Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-21 / 92. szám
1977. április 21. A munkaügy közügy Irta: Karakas Löszlő, munkaügyi miniszter A termelés és a munka hatékonyságának emeléséről az utóbbi években egyre több szó esik. A munka termelékenységének emelkedése a fejlett szocialista társadalom felépítésének döntő tényezője. A hatékonyság és termelékenység az elmúlt évtizedek során sok alkalommal szerepelt fontos állami és pártdokumentumokban, de a mindennapi gyakorlatban is. Gazdasági fejlődésünkben ezek jelentősége azonban ma már a korábbinál nagyobb. Hazánk demográfiai helyzete úgy alakult, hogy a gazdaság fejlődésével párhuzamosan lényegében kimerültek a külső munkaerő-források, a vállalatok legfőbb törekvése ma már a meglevő munkaerő-állományt megtartani. A nyereségérdekeltségi rendszer alapvető vállalati érdekké teszi a dolgozók bérének fejlesztését és a vállalati álló- _ alapok bővítését is. Ennek előfeltétele meghatározott nyereségtömeg, ez viszont döntő mértékben a termelés növekedésétől függ. A munkaerőforrások kimerülése miatt a termelést csak a munka termelékenységének emelése útján növelhetjük. Ilyen értelemben válik közüggyé a hatékony munkaerőgazdálkodás, amely egyik eleme a termelékenység növelésének. A szocializmus ismert elve, hogy össze kell kapcsolni a dolgozók munkabérét a teljesítményeikkel. A termelés és a gazdálkodás meghatározott körében csak ott kerülhet sor a bérek emelésére, ahol — a különféle mutatókkal mért — a munkateljesítmények is emelkednek. A teljesítmények emelésének feltétele a folyamatos anyag- és munkaellátás, a körültekintő munkaszervezés. Emellett feltétele a munkafegyelem javulása, a belső munkaerő-tartalékok fokozatos felhasználása, esetenként a munka intenzitásának emelése. Társadalmi méretekben igaz, hogy a fogyasztás a termelés függvénye. Ezt az elvet következetesen érvényesíteni kell a vállalati szintű jöve- oelemszabályozásban, de az üzemek, brigádok és az egyes személyek bérezésében is. AZ 1976-OS ÉV TAPASZTALATAI Az elmúlt év az V. ötéves terv induló éve volt. A sajtóban több oldalról értékelték már gazdasági eredményeinket és problémáinkat, ösz- szességében a népgazdaság az elmúlt évben' egészségesen fejlődött. A termelés növekedési üteme a tervezettől kis mértékben elmaradt, ugyanakkor javult a gazdaság egyensúlyi helyzete. Az egyensúlyi feltételek javulása megmutatkozott a vásárlóerő és az árualap alakulása terén, de a külgazdaságban is. Az egyensúly javulásához hozzájárult az a tény, hogy az elmúlt évben a bér a termelés növekedésével összhangban alakult, illetve a termelékenység emelkedése a legtöbb ágazatban meghaladta a termelés emelkedését. Nem fokozódott tovább a munkaerőhiány, valamelyest mérséklődött a munkaerő- mozgás. A munkaerő-gazdálkodás feladatait összegező'ismert minisztertanácsi" határozat végrehajtására területi, ágazati és vállalati programok születtek, ezek nyomán kezdeti eredményekről is beszámolhatunk. Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítése kulcsfontosságú az egész V. ötéves terv szempontjából. Ezért fontos feladatunknak tekintjük a munkaügyi téren elmúlt években tapasztalt kedvező tendenciák erősítését. NEM AZONOS ÜTEMBEN A feladatot talán elvileg könnyebb megfogalmazni, mint az elvi követelmény alapján a gyakorlati döntéseket meghozni. Arról van szó, hogy a népgazdaság minden ágazata, alágazata, vállalata nem fejlődhet egyforma ütemben. Ebben nemcsak a munkaerőhelyzet játszik szerepet, hanem a gazdaság sok más tényezője is. A szelektív- intenzív fejlesztés hiányosságai elsősorban a munkaerő- helyzet feszültségeiben jelennek meg. Ezt azzal jellemezhetjük, hogy sok esetben a legmodernebb, legújabb termelő berendezéseket nem tudjuk munkaerőhiány miatt ésszerűen kihasználni Bár a problémák legélesebben a munkaerőhelyzetben mutatkoznak, megoldásukhoz nem elsődlegesen munkaerő-gazdálkodási eszközökre van szükség. Az alágazatokat és vállalatokat, a fontosabb vállalati profilokat a fejlesztés üteme és ésszerűsége szempontjából sorolni kell. A sorolásnál érvényesíteni kell az ágazati és vállalati termelési politika minden követelményét. A soroláskor megalapozott vezetői döntések szükségesek arra, hogy mely alága- zatok, mely vállalatok és mely termelési profilok termelését szükséges fejleszteni, illetve stagnáltatni, esetleg visszafejleszteni. Ezek valóban nehéz döntések, hiszen egyidejűleg intézkedni kell a visszafejlesztésből vagy bizonyos termelési profilok megszüntetéséből származó hiányok pótlásáról, akár a fogyasztási, akár a beruházási javak piacán jelenik meg ez a hiány. Az említett sorolás végrehajtásában élen jártak a megyei tanácsok, keresték a kapcsolatot a vállalatokkal és az ágazati minisztériumokkal, ahol e tekintetben még lassú az előrehaladás. AZ EMBERI TÉNYEZŐK A külső munkaerő-tartalékok kimerülése miatt a munkaerő-átcsoportosítás gazdaságunkban szükségszerű jelenség, egyenes következménye az előzőekben említett szelektív-intenzív fejlesztésnek. A munkaerő-átcsoportosítás csak akkor sikeres, ha a termelés gazdaságossági problémái mellett megfelelő figyelmet fordítunk az emberi tényezőkre. Arra kell törekedni, hogy új munkahelyre kerülő dolgozók számára munkájuk szakmai perspektívát jelentsen és anyagilag is megtalálják számításaikat. A nehezebb feladat nem annak kijelölése, hogy hová kerüljenek az átcsoportosított dolgozók, hanem a „honnan” okos megválasztása. A választ az ágazatok és vállalatok felelős vezetőinek kell megadniuk attól függően, hogy kiknek a döntési szférájáról van szó. E tartalékok nagyságrendjének megítélésében sokféle véleménnyel találkozhatunk. Vannak azonban olyan objektív tényezők, amelyek viszonylagos egyértelműséggel utalnak tartalékokra, azok hozzávetőleges nagyságrendjére is. Ilyen tényező pl. a termelés ütemessége, illetve a termelési színvonal havi, negyedévi és évi hullámzása. Ilyen tényező az energia-diagram, amely mutatja a felhasznált energia mennyiségének nagyfokú változását egy műszakon belül. Bizonyítják a belső munkaerő-tartalékok létezését a különböző munkanap-fényképezési eljárások, a műszeres munkamérés és más módszerek. A vállalatok fokozatosan kényszerülnek arra, hogy e tartalékokat feltárják és hasznosítsák. A TERÜLETI MUNKAÜGYI TERVEZÉS A megyei párt- és állami szervek nagy gondot fordítanak a területi politikai foglalkoztatási koncepciók meghatározására, a tervszerű — a megye gazdasági adottságait és a megyei népesség igényeit egyaránt figyelembe vevő — munkaerő-gazdálkodásra. A megyei tanácsok már az V. ötéves terv készítésekor felmérték a munkaerő-egyensúly területi problémáit és ennek alapján határozták meg a szükséges intézkedéseket. Az intézkedések között szerepel a területi és az ágazati irányítás jobb összhangjának létrehozása. Tapasztalataink szerint egyre több vállalat és gazdálkodó szerv ismeri fel annak jelentőséget, hogy a területi szervekkel együttműködve saját munkaügyi tevékenységük reálisabb lesz. E téren azonban előrelépésre van szükség, mert egyes vállalati és ágazati vezetők még mindig figyelmen kívül hagyják az adott terület munkaerő-gazdálkodási adottságait, elképzeléseiket nem egyeztetik a tanácsi szervekkel, aminek később a kárát láthatják. Szeptember 15 - október 30 A Magyar Rádió Tolna megyében Az első adásoknál tartott a Magyar Rádió Nógrád megyei akciója, amikor megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy a következő Tolna megyében lesz. Sorrendben a tizennegyediket rendezik nálunk. Ez az 1970-ben útjára indított sorozat, amelynek az eddigi eredményéhez tartozik, hogy tizenkétezer új előfizető jelentkezett és több mint száz- húszezer korszerű vevőkészüléket adott el a kereskedelem. Ez azonban az akciónak csupán az egyik, bár egyáltalán nem jelentéktelen oldala. A másik rész az, hogy a rádió műsoraiban ilyenkor megszaporodnak a soron lévő megyéről szóló adások. Jelentős segítség ez a megye saját házatájának jobb megismeréséhez, az örömök és gondok számbavételéhez. A tudósítások, riportok, összeállítások természetesen kitűnő alkalmat adnak a közösségek munkájának, eredményeinek országos bemutatására is. Röviden szólva: jó szolgálat annak érdekében, hogy egyre többen hallgassák és fogadják barátként, társként a rádiót és rendszeresen figyeljék a műsorokat. Az előkészítő tárgyalások során született megállapodás értelmében szeptember 15. és október 30. között lesz a Tolna megyei akció. A terv szerint ötvenhat műsor szól majd a megyéről, a megyéből. Ez természetesen még változhat, de mint az előző akciók szervezői elmondották, a tapasztalat szerint mindig gyarapodott az előzetesen elfogadott program. A rádió mellett a televízió is több műsort ad a megyénkről ebben az időszakban. A részletes ismertetésre természetesen visszatérünk, most előzetesként csak any- nyit, hogy lesz kedvezményes rádióvásár, az új előfizetők egy meghatározott időre díj- mentességet kapnak, egy hónapig díjmentesen megküldik részükre a Rádió- és Televízióújságot, a készülékek vásárlásához az OTP külön kedvezményt ad. Aligha jóslás azt mondani, hogy az akció végére Tolna megyében tovább növekedik majd a rádió, a rádiózás híveinek száma, és ez várhatóan a vevőkészülékek számában is tükröződik, ami egyébként már jelenleg is meghaladja az országos átlagot, hiszen nálunk minden száz háztartásból 78 rendelkezik rádióval. f'tcxnaN , ÍíEPUJSAG 3 A tomerömű-építkezés Az erőműből két méter átmérőjű csöveken távozik majd a meleg víz. A csövek szigetelése harminc évre szól. A hidegvíz-csatorna egyik vége, az épülő kikötővel. ARRÓL már hírt adtunk régebben, hogy az atomerőműhöz vezető hidegvíz- (hűtővíz-) csatornát a Duna felőli részen meghosszabbították, vagyis összekötötték a folyóval. Az erőmű irányában majd akkor hosszabbítják a csatornát, amikor elkészül a vízkivételi mű és egészen ódáié engedhetik a vizet. Ezt meg is írtuk a vízkivételi mű építésének bemutatásakor. Kell tehát hideg víz az erőmű üzemeltetéséhez, a reaktorok hűtéséhez, mégpedig rengeteg. A hűtővíz természetesen fölmelegszik és el kell távolítani, más irányban. Javában épül ez a rendszer is. Az elnevezése összefoglalóan: me- legvíz-elvezető rendszer. Igen nagy és sokrétű feladat az elkészítése. A 26-os Állami Építőipari Vállalat munkái közé tartozik. Vegyük sorba a rendszer részeit, az erőműtől a Dunáig. A főépületből, tehát az erőműből nyolc igen vastag csövön kijövő meleg vizet (2, illetve egy méter átmérőjű csöveket helyeznek el a hideg és meleg víznek) zárt, 500 méter hosszú vasbeton csatorna gyűjti össze és továbbítja a nyílt medrű melegvíz-csatornába, szint-tartó bukón keresztül. Tehát olyan építmény lesz ez a rész, ahol mindig a kívánatos szinten marad a vízmagasság. Nem lesznek szivattyúk a meleg vizet elvezető rendszernél, hanem gravitációs úton, egyszerű folyóssal távozik a víz. A nyílt medrű melegvíz- csatorna 1100 méter hosszú, már elkészült, csak a torkolati rész hiányzik, a Dunánál. Rendkívül nagy meder ez is, akár a hidegvíz-csatorna, amit a korábbi években atomos tónak neveztek a paksi emberek, amikor még nem volt összeköttetés a Dunával es a széles, hosszúkás alakú mély víz tónak számított. A meleg víz elvezetéséhez épített, nyitott medrű csatorna olyan nagy mennyiségű víz befogadására alkalmas, hogy amikor már 4000 megawatt teljesítményűre építik ki az erőművet, vagyis erőmű-sort létesítenek, akkor is el tud folyni a meleg víz ebben az egyetlen mederben, összehasonlításként megemlítjük: az első erőműépület, amelyből nyolc hatalmas csövön jön majd ki a meleg víz, csupán 880 megawatt teljesítményre épül. Természetesen minden újabb főépületből külön csatlakozást kell majd építeni, újabb kétméteres csöveket elhelyezni a föld alatt és így eljuttatni a meleg vizet a hatalmas, nyílt medrű csatornába. A meder oldalát, rézsűjét mintegy 30 kilós betonlapokkal burkolták be, hogy ne mossa a víz. A rengeteg, speciális formájú, egymásba jól kapaszkodó betonlapot a helyszínen, a mederfenéken gyártották. Óriási volt itt a földmunka, amit a FÖLDGÉP vállalat kirendeltségének dolgozói végeztek, és óriási a betonmunka. A már említett, közbeeső, 500 méter hosszú gyűjtőcsatorna is vasbetonból készül. Most kezdték építeni a 26-os ÁÉV dolgozói, miután a földmunkát befejezték. Ez a csatorna négyszögletes alakú, olyan, mintha egy gyufásdo- boz külső, „ráhúzós” részét fölnagyították volna iszonyú nagyra és az feküdne a földbe ágyazva. Rendeltetése egyébként nemcsak az, hogy a nyolc csövön az erőműből érkező meleg vizet továbbadja a nyílt medrű csatornának, hanem ebből a zárt, szögletes csatornából ágazik le a „me- legvíz-visszakeverő csatorna” (szintén 500 méter hosszú), amely elvezeti és bejuttatja a hidegvíz-csatornába a meleg víz egy — kisebb — részét télen, hogy megakadályozza a jégtáblák képződését, illetve odaúszását a vízkivételi műhöz. KÜLÖNÖS látványt nyújtanak a már elkészült és készülő óriás csatornák az egy- ty>ri birkalegelőn, a kopár és részben feltöltött határrészen. Az erőműnél jellemző nagy méretek itt még jobban érzékelhetők, a fél- és egykilo- méteres távolságokat járva, nézegetve. GEMENCI JÓZSEF A zárt vasbeton gyűjtőcsatorna építése most kezdődött. A nyílt medrű melegvíz- csatorna egy szakasza. Fotó: Gottvald Károly. A meleovíz-elvezető rendszer
