Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
Erősítsük szolidaritásunkat a tőkés országok kommunista és munkáspártjainak forradalmi harcával! EZ! HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN HÉTFŐ: Moszkvába érkezett Asszad Szíriái elnök. — Budapesten megkezdődtek a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének tárgyalásai. KEDD: KGST-javaslat a Közös Piaccal való tárgyalás folytatására. — Carter nyilvánosságra hozta energiatakarékossági programját. SZERDA: Bonni kormánynyilatkozat a terrorizmus elleni intézkedésekről. — Újraválasztották hat évre Nimeri szudáni elnököt. CSÜTÖRTÖK: Khaddam szíriai külügyminiszter Washingtonba érkezett. — Befejeződött Dakarban a negyedik francia— afrikai csúcsértekezlet. PÉNTEK: János Károly spanyol király látogatása Bonnban. — Soares portugál kormányfő tárgyalásai az Egyesült Államokban. SZOMBAT: Tovább tartanak a szélsőséges diákcsoportok zavargásai Olaszországban. — Rendkívüli állapot, kijárási tilalom több pakisztáni nagyvárosban. A HÉT 3 KÉRDÉSE Ahogyan közeledik az izraeli választások időpontja (május 17-e) és a súlyos következményekkel járt „hatnapos háború” tizedik évfordulója (június 5-e), egyre gyorsul a Közel-Kelettel kapcsolatos diplomáciai tevékenység üteme. Jogos tehát a kérdés: mutatkozik-e előrehaladás a kfjzel- keleti válság rendezését célzó kísérletekben? A héten Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnök jelenlétében Szenegál fővárosában került sor a francia és afrikai csúcstalálkozóra. A zaire-i harcok idején különös figyelemmel fordult a világ Dakar felé, meg is formálódott a kérdés: mit keres újra Franciaország Afrikában? Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni miniszterelnök sajtókonferencián ismertette javaslatait a politikai válság megoldására. A kommentátor, akit jó sora a hét elején Itáliába vitt, a helyszínen kereshette a feleletet arra a kédésre, amelyet aztán a következő napokban újabb diáktüntetések és zavargások tettek hangosabbá: hogyan kerülhet ki a válságból -Olaszország? Van-e előrehaladás a közel-keleti válság rendezését célzó kísérletekben? Az utóbbi idők egyik legfontosabb eseménye Asszad szíriai elnök moszkvai látogatása volt: Arafat után a közel-keleti problémának egy másik kulcsszemélyisége ült le így a Kremlben a tárgyalóasztalhoz. Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alékszej Koszigin és Andrej Gromiko vólt ott a szovjet tárgyaló küldöttségben, amely a Szíriával való együttműködés jelenlegi helyzetét és további fejlesztését tekintette át a szíriai elnökkel. A kiadott közös közlemény szerint a két ország képviselői kifejezésre juttatták, hogy erőfeszítéseket tesznek a közel-keleti válság általános rendezésének elérése végett. Ismét aláhúzták az 1967-lben megszállt arab területek felszabadításának szükségességét. Állást foglaltak a Palesztinái arab nép jogai mellett, amibe beletartozik az önálló, független palesztin állam megteremtésének joga is. Ugyanakkor hangot adtak annak a véleményüknek, hogy valamennyi közel-keleti államnak, így Izraelnek is, joga van a biztonsághoz és ahhoz, hogy független államként éljen. Figyelemre érdemes, hogy a szíriai diplomácia Washingtoniban is lépéseket tett: éppen Asszad elnök szovjetunióbeli hivatalos tárgyalásai végeztével indult el az Egyesült Államokba Khaddam külügyminiszter. Természetesen a Szovjetunió és az USA, mint a genfi közel-keleti konferencia két társelnöké közösen vállalhat legbiztosabb eredményt ígérő feladatokat a válságból kivezető utak keresésében. Május közepéig-végéig viszont aligha várható bármilyen mérvadó állásfoglalás Izrael részéről: a választási kampányban a harcias megnyilatkozásokban a pártok egymásra licitálnak. S köziben jó alkalom Rabin volt miniszterelnök bankszámlaügye arra is, hogy eltereljék a figyelmet a főkérdésről. Ralbin éppen a héten vonult teljesen vissza az ügyvezető kormány éléről. Mit keres újra Franciaország Afrikában? Húsz éve még folyt az algériai háború a „Francia Algéria” megtartásáért, húsz éve még megvolt a francia unió, sőt, megvolt francia Egyenlítői Afrika, amelynek a déli és délkeleti határán a Belga Kongó terült el... Aztán De Gaulle tábornok hivatalosan felszámolta a francia gyarmatbirodalom nagy részét, az afrikai területeken sorra- rendre új államok alakultak: Ezek viszont — az egy Guinea kivételével — megtartották a szoros kapcsolatot Párizzsal. A francia kormány mindig is nagy erőfeszítéseket tett, hogy új alapokon, de, talán még kifizetődőbb módon, mint a gyarmati múltban, befolyási övezetében őrizze meg ezeket az államokat, Szenegáltól Madagaszkárig. A „frankofon”, vagyis „francia nyelvű” afrikai országok államfői mindig szívesen látott vendégek azóta is Párizsban, előbb Pompidou, aztán Giscard d’Estaing ugyancsak örömmel látogatott el az afrikai fővárosokba. Zaire-ban, az egykori Belga Kongóban, köztudomású, hogy mindenféle ásványi kincs bőven akad: urán és gyémánt, réz és kobalt, mangán és ón. A francia tőke érdekei nyilvánvalóak: ha egyszer itt dönDel-Libanonban a jobboldali falangista erők francia gyártmányú páncélosokat is bevetettek a palesztin szabadságharcosok ellen. tőén kapcsolódhatnának be e kincsek kiaknázásába! De a Newsweek című amerikai hírmagazin épp e héten szellőztette meg, hogy a francia gépeken Zaire-ba szállított marokkói egységek kiadásait Szaúd-Arábia vállalja magára, Szaúd- Arábia pedig — az USA leghívebb szövetségesei közé tartozik. Meglehet tehát, hogy általában nyugati vagy különösen amerikai tőkés érdekek szolgálatában cselekedett Párizs... A dakari csúcstalálkozón Giscard d’Estaing a maga zaire-i akcióját mentegetve úgy igyekezett fellépni, mint az afrikai államok védelmezője idegen befolyások ellen. Franciaország befolyási övezetét ily módon akarná fenntartani, de a dakari konferencián jobbára csak a népüktől elszakadt, jobboldali vezetők hűségnyilatkozatai szóltak e mellett. Hogyan kerülhet ki a válságból Olaszország? A válasz élére kívánkozik a statisztikai adat, amelyet a napokban hoztak nyilvánosságra: egy 'év alatt 22 százalékot vesztett értékéből, vásárlóerejéből a líra. Az utas, aki ma Olaszországban jár, a gyárak falain vörös feliratokat lát^ amelyek a munkanélküliség elleni harcot sürgetik és a kormány által a tőkéseknek tett új meg új engedmények ellen tiltakoznak. Tulajdonképp felszínesebb, ha hangosabb és véresebb is olykor, a diákok lázongása. De Firenze egyetemének egyik-másik épületén magam is láttam a vörös zászlót: „Elfoglaltuk az egyetemet!” Embervér folyt a római utcán, egy rendőr golyótól találtah halt meg, egy amerikai újságírónő is súlyosan megsebesült, amikor a diákok összecsaptak a rendőrökkel, s a fiatalok soraiban megbúvó provokátor orvlövészek tüzet nyitottak. (Valamennyi párt felszólította a kormányát, teremtsen rendet és leplezze le a szélsőséges elemeket, akik neofasiszták ugyan, de egyszer- másszor balos jelszavakat hangoztatnak.) A kormány kapkod. Politikai bázist keres, hiszen kisebbségi, a parlamentben ki van szolgáltatva az ellenzék és mindenekelőtt a kommunisták kényének, kedvének. A kereszténydemokraták épp ezért most megpróbálkoznak szövetségre lépni a liberálisokkal és a szociáldemoratákikal, hogy — a szokásos olasz kifejezéssel élve — az „egyszínű” kormány helyébe „háromszínű” kabinetét állítsanak, amely némi parlamenti többségre számíthatna. A ' válság azonban mélyebb, semmínthogy a pártok egyikének-másikának taktikázása megoldást jelenthetne. A baloldal „nemzeti szülk- ségkormányt” sürget, amely magában foglalná a kommunistákat is. A kommunistákat nem lehet már kire- keszteni a hatalomból, ha Itáliát igazán talpra akarják állítani. Erről beszélt Firenze kommunista polgármestere — az Egyesült Államokban, a Michigan egyetemen. Nem véletlenül fordulnak mostanában magyarázó szóval olasz kommunista politikusok Amerika felé: tudjuk, tavaly Kissinger és Ford tiltotta meg az olasz vezetőknek és tőkéseknek, hogy bevonják a kormányba a kommunistákat. Április 24 A testvérvárosok világnapja Ma körülbelül 1400 várost egyesít a Testvérvárosok Világszövetsége, amely idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A béke védelme az agresszió ellen, a társadalmi haladásért folytatott harc eszméinek életképessége és időszerűsége megfelel „Helsinki szellemének”, s ez tette a Testvér- városok Világszövetségét tekintélyes nemzetközi szervezetté. Maga az elnevezés is a mozgalom nemes céljáról tanúskodik. A testvérvárosok kapcsolataikban már rég túlléptek a „felfedezés” időszakán, s állandósultak, egyre tartósabbak a találkozások, amit a sajtó, a rádió, a kiállítások, a személyes ismeretség és a levelezés is segít. A testvérvárosok mozgalma befolyásolja az enyhülési folyamat fejlődését és elmélyülését, s ezzel együtt hozzájárul az egészségesebb nemzetközi légkör kialakításához Ez egyebek között kifejeződik abban is, hogy megjavultak a kapcsolatok a Testvérvárosok Világszövetsége és a Városi Tanácsok Nemzetközi Szövetsége között. A hidegháború éveiben ez a szövetség nyíltan szembeszegült azzal, hogy együttműködjenek a szovjet városokkal. Az enyhüléssel megváltozott e szövetség vezetőinek álláspontja is. Legutóbbi lausanne-i és teheráni konferenciájukra már meghívták a szovjet tanácselnökök képviselőit is. Nincs a világon túl sok ilyen hasonló ünnep, amit egyszerre ennyi, méghozzá különböző társadalmi rendszerű országban megünnepelnének. A testvérvárosi mozgalom a béke, a biztonság és az együttműködés szilárdítását szolgálja, s megfelel azoknak* a céloknak, amelyekért a szocialista közösség országai küzdenek. Antunes a baloldal összefogását sürgeti Belgrád, Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton Brioni szigetén megkezdődtek Agostinho Ne- tónak, az Angolai Népi Köztársaság elnökének, az Angolai Népi Felszabadító Mozgalom (MPLA) elnökének és vendéglátójának, Joszip Broz Tito államfőnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének a tárgyalásai időszerű külpolitikai kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok széles körű fejlesztésének lehetőségeiről. Neto pénteken a késő esti órákban érkezett Brioni szigetére, ahol Tito elnök vacsorát adott a tiszteletére. A jugoszláv államfő az ország legmagasabb kitüntetését, a Nagy Csillag érdemrendet adományozta vendégének. A péntek esti díszvacsorán mondott pohárköszöntőjében Tito elnök hangsúlyozta, hogy „Afrika déli részén a kolónializmus elleni harc elsőrendű fontosságúvá vált” — majd hozzáfűzte — „az imperialista és fajüldöző erők mindent elkövetnek, hogy Afrika déli részén lassítsák a dekolonizálást, a fajüldözés felszámolására irányuló törekvéseket, lehetetlenné tegyék a többségi kormányzást, elodázzák Zimbabwe és Namíbia függetlenségének kikiáltását”. Neto válaszában hangsúlyozta: „Találkozásunk jelentőségét növeli, hogy éppen ma ünnepeljük Vlagyimir lljics Leninnek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom zseniális vezére születésének 107. évfordulóját. Úgy vélem, hogy azok a mélyreható változások, amelyek azóta az egész emberiség életében és a szociális körülményekben végbementek, politikánk és gazdaságunk kialakításában áz általunk követett út egyaránt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméből fakad.” A brioni tárgyalások befejezése után Agostinho Neto Belgrádban folytatja megbeszéléseit a jugoszláv vezetőkkel. Meló Antunes őrnagy, a portugál fegyveres erők legfelső forradalmi tanácsának tagja, az alkotmánybizottság elnöke — akinek 1974. április 25-én fontos szerepe volt a 48 éves fasiszta diktatúra megdöntésében — nyilatkozatot adott Sirnó Endrének, az MTI lisszaboni tudósítójának. Antunes elmondta, hogy a jobboldal, a reakciós körök egyre hevesebben támadják az alkotmányt. A legnagyobb veszély azoknak a monopoltőkés csoportoknak a részéről fenyeget, amelyek a politikai hatalmat elvesztették ugyan a fasizmus megdöntése után, de az utóbbi időkben, részben helyreállíthatták gazdasági hatalmukat, közvetlenül fenyegetik a demokráciát és az alkotmányt azok a körök, amelyek a gyarmati kizsákmányoláshoz kötődtek — fűzte hozzá. „Ezzel együtt úgy vélem, a portugál demokraták elég erősek ahhoz, hogy megakadályozzák a reakciót a helyzet visszafordításában.” Antunes sürgette a baloldali erők összefogását az alkotmány érvényesítéséért, a szocialista fejlődés előmozdításáért, később pedig az olz- tálynélküli társadalom megteremtéséért. össze kell fog- niok egymással a baloldali pártoknak, a baloldali érzésű embereknek, azoknak a katonáknak, akik magukra vállalták a fasizmus megdöntésének feladatát és ma is a portugál forradalom fontos ösztönzői — mondta. Az őrnagy síkraszállt Portugália nemzeti függetlenségéért. Közölte, hogy külügyminiszterként a nemzetközi kapcsolatok sokrétűbbé tételével, a szocialista országokhoz fűződő viszony megerősítésével is igyekezett fokozni országának önállóságát. A valódi nemzeti függetlenség érdekében szükséges volna .kibújni” a fojtogató észak-amerikai hegemónia alól és az „aktív semlegesség” útjára lépni — mondta Antunes őrnagy. Hazaérkezett a pártmunkásküldöttség A Svéd Baloldali Párt- Kommunisták meghívására április 19—23-a között látogatást tett Stockholmban az MSZMP pártmunkásküldöttsége dr. Berecz Jánosnak, a KB külügyi osztálya vezetőjének vezetésével. A pártmunkásküldöttség találkozott Lars Warnerrel, a párt elnökével, Eivor Markiund alelnökkel, Tore Forsberggel, a központi vezetőség titkárával és a végrehajtó bizottság más tagjaival, akik tájékoztatást BUDAPEST Szombaton hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szocialista Munkáspárt pártmunkásküldöttsége, amely Kovács Antalnak, a KB tagjának, a Központi Bizottság osztályvezetőjének vezetésével az SZiKP KB meghívására látogatást tett a Szovjetunióban. A küldöttséget fogadta V. I. Dolgih, az SZKP Központi Bizottságának titkára. HAVANNA Havannában aláírták Kuba és Nagy-Britannia tudományos-műszaki együttműködési megállapodását. A megállapodás előiráadtak a Svéd Baloldali Párt-Kommúnisták tevékenységéről és a svéd kommunista mozgrlom mai helyzetéről. A két párt képviselői eszmecserét folytattak a pártjaikat és a nemzetközi kommunista mozgalmat érintő más kérdésekről. Az MSZMP pártmunkásküldöttsége szombaton visz- szaérkezett Budapestre. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Horn Gyula, a KB osztályvezető-helyettese fogadta. nyozza az együttműködést közös tudományos-műszaki projektumok megvalósításában és a szakemberképzésben. BUENOS AIRES Buenos Airesben bejelentették, hogy az argentin kormány államosította az Ypf olajtársaságot. ISLAMABAD Pakisztán ötödik nagy városában, Sialkotban rendeltek el kijárási tilalmat, miután ellenzéki tüntetők agyonvertek három néppárti munkást. Sialkot az indiai határ közelében fekszik, fontos ipari központ. Legálisak a szakszervezetek A spanyol kormány Enrique de la Matának, a szak- szervezeti ügyek miniszterének javaslata alapján rendeletet hagyott jóvá, amelynek értelmében az eddig illegálisan működő szakszervezetek április 28-tól kezdve kérhetik legalizálásukat. E szerint négy évtizedes illegalitás után a szakszervezetek — s köztük a három legjelentősebb: a munkásbizottságok, a Dolgozók Általános Szövetsége és a Szak- szervezeti Munkásszövetség — egyszerű bejelentés és az alapszabályzat letétbe helyezése után megkezdhetik törvényes működésüket. Mint ismeretes, az országban eddig csak az úgynevezett vertikális szakszervezetek működhettek. A spanyol katolikus püspöki konferencia állandó bizottsága ülését követően nyilatkozatban jelentette be, hogy a spanyol egyház semmiféle politikai pártot sem támogat az elkövetkező választásokon. A spanyol rendőrség pénteken füstbombákkal oszlatta szét a\ Ibéria spanyol légitársaság egyik hangárjában összegyűlt mintegy kétezer sztrájkolót. A légitársaságnak csaknem tízezer földi alkalmazottja lépett sztrájkba. miután az új bérszerződésről folytatott tárgyalások zsákutcába jutottak. A sztrájk nem érinti az Ibéria járatait, mivel a hajózó személyzet külön megállapodás alapján dolgozik. LAPZÁRTA Tito és Neto tárgyalásai
