Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-19 / 90. szám
2 ^PÚJSÁG 1917. április 19. Befejeződött a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) számára elengedhetetlen a tanulás, s társadalmunk szocialista fejlődésének fontos feltétele, hogy az emberek életmódjában is mindinkább a szocialista vonások érvényesüljenek. Néhány elhangzott javaslattal külön is foglalkozott. Egyebek között azokkal, amelyek azt szorgalmazzák, hogy a mozgalomtól ma még távolálló embereket is nyerjék meg, belőlük is neveljenek szocialista szellemű munkásokat. Hangsúlyozta, hogy nem szabad lemondanunk A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának küldöttei az üzemi kollektíváktól, a vállalati és ágazati tanácskozások résztvevőitől kapott megbízás alapján értékelték a szocialista brigádmozgalom tevékenységét és állást foglaltak a mozgalom további, minőségi fejlesztésében. Az állásfoglalásban a tanácskozás küldöttei a mozgalom nevében magukénak vallják pártunk politikáját, az MSZMP XI. kongresszusán kitűzött célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének programját. A szocialista brigádmozgalom előrehaladásának legfőbb feladataként jelöli meg az állásfoglalás, hogy a mozgalom tevékenysége a termelésben, a művelődésben és a közéletben egyaránt fejlődjön. Ez megköveteli a munkafegyelem javítását, a felelősség növelését, a kezdeményezőkészség tömegméretű kibontakoztatását. A szocialista -brigádmoz- galom többet tesz és még többet akar tenni a kötelességnél. Példát mutat, a munkában pontosságra, fegyelemre, minőségre, takarékosságra, a haladóra, az újra törekszik, s arra, hogy megszűnjön a lazaság, a pazarlás, a társadalmi tulajdon megkásenkiről, minden emberi értékre, valamennyi munkáskézre szüksége van társadalmunknak. A szocialista brigádmozgalomnak egyik legszebb törekvése éppen az, hogy emberséggel bánjon az emberekkel, s mindenkit, akit lehet, neveljen becsületes dolgozóvá. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott összefoglalója után egyöntetű szavazással elfogadták a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának állásfoglalását. A kétnapos tanácskozás Borbély Gábornak, a KISZ KB titkárának zárszavával ért véget. rosítása. A szocialista brigádok jelenlétének tükröződnie kell a munka minőségének javulásában, a tervek teljesítésében, a határidők betartásában, a munkához való szocialista viszony fejlődésében. Az állásfoglalás felhívja a brigádokat, hogy segítsék a gazdálkodás hatékonyságának javulását, vegyenek részt a munka- és üzemszervezésben, az újítómozgalomban, gyarapítsák szakmai ismereteiket. Szerezzenek érvényt a gazdálkodást előrevivő kezdeményezéseik, javaslataik megvalósulásának. Segítsék saját munkaterületükön és környezetükben az anyaggal, az energiával, a berendezésékkel, a munkaidővel és a munkaerővel való ésszerű takarékos gazdálkodást. Növeljék a munka biztonságát, óvják egymás egészségét, javítsák munka- körülményeiket. A tanácskozás résztvevői úgy ítélik meg, hogy mindenütt, ahol lehetséges, az értelmiségi munkakörökben is, meg kell szervezni a szocialista brigádokat. Hangsúlyozzák azonban, hogy nem a forrná az elsődleges, hanem az, hogy az értelmiségi dolgozók is szervezettebben és következetesebben vegyenek részt a szocialista brigádmozgalom céljainak megvalósításán. A továbbiakban az üzemi, a munkahelyi demokrácia érvényesülésének jelentőségét hangsúlyozza az állás- foglalás, kiemelve, hogy társadalmunkban szükség van minden dolgozó gondolatára, javaslatára, véleményére. A tanácskozás arra kéri a szocialista brigádokat, hogy következetesen éljenek jogaikkal, mondják el véleményüket és javaslataikat, igényeljék a választ, és kérjék számon a szükséges intézkedéseket. Használják fel az üzemi demokrácia fórumait is arra, hogy erősödjék a kollektivitás, az egymás iránti felelősség, a munka szerinti értékelés és elismerés, a józan kritikai szellem. Az országos tanácskozás küldöttei szükségesnek tartják, hogy a szocialista brigádok gyorsabban lépjenek előbbre a közösségi gondol- kodásban, a művelődésben, életük szocialista módon való alakításában. Tegyenek többet a szocialista emberi értékek megbecsüléséért és terjesztéséért. A szocialista brigádoknak kötelességük szakmailag és politikailag állandóan továbbképezni magukat. Ennek folyamatos, egyéni tervét is ki kell dolgozniuk. Ugyanakkor szorgalmazni kell az alapműveltség megszerzését, indokolt esetben a még magasabb szintű továbbtanulást. A kulturális vállalásokat pedig mindenütt ahhoz igazítsák a brigádok, hogy ki hol tart a szakmai tudás, a műveltség, a közösségi emberré válás útján. A szocialista emberré, szocialista brigáddá válás folyamatában az eredmények különbözőek, és a sikerek mellett helyenként hiányosságokkal is találkozni. A szocialista brigádmozgalom munkájának minőségi fejlesztése megkívánja a formális vonások elleni határozott fellépést, mert a bürokrácia, a formalitás elfásítja és béklyóba köti az öntevékenységet, a kezdeményezőkészséget. Szükséges, hogy növekedjék a brigádok száma, de most arra kell a figyelmet összpontosítani, hogy a meglévő brigádok kellő segítséggel eleget tegyenek vállalásaiknak és csökkenjen az igazolatlan mulasztások, a fegyelemsértések száma, szüntelenül növekedjék a jó minőségű áruk aránya, erősödjék a szocialista közgondolkodás és a művelődés. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozzák, hogy a szocialista brigádok tevékenységét megítélni csakis munkájuk minősége, a brigádtagok fegyelme, magatartása, nem pedig a megtett vállalások meny- nyisége alapján lehet. A formalizmus elleni harcban a brigádok igénylik a munkahelyi vezetők nagyobb segítségét, a bürokratikus jelenségek felszámolását. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozók nemes törekvéseinek érvényesülését formális vállalásokkal és értékelésekkel, a szocialista címek odaítélésének felszínességével fékezzék. Befejező részében az állás- foglalás lelkesen üdvözli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott széles körű munkaversenyt, amellyel munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk kívánja köszönteni a nagy ünnepet. A kezdeményezés egyben kifejezi a magyar munkások szocialista hazafiságát és proletár nemzetköziségét. A tanácskozás örömmel állapítja meg, hogy a csepeli példa nyomán indult mozgalom széles nemzetközi visszhangot váltott ki, amelyben kifejezésre jut a szocialista országok munkásainak közös érdeke és felelőssége. A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása arra kér minden brigádot, brigádvezetőt és brigádtagot, hogy állásfoglalását tanulmányozzák, és beszéljék meg brigádértekezleten az állás- foglalás megvalósításából adódó saját tennivalóikat. A tanácskozás állásfoglalása Az USA katonai törekvései Cyrus Vance amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása óta foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt: vajon az USA új kormányz ata valóban azzal a felelősséggel vizsgálja-e az eny hülés. a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolat ainak alakulását, amelyet napjaink realitása megkíván. Az átértékelés kínos folyamata Washingtonban mé g nem ért véget és így jelenleg is az 1960-as évek vé gén kialakult, bár azóta többször módosult amerikai globálpolitikai és a hozzá kapcsolódó katonapolitikai elképzelések vannak érvényben. Az erőviszonyok, s ezzel összefüggésben a katonai erőviszonyok eltolódása, a hatvanas évek végén külpolitikai koncepcióinak megváltoztatására kényszerítette az Egyesült Államokat. Az új elképzelés, amely az USA elnökének 1970—1973. között megfogalmazott négy külpolitikai jelentésében jutott kifejezésre, Nixon- doktrinaként vált ismertté. Ez közvetett elismerését jelentette annak, hogy az Egyesült Államok már nem képes eleget tenni a második világháború után magára vállalt kötelezettségeinek és ezért a kapitalista világ érdekeinek „védelmével járó terheket” szövetségeseivel kívánja megosztani. Erre az időre bizonyossá vált az is, hogy az Egyesült Államoknak politikai és gazdasági nehézségei mellett katonai területen is súlyos problémákkal kell szembenéznie. A Szovjetunióban végrehajtott katonai fejlesztési program eredményeként a hadászati fegyverrendszerekben a két vezető hatalom között megközelítő erőegyensúly alakult ki, amely minőségileg új helyzetet teremtett. Ettől a pillanattól kezdve a világpolitika fő területein az erőszak alkalmazása kölcsönös pusztuláshoz vezethetett, amely katonai elképzeléseinek módosítására sarkallta az Egyesült Államokat. Ez a gyakorlatban úgy jelentkezett, hogy az Egyesült Államok vállalta a hadászati támadóeszközök, a hadi- tengerészet, továbbá a hadászati szállítás fejlesztését, ugyanakkor elsősorban a szövetségesekre hárította át a „hagyományos vagy korlátozott háború” megvívásához szükséges erők növelésének és fenntartásának fő terheit. így az észak-amerikai kontinens viszonylagos védettségét felhasználva számottevően csökkenthétté az Egyesült Államok veszélyeztetettségét, miután a „korlátozott háborútól” távol tartva magát csak a legvégső esetben gondolt a „végpusztulást” előidéző hadászati támadóeszközök alkalmazására. Az új stratégiai koncepció azonban nem volt egyenlő azzal, hogy az Egyesült Államok lemondott volna elvesztett katonai erőfölényének visszaszerzéséről. Az új helyzet ugyanis szövetségesei körében is komoly aggodalmakat keltett, akik az USA nyugat-európai „elkötelezettségeinek” gyengülésétől tartottak. Felvetették, hogy a NATO európai szárnya ilyen körülmények között nem egyéb, mint az Egyesült Államok előretolt bázisa, ahova egy fegyveres konfliktus első időszakának minden pusztulása zúdulhat. anélkül, hogy az északamerikai kontinens bármely károsodást szenvedne. Ugyanakkor — ezzel összefüggésben — megkérdőjelezték az USA „atomgaranciájának” hitelét, amelyet a szövetségeseket ért támadás esetére ajánlott fel. Végeredményben ez vezetett el odáig, hogy az Egyesült Államok, felhasználva a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió fegyverzetkorlátozásra irányuló állhatatos törekvéseit, megkísérelte ezt a problémát is az időközben létrejött tárgyalások útján rendezni. Az amerikaiak célja olyan megállapodások létrehozása volt, amelyek a számszerű korlátozások mellett nem zárják ki a minőségi fejlesztések lehetőségét. A haderőcsökkentés vagy -korlátozás kérdésének ilyen megközelítése természetesen nem számíthat a szocialista közösség egyetértésére. A Varsói Szerződés országai az egyenlő, illetve a kölcsönös biztonság oldaláról vizsgálták a problémát, így hát kézenfekvő volt a válasz Cyrus Vance legutóbbi moszkvai javaslatára. Erdélyi Szilárd Havasi Ferenc Jugoszláviában Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására hétfőn Jugoszláviába utazott. Tárgyalásokat folytat a jugoszláv kormány vezetőivel a magyar—jugoszláv kapcsolatokról, és ellátogat Jugoszlávia három tagköztársaságába, Macedóniába, Crna Gorába és Bosznia-Hercegovinába is. 's Havasi Ferencet, aki. hétfőn Beriszlav Sefernek, a jugoszláv kormány alelnö- kének meghívására néhány napos baráti, hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. a repülőtéren vendéglátója köszöntötte. Jelen volt Halász József, hazánk belgrádi nagykövete is. A jugoszláv kormány újbelgrádi székházában hétfőn délelőtt megkezdődtek a két kormány elnökhelyettesének tárgyalásai. Szocialista vezetők tanácskozása A mérsékelt vonal sikere Közös összegezést dolgoztak ki 24 szocialista és szociáldemokrata párt vezetői Amszterdamban megtartott kétnapos tanácskozásukon az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezése óta eltelt időszak tapasztalatairól és a belgrádi tanácskozásról. Belgrád olyan alkalom, amelyet ki kell használni — hangoztatja az összegezés. A politikai enyhülés csak akkor lesz tartós, ha megállítják a fegyverkezési versenyt. Ezért a hadászati fegyverrendszerek 'korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások rendkívül fontosak, s egy második SALT-megál- lapodás újabb ösztönzést adhat a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásoknak is. Bár a szocialista pártvezetők nyilatkozata tartalmaz olyan részleteket is, amelyek közvetve rágalmazzák az európai szocialista országokat, az összegezés a tanácskozás „mérsékelt” vonalának sikerét jelzi. Ezt a vonalat képviselte szombati megnyitó beszédében Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke, majd Helmut Schmidt bonni kancellár is, aki beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy Helsinki mérföldes lépést jelentett az előző időszakhoz képest és az azóta eltelt időszakban a nehézségek ellenére jelentős eredmények születtek. Belgrádban a 35 részt vevő ország képviselőinek arra kell törekedniük, hogy továbbfejlesszék a Helsinkiben kapott ösztönzést, mindenekelőtt a katonai enyhülés terén. Schmidt is hangoztatta, hogy Belgrádot nem szabad valamiféle vádaskodás színhelyévé tenni. Hasonló álláspontot képviselt vasárnapi felszólalásában James Callaghan angol miniszterelnök is. Finn békeharcosok egy csoportja az 1915-ös biztonsági konferencia színhelyétől, a Helsinkiben lévő Finlandia- palotától Belgrádba indult az ez évi konzultáció színhelyére. (Képtávírónkon érkezett.) Carter tájékoztatja Kínát Az Egyesült Államok tájékoztatja Kínát a Szovjetunióval folyó SALT-tárgya- lásokon elfoglalt álláspontjáról, kivéve, ha bizalmas jellegű kérdésekről van szó — közölte Carter amerikai elnök. Az elnök amerikai újságírók egy csoportjának nyilatkozott. Kijelentette: Washington és Peking kapcsolata olyan baráti, amilyen — a teljes jogú diplomáciai kapcsolatok hiányában — csak lehet. Ennek megfelelően mind én, mind Vance külügyminiszter tájékoztattuk a washingtoni kínai ösz- szekötő iroda vezetőjét a legutóbbi moszkvai SALT- tárgyalásokról. Az új amerikai kormány eddig szinte semmi újat nem hozott az Egyesült Államok és Kína viszonyában. LAPZÁRTA NEW YORK A Kongói Népi Felszaba- dítási Front szombaton 700 szavas memorandumot juttatott el Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz. A dokumentum a Mobutu-rezsim elleni felkelés okait elemzi. Ismerteti az ország helyzetét. Megállapítja, hogy Mobutu elnök 12 éves kormányzása alatt a Kongói Köztársaság (Zaire) munkásainak és parasztjainak élet- körülményei a soha nem látott alacsony szintre süllyedtek. Aláhúzza, hogy igen nagy a munkanélküliség és korrupció. A dokumentum végül leszögezi, hogy a „kongói nép eltökélt szándéka, hogy folytatja harcát az imperialista kizsákmányoló rendszer elleni győzelemig”. TOTÓNYEREMÉNYEK A Sportfogadási és Lottó- igázgatóság közleménye szerint a totó április 17-i, 16. fogadási hetére 4 064 412 darab szelvény érkezett be. A nyeremények: 13 plusz 1-es 18 db, 59 761 Ft. 13-as 40 db, 27 246 Ft. 12-es 1467 db, 718 Ft. 11-es 15 533 db, 68 Ft. 10-es 87 317 db, 20 Ft. Elindultak Belgrádba
