Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-23 / 94. szám
a Képújság 1977. április 23. CSALÁD-OTTHON A borogatásokról A borogatás még pár évtizeddel ezelőtt is általánosan ismert és városon, falun, tanyán általánosan elismert gyógyító eljárás volt. Ma mintha kissé elfeledkeztünk volna róla. Ritkán alkalmazzuk! Még leginkább helyileg: a visszérgyulladást, a duzzadt, megütött, megA hideg, vagy hűvös borogatás összehúzza az ereket, a borogatott felületen vérszegénységet okoz, az pedig csökkenti a gyulladást, a fájdalmat és a hőmérsékletet. A meleg vizes borogatás vér- ' bőséget okoz, az izmok görcsét és megintcsak a fájdalmat csökkenti. A borogatások — és ezzel nem mondunk újat — kétféleképpen használhatók: nedves és száraz formában. Száraz, hideg hatása a jégtömlőnek van. Ugyanez a tömlő megtölthető forró vízzel is, ha netán meleg borogatásra van szükség. Aszerint, hogy hol és milyen céllal alkalmazzák, megkülönböztethetünk törzsbicsaklott végtagot, a lassan érő kelést, a feldagadt arcot borogatjuk, de az általános, lázcsillapító hatását nem vesszük figyelembe. Pedig a borogatás a legtermészete- sébb gyógyeljárás, aminek élettani magyarázata vitathatatlanul bizonyított. Száraz borogatáskor a tömlő alá kendőt kell tenni, hogy a közvetlen hideg vagy meleg hatástól a bőrt megkíméljék. Sőt, mindkét esetben ajánlatos a bőrre igen vékonyan zsiradékot, vazelint kenni. Egyre inkább terjed a meleg borogatás modern módja, a villanytermofór, az elektromos melegítő is. A nedves borogatást vízbe, gyógyszeres oldatba, esetleg gyógyteába mártott és kellően kifacsart kendővel, ruhadarabbal, törülközővel, gézzel vagy vattacsomóval végzik. Az állott vizes borogatás 18—20 fokos, a hideg vizes 12—15 fokos legyen. borogatást, keresztkötést, Priessnitz-borogatást és párakötést. Ezeknél a borogatásoknál a nedves ruha fölé száraz borítást, a Priessnitz- féle eljárásnál pedig a nedves és a száraz ruha közé még vízhatlan nylon-, vagy celofánlapot is tesznek. Tulajdonképpen a párakötés is borogatás. Olyan, amelynél a nedvesség a bőr melegétől párává változva okozza a helyi vérbőséget. Sőt, borogatás például — amire kevesen gondolnak — a reuma gyógyításában rendszeresített iszappakolás és a fürdőkezelés is. A mai kor embere már túl sok gyógyszert fogyaszt. Érthető tehát, ha a természetes gyógymódok — köztük a borogatások is — újra fontos szerepet kapnak, hiszen segítségükkel úgy gyógyulhatunk, hogy kevesebb gyógyszer — azaz vegyi anyag — kerül az ember szervezetébe. Ez pedig nagyon is ésszerű és fontos körülmény a kemizálás nem kívánt — sőt nem egyszer már károsnak bizonyuló — mellékhatásainak leküzdésében. (Dr. Buga László) Védjük a bort Természetes gyógymód Nyár 1. Ballonból készült, homok- szín ingruha. Nagy zsebek, cipzárás csukás, ejtett váll a fő jellemzők. Derékban a gumizott övrész kitűnően karcsúsít. 2 Azúrkék-fehér tisztaselyem anyagból készült, két organza gallérral, több részből szabott, erősen bővülő szoknyával A gallér alatt, saját anyagból készült virágdiszítés van. 3 Ivoár selyemből kámzsanyakú „liólós” szoknyával készült selyemruha. A tetején még saját anyagból készült ujjatlan boleró is van. Az öv csavart zsinór, két bojttal. 4. Shantungvászonból szép és előnyös szabásmegoldással a felsőrész, elől középen cipzárral csukva. A ujjakat helyettesítő pánt nagyon csinos, a kánikulában kellemes lesz. Csacska-völgybe beköltöztek a cigányok. Balogh Juli néném elfakadt sírva, Törjék Gabi elővette a hajtókövet és megfente a baltát. Lőrinc Gyokó és népes családja elkezdte a honfoglalást. Juli néném azt mondja: isten soha ne nyugtassa a Hónig Jánost, amiért ezeknek adta a tanyáját. Törjék Gabi a körmén próbálgatja a balta élét, énmagam mélán figyelem a hurcolkodást. Hét gyerek, meg a szülők. Ez eddig rendjén, hanem jöttek segíteni a rokonok, tucatnyian legalább. Meg amint észre- veszem, szemrevételezni is. Benicze Pista a távolból figyel, a metszéssel van elfoglalva. Kismarjai tanár úr, aki három éve kéredzkedett be ide közénk, a méheit röpteti. Voltaképp kiirtani való dögök, tavaly is összeszurkáltak bennünket. De tűrjük, mert a tanár úr olyan angyalian tud elnézést kérni, hogy azért már tulajdonképpen ki kellene zárni a pártból. Meg annak idején engem is átengedett az érettségin latinból, pedig az ante-apud-ad-adversus felvevő- képességem zenitjét jelentette. A közelben sunnyog még Kovács János, akit valami mozdonyról fújt a szőlőtőkék közé a szél. Most játssza a tudományost, mert életében elolvasott három szakkönyvet, de a felesége mindig tőlünk kérdezi meg, hogyan kell metszeni. Lőrincék honfoglalnak. Juli néném hálaistenkedik és az armageddoni csatát emlegeti. Törjék Gabi átballag hozzám, mert tudja, hogy sohasem üres a kancsó. Kismarjai tanár úr büdösködik a bogarak körül, Bencze Pista dédanyja felnémet anyanyelvén kezdi emlegetni a teremtőt, biztosan mellészaladt az olló. Kovács úr, a tudományos, jön. Szomjas ő is. Vígasztalom magam. Kibírt ez a nép tatárt, törököt... Óvakodik erre a Lőrinc Gyokó. A rakodás nagyja kész, most lesz a bemutatkozás. Vagy vizit. De ezt nem mondom, mert a Gyokó úgysem értené. Mindegy, én vagyok a közvetlen szomszéd, nálam kell kezdeni. Akkor leszünk egynéhányan. Üsse kő, bírja még a nagyhordó. A Gyokó belép és illendően köszön. — Megjöttünk. Mink nem szólunk, mert minek a szófia beszéd. Hanem, mivel hogy kalap van mindannyiunkon, mondom neki: — Tegye vissza a sapkát, hideg a tanya. De csak gyűrögeti tovább. Az ő dolga. Aztán szék neki is kerül, meg pohár is. Beszéd nincs. Majd a bor mellett — talán. Leballagok a pincesípon és azt mondom magamban: „most pedig felütjük a száztizennyolc- literest. Utóvégre új szomszéd, igyon először a frankosból.” Fölkiabálok: — Szomszéd! Segítene? Leóvakodik és azt mondja: — De, szomszéd úr, én még új ember vagyok itten. És miért mutogatja a pincéjét, csak nem azt hiszi... — Mindenki azt hisz, amit akar. És tegye már föl azt a ronda sapkát a fejére, meg fogja a gyertyát. Nem látja, hogy én nem látok? Ha bajom lesz majd magával, meg a pereputtyával, akkor... akkor majd... De, a szentségit, ne hergeljen már engem. Nem tette föl a sapkát és még a tanyában se tette le a gyertyát, pedig már ráégett a kezére a viasz. Te apaihanti úristen, hogyan faragunk ebből magunkfajta embert... Bencze Pista panaszkodik, hogy hiányzik a zöldborsójából. A tanár úr nyugodt, az ő portáját védik a méhek, hanem nékem is gyanús a zöldbab. Nincs más hátra, mint a tetemrehívás. Előbb megnyugtatjuk Juli nénit. Kismarjai tanár úr ismeretterjesztő előadást tart Armageddonról, a Bibliáról, meg egyáltalán arról, hogy a vallás ópium a népnek, s sokan még a szocializmus viszonyai között sert tudnak megszabadulni téves nézeteiktől, én azt mondom, hogy „ne hülyéskedjen már Juli néném, vénségére benőhetne a feje lágya.” Végül ezt az argumentumot fogadja el az öregasszony. — Maga a közvetlen szomszéd, maga tárgyaljon! — Törjék Gabi kimondta a verdiktet, a többiek rábólintottak, enyém tehát a tennivaló. És akkor átsétáltam Lőrincékihez. A Gyokó nem volt otthon, hanem a felesége, még négy gyerek az igen, A négyből kettő ártalmatlan, pulyák még. A másik kettő nemcsak gyanús, hanem fölrémlik, hogy találkoztunk már a szőlő között, meg a kertiben. Most olyan ártatlan képpel ülnek a sezlonon, mintha meg se születtek volna. Az asszony hellyel kínál, aztán poharat tesz az asztalra. — Nekünk csak sörünk van. — Magának is tölt egy ujjnyit. — Géza, tegyél föl kávét, meg kell kínálni a szomszéd urat! Közben az egyik gyerek bekapcsolja a televíziót, valami idétlen román bábok ugrálnak a képernyőn és azt mondja, cseréljünk helyet, mert ő innen jobban lát. A sör jólesett, a kávé jó volt és az asszony a búcsúzásnál kezet nyújtott. Igazán nem volt könnyű a kimagyarázkodás. Úgy vártak mindahányan, hogy az én szájamból várják a szentírást, vagyis miképpen számoltam le a gonosszal. Mondom: — Rendes asszony az. Meg a gyerekek se amolyan bűnözőfajták. Ekkor lettem először gyanússá. A Törjék Gabi óvakodott elsőnek, Juli néni nem érti a körmönfont beszédet, neki csak az ellen volt kifogása, hogy elfogadtam a kávét. A Bencze Pista hosszasan beszélt arról, hogyan tanították móresre ezer évvel ezelőtt a honfoglaló magyarok a mindenféle csatlakozott jöttmenteket. Én nem utasítottam rendre azáltal, hogy az ő dédanyja még nekem is „Gut morgen”-t köszönt minden reggel, amikor köszvényével bajlódva fölkaptatott az ivánvölgyi dombon. Még a tanár úr volt a legbékésebb, hümmgetett magában és kétszer is megtörölte a szemüvegét. Hát, most tegyen igazságot az ember. A Gyokó hazaért és átballagott hozzám. Úgy kezdte a beszédét, hogy kiváló dolgozó. Mondtam néki, hogy voltam én is, a Kovács úr meg a szakma kiválója, de metszeni azt nem tud.-Elmúlt az az idő, amikor a nagymama egytálételének elkészítéséhez hosszú órák, sőt fél napok voltak szükségesek. Ma ugyanilyen ízletes egytálételek 25 perc alatt elkészíthetők. Nézzünk néhány receptet! Mexikói babtál Elkészítési ideje: 20 perc Hozzávalók 4 személyre: fél kg sertéstartja (sovány), 6 dkg szalonna, 1 evőkanál olaj, 20 dkg hagyma, 1 dib zöldpaprika, 2 doboz (klb. fél kg) főtt szemes bab, kb 35 dkg főtt burgonya, 8—10 dl húslé (húsleveskockából) só, kakukkfű, majoránna, esetleg kevés snidling. A húst egészen vékony csíkokra vágjuk és a feldarabolt szalonnával együtt forró olajban jól megsütjük. A 8 részre vágott hagymát és a vékony csíkokra vágott zöldpaprikát ebben megpároljuk. A babot és a feldarabolt burgonyát hozzáadjuk és húslével felöntjük. Fűszerezzük és 10 percig még főzzük. Snidlinggel megszórva tálaljuk. Káposztás egytál Elkészítési ideje: 20 perc. Hozzávalók 4 személyre: 6 dkg szalonna, 6 dkg margarin, 3—4 db debreceni, 1 db zöldpaprika, 1 kg savanyú káposzta, 1 liter húslé (húsleveskockából), kapor, 1 késhegynyi édesnemes paprika, 1 közepes nagyságú alma. A szalonnát feldaraboljuk és kiolvasztjuk a zsírját, majd margarint adunk hozzá. A vékony csíkokra vágott paprikát ebben megpároljuk, majd a karikákra vágott kolbászt (debrecenit) hozzáadjuk és jól megsütjük. Hozzáadjuk a savanyú káposztát, pároljuk és felöntjük húslével. Kaporral és az egyéb fűszerekkel ízesítjük. 5 percig lassú lángon pároljuk. Kevéssel a tűzről való levétele előtt hozzáadjuk a meghámozott, feldarabolt almát. Zöld borsós egytál Elkészítési ideje: 20 perc. Hozzávalók: 1 közepes nagyságú vöröshagyma, 30 dkg leveszöldség, 5 dkg margarin, 1 zacskó mélyhűtött zöldborsó, 3—4 db nagyobb burgonya, só, frissen őrölt bors, 25 dkg szalonna, petrezselyem. A feldarabolt hagymát a megtisztított leveszöldséggel forró zsírban megpároljuk, majd 1 liter forró vízzel felöntjük és hozzáadjuk a zöldborsót. Majd a megtisztított nyers burgonyát is hozzákeverjük és kb. 20 percig főzzük. Sózzuk és borsozzuk. A szalonnát vékony csíkokra vágjuk, külön serpenyőben ropogósra sütjük és petrezselyemmel együtt a borsós tálhoz keverjük. — Maga azt hiszi, hogy a cigányok mind tolvajok? — Hiszi a fene, hanem itt újabban sok mindennek lába kél. — Nem mi tettük azt. — Én nem tudom, ki tette, hanem így van. — Jól van, szomszéd úr, meg lesz oldva... Ezzel elment, még a pohár bort se fogadta el, pedig az minden látogatónak kijár. Mifelénk tudjuk, hogy mi az illem. Aztán sokáig nem találkoztunk, ha éppen egyfelé vitt az utunk, kötelezően megböktük a sapka szélét, de az „adjon- isten”-nél többre nem futotta. Jól van. Mi is kényesek vagyunk, a Gyokó is az, majd ki-ki megengesztelődik a maga kenyerén. A frontáttörés azt hiszem akkor történt, amikor kibújtak a földből a piros retkek, összeszedtem pár csokorra valót és leraktam a tanya elejébe. A Lőrinc-gyerekek ott bóklásztak, szokásuk szerint, és megálltak a retekcsomók előtt. Nézték. Szinte dülledt a szemük a nagy nézésben, s a két nagyobbik csak erőszakkal tudta visszahúzni a két picinyt, nehogy nekiessenek. Ahogy közel értem, elszállongott belőlem a düh, s hogy azért egészen föl ne adjam gazdavoltamat, úgy löktem eléjük: — Vihetiték. Osztán egyétek meg. Kincset vittek. Ragyogva és éhesen. Este elővettem Gyököt. — Nincs magának embersége? Miért nem termel a gyerekeknek legalább néhány szál retket, meg más egyebet is. — Uram, hol? Könnyen beszél maga, mert paraszt, van miben. Én? Szomszéd úr! Most én mondom, hagyjuk egymást békén. A kezébe nyomtam egy marék spenótot, főzze meg a felesége, mert kell a vas a gyerekeknek, meg adtam neki egy pohár bort is. Most elfogadta, sőt meg is dicsérte, hogy jobb mint a kocsmai. Még szép. Hát ezek voltak az előzményék. Mostanra megváltozott mifelénk a világ. Lőrincék ásnak, kapálnak, vetnek. Adtam nekik használatra egy darab földet. Amúgy is szurdik széle, birkózzanak vele, meg elmondtam, mit mikor kell vetni. Újabban macskák is vannak a környéken. A Gyokó gyerekei hoztak valáhonnan egy almot, etethetjük azokat is. Juli néni újabban megint az armageddoni csatával ko- kettál, amióta Törjék Gabi teleültette a fejét a képtelen ötlettel, hogy én azért adtam nekik azt a darab földet, termeljenek maguknak, akkor legalább nem lopnak tőlem, ha meg lopnak, akkor lesz honnan visszalopnom. Kismarjai tanár úr a két nagyöbbik Lőrinc-gyerek fejébe igyekszik valamelyes tudományt belecsöpögtetni, s ha máshogy nem boldogul, akkor az egykori iskolamesterek módszereihez folyamodik. A fene se nézné ki belőle, milyen szikrázó pofont tud adni ez a keszeg ember. Kovács úr elveszített egy szakkönyvet a zöldségtermesztésről, egy részét a Gyokó felesége megmentette, csak harmadát használták fel egyéb célra a gyerékek. Gyokó háza mögött fölütött egy sátrat. Újabban ott alszik. Most már nem lopnak a mi környékünkön. Legfeljebb a gyerekek, de azókkal már úgy Vagyunk, mint Kismarjai tanár úr méhéivel. LETENYEI GYÖRGY
