Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
KÉPÚJSÁG 1977. április 17.' Megkezdődött a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) ték. hanem maguk a dolgozó tömegek. Természetesen a Központi Bizottság, a szak- szervezetek, az «ifjúsági szövetség, kormányzatunk — felismerve e kezdeményezés kiemelkedő jelentőségét — felkarolta és támogatta azt. Ma már joggal állíthatjuk, hogy ennek nyomán tömeg- mozgalommá, sőt népmozgalommá vált. A munkásőrség, rendeltetése szerint, népünk szocialista vívmányainak őrzésére vállalkozott. A szocialista brigádmozgalom résztvevői — hasonló öntudattal — arra vállalkoztak, hogy a hivatásukból fakadó munkájuk példás és kiváló elvégzésén túlmenően önkéntesen társadalmi feladatokat is megoldanak, és művelik önmagukat. S bár a mozgalom még nincs egészen húszesztendős, elmondhatjuk, hogy akik kezdeményezték és akik csatlakoztak hozzá, becsülettel teljesítették azt, amire vállalkoztak : gyarapították a magyar nép szocialista vívmányait. Mindez tükröződött a mostani, V. országos értekezlet előkészítésének menetében is. Ismeretes, hogy a tanácskozást többhónapos munka előzAkik eddig felszólaltak, nagyon sokoldalúan, helyes alapállásból és megközelítően foglalkoztak a brigádmozgalom lényeges feladataival. Űj elgondolások és ötletek is felmerültek. A tapasztalatok összegezése az önök feladata, s ennek bizonyára eleget fognak tenni. 'Ezért a mozgalom egyes részkérdéseiről nem kívánok beszélni, hanem néhány politikai kérdéssel szeretnék foglalkozni. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság ezen a héten ülést tartott, áttekintette az időszerű politikai kérdéseket, ezekben állást foglalt, amit hivatalos közlemény formájában nyilvánosságra is hozott. Elsőként a Magyar Nép- köztársaság belpolitikai helyzetéről szólok. Joggal megállapíthatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, érvényesül a párt, a munkás- osztály vezető szerepe, a munkásosztály politikai hatalma szilárd. A párt XI. kongresszusának útmutatásai alapján dolgozunk. Mind a közvetlen tennivalókra, mind a távlati programra vonatkozó állás- foglalását, törekvéseit helyesléssel fogadta a magyar társadalom. Elmondhatjuk, hogy a párt kongresszusának alapvető állásfoglalásai egyöntetű megértésre és támogatásra találtak munkásosztályunkban és népünkben, egész társadalmunkban. S mivel azóta bizonyos idő már eltelt, megállapíthatjuk, hogy egyetértés és egység jut kifejezésre a kongresszus határozatainak gyakorlati megvalósításában is. Ez az eredményekben is megmutatkozik: társadalmunk a kongresszus útmutatásai alapján, a szocialista demokrácia kibontakoztatásával fejlődik, a gazdasági és a kulturális építőmunka megfelelő eredményeket hozott és ennek megfelelően javultak az életkörülmények is. A párt kongresszusának politikai irányvonala, állásfoglalása — s ez politikai szempontból nagyon fontos — széles körben kedvező visszhangra talált: kevéssel a kongresszust követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy foglalt állást, hogy a kongresszus alapvető céljait elfogadja, és az ország- gyűlési választásokon ennek megfelelő programmal lép te meg: a szocialista brigádok vezetői és tagjai előbb helyileg a termelőegységeknél, az üzemekben, majd ágazatonként és iparáganként gyűltek össze, s ezt követően került sor az országos értekezletre. Maguk az előkészületek is rendkívül fontos, aktív szerepet játszottak, hiszen tudvalevő, hogy a tanácskozást megelőző időszakban nagyszerű kezdeményezés, új munkaverseny-mozgalom született. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásának előkészületei tehát már az idei első negyedévi eredményekhez is nagyon pozitívan járultak hozzá. Mély meggyőződésem, hogy ez a tanácskozás is betölti majd szerepét, segíteni fogja szocialista építőmunkánkat, a szocialista brigádmozgalom kibővítését és magasabb színvonalra emelését. E gondolatok jegyében szívélyesen köszöntőm az értekezlet minden. résztvevőjét, s megbízásomnak megfelelően átadom önöknek, az önök személyén keresztül e nagyszerű szocialista mozgalom egymilliónyolcszázezer tagjának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét, jókívánságait. népünk elé. így is történt. Az országgyűlési választásokon népünk e célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének programját szavazatával is megerősítette, óriási többségében egyetértőén fogadta és támogatta. Azóta más, nagyon fontos társadalmi események is történtek. Lezajlottak az ágazati szakszervezeti kongresszusok, ezt követően a szakszervezetek XXIII. kongresszusa, majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint a szövetkezetek kongresszusai és megtartották a Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciáját is. E kongresszusok és tanácskozások szintén kifejezésre juttatták az egyetértést a párt XI. kongresszusának irányvonalával. Sőt, valamennyi tömegszervezet és tömegmozgalom — rendeltetésének megfelelően — már a kongresszusi határozatok gyakorlati végrehajtásával is foglalkozott. Megfelel tehát a valóságnak, ha leszögezzük, hogy a párt XI. kongresszusának útmutatása, a fejlett szocialista társadalom építésének programja alapián tovább erősödött népünk szocialista egysége és összeforrottsága. A Központi Bizottság e heti ülése megállapította, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtása megfelelően indult. Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy az év politikai kezdése is jól sikerült. Megfelelő és méltó körülmények között ünnepelte meg egész népünk március 15-ét, az 1848-as forradalom évfordulóját, március 21-ét. az 1919-es dicső Magyar Tanácsköztársaság évfordulóját és legnagyobb nemzeti ünnepünket, a fel- szabadulás napját, április 4- ét. A Forradalmi ifjúsági napok keretében ifjúságunk is méltó módon köszöntötte az ünnepeket. Népünk nemcsak bensőséges ünnepségekkel, hanem a munkában való helytállással is emlékezetessé tette ezeket a kiemelkedő évfordulókat. Megállapíthatjuk tehát — s ezt nemcsak barátainknak mondjuk, mert jó, ha tudják az irántunk közömbösek és ellenfeleink is —, hogy a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, hazánkban olyan nép él és dolgozik, amely a fejlett szocialista társadalom építésére összpontosítja erőit. Az idősebbek emlékeznek rá, hogy alig több mint két évtizede még igen nehéz helyzetben volt a Magyar Népköztársaság. Ellenségeink — és általában azok, akik nem hívei a szocializmusnak éá a kommunizmusnak — a múlt év őszén „megemlékeztek az 1956-os ellenforradalomról, keresték a „hajdanvolt” időket. De csupán azt a következtetést tudták levonni, hogy Magyarországon nincs talaja más politikának, csak a jelenleginek, Ellenségeink állapították ezt meg, nem mi, s azt hiszem, ezúttal kivételesen nekik is igazuk volt. Ami a gazdasági és kulturális építés kérdéseit illeti: a szocializmus építése a szó szoros értelmében gazdasági és kulturális építést is jelent. Aki a további kultúra felvirágzását óhajtja, annak elő kell segítenie a gazdasági feladatok megoldását, hiszen Szilárd Mindent egybevetve pozitívumként állapíthatjuk meg, hogy az 1976-os népgazdasági terv fő iránya jó volt. Olyan célokat tűztünk ki és értünk el, mint az ország fizetési mérlegének javítása, a belső felhasználás tervszerűbbé tétele. Előbbre léptünk az építésben is: a nemzeti jövedelem 3 százalékkal emelkedett. s nőtt az ipari termelés is. Sajnos az emlékezetes termeszét: csapások következtében a mezőgazdaságban terveink nem váltak valóra, ami természetesen visszahatott bizonyos feldolgozó iparágak eredményeire is, A fő irányt tekintve, az 1976-os terveket összességében jól teljesítettük, bár néhány fontos meny- nyiségi mutatót sajnos nem értünk el. Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, alkotó értelmiségünk, egész népünk becsülettel dolgozott az elmúlt esztendőben. Ez a helytállás eredményezte, hogy 1976. mégis az előrehaladás éve volt. Az 1976-os év azt is bizonyította, hogy a magyar népgazdaság alapjai szilárdak, amelyek nagy teherpró- bákat is kibírnak. A múlt év — minden nehézségével együtt is — stabilitást és biztonságot jelentett a társadalom, és az emberek életében egyaránt. A múlt évi eredmények alapján, a körülményeket figyelembe véve készült el az 1977. évi terv, amely a tavalyinál nagyobb arányú fejlesztést ír elő, hogy az 1976-os ütemveszteséget behozzuk, s az ötéves terv teljesítését biztosíthassuk. Ezt a célt szolgálja az az előirányzat, hogy a nemzeti jövedelmet. 6—6,5, az ipari (Archív fotó) a gazdasági építés az alapja minden más tervünk valóra váltásának. Ha sikeresen végezzük a gazdasági építőmunkát, akkor összes politikai, társadalmi és kulturális célunkat elérhetjük. Ha azonban a gazdasági építésben nem mennek rendben a dolgok, akkor minden más elképzelésünk és reményünk csak elképzelés és remény marad. Az elmúlt esztendőben, az V. ötéves terv első évében a gazdasági építés terén különleges nehézségekkel kellett megküzdenünk, nehéz feltételek között dolgoztunk. A nemzetközi gazdasági körülmények az utóbbi esztendőkben számunkra hátrányosan változtak meg. Tavaly természeti csapások is sújtottak bennünket. De ne felejtsük hozzátenni mindehhez: saját munkánk gyöngeségei is hátráltattak minket. alapok termelést 6, a mezőgazdasági termelést mintegy 7—8 százalékkal kell növelni. Az életszínvonal-emelkedésnek is meg kell haladnia a tavalyi ütemet. A reáljövedelem 1976-ban országos átlagban körülbelül csak egy százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy egyes dolgozó rétegek reáljövedelme alatta maradt, másoké valamivel meghaladta az átlagot. Ebbe nem lehet és nem is kell belenyugodnunk: ezért 1977-re a reáljövedelem növekedését mintegy 3,5—4 százalékban irányoztuk elő. Ezt feltétlenül, meg is kell valósítanunk! Nem állíthatjuk felelősen, hogy a dolgozók életszínvonalának állandóan emelkednie kell, de azt igen. hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Ezt viszont álljuk, s ez tükröződik az életszínvonal javítását célzó idei terveinkben is. Az életkörülmények alakulásának egyik fontos tényezője a lakáshelyzet. A Központi Bizottság éppen most készített mérleget a 15 éves lakásépítési terv teljesítéséről. Talán jobb, ha most nem idézzük vissza ennek a 15 esztendőnek óriási erőfeszítéseit. Az eredményeket azonban érdemes megnézni. Csupán a IV. ötéves terv időszakában kétszer annyi lakás épült Magyarországon, mint a felszabadulás óta bármelyik öt évben. Tizenöt esztendő alatt az ország lakosságának egyharrhada költözött új lakásba, került jobb, kulturáltabb körülmények közé. Bár ma több lakásigénylőt tartunk számon, mint a 15 éves terv kezdetekor, tudnunk kell, hogy már nem ugyanolyan a lakáshelyzet, mint 15 évvel ezelőtt volt. Közben jelentős lakásépítő ipart fejlesztettünk ki, s emeltük a lakáskultúra színvonalát. A komfortos lakások aránya háromszorosára, csaknem negyven százalékra, a két- vagy többszobás lakások aránya 37 százalékról 68 százalékra emelkedett. Már az is bizonyos színvonal elérését jelzi, hogy Magyarországon 100 lakásra 310 lakos jut, tehát hogy egy önálló főbérleti lakásban nagyjából hárman laknak. Ha a helyenkénti aránytalanságokról nem is szabad megfeledkezni, ez az országos átlag azért általánosan elfogadható. A Központi Bizottság áttekintette az idei népgazdasági terv első negyedévi teljesítését is. Jobbára az indulás tapasztalataival foglalkoztunk, utánanézve, hogy mit hol lehet vagy kell igazítani. Az indulás nem rossz. S ebben természetesen szerepe van annak is, hogy az elmúlt év végén kicsit gyorsabb ütemben készültek a tervek, hamarabb formálódtak ki a vállalati, üzemi elképzelések is. Ez feltétlenül segített például abban, hogy az idén nem tapasztaltunk olyan „januári helybenjárást”, bizonytalanságot, amihez eddig — sajnos — hozzá voltunk szokva. Az ipari termelés 5 százalékkal növekedett. Egyes iparágakban még nagyobb — a gépiparban 6,8, az építőiparban 10 százalékos — az emelkedés. Az ipar tehát jól kezdte az évet. A mezőgazdaságot nem nagyon pártolta az időjárás. Késik a tavasz, a kezdeti nagy meleget télies hideg váltotta fel, s ebből bizony már káraink is származtak. De tartozunk a mezőgazdaság irányítóinak, az állami gazdaságok munkásainak, a termelőszövetkezetek tagjainak azzal, hogy megmondjuk: tudjuk, becsülettel helytálltak, elvégezték munkájukat. Örömmel szólok arról is, hogy a mezőgazdaság jól felkészült az idei évre. Kifejezésre jut ez abban is, hogy a tervezettnél 3 százalékkal több őszi kalászost vetettek el. Azt még nem lehet tudni, hogy milyen lesz például a kajszi baracktermés. De a kenyér előbbrevaló, s ha az őszi kalászosok rendesen megérnek, nagy bajunk már nem lehet. Terveink reálisak Növekedett az állattenyésztési kedv, javultak feltételei, tehát kedvező a tendencia: jut a napi fogyasztásra, a népgazdasági szükséglet kielégítésére, sőt exportra is. Ugyanígy kedvezőek a jelek olyan nehéz területen, mint a zöldségtermesztés, mert a szerződéses vállalások már fölötte vannak a tavalyinak. Kívánjuk, sikerüljön teljesíteni is. Az év indításának megfelelően alakult a dolgozók keresete is. Az első negyedévben az ipari munkások munka- béralapja 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak — a tagok és az alkalmazottak — jövedelme 5 százalékkal emelkedett, a kiskereskedelmi forgalom pedig 6,7 százalékkal nőtt. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy az idei népgazdgsági terv végrehajtása jól indult. Jelszavunk, hogy a folytatás még jobb legyen! Mert az 1977. évi tervet teljesítenünk kell. Harcolnunk kell az idei jó eredményekért, mert valójában ezen múlik az V. ötéves terv sorsa is. A tavalyi esztendő és az idei első negyedév tapasztalatai alapján a Központi Bizottság megállapította, hogy terveink reálisak, megfelelő irányokat jelöltünk meg, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai céljainkat nem kell megváltoztatnunk. A munka frontján azonban mindent meg kell tennünk, hogy e célokat elérjük, tehát a termelést növeljük ,és az életszínvonalat emelni tudjuk. A reálbér és a reáljövedelem növelését célzó terveink is magasabbak a tavalyinál. Ennek kapcsán azonban arról is szólni kell. hogy nálunk nem merev a fogyasztási cikkek árszínvonala. Köz- gazdasági és egyéb meggondolások alapján a mi árrendszerünkben, a fogyasztási cikkek között is vannak rögzített. limitált és szabad áras termékek. Ügy véljük, hogy a mi viszonyaink ezt az árpolitikát kívánják meg. Amikor a reáljövedelem, a reál-, bér növeléséről beszélünk,' figyelembe vesszük a fogyasztási cikkek árának idei tervezett 3,8—4 százalékos emelkedését: Ezzel is számolva kell elérnünk a 3,5—4 százalékos reáljövedelem-növekedést. A fogyasztói árszínvonal idei emelkedésének nehezebb felén valójában már túljutottunk. Az árszínvonal kiszámításánál kötelességsze- rűen számításba vettük a tavalyi húsáremelés idei kihatását is. Voltak központi áremelések január elején is, majd emelkedett a bor ára. Ezeket az emberek tudomásul vették. Szeretném megmondani, hogy erre az évre fontos fogyasztási cikkeknél további központi áremelés nincs a tervben. Reméljük, nem is kerülünk olyan kényszerhelyzetbe, hogy ilyesmivel foglalkoznunk kellene. A nemzetközi gazdasági viszonyok számunkra kedvezőtlen változása, a természeti csapások és más körülmények gazdasági tevékenységünk nagy teherpróbáját, szigorú vizsgáját is jelentették. A munka termelékenységében a felszabadulás óta elért fejlődés — saját korábbi helyzetünkhöz viszonyítva — számottevő. De nem kielégítő és megfelelő, ha a jelenlegi nemzetközi gazdasági körülmények között akarunk előrehaladni és boldogulni. A párt programnyilatkozatában megfogalmazott távlati céljaink és terveink magas- röptűek, bátrak és szépek, ugyanakkor reálisak és megvalósíthatók, ha tennivalóinkat nagyon komolyan vesz- szük. Biztonsággal indulhatunk ki abból, hogy a magyar népgazdaságnak szilárdak az alapjai, fejlesztésének tervei reálisak. Mindent meg kell azonban tennünk, hogy saját erőinket még teljesebben mozgósítsuk, és a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségeket jobban kihasználjuk. Távlati terveink azért reálisak, mert az alapvető és döntő tényezőknek már birtokában vagyunk. A hatalom a dolgozó nép kezében van. Rendelkezünk a dolgozó milliók egyetértő támogatásával, szocialista nemzeti egység alakult ki országunkban A termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak. Ezek az alapvető tényezők teszik terveinket reálissá, szocialista céljainkat elérhetővé. Figyelembe kell azonban venni országunk egyéb adottságait is, amelyeken nem tudunk változtatni. Ilyen pél- pául, hogy kevés a nyersanyagunk és az energiaforrásunk. Van viszont kvalifikált, magas szaktudású munkás- osztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk. Ez a szakmai műveltség, szellemi kapacitás is az ország adottságaihoz tartozik. (Folytatás a 3. oldaton.) Kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet
