Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
1977. április 17. Képújság 3 Megkezdődött a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása (Folytatás a 2. oldalról) Nehéz örökséget kaptunk 32 évvel ezelőtt, amikor országunk felszabadult és a szabaddá vált nép harcolva és dolgozva építeni kezdte saját hazáját, az új társadalmat. A magyar munkásosztály, dolgozó népünk félfeudális, még kapitalista értelemben is elmaradott országot örökölt az előző uralkodó osztályoktól. Népünk azonban e harminckét év alatt óriási történelmi hátrányt hozott be, s talán százéves lemaradást is bepótolt. De azért vagyunk kommunisták, azért a szocialista társadalmi rend hívei, a nép érdekeinek szószólói, gondozói és felelősei, hogy ne érjük be az elért eredménnyel! Emlékezhetnék rá: a kongresszus határozatai között olvasható egy szerény, rövid mondat arról, hogy jelenleg Magyarország az iparilag, a gazdaságilag fejlett országok középmezőnyéhez tartozik. Nagy győzelem ez, hiszen az alsó mezőnybe tartoztunk. De az a célunk, hogy hazánk — a szocialista társadalmat építve, annak lehetőségeit kihasználva — közeli, belátható időn belül az iparilag fejlett országok sorába zárkózzék fel. Ezt a célt is el kell érnünk. Ez megköveteli — miként a Központi Bizottság ülésén is szóba került —, hogy az eddiginél jobban szervezzük munkánkat. Fokozottabban szocialista céljaink, a nép szolgálatába kell állítanunk a tudományos kutatást is. A szocializmus és a tudomány szövetségesek, maga a szocialista rendszer is tudományos elmélet gyakorlati megvalósítása. A szocializmus a tudományos fejlődés útjából eltávolítja a kapitalista társadalom állította gátakat, s lehetővé teszi, hogy a tudomány mindinkább váljék termelőerővé. Ügy vélem, a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezet javítása, a tudományos kutatómunkánál kezdődik. Közös akarattal Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy szükségtelen, rosz- szul hasznosítható, a nemzetközi piacon el nem adható, drága termékeket gyártsunk. Meg kell javítanunk a termékszerkezetet, s meg kell tanulnunk az üzem- és munkaszervezést, hogy a rendelkezésünkre álló termelőberendezéseket hatékonyabban ki tudjuk használni. Ez a feltétele annak is, hogy a munkaerőt és a munkaidőt is jobban hasznosítsuk. A vezetés és a dolgozók közös akarata kell tehát ahhoz, hogy mindennek eredményeként növelni tudjuk a munka termelékenységét, Tanuljunk meg maximálisan kihasználni minden lehetőséget, minden munkahelyen. Ha megtanuljuk. akkor messze magunk mögött hagyjuk a kapitalistákat a versenyben, a gazdasági tevékenységben. Mi, a teljesítmény szerinti, szocialista bérezés elvének hívei vagyunk. Minél több területen teljesítménybérezést kell bevezetni. Ahol lehetőség van rá, ott normát kell alkalmazni. A teljesítményt mérni kell, mert ha elmulasztjuk, akkor nem alkalmazhatjuk reálisan a teljesítmény szerinti bérezést sem. És a normákat karban is kell tartani, mindig hozzá kell igazítani a rendelkezésre álló új technikához. Rövid- és hosszútávú nép- gazdasági terveink megvalósítása nagy követelményeket állít az irányítás és a vezetés elé is. A jelenlegi helyzet, mostani feladataink magasabb színvonalú vezetést követelnek meg az állami, a gazdasági és a műszaki vezetéstől, valamint az üzemek pártszervezeteitől, a szakszervezetektől, a KlSZ-szerveze- tektől és más társadalmi szerveinktől. Új, magasabb követelmények állnak a Központi Bizottság és a kormányszervek előtt is. A jobb hozzáértés, a nagyobb szaktudás minden dolgozóval szemben követelmény. Ennek megszerzésében a szocialista brigádok nagymértékben segíthetnek. A jó tervek, a megfelelő vezetés, a színvonalas üzem- szervezés és a szaktudás mellett rendszerünk egyik nagy erőforrása a szocialista öntudat erősítése. Nagyon fontos szerepet töltenek be a szocialista brigádok a nevelésben, általános műveltségük emelésében. Fontos, hogy az egyes brigádtagok önkéntes erőfeszítéssel is képezzék magukat. Még fontosabb az a szerep, amit a munkába bekerülő fiatalok nevelésében, vállalnak és betöltenek. E mozgalom már nem csupán tömegeket fog át, hanem — ki merem jelenteni — valóságos népmozgalommá vált. Ahogy itt is szó esett róla, a dolgozóknak mintegy fele ma már szocialista brigádtag. Jelenleg szinte minden állami és szövetkezeti munka- területen dolgoznak szocialista brigádok: összesen több mint 1 800 000-en részesei a szocialista brigád versenymozgalomnak. A szocialista címet egyszer vagy többször elnyert brigádok száma 111 000. A szocialista címért összesen 157 000 munkabrigád verseng. Mindez nagyszerű, nagyon jó, hogy így van. Nőjön ez az arány minél tovább! Nem kell félni attól, hogy túl sokan leszünk. Növekszik a szocialista brigádok társadalmi, közéleti szerepe is. Az üzemek életének rendkívül fontos eseményei a szocialista brigádvezetők tanácskozásai, amelyek a jövőben a szocialista demokrácia intézményes szervei lesznek. Azt hiszem, egyetlen józan eszű, becsületes üzemvezetőt, gyárigazgatót, főmérnököt sem kell agitálni arra, hogy együtt dolgozzon a szocialista brigáddal, hiszen feladataik megoldásában a legnagyobb segítséget és támaszt a szocialista brigádmozgalom jelenti. A szocialista brigádmozgalomnak a múltja is, jelene is szép, és óriási jövő áll előtte. A jövő formáját persze senki sgm tudja megmondani. De végső célja az, hogy a szocialista brigádok jelszava — ,.a szocialista módon élni, dolgozni és tanulni” — általános, össznépi jelszóvá és gyakorlattá váljék. Arra kérjük a szocialista brigádmozgalom vezetőit és tagjait, hogy segítsenek ebben a törekvésünkben, mert szocialista jövendőnk nagyon fontos feltétele, hogy ez valóra váljon. A szocialista brigádmozgalom és maguk a szocialista brigádok mind nagyobb politikai, erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek. Ennek a jövőben még inkább így kell lennie. Megragadom az alkalmat, hogy gratuláljak a szocialista munka új hőseinek, a kitüntetésben részesült szocialista brigádvezetőknek és tagoknak, szocialista brigádoknak. Szívből jó egészséget, további sikereket kívánunk mindannyiuknak. Nemzetközi feltételek Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva rámutatott a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a békéért vívott harc eredményeire. A legfontosabb eredmények közé tartozik a helsinki európai biztonsági értekezlet létrejötte. Itt kell említeni a népek antiimpe- rialista harcainak sikereit, amelyek közül kiemelkedik a vietnami nép szabadságharcának győzelme; e siker eredményeként ma az 50 milliós vietnami nép egyesült országban, egy hazában él és a szocialista társadalmat építi. Világtörténelmi jelentőségű győzelme ez a vietnami nép sok évtizedes szabadságküzdelmének. A nemzetközi helyzet kedvező irányú változását példázza az is, hogy az angolai nép — a haladó erők nemzetközi szolidaritásától is támogatva — sikerre vitte szabadságharcát; hogy az imperialisták nem tudták elvenni e nép szabadságát, amely több mint négy évszázados portugál gyarmati igát rázott le magáról és megindult a saját útján. A nemzetközi kommunista mozgalom sikeres küzdelmei is hozzájárultak a világhelyzet kedvező alakulásához. Portugáliában összeomlott a több évtizedes fasiszta rendszer, Görögországban megbukott a katonai junta, Spanyolországban a fasizmus felszámolásával a Spanyol Kommunista Párt — 38 év után — visszanyerte legalitását és szabadságát. További sikereket kívánunk ezeknek a testvérpártoknak, Portugália, Spanyolország, Görögország demokratikus erőinek és népeinek. Kívánjuk, hogy boldoguljanak és jussanak előbbre a fejlődés útján! A nemzetközi helyzet általános jellemzőihez hozzá tartozik az is, hogy az imperialisták megsokallották a haladó erők sikereit, különféle ellenakciókat hajtanak végre, sőt még a hidegháborús kürtöket is megfújták. Ismeretes például, hogy az emberi jogok „védelme” címén kampányokat szerveznek a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Pedig világos: ha összehasonlítjuk, miképpen biztosítják az emberi jogokat a Szovjetunióban, a szocialista országokban, illetve az Egyesült Államokban és más vezető kapitalista országokban, akkor a szocialista országok javára billen a mérleg. Minden szocialista országban, nálunk is messzemenően jobban biztosítottak és megoldottak az alapvető emberi jogok — köztük az élethez, a munkához, a művelődéshez való jog, az egyéniség szabad fejlődésének lehetősége, az egészségről való gondoskodás, az üdüléshez való jog — mint akár a vezető kapitalista országokban is. Az imperialista ellenakciók sorába tartozik, hogy görcsösen ragaszkodnak a még meglévő gyarmati uralom maradványaihoz. Jelenleg is rendkívüli erőfeszítéseket tesznek, hogy Öél-Afrikában és a kontinens más országaiban fenntartsák a fajüldöző, diszkriminációs rendszert. Legutóbb Zairében, — ahol egy tartományi lázadás robbant ki a Mobutu-rendszer ellen — történt külső imperialista beavatkozás. Az imperialistákat egyáltalán nem e népek jogai izgatják, hanem az ott található természeti kincsek, például a réz és az urán. Ezért próbálják továbbra is fenntartani ottani kizsákmányoló, neokolo- nialista rendszerüket. A szocialista országok már megfelelően kifejezésre juttatták Zairével kapcsolatos álláspontjukat. Ebben is tükröződik az a következetes elvünk, hogy minden nép külső beavatkozástól mentesen, saját maga határozza meg, hogyan él, a fejlődés milyen útját kívánja járni. Az imperialista próbálkozások ellenére is tovább megyünk az eddigi úton, mert mély meggyőződésünk, hogy az igazság mellettünk áll, a világ a helyes irányba indult el és a helyes úton fog tovább haladni, A Szovjetunióval, valamennyi szocialista országgal, minden haladó erővel összefogva küzdünk tovább a békéért, az enyhülésért, amely első és elemi igényünk és követelésünk. Készek vagyunk az együttműködésre a kapitalista országok józan gondolkodású politikusaival is. A közelmúltban a figyelem központjába kerültek a szovjet—amerikai tárgyalások a stratégiai fegyverek ügyében. A Szovjetunió világos álláspontját — amelyet sajtóértekezletén A. Gromiko elvtárs részletesen kifejtett s a magyar közvélemény is megismert — messzemenően támogatjuk. Mély meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió helyes álláspontot képvisel, amikor egyrészt határozottan visszautasítja a belügyeibe való beavatkozást, másrészt ugyanilyen határozottsággal kész a tárgyalásra, a megállapodásra a stratégiai fegyverzet kérdésében. Üdvözöljük ezt a politikát, s kívánjuk, hogy sikerre vezessen. Bizakodva nézünk a jövőbe A Szovjetuniónak ezen a tárgyaláson képviselt álláspontja megfelel a Magyar Népköztársaság által vallott nézeteknek is. Mi is régen valljuk — és ehhez következetesen ragaszkodunk —, hogy egyetlen államnak sincs joga a Magyar Népköztársaság belügyeibe beavatkozni. Mindenkinek meg kell értenie, hogy most már olyan világot élünk, amikor még a legerősebb kapitalista ország sem avatkozhat be a legkisebb szocialista ország életébe sem. Ugyanakkor teljes mértékben készek vagyunk a békés egymás mellett élés realizálására bárrriely kapitalista országgal. Reális álláspontot képviselünk és aktív politikát folytatunk a kapitalista országok — például Finnország, Ausztria, Olaszország. az NSZK — irányúban. Normalizált viszonyokra, s ha lehetséges, kölcsönös előnyökkel járó gazdasági kapcsolatokra törekszünk az Egyesült Államokkal is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a helsinki ajánlások együttes kezelésének hívei vagyunk. A magunk részéről az ajánlások teljes mértékű realizálására törekszünk, de azt tartjuk, hogy ugyanez kötelező mindenki számára, aki aláírta ezeket az ajánlásokat. Ebben a szellemben készülünk a belgrádi tanácskozásra is, amelytől azt várjuk, hogy a Helsinkivel megkezdődött, nagyon fontos történelmi folyamatot viszi tovább. mert ez a feladata és a rendeltetése. Álláspontunk szerint a politikai enyhülést a gazdasági kapcsolatok bővítésének kell kiegészítenie, és katonai enyhülésnek követnie. Ennek szellemében foglalkozunk minden nemzetközi kérdéssel, mert őszinte hívei vagyunk a népek jó kapcsolatainak és barátságának. függetlenül az eltérő társadalmi rendszerektől. Szocialista építőmunkánk fontos nemzetközi feltétele, hogy a magyar nép ott van az emberi haladás élvonalában, nagy és erős szövetségesei vannak: a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Intenzív és állandó munkát végzünk a Varsói Szerződés, a KGST keretében. A szocialista világrendszerhez tartozunk, a haladó emberekkel — bármilyen a színük és a nyelvük — megértjük egymást. Nemrégiben napvilágot látott a nyugati sajtóban olyan elmefuttatás, hogy mostanában a szocialista országokban bizonytalanság mutatkozik a jövőt illetően. Ami bennünket illet: a magyar nép nem él bizonytalanságban, ellenkezőleg: bizakodva nézünk a jövőbe. Igaz, utunkon néha szirtek között is kell haladnia a hajónknak, néha zá- tonyos helyeken is át kell lavíroznunk, de a hajónk motorja egyenletesen működik, a kormáyszerkezet jó, tartjuk az irányt és haladunk előre. önbizalmunkat és maga- biztosságunkat növeli, a szocializmus minden igaz hívét lelkesíti, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. esztendejében élünk. Szép és nagy évforduló ez az egész haladó emberiség számára. Amikor 1917-ben a bolsevik párt vezetésével — élén századunk lánglelkű nagy emberével, Leninnel — a cári Oroszország munkásosztálya, népei fölkeltek, hogy lerázzák a kapitalista igát és szabadságban, békében éljenek, új lapot nyitottak országuk történeteben és az emberiség életében is. Ennek szellemében határozott úgy Központi Bizottságunk, hogy az évfordulóról méltóképpen meg fogunk emlékezni, de itt felidézhetjük azt is — jogos nemzeti büszkeséggel —, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméire 60 évvel ezelőtt a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek azonnal és jól reagáltak: a cári Oroszországba hadifogolyként került magyarok csaknem százezres tömegben léptek be az akkor alakuló Vörös Hadsereg soraiba, a vörös |*artizánosztagokba és harcoltak fegyverrel a forradalom győzelméért. Nemzeti történelmünk büszkeségei közé tartozik, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját elsőként követve. 1919. március 21-én kikiáltották a proletárdiktatúrát, a Magyar Tanácsköztársaságot. A 60. évfordulóról megemlékezve szólni kell arról is, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fiai 1944—45-ben, a Nagy Honvédő Háborúban vérüket ontva, fegyverrel szabadították fel a magyar népet, elűzték a Hitler-fasiszta megszállókat, s megnyitották a magyar nép előtt a szabadság útját. Csak tisztelettel szólhatunk arról is. hogy 32 éve, amióta a munkáshatalom megszületett, a szocialista társadalom építése megkezdődött, hűséges, igaz testvérként magunk mellett tudhatjuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülte Szovjetuniót, a kommunizmust építő testvéri népet. A történelmi múlt emlékeit felidézve mondhatjuk: a magyar—szovjet barátság kiállta az idők próbáját és szüntelenül erősödik. És ha saját népünknek jót kívánunk, internacionalistaként csak azt mondhatjuk: erősödjék még tovább, és legyen a szó igazi értelmében megbonthatatlan és örök ez a barátság. Büszkék vagyunk rá, hogy a csepeli dolgozók szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére. Büszkék arra, hogy kezdeményezésük tömegmozgalommá vált, s nemzetközi méltatásra talált. Bizonyos, hogy megvan a kellő elhatározottság ahhoz: amit e szocialista munkaverseny jegyében vállaltunk, azt a Szovjetunió iránti tiszteletből és saját, jól felfogott érdekünkben, népünk javára maradéktalanul teljesítjük •Népünk eddig is a párt XI. kongresszusán kitűzött célokért dolgozott, s ha ebben a szellemben tevékenykedünk továbbra is. akkor terveinket valóra váltjuk. Ebben a munkában számítunk munkásosztályunkra, szövetkezeti -parasztságunkra, a népünk mellé állt magyar értelmiségre, ifjúságunkra, a szocializmus minden magyar hívére. S természetesen számít a párt a szocialista brigádmozgalom vezetőire. tagjaira, minden résztvevőjére, a szocialista építés nagyszerű hadseregére. A Központi Bizottság nevében még egyszer szívből minden jót kívánok a tanácskozás résztvevőinek. Eredményesen, sikerrel végezzék el munkájukat, s vigyék el a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét, jókívánságait a magyar szocialista brigádmozgalom minden résztvevőjének, a dolgozó népnek, amely ezt a mozgalmat szülte, támogatta és nagyra növelte. Kádár János beszédét nagy tapssal fogadták a tanácskozás résztvevői. Az MSZMP Központi Bizottságának 1977. május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! 3. Éljen korunk forradalmi eszméje, a marxizmus—lett in izmus! 4. Éljen és erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 5. Erősítsük szolidaritásunkat a tőkés országok kommunista és munkáspártjainak forradalmi harcával! 6. Éljen az imperialistaellenes erők nemzetközi harci szövetsége! 7. Éljen a béke! 8. Legyen Európa a béke, a biztonság, a haladás és a népek közötti együttműködés földrésze! 9. Éljen a szocializmus — a szabadság, a demokrácia, a humanizmus társadalma! 10. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely hat évtizede új korszakot nyitott az emberiség történetében ! 11. Éljen a Szovjetunió, a társadalmi haladás, a világbéke fő támasza! 12. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátsága! 13. Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért! 14. Köszöntjük a munkában élenjárókat, a szocialista munkaverseny résztvevőit! 15. Előre az 1977. évi nép- gazdasági terv sikeres teljesítéséért! 16. Éljen és erősödjék a munkásosztály, a sz.övetkezeti parasztság, az értelmiség megbonthatatlan szövetsége! 17. Éljen és erősödjék a magyar nép szocialista nemzeti egysége! 18. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk vezető ereje! Í9. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság!
