terve, ha létszámnöveléssel számolnak; elsősorban a gépesítést kell fejleszteni. A hatékonyság növelésénék eszközei adottak. A legfontosabb feladat: a munka- és üzemszervezés további lényeges javítása. Ez az a terület, amiről évek óta többet beszélünk, mint amennyit teszünk érte. A szabályozók, a munkaerő- helyzet úgy hozza, hogy a meglévő lehetőségeket még jobban ki kell használni. A legnagyobb tartalék a munkában töltött idő jobb kihasználásában rejlik. Üzemeinkben sok még a kooperációzavar, s a belső szervezettség sem mindenütt kielégítő. A munkaidő tervezésében, mérésében, szabályozásában még elmaradás tapasztalható. Alacsony a teljesítménybérezésben foglalkoztatottak aránya, a vállalatok nagy részében a normázásra még nincs szakember. Sóik helyütt indokolatlanul magas az adminisztrációban, a tmk-ban, az anyagmozgatásban, a kisegítő munkakörökben alkalmazottak száma. Helyes beruházási politikával intézkedéseket kell tenni a létszám- hiány pótlására, a technikai színvonal emelésére, a géppark korszerűsítésére, a gyártástechnika fejlesztésére. Meg kell gyorsítani a termelés és a termékszerkezet korszerűsítését, átalakítását; olyan termékeket kell és . szabad gazdaságosan, hatékonyan termelni, amelyek biztosítják a belföldi ellátás magas színvonalát és az export növelését. A megye ipari termelésének fejlődését az ötödik ötéves tervben kapacitásbővítő beruházások is segítik. A legnagyobb beruházás a paksi atomerőmű: 1980-ban az első négyszáznegyven megawattos energiatermelés már beindul. A húskombinát 1980-ban dolgozik teljes kapacitással; itt évente mintegy hatszázötvenezer sertést és ötven-ötvenhatezer szarvasmarhát dolgoznák fel. Az ötödik ötéves tervidőszakban befejeződik a Si- montornyai Bőrgyár közel öt- százmillió forintos beruházása; ebben a gyárban jövőre már mintegy másfél millió négyzetméter puhabőrt termelnek. Bővül a tolnai selyemgyárban a fonalterjedel- mesítő, a BHG szekszárdi, a Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége, és a Pátria Nyomda Dombóváron. Ebben az ötéves tervben megkezdődik a tejipar szekszárdi üzemének mintegy nyolcszázmillió forintos beruházása, új üzemet épít többek között a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár Dombóváron, bővül a VEGYÉPSZER tamási gyára. A megye ipari üzemei jelentősen előrelépnek a műszaki fejlesztésben, s el kell érni, hogy az évi, átlag 10 százalékban tervezett, termelés- növekedés 90 százaléka a munkatermelékenység növekedéséből származzék — hisz lényeges létszámbővítésre nincs lehetőség. Az iparban a legnagyobb arányt a minisztériumi ipar képviseli, majd a szövetkezeti ipar következik, de gyors ütemben fejlődik a tanácsi ipar is. Továbbra is megmarad megyénkben a könnyűipar vezető szerepe, de mind jobban előtérbe kerül a gép-, a műszer-, az élelmiszeripar és a villamosenergia-ipar. Az ötödik ötéves terv teljesítésének feltételei megyénkben biztosítottak, a továbbiakban fokozni kell a szervezettséget, s maximálisan ki kell használni a meglévő lehetőségeket. d— A KSZE Veszprém megyében Közgazdászkollokvium Szom baton belcjezudull Budapesten az V. magyar— szovjet közgazdász-kollokvium, amely a fogyasztási cikkeket előállító termelési ágazatok fejlesztésének problémáit tárgyalta. A szovjet delegációt T. Sz. Hacsaturov ákadémilkus, a szovjet közgazdaságtudományi intézmények egyesületének elnöke, a magyar küldöttséget dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, a Magyar Közgazda- sági Társaság elnöke vezette. A háromnapos tudományos tanácskozáson a magyar közgazdászok megismerkedhettek a szovjet termelési szerkezet átalakításainak kérdéseivel. Az 19.74 óta Veszprém megye mezőgazdaságában is jelen lévő több mint 29 000 hektáron gazdálkodó, KSZE Növénytermelési Rendszer, a megyei tanács, valamint a TESZÖV részvételével Veszprémben tanácskozást tartottak az együttműködés eddigi tapasztalatairól, eredményeiről, további teendőkről. A megye vezetői elmondták, hogy a szekszárdi termelési rendszer bevezetésével a részt vevő 13 mezőgazdasági nagyüzem műszaki színvonala, gépellátottsága, technológiai fegyelme, műszaki ellátása az együttműködés időszakában sokat javult. A táblára adaptált termesztéstechnológiák 1976- ban is 4,5 mázsával haladta meg a hektáronkénti bázistermést. Az eredményektől függetlenül a termelési rendszer központjának tovább kell javítani a partngrgazda- ságok technológiai fegyelmét, üzemeltetési feltételeit. A gépek élettartamának növekedésével párhuzamosan tovább kell javítani a diagnosztikai szolgáltatás minőségét, egyben meg kell teremteni a vezérgépek főda- rabcserés javításának feltételeit. A tanácskozás résztvevői a termesztés-technológiák továbbfejlesztésével a mostohább termőhelyi feltételekkel rendelkező megye adottságainak jobban megfelelő növénytársítás kialakítását, a szekszárdi KSZE termelési rendszer további fejlesztését tűzték célul. Szőcs János KSZE
