Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

2 ^PÚJSÁG 1971. április 20. Waldheim nyilatkozata Befejeződtek a szovjet-szíriai tárgyalások Lengyel kormánynyilatkozat a leszerelésről A nemzetközi béke és biz­tonság fenntartása jelenti to­vábbra is az ENSZ fő fel­adatát — állapította meg Kurt Wald'heim, a világszer­vezet főtitkára New York­ban az ámerikai ENSZ- társaság előtt mondott be­szédében. Hangsúlyozta a fegyverkezési verseny meg- szünetésének és a leszerelés megvalósításának szükséges­ségét. Rámutatott arra, hogy e problémák megoldása nél­kül lehetetlen a tartós béke biztosítása. Kurt Waldheim a továb­biakban kiemelte a közel- keleti, a ciprusi és a dél­afrikai háborús tűzfészkek felszámolásának szükségessé­gét. Ezzel összefüggésben síkraszáldt a genfi közel- keleti békekonferencia mi­előbbi összehívása mellett. Az ENSZ szerepéről szólva fontos feladatként említette a Biztonsági Tanács műlcö- dése hatékonyságának foko­zását. Kedden délelőtt Moszkvá­ban folytatódtak és befeje­ződtek a szovjet—szíriai tár­gyalások. A tárgyalásokról kiadott hivatalos közlemény szerint a felek a szovjet—szíriai együttműködés jelenlegi ál­lásáról és továbbfejlesztésé­nek távlatairól, valamint szá­mos időszerű nemzetközi problémáról cseréltek véle­ményt. Mindkét fél kifejez­te szilárd eltökéltségét, hogy a jövőben is folytatják erő­feszítéseiket a nemzetközi enyhülési folyamat elmélyí­tése és az államok közötti együttműködés aktivizálása, és a közel-keleti válság át­fogó rendezése érdekében. A közel-keleti rendezést a há­borúk útján történő terület- szerzés megengedhetetlensé- gének elve alapján és annak az elvnek érvényesítése ré­vén kell megvalósítani, hogy minden közel-keleti állam­nak joga van a független lé­tezésre és a biztonságra. Carter energiatakarékosságot sürget Washington, Heltai And­rás, az MTI tudósítója je­lenti : „'Nemzeti katasztrófa fe­nyegeti az a'meri'kai népet, ha nem hagynak fel a pazarló energiafogyasztással” —mon­dotta James Carter hétfő es­ti tv-beszédében. Az elnök beszédét vala­mennyi nagy tv- és rádió- hálózat közvetítette. Carter drámai hangvétellel támasz­totta alá a kormány energia- programját. — A kőolaj- és földgáz- készletek, amelyek az Egye­sült Államok energiafelhasz­nálásának 75 százalékát ad­ják, kimerülöben vannak — érvelt James Carter. — A hazai termelés évi 6 száza­lékkal csökkent, miközben a behozatal az elmúlt 5 évben megduplázódott. 1971-ben 3,7 milliárd, az idén — vár­hatóan — 45 milliárd dollárt adnak ki külföldi olajra. Fennáll az a veszély, hogy az ország függőségbe kerül a szállítóktól. Carter elismerte, hogy egyes javaslatai „kényelmet­lenséggel és áldozatokkal” járnak majd, de érvelése sze­rint az energiakérdés meg­oldása — a háború elkerülé­se mellett — a mai nemze­dék legfontosabb feladata. Az elnök a takarékosságot jelölte meg a legfontosabb célnak. A program — állítá­sa szerint — egyenlő, ará­nyos terheket ró majd az iparra és a lakosságra. A kormány tervei előirá­nyozzák, hogy 1985-re: — felére csökkentik az olajbehozatalt, — évi két százalék alá szorítják az energiafelhasz­nálás növekedését, — kétharmadával, évi egy- milliárd tonna fölé emelik a széntermelést, — hőszigetelik az otthonok 90 százalékát és az összes új épületet, — több mint fél évre ele­gendő stratégiai olajtartalé­kot képeznek, — 2,5 millió háztartásban hasznosítják a napenergiát. Carter beszédének alapját a Cl A felmérése képezte. A moszkvai Kremlben befejeződtek a szovjet—szíriai legmagasabb szintű megbeszélések. Baloldalt a Hafez Asszad államfő vezette szíriai, jobboldalt a szovjet kül­döttség, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára vezet. A Szovjetunió és a Szíriai Arab Köztársaság ezzel kap­csolatban hangsúlyozza min­den 1967-ben megszállt arab terület felszabadításának szükségességét, a Palesztinái arab nép elidegeníthetetlen jogai, köztük az önrendelke­zésre, önálló, független pa­lesztin állam megalapítására vonatkozó jogai biztosításá­nak szükségességét. Dél-Zaire-ben folytatódnak a harcok A TASZSZ keddi zairei helyzetjelentése megállapít­ja: Dél-Zaire-ben folytatód­nak a harcok a marokkói— zairei egyesült erők és Sha­ba tartomány felkelő lako­sai között. Hírügynökségi jelentések szerint a felke­lők soraiban harcol a zai­rei hadsereg több volt ka­tonája is. A felkelők az or­szág déli vidékén nagy te­rületek felett gyakorolnak ellenőrzést. Katonai szakér­tőknek az a véleménye, hogy ha a felkelők a par­tizánhadviselés taktikájá­hoz folyamodnak, akkor a konfliktus meghatározha- tatlanul hosszú ideig elhú­zódhat. Az amerikai Newsweek a zairei eseményeket értékel­ve hangsúlyozza: már a kez­det kezdetén világos volt, hogy Franciaország aktív beavatkozását Washington­ban is jóváhagyták. Magas beosztású francia és ameri­kai politikusok titkos talál­kozókon tüzetesen megvitat­ták a zairei válságos hely­zetet. A New York Times kato­nai szemleírója jól tájéko­zott forrásokra hivatkozva rámutatott, hogy a marok­kói intervenciót részben Szaúd-Arábia pénzeli. A bagdadi Al-Irak egyik legutóbbi kommentárjában erélyesen elítélte néhány arab rendszer beavatkozá­sát Zaire belügyeibe. Az iraki haladó lap követelte, hogy üljön össze az Arab Liga és vitassa meg Egyip­tom, Marokkó és Szudán zairei intervencióját. A Béke-világtanács fel­hívással fordult a világ köz­véleményéhez, javasolva: szervezzenek nemzetközi til­takozó kampányt az ellen, hogy az Egyesült Államok, Franciaország és más or­szágok beavatkoznak Zaire belügyeibe. A Béke-világta­nács felhívta a figyelmet annak veszélyére is, hogy a nemzetközi imperializmus, kihasználva a zairei helyze­tet, újabb intervenciót ké­szít elő Angola ellen. Bizóóytalaii A tókes országokban elvégezték az első negyedév gazda­sági eredményeinek és kudarcainak az elemzését, s napvilá­got láttak a tényszámokon alapuló előrejelzések az év végéig. ^z Egyesült Államokban például a legismertebb magán­kézben lévő elemzőintézétek (Chase Econometrics, Data Re­source. stb.) a kormány hivatalos programjától és propagan­dájától függetlenül arra a következtetésre jutották, hogy az infláció rátája az egész esztendőre kivetítve aligha csökken 6 százalék alá, a munkanélküliek száma pedig akkor sem szorulhat 7,3 százalék alá, ha a kormány — Carter ígéretei­hez híven — beindít néhány olyan állami beruházási prog­ramot, aminek élénkítőleg kell hatnia a gazdaság egészére. NÖVEKEDÉS VAGY INFLÁCIÓ A termelés növekedése az első negyedévben 4.3 százalé­kos .volt. Az elemzők véleménye nagyon eltérő a későbbiek­ben várható fellendülésről. A második negyedévre egyesek 10 százalékot meghaladó fejlődést várnak, mások ennél majd­nem harmadrésszel kevesebbet. De nincs vita az amerikai közgazdászok között arról, hogy a termelés bővülése a har­madik és a negyedik negyedévben újfent lassuló irányzatú leszt. A legkevésbé optimista Chase Econometrics szerint (ez az intézet a roppant befolyásos Chase Manhattan Bank, tehát a Rockefeller-ház nézeteit tükrözi) az utolsó negyedévben 2,5 százaléknyira zsugorodik a növekedés. Aggodalomra azonban nem is annyira a várható lassuló irányzat ad okot az amerikai gazdaság vezetőinek, mint az a körülmény, hogy az év utolsó negyedére az infláció felgyor­sulását várják. A 7—9 százalékosra becsült pénzromlás a fel- duzzasztott állami kiadások következménye lesz. Ám de álla­mi injekciók nélkül a növekedés maradna a várakozások alatt, s a munkanélküliek aránya közelítené meg ismét a keresőképes lakosság 10 százalékát. Ez viszont Carter és demokrata pártjának a politikai létalapját kezdené ki. NYUGAT-EURÓPAI KILÁTÁSOK Nyugat-Európára vonatkozóan rendelkezésünkre áll az ENSZ európai gazdasági bizottságának összefoglalója, ami objektívabb az egyes kormányok nyilvánosságra hozott ada­tainál. Eszerint az 1976-ban regisztrált gyorsabb gazdaság- növekedés, amitől a 74—75-ös válság következményeinek a teljes -felszámolását remélték, már a múlté. Nyugat-Európa gazdasági növekedése idén nem haladja majd meg a 3 szá­zalékot, s az infláció lényegében tovább grasszál, mert a ta­valyi 10,5 százalékos pénzromlással szemben idén az enyhülés minimális: kilenc százalékot ezúttal is elér majd az érték- telenedés. Különösen veszélyesnek ítélik a genfi elemzők azt, hogy a hagyományosan „rossz pénzű” országok, tehát Anglia, Olaszország, Franciaország, Dánia és Belgium, illetve a stabi­litásnak elsőbbséget adó nemzetgazdaságok, tehát a nyugat­német, az osztrák, a svájci, a holland, a svéd és a norvég inf­lációs rátái között a különbség csökkenni fog. Magyarul: az utóbbi csoport viszonyai romlani fognak. Az NSZK helyzetét tekintve — s világgazdasági súlya következtében ez sohasem nyugatnémet belügyi — a leg­nagyobb probléma a munkanélküliség 4,6 százalékos aránya. Ez ugyan sokkal alacsonyabb az amerikainál, de a két ország viszonyai azért nem hasonlíthatók össze, mert az amerikai monopoltőke mindig is jelentős tartalékhadsereggel operál, az NSZK-ban viszont a szakszervezetek a második világ­háború utáni évtizedekben kiharcolták a teljes foglalkozta­tottságot. Tehát emitt a 4,6 százalék társadalompolitikailag fájdalmasabb, mint amott a 7,3 százalék! Az inflációval is az a helyzet, hogy a stabilitásra szok­tatott, arra nevelt társadalmak sokkal érzékenyebben reagál­nak politikailag is a pénzromlásra, mint a papírpénzhalmok­hoz évtizedek óta hozzászokott olaszok vagy belgák. GYÖKEREK A bajok gyökerét a szakemberek mindenütt abban a tényben látják, hogy a nyersanyagárak robbanásszerű növe­kedése nyomán felborult fizetési mérlegeket sehol sem si­kerül ismét kiegyensúlyozni. Emiatt bizonytalanná vált a világpiac, hullámzóak, vagy éppenséggel romlanak az export- lehetőségek. Csak tetézi a bajokat a .tőkés világ -pénzügyi rendszerének krónikus ziláltsága, az értékviszonyok bizony­talansága, ami korábbi keletű. A nyugati gazdaság parancsnoki bídjain mindenütt olyan férfiak állnak, akik a híres angol közgazdász, Maynard Keynes tanítványai. Ók azt szokták meg, hogy -stabil valuta- árfolyamok mellett az állami gazdaságpolitika eszköztárával időnként beavatkoznak a piaci (mechanizmus teremtette hely­zetbe, s a dolgok mennek a kívánt irányba. A tőkés világ azonban túljutott ezen, a második világháborút követő álla­potán. Problémái mások és másként összetettek most, mint 1970 előtt. A láz, amitől szenvednek a (fejlett ipari államok, azoknak a „csínytevéseknek” a következménye, amik Viet­namban, a szélsőséges fegyverkezési programokkal, s nem utolsósorban azoknak az árarányoknak a mesterséges fenn­tartásával történték, amelyek még a gyarmati rendszerből maradtak ránk. HAJDÚ JÁNOS A lengyel lapok keddi számukban hozták nyilvánosságra a lengyel kormány nyilatkozatát az ENSZ-közgyűlés leszere­lési ülésszakának összehívásáról. A lengyel kormány nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a fegyverkezési verseny megállítása és hatékony leszerelési megállapodás elérése a nemzetek közösségének legfontosabb és legsürgősebb feladata. A dokumentum kiemeli, hogy Lengyelország támogatott és támogat minden realista kezde­ményezést és javaslatot, amely elősegítheti a politikai enyhü­lésnek katonaival történő kiegészítését. Tisztában lévén azzal, hogy egyes nagyhatalmak állás- foglalása következtében nem történtek konkrét lépések a le­szerelési világértekezlet azonnali összehívására, Lengyel- ország támogatta az el nem kötelezett országok múlt év au­gusztusában Colombóbán elfogadott javaslatát, amely az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdéseknek szentelt rendkívüli ülésszakának összehívását indítványozta. Lengyelország ezt a tanácskozást a világértekezlet előkészítése fontos szakaszá­nak tekinti. V. A dokumentum szerint a rendkívüli ülésszak munkájá­nak alapjául az 1976. szeptember 28-i a fegyverkezési verseny megállításáról és a leszerelésről szóló szovjet memorandumba foglalt átfogó akcióprogram, a colombói politikai nyilatkozat néhány javaslata és az ülésszakon beterjeszthető esetleges egyéb javaslatok szolgálhatnak. A rendkívüli tanácskozásnak meg kellene határoznia a leszerelési világértekezlet össze­hívásának időpontját és elfogadnia az annak munkájára vo­natkozó javaslatokat. A rendkívüli ülésszaknak egy olyan politikai nyilatkozatot kellene megszövegeznie, amely a le­szerelési megállapodások valamennyi alapelvét tartalmazná. A rendkívüli ülésszaknak a leszerelés problémájával konst­ruktívan, tárgyilagosan és reálisan kell foglalkoznia és semmi olyat sem szabad tennie, ami -bonyolultabbá vagy nehezebbé tenné a különböző szinteken folyó leszerelési tárgyalásokat. Az ülésszaknak tartózkodnia kell olyan határozatok elfoga­dásától, amelyek más államok rovására előnyt biztosítanának egyes államoknak vagy államcsoportoknak. Az ülésszak ha­tározatainak megfelelő súlyt és gyakorlati végrehajtásukra garanciát csak valamennyi állam jóváhagyása biztosíthat. A lengyel kormány álláspontja szerint az előkészítő bi­zottságban aránytalanul kevés szocialista állam kapott helyet, holott ezeknek az országoknak fontosságát és sokéves tevé­kenységét e téren senki sem kérdőjelezheti meg. LAPZARTA BUDAPEST Hazaérkezett az MSZMP KB küldöttsége, amely Győ­ri Imrének, a KB titkárának vezetésével részt vett a Nyu­gat-berlini Szocialista Egy­ségpárt április 15—17. kö­zött tartott V. kongresszu­sán. HANOI A francia kormány meg­hívására kedden hivatalos látogatásra Franciaország­ba utazott Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke. Pham Van Dong — mint az AFP hírügynökség je­lentette — kedden kora dél­után megszakította útját Pekingben. BUDAPEST Kedden Budapesten, a néphadsereg tiszti klubjá­nak nyári helyiségében meg­kezdődött a szocialista or­szágok írószövetségi vezetői­nek 14. találkozója. A tanácskozás keddi nap­ján Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke elnökletével megtárgyalták a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szerepét az irodalom fejlő­désének jelenlegi szakaszá­ban. A Dobozy Imre beszámo­lóját követő vitában vala­mennyi delegáció képviselő­je felszólalt. TOKIÓ Japánban folytatódik a munkások és az alkalmazot­tak tavaszi béroffenzívája. Kedden kilencvenhat órás sztrájkba léptek a közalkal­mazottak. A sztrájkolok a tavaszi offenzíva akcióbizottsága ál­tal javasolt átlag tizenöt százalékos béremelésért szállnak síkra. Kedden éj­félkor újabb, ezúttal hetven­két órás sztrájkot kezdtek a japán államvasutak dol­gozói, szerdán pedig csatla­koznak a sztrájkoló közal­kalmazottakhoz a nagyvá­rosi közlekedési vállalatok alkalmazottai is. PÁRIZS Egy párizsi kórházban kedden öngyilkosságot köve­tett el Gerard Amnrich, Franciaország volt vatikáni nagykövete, aki február ele­jén súlyos depressziós ro­hamban megölte feleségét és két gyermekét. Gerard Amnricht-.t április elején el­mebetegnek nyilvánították és ezért nem állították bí­róság elé. Díjnyertes fotó: A libanoni dráma A World Press Photo nagy díjas riportképe: A libanoni dráma: a felvételt a francia Gamma hírügynökség fo­tóriportere, Francoise Demulder készítette.

Next

/
Thumbnails
Contents