Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

Éljen korunk forradalmi eszméje, a marxizmus-leninizmus! A párt-vb megtárgyalta • • Üzem- és munkaszervezés Tapasztalatok a paksi járásban Magyarkeszi Klubkönyvtár épül November végén kezdődött Magyarkeszin a művelődési ház kibővítése. A több mint egymillió-kétszázezer forintos beruházás során korszerű könyvtári rész, kisterem, a községi pártbizottság részére iroda és tanácskozó épül. A leendő klubkönyvtár régi felében padlócserét végeznek és színpadot emelnek a jelenlegi dobogó helyére. A befe­jezési határidő 1977. december 31. Az építők elhatározták, hogy november hetedike tiszteletére elkészítik a munkát. Fotó: komáromi Szervezettebb segítség a háztáji gazdaságoknak m , paksi járási pártbi­n zottság mellett műkő­it dő gazdaságpolitikai munkabizottság átfogó elemzést végzett a járás ter­melőüzemeiben, vállalatai­nál az üzem- és munkaszer­vezés színvonaláról. A vizs­gálat a Központi Bizottság 1971. december 1-i határoza­tának végrehajtását célozta. Megállapította a munkabi­zottság, hogy a termelésben dolgozó pártszervek, -szerve­zetek évente napirendre tű­zik a határozat megvalósí­tásának üzemen belüli kér­déseit, és a gazdasági veze­tőkkel együtt általában el­végzik a szükséges módosí­tásokat. A gazdaságpolitikai mun­kabizottság jelentését tár­gyalta meg a hét elején a párt járási végrehajtó bi­zottsága, hozzácsatolva az anyaghoz a járásban folyó munkaverseny eredményeit, tavalyi és idei helyzetét, tö­rekvéseit. A járás ipari üzemeiben javult 1976-ban a beruházá­sok szervezettsége, nőtt az anyag nélküli termelési ér­ték, ami az élő munkaerő hatékonyságának javulását jelzi. Viszont csaknem min­den üzemben van javítani­való a termelőeszközök ki­használásában. A paksi be­tontelep termelése idény­jellegű, a dunaföldvári ken­dergyárban 72 százalékos az eszközkihasználás. A paksi járás egyes üzemei csak 2— 3 hónapra tudják előre, mit kell termelniük, illetve tel­jesíteniük, mert a vállalati központok piackutatása hiá­nyos. (Kendergyár, cipőipari szövetkezet, bölcskei MEZÖ- GÉP-gyáregység.) A mezőgazdaságban a zárt rendszerű termelési módszerek terjedése készte­ti elsősorban az üzemeket a hatékonyabb szervezésre. A munkaerő rohamos csökke­nését általában ellensúlyoz­ni tudják a tsz-ek nagy tel­jesítményű gépekkel és a munkákat megfelelő időben végzik el. Az üzem- és munkaszer­vezést vizsgáló bizottság az egyik legfőbb feladatnak tartja, hogy az üzemek ru­galmasabb külső és belső információs hálózatot épít­senek ki. Másrészt, el kell sajátítani az információk szakszerű értékelésének módját és a termelés szerve­zésében való alkalmazását. Ide tartozik a vezetés mun­kájának szervezése is. To­vábbá: változatlanul lassú a belső ügyviteli munka kor­szerűsítése, a gépi technika alkalmazása, és ez azzal is magyarázható, hogy kevés az üzemszervező szakember. A szocialista brigádmoz­galom erőteljesen fejlődik a járásban, az idén már 438 brigád vesz részt a munka­versenyben, 5521 brigádtag­gal. A vállalások az üzemi tervek maradéktalan megva­lósítását célozzák. A paksi járási párt-vb ülésén nagyon jónak, idő­szerűnek tartották a vb-ta- gok az üzem- és munkaszer­vezés javításának átfogó ösztönzését. Többen, így Lá­zár István és dr. Molnár István a nagy teljesítményű gépek teljes kihasználásának szükségességéről és a mo­dern technológiák átvételé­ről beszéltek, mint alapvető feladatról. Csökkent a zöld­ségtermő terület, ezen is változtatni kell, jobb üzem- szervezéssel biztosítani a normális állapot kialakítá­sát. Vaszari István vb-tag véleménye szerint a szocia­lista munkaverseny csak ott érheti el célját, ahol jó a munkaszervezés, pontosan meghatározottak a feladatok. ígÓCZky István, a já- P' rási pártbizottság első líí titkára az anyagi ér- Ü*Pi dekeltség finomítását hangsúlyozta egyebek kö­zött: minél többen részesül­jenek, meghatározott feltéte­lek mellett, a különjutthtá- sokból, de csak érdem sze­rint. Kell az ösztönzés. A nem várt körülményekre is be kell rendezkedni. Nem engedhető meg az olyan szemlélet terjedése, mint például, hogy a tavalyi rossz kukoricatermés miatt most több helyen nem be­csülik a kukoricát és összes­ségében 600 hektárral keve­sebbet akarnak vetni. Kívá­natos volna viszont tájegy­segek szerint, a legmegfele­lőbb elosztásban termeszteni a különböző növényeket, a „lebontásos” módszer helyett — mondotta Rigóczky elv­társ. (gemenci) Baráti est Magyar—NDK barátsági estet rendeztek csütörtökön Kocsolán. A barátsági esten — amelyen részt vett Csaj­bók Kálmán, a Hazafias Nép­front Tolna megyei Bizottsá­gának titkára is — Heinze Dieter, a Német Demokrati­kus Köztársaság budapesti kulturális központjának igaz­gatója mondott beszédet. Az est műsorában a helybeli együttesek szerepeltek. A mezőgazdasági kister­melés ösztönzésére az el­múlt évben hozott minisz­tertanácsi határozat végre­hajtásának általában kedve­zőek a tapasztalatai. A ha­tározat nyomán teljes kö­rűvé vált e gazdaságok ter­melésének, termékforgal­mának, adózásának, vala­mint munkaügyi és szociál­politikai kérdéseinek szabá­lyozása, a közgazdasági és jogi feltételek módosításá­val pedig javult a népgazda­sági szempontból jelentős termelési ágazatok jövedel­mezősége és fokozódott a termelői érdekeltség. Nagyon lényeges, hogy ja­vult és szervezettebbé vált a szocialista gazdálkodó szervezeteknek a kisterme­lést segítő, támogató tevé­kenysége. Az önálló háztáji üzemágat szervező tsz-ek száma 270-ről 450-re nőtt, A közös gazdaságok jelenleg már 620 háztáji agronómust foglalkoztatnak. A húsipari vállalatokkal kistermelői sertéstartásra 1200 tsz kö­tött bizományosi szerződést — amelyet éppen a kor­mányhatározat nyomán tet­tek lehetővé az új rendelke­zések — és több mint 900 szövetkezet foglalkozik a kistermelői tej értékesítésé­vel, 300 a zöldség és gyü­mölcs, és további 140 gaz­daság a baromfi és a tojás értékesítésével a közös gaz­daságon keresztül. Kilenc- száz termelőszövetkezet se­gíti a vele kapcsolatban lé­vő kistermelőket az anyag- és eszközellátásban, beszer­zésben. A mezőgazdaság ál­lami nagyüzemei szintén se­gítik a kistermelőket. A kormányhatározat meg­valósítása nyomán jobb anyagi, műszaki ellátáshoz és növekvő biológiai lehetősé­gekhez jutottak a kisterme­lők. Egyebek között 40 ezer vemhes kocát vásárolhattak bizonyos kedvezményekkel, s így 1976 végén a koca­állomány több, mint 60 ezerrel volt nagyobb az elő­ző évinél. A korábbi évek­hez képest valamelyest mér­séklődött a kistermelői szarvasmarha-állomány csökkenése, ami szintén a program megvalósításának eredményességét jelzi. A mezőgazdasági kisgép- és eszközellátás csak sze­rény mértékben javult. Né­ha elemi felszerelések, pél­dául ásók és kapák is hiá­nyoznak, s a választék a legtöbbször szintén nem megfelelő. Hiány volt ta­valy korszerű kisgépekből is. Idén várhatóan javul a hely­zet, mert például hússzor- annyi motoros kapa kerül forgalomba. A szövetkezeti kereskedelem kezdeménye­zésére többféle eszköz és kisgép hazai gyártását ké­szítik elő. A Vegyianyag­ellátás megfelelő volt, a kis­termelőknek jutott elég mű­trágya és növényvédő szer. Két műszakban A nagykónyi tsz-ben a traktorosok brigádot alakítot­tak. A szocialista brigád cím elnyeréséért többek között vállalták: a Cikló típusú vetőgéppel, valamint a 2/SP C —12 monitorral felszerelt erőgépekkel a kukorcia vetésé­nek befejezéséig szombaton és vasárnap, éjjel és nappal is dolgoznak, 12—12 órás műszakot tartanak. Ott, ahol a vetés technikája az éjszakai műszakhoz nincs biztosítva, a traktorosok 14—15 órás műszakot vállaltak. Négyszemközt a képviselővel Az arc kissé fáradt, a szempár azonban derűt sugároz. A bonyhádi járás pártbizottságának első titkárát, Dara­dics Ferencet évek óta nem tudom olyan időpontban ke­resni, amikor nem ér rá. Pedig kötelező és pluszban vál­lalt munkaideje nem fér bele a napi nyolc órába. Amikor a járási pártbizottság első titkáraként keresik, akkor is jelen van mint országgyűlési képviselő. -Nincs határvonal a két választott tisztség között. Úgy hiszem, a magán­ember sem tudja magát függetleníteni szerteágazó köz­életi tennivalóitól. Ezúttal egy kérdéssel és országgyűlési képviselőként kerestük fel. — Mi foglalkoztatja leg­inkább ezekben a napok­ban, hetekben? — Rengeteg a dolgunk a várossá avatás óta. Nem mintha azt hittük volna, hogy az ünnepi esemény után lazítás következhet. Közösen a városi, járási pártbizottság létrehozásán fáradoztunk mostanában a legtöbbet. — Legutóbb arról beszél­gettünk, hogy a családjogi törvény gyakorlatának né­hány problematikus pont­járól ejtünk szót. — A tervről ne mondjunk le, térjünk vissza rá az év vége felé. Van számos más, olyan gond Is, ami nemcsak az országgyűlési képviselőé, vagy a pártvezetőé, hanem valamennyiünké, mert lép- ten-nyomon belebotolhatunk. — Mire gondol? — Arra a csak kritikával fogadható jelenségre, amit magunk között mundérbecsü­letnek neveztünk el. — A merev presztízs­féltést értsük alatta? — Igen. Sokszor fordul elő, különösen közigazgatásunk­ban, hogy egyes előadók rosz- szul élnek mérlegelési lehe­tőségeikkel, s úgy döntenek emberek sorsát befolyásoló dolgokban, ami nem mond­ható sem emberiesnek, sem pedig objektívnek. Az ilyes­mi sok felesleges, pontosab­ban elkerülhető konfliktus­hoz vezet, számos, nehezen kibogozható panaszügyet eredményez. — Ez most csak az or- országgyűlési képviselő ta­pasztalata, vagy a párt­munkásé is? — Mindkét minőségben volt már módom tapasztalm a legkülönfélébb hatóságok vonatkozásában, hogy bizo­nyos emberek szeretik téved­hetetlennek képzelni magu­kat. Tévedhetetlennek pedig igencsak kevés ember mond­hatja magát. Legfeljebb kép­zelik, hogy tévedhetetlenek és ennek igazolására — egyébként nem nagy hord­erejű, legfeljebb az érintett ember részére jelentős dolog­ban is — körülbástyázzák magukat azokkal a. jogszabá­lyokkal, amelyek őket iga­zolják. — Ha megenged egy közbevetést, ez csak helyi jelenség? — Nincs olyan szerencsénk, hogy az indokolatlan presz­tízsféltés csak Tolna megyei jelenség lenne. Hadd mond­jak erre egy példát. Képvi­selőként három évig foglal­koztam egy üggyel, mire si­került megnyugtató módon rendezni. Zornbán egy sok­gyerekes traktoros házépítés­re határozta el magát. Kül­területen lakott, pont a gye­rekei, beteg felesége miatt igyekezett be a faluba, ahol telket vásárolt. Tudni kell ezekről a telkekről, hogy te­kintélyes nagyságúak, nem­csak a lakóháznak tudnak tá­gas helyet adni, hanem mó­dot kis kertművelésre, állat­tartásra is. Az ember felépí­tette — építési engedély bir­tokában — a házát, de igen nagy bajba került, mert csak 70 centivel hosszabb beton- gerendákat kapott. Az épít­kezés sürgős volt. „Semmi baj — mondta a kőműves — ennyivel hosszabb lesz a ház.” Baj lett. Építési sza­bálysértésért 24 ezer forint bírságot rótt ki a tanács erre az emberre, s amikor vétózni próbált, közölték vele, hogy akár le is bontathatják vele az építményt. Tagja vagyok a parlament építési és köz­lekedési bizottságának, el­mondtam egyik ülésünkön ezt az esetet, -ami óriási fel­háborodást keltett, de senki sem tett semmit. Presztízs- kérdés lett az ügyből. Abból már kisebb ügy, hogy mit gondol, érez az érintett mun­kásember, vagy gondolnak a környezetében élő állampol­gárok. akiknek döntő több­sége úgy véli, hogy a törvé­nyek, szabályok értük van­nak, s nem különféle ható­ságok tekintélyéért. Mást mondok... ez is arra példa, amikor a hatóság hatóságos- dit játszik és olyan jogot követel magának, hogy sen­ki ne szóljon munkájára egy bíráló szót sem. Hozzám jött panaszra egy asszonyka, aki 15 éve dolgo­| zik a cipőgyárban. Két ható­sági ember elcsípte 12 éves és jól felvágott nyelvű gye­rekét és állítólag szemtelen­kedésért alaposan elnáspán­golták, nyilván azon az (ala­pon, hogy ez „csak” egy pi­masz cigánygyerek. Tájékoz­tatást kértem az ügyről, mire a két felnőtt ember főnöke közölte velem, hogy miért avatkozom én bele ebbe a dologba, amikor nekik annyi gondjuk, bajuk van a város cigány lakosságával. Figyel? Nem a cigány lakosság egy sovány rétegével, konkrétan X-szel, vagy Y-nal, hanem egy kalap alatt a cigány lakossággal. Mondanom sem kell, ebben az ügyben is el­követtek mindent a mundér­becsület védelmében. Ezt a jelenséget én üldözendőnek tartom, töményen az van az ilyen „ki ha nem én” maga­tartásban, hogy számos em­ber csak nevében közalkal­mazott, névlegesen szolgája a köznek. Béketűrő természet vagyok, de lassan már vörös- posztónak számít, amikor valamilyen rendezést kívánó ügyben elébem rakják a sé­relmezett intézkedés megho­zóját védő jogszabályokat, a hibát elkövető felelősségének elbagatell izálására. — Nyilván hosszan le­hetne sorolni a példákat, de fejezzük be a beszélge­tést, hiszen elég közérthető, hogy mi a közös gond. Vé­leménye szerint, miként le­hetne megszüntetni az ok­talan presztízsféltésböl eredő panaszügyeket? — Ez nagyon egyszerű. A joggal élni kell és nem visz- szaélni! Ez a szabály állam­polgárra és az állampolgárok bármi néven nevezendő ügyeit intézőkre nézve egy­aránt kötelező. — Köszönjük a beszél­getést! — li — Fotó: kz I*. A |jjj

Next

/
Thumbnails
Contents